Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

!készült az új üzemi óvoda A Békéscsabai Barom fife Idol go*« Vállalat békéscsabai gyárá­ban a közelmúltban készült el az új üzemi óvoda. A mintegy ötmillió forintos költséggel létesült gyermekintézményben het­venöt gyermekről gondoskodnak (Fotó: Somogyi) ••»■■■■»■■■■■■■■■■■■•■■■■■■•■■■■•■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■•■■■a N apir enden a közművelődés Az ellenőrzés a segítés jó formája A közelmúltban, a közműve­lődésről tanácskozó megyei ak- tivaülésen is elhangzott, hogy „o közművelődés alapvető társa­dalmi ügy, mely megyénkben is megfelelő felelősségtudatot éb­resztett.’’ Az előadó és a hozzá­szólók több oldalról bizonyítot­ták, hogy politikai, gazdasági, társadalmi céljaink eléréséhez fejleszteni kell a közművelődés valamennyi ágazatát, és a ko­rábbinál sokkal nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az igények felkeltésére és kielégítésére, a közösségi szórakozásra. Többen aláhúzták, hogy a közművelődés irányítása állami feladat. Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztálya közművelődési csoportjának ve­zetője, aki az aktívaülésen az öntevékeny művészeti együtte­sek helyzetét elemezte, válaszolt Két ünnep között a cserépgyárban Békéscsaba határában másfél esztendeje helyezték üzembe az új cserépgyárat. Az impozáns üzemcsarnokokban tavaly mint­egy 95 millió sajtolt, égetett,csere­pet gyártottak az NSZK, NDK, svéd, olasz’ és hazai gépeken, egyszóval a világ egyik legmo­dernebb gépsorain. Az egyes megmunkáló gépek most állnak, illetve csökkentett kapacitással működnek. A hatalmas üzem­csarnokban mégis serényen dol­goznak: a szerelők vették birto­kukba a gépeket. — A másfél év igénybe vette a gépeket, gépsorokat, s most a tmk szerelői vizsgálják át a szer­kezeteket — tájékoztat Kávásj Ferenc munka- és üzemszervező. Szigorú program szerint ellenőr­zik az értékes berendezéseket. Előkerülnek a zsírzóberendezé­sek, készenlétben vannak a tar­talékalkatrészek, hogy ha kell, azonnal cserélhető legyen a meg­hibásodott darab. Ha különleges alkatrész szükséges, azzal sincs különösebb gond, mert a gyár jó felkészültségű szakemberei meg­birkóznak a feladatokkal. — Minden vasárnap „nagyta­karítás” van a gépsorokon — magyarázza Babin János kar­bantartó. — A gépeknek mindig kifogástalan műszaki állapotban kell lenniük. A cserépgyárnak, és az itt dol­gozóknak nincsenek hétköznap­jai, sem vasárnapjai. Folyamato­san üzemelnek a berendezések. — Három műszakban dolgő- zom, karácsonykor sem pihen­tem. A gépsorok termeltek, mi cserepet rakodtunk — folytatja a karbantartó, s közben a zse­béből gyűrött cigarettát halász elő. Nagyot szippant belőle, majd a dohány füstje keveredik az égetett agyag jellegzetes sza­gával. — Tüzetesen átvizsgáljuk a berendezéseket. Mindennel« rendben kell lenni, mert külön­ben nem megy olajozottan a „verkli”. Két-háromnapos leállás négy, négy és fél millió forinl kiesést okozna a vállalatnak — magyarázza. Közben a présgép mellől kollégája szólítja. Elné­zően nyújtjá olajos jobbját, majc néhány pillanat múlva eltűnik í gépsorok közötti szűk folyosón Csak a távolból hallatszik kala­pácsolás, az alkatrészek fémes csengése jelzi: üzemkezdetre minden