Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
NUPIREWDEK A szabad idő hasznos eltöltése Tizenhat éven át táncolt Évadzárás a Körös együttesnél Gyulán, az új Művelődési Központban. tartotta nemrégiben évadzáró ülését a Körös tánc- együttes. Elsőként Varga András igazgató köszöntötte a szép számmal megjelent táncosokat, zenészeket és rövid áttekintést adott az elmúlt év lontosabb eseményeiről. Elmondotta többek között, hogy az együttes életében kiemelkedően fontos esemé- nyék zajlottak le az 1975-ös évben. Több hazai és külföldi bemutatón, versenyen szerepeltek és egyöntetű volt az a vélemény, hogy a gyulai táncosok szereplésükkel, magatartásukkal mindenütt beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A fellépéssorozat az ország fővárosában kezdődött, ahol a Madách Színház színpadán léptek közönség elé a Magyar tájak köszöntik Budapestet című műsorban. Ezt követte a debreceni vendégszereplés, ami szintén kiemelkedő sikerrel zárult. A Kelet-magyarországi Táncfesztiválon másodízben nyerték el a nagydíjat, ami eddig még egyetlen más együttesnek sem sikerült, pedig nemzetközi hírű együttesek is részt vettek a fesztiválon: Hatalmas és megérdemelt sikerük volt a „gyulai vásáron” is. A várszínház idején megrendezett folklórestén kiemelkedően a legjobb teljesítményt nyújtotta a Körös együttes. A gyulai táncosok részt vettek egy görögországi fesztiválon is, ahol újra bizonyíthatták kivételes képességüket. Ugyancsak jelentős esemény, volt az elmúlt esztendőben, hogy a táncegyüttes ekkor ünnepelhette fennállásának negyedévszázados jubileumát A jó szerepléseknek, a kimagasló sikereknek köszönhetik, hogy tavaly a háromszoros Kiváló cím mellé megkapták a ní- vódíjat is. Egyre fokozódó. népszerűségüket bizonyítja, hogy az együttes erre az évre nyolc külföldi meghívást kapott. A beszámoló után szót kért Szatmári Sándor, az együttes tagja, aki köszönetét mondott az elismerő szavakért. Egyben felhívta a figyelmet olvan tennivalókra, amelyeket feltétlenül szükséges megvalósítani ahhoz, hogy az együttes a jövőben i® a negyedszázad alatt kivívott hírneA kísérletek koncepcióinak meghatározásánál rendkívül fontos, hogy az új brigádművelődési rendszerek realitásokra épüljenek, s a valóság ismeretében konkrét művelődési célkitűzéseket fogalmazzanak meg, s minden egyes brigádtag számára is külön célokat tűzzenek ki. A törekvések arra irányulnak, hogy a korábban elterjedt sablonos-formális vállalások helyett az egyes brigádok művelődési tevékenységei tudatosan megszervezett művelődési folyamatokat jelentsenek. Az egyik legfontosabb kísérlet például: milyen új, népszerű formákban bővítsék a szocialista brigádtagok természettudományos és műszaki ismereteit? Ezen a téren legfontosabb, hogy az ismereteket közvetlenül a konkrét üzem termelési tapasztalataiba ágyazzák, . s korántse csupán előadásokat tartsanak, hanem bemutatókat, megbeszéléseket is. Ha ez a kísérlet — amely a Ganz Villamossági Művek és a Csepel Vasmű szocialista brigádjaiban folyik — befejeződik, megfogalmazható lesz a természettudományos és műszaki ismeretek új metodikája, és kiadható lesz a kísérlet teljes segédanyaga. Általános tapasztalat, hogy a munkásokat is nagyon érdeklik a pszichológiai kérdések, s ezért a pszichológiai ismeretterjesztésbe is szélesebb körben kell bevonni az embereket. Ezt célozza a pécsi Uránbánya munvéhez méltóan szerepeljen. Felszólalt Havasi István népművelési felügyelő, városi tanácsos, aki a városi tanács nevében gratulált az együttesnek. Az ülés végén Varga András jutalmakat adott át: Ördögh Attilának, Sáffián Ferencnek és Darvasi Mihálynak, akik befejezték táncos pályafutásukat. Különösen nagy taps köszöntötte Ördögh Attilát, aki tizenhat éven át táncolt az együttes tagjaként. — tó — Az év első munkanapján tartotta