Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
!készült az új üzemi óvoda A Békéscsabai Barom fife Idol go*« Vállalat békéscsabai gyárában a közelmúltban készült el az új üzemi óvoda. A mintegy ötmillió forintos költséggel létesült gyermekintézményben hetvenöt gyermekről gondoskodnak (Fotó: Somogyi) ••»■■■■»■■■■■■■■■■■■•■■■■■■•■■■■•■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■•■■■a N apir enden a közművelődés Az ellenőrzés a segítés jó formája A közelmúltban, a közművelődésről tanácskozó megyei ak- tivaülésen is elhangzott, hogy „o közművelődés alapvető társadalmi ügy, mely megyénkben is megfelelő felelősségtudatot ébresztett.’’ Az előadó és a hozzászólók több oldalról bizonyították, hogy politikai, gazdasági, társadalmi céljaink eléréséhez fejleszteni kell a közművelődés valamennyi ágazatát, és a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az igények felkeltésére és kielégítésére, a közösségi szórakozásra. Többen aláhúzták, hogy a közművelődés irányítása állami feladat. Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztálya közművelődési csoportjának vezetője, aki az aktívaülésen az öntevékeny művészeti együttesek helyzetét elemezte, válaszolt Két ünnep között a cserépgyárban Békéscsaba határában másfél esztendeje helyezték üzembe az új cserépgyárat. Az impozáns üzemcsarnokokban tavaly mintegy 95 millió sajtolt, égetett,cserepet gyártottak az NSZK, NDK, svéd, olasz’ és hazai gépeken, egyszóval a világ egyik legmodernebb gépsorain. Az egyes megmunkáló gépek most állnak, illetve csökkentett kapacitással működnek. A hatalmas üzemcsarnokban mégis serényen dolgoznak: a szerelők vették birtokukba a gépeket. — A másfél év igénybe vette a gépeket, gépsorokat, s most a tmk szerelői vizsgálják át a szerkezeteket — tájékoztat Kávásj Ferenc munka- és üzemszervező. Szigorú program szerint ellenőrzik az értékes berendezéseket. Előkerülnek a zsírzóberendezések, készenlétben vannak a tartalékalkatrészek, hogy ha kell, azonnal cserélhető legyen a meghibásodott darab. Ha különleges alkatrész szükséges, azzal sincs különösebb gond, mert a gyár jó felkészültségű szakemberei megbirkóznak a feladatokkal. — Minden vasárnap „nagytakarítás” van a gépsorokon — magyarázza Babin János karbantartó. — A gépeknek mindig kifogástalan műszaki állapotban kell lenniük. A cserépgyárnak, és az itt dolgozóknak nincsenek hétköznapjai, sem vasárnapjai. Folyamatosan üzemelnek a berendezések. — Három műszakban dolgő- zom, karácsonykor sem pihentem. A gépsorok termeltek, mi cserepet rakodtunk — folytatja a karbantartó, s közben a zsebéből gyűrött cigarettát halász elő. Nagyot szippant belőle, majd a dohány füstje keveredik az égetett agyag jellegzetes szagával. — Tüzetesen átvizsgáljuk a berendezéseket. Mindennel« rendben kell lenni, mert különben nem megy olajozottan a „verkli”. Két-háromnapos leállás négy, négy és fél millió forinl kiesést okozna a vállalatnak — magyarázza. Közben a présgép mellől kollégája szólítja. Elnézően nyújtjá olajos jobbját, majc néhány pillanat múlva eltűnik í gépsorok közötti szűk folyosón Csak a távolból hallatszik kalapácsolás, az alkatrészek fémes csengése jelzi: üzemkezdetre minden rendben lesz. ba burkolózó Viczián János égető szakmunkással. Pedig alattunk a kettős falú ventillátor- hűtésű kemencében majdnem ezer Celzius-fokon narancssárgán izzik, válik cseréppé az agyag. — A nagy teljesítményű ventillátorok a kemence két fala között pillanatok alatt kicserélik, s csővezetéken a szárítókba juttatják a felforrósodott levegőt — magyarázza. A tökéletes hőszigetelés mellett még az átsugár- zás is lehetetlen. Ezért nincs meleg a kemence környékén. A kemence tetején ismerkedem a gyártási folyamattal. Egy- egy nyerscseréppel rakott kocsit 50 percenként tolnak a kemencébe. Ezek méltóságteljesen, milliméterről milliméterre haladva, 50—60 óra alatt érnek végig a tűzalagúton. Ennyi idő alatt ég ki a cserép. — A késztermék minősége mennyiben függ az égetéstől? — Nagyrészben az égetés adja meg az áru minőségét. Innen kerül ki a végtermék, azután a minőségen változtatni mór nem lehet. Az egyenletes tolás, az állandó égetési hőmérséklet a legfontosabb — sorolja Viczián János. — A kemencék hűtéséből származó meleg levegővel mi