rendben lesz. ba burkolózó Viczián János ége­tő szakmunkással. Pedig alat­tunk a kettős falú ventillátor- hűtésű kemencében majdnem ezer Celzius-fokon narancssár­gán izzik, válik cseréppé az agyag. — A nagy teljesítményű ven­tillátorok a kemence két fala kö­zött pillanatok alatt kicserélik, s csővezetéken a szárítókba juttat­ják a felforrósodott levegőt — magyarázza. A tökéletes hőszi­getelés mellett még az átsugár- zás is lehetetlen. Ezért nincs me­leg a kemence környékén. A kemence tetején ismerke­dem a gyártási folyamattal. Egy- egy nyerscseréppel rakott kocsit 50 percenként tolnak a kemen­cébe. Ezek méltóságteljesen, mil­liméterről milliméterre haladva, 50—60 óra alatt érnek végig a tűzalagúton. Ennyi idő alatt ég ki a cserép. — A késztermék minősége mennyiben függ az égetéstől? — Nagyrészben az égetés adja meg az áru minőségét. Innen ke­rül ki a végtermék, azután a mi­nőségen változtatni mór nem le­het. Az egyenletes tolás, az ál­landó égetési hőmérséklet a leg­fontosabb — sorolja Viczián Já­nos. — A kemencék hűtéséből származó meleg levegővel mi lesz? — fordulok kísérőmhöz. ■— Ezek a ventillátorok — int a több méter magas gépek felé, melyekből embermagasságú át­mérőjű csövek kígyóznak a csar­nok végébe — szállítják a szárí­táshoz a hőt. A szárítóban fel­használjuk a 120—130 fokos ke­vert forró levegőt. Így gazdasá­gosabb a gyártás. • Az üzemcsarnok végében, a cseréposztályozóban több tízezer égetett piros cserép sorakozik katonás rendben. Szorgos kezek válogatják, osztályozzák a ter­méket. Ez az a munkafolyamat amit még nem lehet gépesíteni Ez a munka nagy fizikai igény- bevétel mellett nagy figyelmet is követel. — Műszakonként 6—7 ezei cserepet válogatunk, minősítünk — mondja Platenik Ferenc cse­réposztályozó, aki 15 éve már ezi csinálja. — Műszakonként 17( mázsányi árut mozgatunk meg Ebből is látszik, nem egy könnyí munka ez. De még így is jobb mint a hagyományos, régi tele- neken, mert ott a szabadban kel­“ dolgoznunk. Itt zárt helyen ^en vagyunk — mutat ; zóra r Tel arrébb dől go Közénk- i törékeny asszony. Szorgalmas, a férfiakkal egyenrangú és telje­sítményű munkásként válogatja, majd teszi a raklapokra a cse­repet. Három gyermek édesany­ja. 1954-ben .kerültem a válla­lathoz. Itt ragadtam, mert meg­szerettem. Igaz, nehéz a munka, de megfizetik. Szükségünk van nagyon a pénzre, mert családi házat építettünk. Ilyenkor min­den fillérnek megvan a maga helye. Meg aztán, nézzen csak ki, mennyien várják az árut — mu­tat a csarnok előtt várakozó lo­vas kocsik, teherautók hosszú sorára. — Ezért is kell ünnep­nap, meg vasárnap is dolgozni. A gyár udvarán jó néhány va­gonba géppel rakodnak. A cse­réptároló hely mellett járművek hosszú sora várakozik. Szükség van az építőanyagra. Ezt bizo­nyítja, hogy ottjártunkkor Csongrádból és Szabolcsból is érkeztek járművek építőanya­gért. A vállalat 136 szocialista bri­gádja, a párt XI. kongresszusá­nak tiszteletére vállalta, ,hogy 1975-ben 11 millió téglávaf töb­bet, vagyis 253 millió téglát gyárt. A cserépgyár a tavaly előtti 95 millió égetett cseréppel szemben tavaly december elejé­ig 104 millió cserepet készített. Az V. ötéves tervben mintegy fél milliárd forintos költséggel több hagyományos rendszerű téglagyárat