ülését Gyulán az MSZMP városi bizottságának végrehajtó bizottsága. Az ülésen szerepelt: „a szabad idő kulturált felhasználásának helyzete és lehetőségei városunkban, valamint az ezzel kapcsolatos feladatok”. A beszámoló — amit Dér Lajos tanácselnök-helyettes terjesztett a testület elé — megállapította többek között, hogy főleg a családosok inkább az otthoni elfoglaltságot választják és csak „nehezen mozdulnak ki” a házból, a kertből. Leginkább a szabad szombat este és vasárnap az, amelyeket kirándulásra, szórakozásra, családi-baráti ösz- szejövetelre fordítanak. Gyulán az új művelődési központ a mai kor színvonalon teremt lehetőséget a szabad idejükben művelődni vágyók számára. Hozzávetőlegesen mintegy 3 ezer embernek biztosít keretet önművelődésük megvalósításához. Ez a lakosság tíz százaléka. Ez az arány nagyon kedvező, hiszen az országos átlag mindössze 3-4 százalék. A művelődési központon kívül ilyen közművelődési igényt elégít ki, csak a pamuttextilművék és a hűtőipar békéscsabai gyárában dolgoznak. A fiatalok nagy számban vesznek részt az újítómozgalomban. A vizsgálat megállapítása szerint a vállalatok hatékonyan támogatják őket, biztosítják a technikai feltételeket is. Követendő példa A jó munkahelyi . közérzet egyik feltétele a végzett munkával arányos anyagi, erkölcsi elismerés. A vállalatok többsége szemelőtt tartja ezt az elvet. Megfelelően alkalrhazza az anyagi ösztönzést. A fiatalok bér- besorolása általában azonos a felnőtt korú munkavállalókéval. Sokan jó munkájukért különféle kitüntetésben részesültek. A jutalmazás formált kollektív szerződésben, szövetkezeti szabályzatban rögzítették. Csupán a Hajtóművek és Festőberendezések békéscsabai gyárában, valamint a bútoripari szövetkezetben nem tartottak egyetlen fiatalt sem érdemesnek kitüntetésre az utóbbi 2-3 évben, A népi ellenőrök megállapítása szerint ennél a két egységnél a bérezéssel is probléma van. A bér- feszültség az oka annak, hogy több fiatal kilépett a gyárból. A fiatalok megtartására alig helyeznek súlyt. A Hajtóművek és a Festőberendezések gyára még utánpótlási tervet sem készített, noha hosszabb idő óta szakemberhiánnyal küzd. A fiatalokat a vezetésbe kevés helyen vonják be. Van azonban követendő példa is. A Hűtőipari Vállalat békéscsabai gyárában gondot fordítanak, hogy a fiatalok részt vegyenek az üzem gazdasági, társada'mi vezetésében. Jó tapasztalatot szereztek a népi ellenőrök a Pamuttextilművek békéscsabai »’’árában is. A gyárban jó az információs kapcsolat a vezetők és a dolgozók között. A fiatalok többsége ismeri a vállalat egészét érintő feladatokat. Véleményeiket, javaslataikat a vezetők számon tartják. A vállalatok, de a szövetkezetek is különfé'e formában támogatlak a fiatalokat a szakmai továbbképzésben. . Különböző kedvezményeket biztosítanak részükre. Tanulmánvi segélyt kapnak és ösztöndíjakat. A sikeres szakvizsga után béremelésben részesülnek. A dolgozók lakásépítéséhez. vásárlásához szinte minden vizsgált egvség nyúitott anyagi támogatást. Az elmóH évben 19 fiatalnak adtak lakásvásárlásra pénzt. A Békés megyei .Pályaválasztási Intézet felmérése szerint évről évre kevesebh fiatal áll munkába. A múlt évben 6242 volt a számuk, i980-ra pedig 4600-ra csökken. A szakmunkás-utánpótlás biztosítása nyomatékosan indokolja az Ifjúsági Törvény következetes végrehajtását, de ez a NEB-vizsgálat megszívlelendő tanulsága is. (Serédi) a TIT, az ifjúsági ház és a Jókai Művelődési Ház, ahol 31 különböző csoport működik. Egyik legnépszerűbb közművelődési intézmény a mozi. Legalább is ezt bizonyítja a látogatottsága. Az elmúlt évben például 2012 előadást rendeztek, amit összesen 342 ezren tekintettek meg. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az olvasás iránti igényt, és ennek jelentőségét sem. A Mogyoróssy könyvtár tevékenysége is megfelelő, hiszen nagyon közkedvelt az ott kialakított folyóirat-olvasó, ahol 15 napi, 122 képes hetilap, 143 folyóirat található, ezenkívül több mint ezer lemez között válogathatnak az érdeklődők. A hét végi kirándulásokra nagyszerű lehetőségei biztosít a Szanazug, amely tömegeknek nyújt pihenési és fürdési lehetőséget. Érdemes lenne kialakítani egy táncos szórakozóhelyet, sporttelepet és javítani kellene a nem éppen kedvező tömegközlekedést is. A városerdei üdülőtelep hasonlóképpen sok családnak nyújt hét végén és a szabadsága idején kikapcsolódást. Póstelek egyre inkább a legfiatalabb korosztály és a kisgyermekesek kedvelt kii’ándulóha- lyévé válik. Ennek fejlesztése tervszerűen folyik, a tömegközlekedés megoldása tovább növelhetné népszerűségét. Gyulán az utóbbi években jelentősen nőtt a hobbikertek és vikendházak száma. A tulajdonosok kora tavasztól késő őszig sok időt töltenek itt, pihenve, kikapcsolódva és nem utolsósorban olyan hasznos elfoglaltsággal, ami a háztartások gyümölcs- és zöldségellátását javítja. A szórakozóhelyeket texmiv^ különösen fontos szerepet tölt be Gyulán a vendéglátóipari vállalat. Mivel az ilyen szórakozást szinte kizárólagosan egyedül biztosítja, monopolhelyzetben van. Ez sajnos nem igen ösztönzi a vállalatot arra, hogy törekedjen a kulturált szórakozási formák fejlesztésére, újabbak bevezetésére. Lehetőséget kellene teremteni arra is, hogy az ifjúsági presszón kívül, még néhány más vendéglátóipari egységben is lehessen napilapokat, folyóiratokat olvasni. Jobban kellene gondoskodni olyan színvonalas szórakoztató műsorokról, amelyek megfelelnek az igényes szórakozás követelményeinek. Egyre nagyobb az igény egy olyan vendéglátóipari egységre is, amely intim termeivel, ízléses belső kialakításával és kulturált szolgáltatásaival családi szórakozóhellyé válna. A beszámolóhoz kapcsolódó vitában olyan összegzés alakult ki, hogy a szabad idő kulturált felhasználásának egyik fontos alapja a jól szervezett termelés. Vagyis: már az üzemekben, intézményekben kell lehetőséget teremteni a szabad idő kulturált felhasználásához. Megállapították azt is, hogy a hatékony munkához á keretek adottak, de a közművelődés irányítóinak jobban kell együttműködniük az üzemekben tevékenykedő szak- szervezeti bizottsággal. KISZ- alapszervezetekkel. Szükséges az is, hogy a megyei szervek a kiránduló- és pihenőhelyek kialakítását jobban szervezzék, illetve jobban koordinálják azok szervezését. A végrehajtó bizottság a vitát követően elfogadta a következő féléves munkatervét, és javaslat hangzott el a pártbizottság és munkabizottságai ez évi munkaprogramjára. — tó — 5 mnssűüis 1976. JANUÁR 7. Fiatalok a munkahelyeken Az Ifjúsági Törvény végrehajtását vizsgálta a NEB A közelmúltban a békéscsabai ( városi népi ellenőrzési bizottság négy üzemben, két ipari szövetkezetben, egy intézményben és egy termelőszövetkezetben vizsgálta meg az ifjúságról szóló 1970. évi IV. törvény végrehajtását. A népi ellenőrök többek között arra is választ kerestek, hogy a fiatalok végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak-e, s miként alakult a munkaerő-utánpótlás. Cél: a szakma elsajátítása A vizsgált 8 egységben 4060-an dolgoznak, közülük 1684-en 30 éven aluliak. Tehát a fiatalok már számarányuknál fogva is jelentős szerepet töltenek be a termelésben. Még inkább így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy néhány év múlva ők képezik a munkaerő gerincét. A termelés korszerűsítése — mely állandó folyamat — sok tekintetben a fiatalok hozzáállásán, szakmai felkészültségén múlik. Társadalmi szempontból éppen ezért nem mindegy, hogy a gazdasági vezetők hogyan segítik elő az Ifjúsági Törvény végrehajtását. A törvény megjelenése óta immár több mint négy év telt el. Ennek ellenére