lesz? — fordulok kísérőmhöz. ■— Ezek a ventillátorok — int a több méter magas gépek felé, melyekből embermagasságú átmérőjű csövek kígyóznak a csarnok végébe — szállítják a szárításhoz a hőt. A szárítóban felhasználjuk a 120—130 fokos kevert forró levegőt. Így gazdaságosabb a gyártás. • Az üzemcsarnok végében, a cseréposztályozóban több tízezer égetett piros cserép sorakozik katonás rendben. Szorgos kezek válogatják, osztályozzák a terméket. Ez az a munkafolyamat amit még nem lehet gépesíteni Ez a munka nagy fizikai igény- bevétel mellett nagy figyelmet is követel. — Műszakonként 6—7 ezei cserepet válogatunk, minősítünk — mondja Platenik Ferenc cseréposztályozó, aki 15 éve már ezi csinálja. — Műszakonként 17( mázsányi árut mozgatunk meg Ebből is látszik, nem egy könnyí munka ez. De még így is jobb mint a hagyományos, régi tele- neken, mert ott a szabadban kel“ dolgoznunk. Itt zárt helyen ^en vagyunk — mutat ; zóra r Tel arrébb dől go Közénk- i törékeny asszony. Szorgalmas, a férfiakkal egyenrangú és teljesítményű munkásként válogatja, majd teszi a raklapokra a cserepet. Három gyermek édesanyja. 1954-ben .kerültem a vállalathoz. Itt ragadtam, mert megszerettem. Igaz, nehéz a munka, de megfizetik. Szükségünk van nagyon a pénzre, mert családi házat építettünk. Ilyenkor minden fillérnek megvan a maga helye. Meg aztán, nézzen csak ki, mennyien várják az árut — mutat a csarnok előtt várakozó lovas kocsik, teherautók hosszú sorára. — Ezért is kell ünnepnap, meg vasárnap is dolgozni. A gyár udvarán jó néhány vagonba géppel rakodnak. A cseréptároló hely mellett járművek hosszú sora várakozik. Szükség van az építőanyagra. Ezt bizonyítja, hogy ottjártunkkor Csongrádból és Szabolcsból is érkeztek járművek építőanyagért. A vállalat 136 szocialista brigádja, a párt XI. kongresszusának tiszteletére vállalta, ,hogy 1975-ben 11 millió téglávaf többet, vagyis 253 millió téglát gyárt. A cserépgyár a tavaly előtti 95 millió égetett cseréppel szemben tavaly december elejéig 104 millió cserepet készített. Az V. ötéves tervben mintegy fél milliárd forintos költséggel több hagyományos rendszerű téglagyárat korszerűsítenek és egy új gyárat építenek. Mindezt azért, hogy több, jobb és kot szerűbb anyagot kapjon az építőipar és a lakosság. Szekeres András Kiállítás a művészeti klubban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szer vezete, valamint a békéscsabai Városi Tanács V. B. művelődés ügyi osztálya január 5-én, hétfőn 19 órai kezdettel kiállítást rendez a művészeti klub foglalkozásán Békéscsabán, a TIT Értelmi, ségi*Klubjában. A kamaratárla ton — amelyet Vollmuth Frigyes nyit meg — Várkonyi János tanár mutatja be festményeit, A fiatal festő műveit, aki most először mutatkozik be a TIT művészeti klubjában, több mint egy hónapig tekinthetik meg az ér- rieklőd*1néhány kérdésünkre, melyek elsősorban a megyei tanács művelődésügyi osztályának közművelődést irányító és ellenőrző szerepét világítja meg. Ismeretes olvasóink előtt, hogy megalakult a megyei közművelődési bizottság és a közművelődési szakfelügyelet is. Különösen ez utóbbi vállalja a köz- művelődés szinte permanens, állandó helyszíni segítését. — Azzal kezdem, hogy az utóbbi években a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának a közművelődést irányító és ellenőrző tevékenysége — különösen a megyei szakfelügyelet létrehozása óta — jelentősen megnövekedett, kiszélesedett, minőségében megváltozott. Az ellenőrzések során soha nem feledkezünk meg arról, hogy a közművelődés sokszínű, és szerteágazó intézményrendszerében és folyamatában résztvevő emberek százezrei nem utasításra, rendeletre, hanem öntevékenyen működnek közre, illetve veszik igénybe a kulturális szolgáltatásokat. Jfppen ezért az ellenőrzés sem azokra terjed ki, akik a közművelődési folyamat aktív részesei, hanem azokra, akik a közművelődést irányítják, szervezik, vezetik; vagyis azokra, akik felelősek azért, hogy a párt közművelődési határozata, a megyei pártbizottság és a helyi párt- és tanácsi határozatok magas színvonalon, korszerűen megvalósuljanak. Nyilvánvaló, hogy a közművelődési határozat megvalósulásáért a helyi pártszervek, illetve a tanácsi és gazdasági vezetés a felelős. A megyei művelődésügyi osztálynak az a feladata, hogy az adott településen a tanács i szakigazgatási szervének közművelődést irányító-ellenőrző munkáját segítse és ugyancsak ellenőrizze. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy mi módon és milyen színvonalon hajtják végre az országos és megyei határozatokat, rendelkezéseket, hogy veszik figyelembe a helyi sajátosságokat? Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek? — Sajnos, igen gyakori tapasztalatunk az, hogy a szak- igazgatási szervek és a tanácsi testületek nem elég igényesek, ha a közművelődési intézmények tevékenységét vizsgálják. Sokszor megelégednek — és ezúttal nem kívánok példákat sorakoztatni — semmitmondó, az intézmény munkáját nem elemző, szűkszavú felterjesztésekkel, beszámolókkal. Előfordul, hogy ez évek óta így van, és senki nem tiltakozott még ellene. Ilyen helyeken természetesen nem sokat várhatunk, és a közművelődési párthatározat megvalósítása sok kívánnivalót hagy maga után. Mi a kialakult gyakorlat, ajánlás az ellenőrzések, vizsgálatok gyakoriságát illetően? — Ügy látjuk, hogy alapvető követelmény, hogy a közművelődés valamennyi területét legalább kétévenként a szakigazgatási szervek, 'illetve testületek (bizottságok) egységében és ösz- szefüggésében is megvizsgálják. Ez azért jó, mert a kétévenkénti áttekintés megfelelő képet nyújt az intézmény munkájáról, ugyanakkor az intézmények vezetői, munkatársai sincsenek kitéve gyakori — és felesleges — zaklatásnak. A kétévenkénti (ellenőrzésnek viszont aktív részesei lehetnek, hiszen minden kulturális intézmény jaját érdeke, hogy a jól sikerül i feltáró munka újabb ötletek« adjon a feladatok végreha, ásóhoz, újabb módszereket de( tsen fel, és a „több szem többe i lát” okos elve alapján a helyi i^ény- feltárást, igénykeltést és azok kielégítését is sokféleképp ,-n segítse. j \ A közművelődési intézmények mellett a munkahelyek közművelődési életét is vizsgálják a szakigazgatási szervek. Kiterjedt gyakorlat ez már'.' e — Véleményem szerint egyre inkább azzá válik, hiszen a közművelődési párthatározat és a tanácstörvény értelmében a szakigazgatási szervek igen sdk. oldalú feladatot kaptak a munkahelyek, vagy ahogy a közkeletű szóhasználat jelöli: a gazdasági egységek közművelődési tevékenységének segítésére. Remélem, az eddigi közreműködés hasznosnak bizonyul hosz- szú távon, és az ezután következők is hasonlóképpen. — Végül: újból szeretném ki. emelni a megyei közművelődési bizottságban rejlő hatalmas lehetőségeket, és a közművelődési szakfelügyelet tervszerű tevékenységét. Ezek ma már olyan részei a közművelődésnek, melyek nélkül munkánkat el sem képzelhetnénk. S. E. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója a külföldi fizetőeszközök forintárfolyamairól A pénzügyminiszternek a Ma- I gyár Közlöny 1975. december | 31-i számában megjelent rendeleté alapján a Magyar Nemzeti Bank 1976. január 1-től megváltoztatja — egyszerűsíti — árfolyamjegyzését. A változás szerint a bank nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyamokat jegyez, s elhagyja az elszámolásokban egyébként nem használt alapárfolyamok jegyzését. A nem kereskedelmi árfolyamok használatára — az eddigiekhez hasonlóan — elsősorban a lakosságot érintő elszámolásokban kerül sor. így ezen az árfolyamon történik a külföldi fizető- eszközök vétele és eladása az idegenforgalomban, a rokoni támogatások, a tiszteletdíjak és egyéb hasonló fizetések elszámolása. A kereskedelmi árfolyamokat a vállalatok külkereskedelmi tevékenységével összefüggő elszámolásoknál fogják alkalmazni. Esvidejűleg megszűnnek az ebben a körben eddig alkalmazott külkereskedelmi árszorzók. A Magyar Nemzeti Bank az 1976 január 1-től érvényes árfolyamokat a Magyar Közlöny 1975. december 31-i számában tette közzé. Az új jegyzésben egyes valuták árfolyamai megváltoztak. A konvertibilis valutáknál a kiigazításokra a külföldön érvényesülő árfolyamarányok figyelembevételével került sor. A változások a nem kereskedelmi árfolyamok körében a forint átlagosan mintegy 3 százalékos felértékelését jelentik. A kereskedelmi árfolyamok esetében a forint felértékelésének mértéke ennél nagyobb. A valuták forintárfolyamáról a valuta-kiszolgáltató és -beváltó helyek adnak felvilágosítást. (MTI) /| tmmm. 197«. JANI