korszerűsítenek és egy új gyárat építenek. Mindezt azért, hogy több, jobb és kot szerűbb anyagot kapjon az épí­tőipar és a lakosság. Szekeres András Kiállítás a művészeti klubban A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Békés megyei Szer vezete, valamint a békéscsabai Városi Tanács V. B. művelődés ügyi osztálya január 5-én, hétfőn 19 órai kezdettel kiállítást ren­dez a művészeti klub foglalkozá­sán Békéscsabán, a TIT Értelmi, ségi*Klubjában. A kamaratárla ton — amelyet Vollmuth Frigyes nyit meg — Várkonyi János ta­nár mutatja be festményeit, A fiatal festő műveit, aki most elő­ször mutatkozik be a TIT művé­szeti klubjában, több mint egy hónapig tekinthetik meg az ér- rieklőd*1­néhány kérdésünkre, melyek el­sősorban a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának közmű­velődést irányító és ellenőrző szerepét világítja meg. Ismeretes olvasóink előtt, hogy megalakult a megyei közműve­lődési bizottság és a közmű­velődési szakfelügyelet is. Kü­lönösen ez utóbbi vállalja a köz- művelődés szinte permanens, ál­landó helyszíni segítését. — Azzal kezdem, hogy az utóbbi években a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osz­tályának a közművelődést irá­nyító és ellenőrző tevékenysége — különösen a megyei szakfel­ügyelet létrehozása óta — je­lentősen megnövekedett, kiszéle­sedett, minőségében megválto­zott. Az ellenőrzések során so­ha nem feledkezünk meg arról, hogy a közművelődés sokszínű, és szerteágazó intézményrend­szerében és folyamatában részt­vevő emberek százezrei nem uta­sításra, rendeletre, hanem önte­vékenyen működnek közre, il­letve veszik igénybe a kulturá­lis szolgáltatásokat. Jfppen ezért az ellenőrzés sem azokra terjed ki, akik a közművelődési folya­mat aktív részesei, hanem azok­ra, akik a közművelődést irá­nyítják, szervezik, vezetik; vagy­is azokra, akik felelősek azért, hogy a párt közművelődési ha­tározata, a megyei pártbizottság és a helyi párt- és tanácsi ha­tározatok magas színvonalon, korszerűen megvalósuljanak. Nyilvánvaló, hogy a közművelő­dési határozat megvalósulásáért a helyi pártszervek, illetve a ta­nácsi és gazdasági vezetés a fe­lelős. A megyei művelődésügyi osztálynak az a feladata, hogy az adott településen a tanács i szakigazgatási szervének közmű­velődést irányító-ellenőrző mun­káját segítse és ugyancsak el­lenőrizze. Elsősorban azt vizs­gáljuk, hogy mi módon és mi­lyen színvonalon hajtják végre az országos és megyei határoza­tokat, rendelkezéseket, hogy ve­szik figyelembe a helyi sajá­tosságokat? Milyen tapasztalatokkal ren­delkeznek? — Sajnos, igen gyakori ta­pasztalatunk az, hogy a szak- igazgatási szervek és a tanácsi testületek nem elég igényesek, ha a közművelődési intézmé­nyek tevékenységét vizsgálják. Sokszor megelégednek — és ez­úttal nem kívánok példákat so­rakoztatni — semmitmondó, az intézmény munkáját nem elem­ző, szűkszavú felterjesztések­kel, beszámolókkal. Előfordul, hogy ez évek óta így van, és senki nem tiltakozott még elle­ne. Ilyen helyeken természete­sen nem sokat várhatunk, és a közművelődési párthatározat megvalósítása sok kívánnivalót hagy maga után. Mi a kialakult gyakorlat, ajánlás az ellenőrzések, vizs­gálatok gyakoriságát illetően? — Ügy látjuk, hogy alapvető követelmény, hogy