sem a vállalatoknál, sem a szövetkezetekben néni alakult ki a végrehajtásban egykásszállásán, illetőleg a helybeli Ságvári Endre Művelődési Házban folytatott kísérlet, amelynek keretében pszichológiai tanácsadás van, és mentálhygiénes (foglalkozás-higiéniai) kollégium működik. A tapasztalatok igen kedvezőek, az előadásokon rendszeresen több száz ember jelenik meg, s igen sokan élnek a pszichológiai tanácsadás igény- bevételének lehetőségével is. A munkásművelődés szempontjából is különös figyelmet érdemel a napjainkban egyre jobban kibontakozó táncházmozgalom. Már csak azért is, mert a táncház keretében a fia- talmunkások művelődését szélesebb körben is segíteni lehet. Amellett, hogy a fiatalok a táncházban a népi táncokat társasági táncként járják, ezeken a helyeken rendszeres, szakszerű tánctanítás folyik, közös éneklés, rendszeres népzenei bemutató, bábjáték, kiállítások, íróolvasó találkozók, a népművészetről folytatott viták alkalmai teremtődnek meg. A fővárosban a Kassák Művelődési Házban működik kitűnő táncház, az országban pedig Székesfehérvárott, Özdon, Miskolcon, Diósgyőrött és Debrecenben. Ha a kísérletek véget érnek, és a tapasztalatokat publikálják, a munkásművelődés új formáinak megteremtésében bizonyára nagyobb léptekkel juthatunk majd előbbre. Morvay István séges, egyértelmű gyakorlat. Az éves tervek készítése során nem mindenhol veszik azonos súly- lyal figyelembe a törvény előírásait. Sőt a tanácsi vállalatok intézkedési tervét nem is készítettek. A békéscsabai kórházban az igazgatói utasítás helyettesíti azt. Ám ott, ahol elkészültek az intézkedési tervek a végrehajtás értékelésére, a fiatal dolgozók helyzetének elemzésére alig fordítanak gondot. Bár a tervek készítéséből, illetve mellőzéséből nem lehet messzemenő következtetést levonni, mégis bizonyos vonatkozásban ez tükrözi a vállalatok alapállását Mégpedig az, hogy sok helyen nem tekintik súlyponti kérdésnek sem az MSZMP ifjúságpolitikai határozatát, sem pedig az ezzel kapcsolatos kormányrendeletet. Ellentmond ennek a következtetésnek az, hogy az üzemek, a szövetkezetek a fiatalokat végzettségüknek és képességüknek megfelelően foglalkoztatják. S a fiatalok többsége a szakma tökéletesebb elsajátítását tűzte \i célul. Ámbár erre inkább a szűkös munkaerőkeret ad magyarázatot. mintsem a törvény következetes végrehajtása. A kollektívák segítik őket A legtöbb probléma abból származik, hogy a fiatalok nem ismerik a vállalatok, szövetkezetek főbb célkitűzéseit, a kollektívák feladatait, csak a rájuk háruló szűkebb követelményeket. Elsősorban a teljesítményi előírásokat. A gazdasági vezetők egy része kevés gondot fordít arra, hogy a fiatalokat bevonja az üzem életébe. Holott ennek nagy jelentősége volna a munkaerő megtartásában is. Mivel a fiatalok egy része nem ismeri az üzem, a szövetkezet egészét érintő feladatokat, közömbösen tekint munkahelyére. Nem csoda, hogy könnyű szívvel változtatnak munkahelyet. A munkahelyi kollektívákba való beilleszkedés mintha ellensúlya volna ennek a negatívumnak. Valóban elismerésre méltó a beilleszkedés segítése. A fiatalok többsége közvetlenül a munkahelyi vezetőktől kapja meg azt a támogatást, mely nélkülözhetetlen a munkába lépés első hónapjaiban felmerülő nehézségek leküzdésében. Nagy szerepe van az idősebb brigádtagok támogatásának. Noha a vizsgált egységeknél sehol sem alakult ki olyan gyakorlat, hogy valamelyik brigádtagot bízták volna meg a munkába lépő fiatal támogatásával, a kollektívák megbízatás nélkül, szinte kötelességüknek tartva vállalják magukra- ezt a feladatot. ' A fiatalok jól megállják helyüket a munkában. Mintegy 30 százalékuk szocialista brigádtag. Sőt több szocialista brigádnak a vezetője 30 éven aluli dolgozó. Kevés viszont az ifjúsági szocialista brigád. Ilyen brigádok