a közműve­lődés valamennyi területét leg­alább kétévenként a szakigaz­gatási szervek, 'illetve testületek (bizottságok) egységében és ösz- szefüggésében is megvizsgálják. Ez azért jó, mert a kétévenkén­ti áttekintés megfelelő képet nyújt az intézmény munkájáról, ugyanakkor az intézmények ve­zetői, munkatársai sincsenek ki­téve gyakori — és felesleges — zaklatásnak. A kétévenkénti (el­lenőrzésnek viszont aktív ré­szesei lehetnek, hiszen minden kulturális intézmény jaját érdeke, hogy a jól sikerül i fel­táró munka újabb ötletek« ad­jon a feladatok végreha, ásó­hoz, újabb módszereket de( tsen fel, és a „több szem többe i lát” okos elve alapján a helyi i^ény- feltárást, igénykeltést és azok kielégítését is sokféleképp ,-n se­gítse. j \ A közművelődési intézmények mellett a munkahelyek közmű­velődési életét is vizsgálják a szakigazgatási szervek. Kiter­jedt gyakorlat ez már'.' e — Véleményem szerint egy­re inkább azzá válik, hiszen a közművelődési párthatározat és a tanácstörvény értelmében a szakigazgatási szervek igen sdk. oldalú feladatot kaptak a mun­kahelyek, vagy ahogy a köz­keletű szóhasználat jelöli: a gazdasági egységek közművelő­dési tevékenységének segítésére. Remélem, az eddigi közreműkö­dés hasznosnak bizonyul hosz- szú távon, és az ezután követ­kezők is hasonlóképpen. — Végül: újból szeretném ki. emelni a megyei közművelődé­si bizottságban rejlő hatalmas lehetőségeket, és a közművelő­dési szakfelügyelet tervszerű te­vékenységét. Ezek ma már olyan részei a közművelődésnek, me­lyek nélkül munkánkat el sem képzelhetnénk. S. E. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója a külföldi fizetőeszközök forintárfolyamairól A pénzügyminiszternek a Ma- I gyár Közlöny 1975. december | 31-i számában megjelent rende­leté alapján a Magyar Nemzeti Bank 1976. január 1-től megvál­toztatja — egyszerűsíti — árfo­lyamjegyzését. A változás sze­rint a bank nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyamokat je­gyez, s elhagyja az elszámolá­sokban egyébként nem használt alapárfolyamok jegyzését. A nem kereskedelmi árfolyamok használatára — az eddigiekhez hasonlóan — elsősorban a la­kosságot érintő elszámolásokban kerül sor. így ezen az árfolya­mon történik a külföldi fizető- eszközök vétele és eladása az idegenforgalomban, a rokoni tá­mogatások, a tiszteletdíjak és egyéb hasonló fizetések elszámo­lása. A kereskedelmi árfolyamokat a vállalatok külkereskedelmi te­vékenységével összefüggő elszá­molásoknál fogják alkalmazni. Esvidejűleg megszűnnek az eb­ben a körben eddig alkalmazott külkereskedelmi árszorzók. A Magyar Nemzeti Bank az 1976 január 1-től érvényes árfo­lyamokat a Magyar Közlöny 1975. december 31-i számában tette közzé. Az új jegyzésben egyes valuták árfolyamai meg­változtak. A konvertibilis valu­táknál a kiigazításokra a külföl­dön érvényesülő árfolyamará­nyok figyelembevételével került sor. A változások a nem keres­kedelmi árfolyamok körében a forint átlagosan mintegy 3 szá­zalékos felértékelését jelentik. A kereskedelmi árfolyamok eseté­ben a forint felértékelésének mértéke ennél nagyobb. A valuták forintárfolyamáról a valuta-kiszolgáltató és -beváltó helyek adnak felvilágosítást. (MTI) /| tmmm. 197«. JANI

Next

/
Thumbnails
Contents