Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-31 / 26. szám
Nyugdíjasklub a Sarkadi Cukorgyárban Nem feledkezik meg a gyár régi dolgozóiról a Sarkadi Cukorgyár művelődési háza. Jól működő nyugdíjasklub biztosít tartalmas szórakozást havonta egy alkalommal nagy létszámú tagságának. Klubnapjaikon 100 nyugdíjasé a könyvtár, a barátságos klubterem, övék az egész ház. Távlati terveik között hosz- szabb kirándulások megvalósítása szerepel és különböző vetélkedőket is tartanak majd. A közelmúltban színházunk egyik művésze, Lukács József szórakoztatta az idős embereket B. Z*. öt év a mérlegen Átgondolt kozsé^fejleszléi Dévaványan Nem kis feladat hárul a tanácsokra, amikor szűkebb hazájuk, lakóhelyük fél évtizedes fejlesztési és költségvetési programjáról kell dönteniük. Felelősségteljes munka ez, hiszen közvetve befolyásolja az egész ország gyarapodásának az ütemét és választ ad arra a kérdésre is: hogyan, milyen úton- módon kell javítani a lakosság életkörülményein. A negyedik ötéves terv első évében született meg az új taHat lányom van ... btnony hal ®s milyen büszke vagyok rájuk! A legidősebb 15, a legkisebb 1 éves. Jöttek sorba: Kati, Ibolya, Julianna, Irén, Éva, Krisztina. Néha el is tévesztem, amikor szólítom valamelyiket Juci helyett Irént mondok. Persze ez még azzal is előfordul, akinek kevesebb gyereke van. Ahányszor a szülőszobába mentem, mindig reménykedtem: most fiú lesz, már csak a férjem miatt is. Tudja, egy férfi mindig azt hiszi, csak a fiúra lehet büszke. Aztán, amikor a hatodik is megszületett, a Kriszti, nem mondom, elkeseredett az uram. De ha látná, most hogy rajong érte. Persze, hiszen nem az a lényeg, hogy fiúk vagy lányok, hanem az egészségük a fontos. Nem volt velük semmi komolyabb bej és egy anyának ez a megnyugtató érzés. A három szoba, fürdőszobás új házunkban a helyükön vannak a csempék, az ajtók, ablakok, csak még „nyers” állapotban. Hiányzik a festés, a pucolás, no meg a szobák bútorozása. Mindent saját erőből hoztunk ám össze. Csak annyi segítséget kaptunk, mint akárki más, akinek nincs gyereke, vagy csak egy, esetleg kettő. Százezer Ft-os OTP- kölcsönt vettünk fel. Olvastam, meg a rádióban is hallottam, vannak helyek, ahol segítik a nagycsaládosokat a munkahelyükön, a tanácsnál. Hát én nem I I tudom ... minket nem segítettek. Pedig Kamuton csak egv sokgyerekes család van még. ÉpL pen a testvéremék. Nekik is hat csemetéjük van. Igaz, a tanács a múlt évig segélyezett évi 4—500 forinttal, de már nem. Azt mondják azért, mert jól öltözködünk. Baj az, hogy tisztán öltöztetem a gyerekeket? Ez nem jelenti azt, hogy nem vagyunk rászorulva a segítségre. De én nem megyek könyörögni sehová. Legfeljebb valamivel később leszünk kész a házzal. Hiszen már a tudat is éltet, hogy felköltözhettünk abból az egyszobás kis helyiségből, amiben eddig nyolcán szorongtunk. Nem is panaszkodom, hiszen túl vagyunk a nehezén. Nézzük csak. mennyi is az összjövedelmünk? A férjem állatgondozó a kamuti Békében, átlagosan megkeresi a 3800—4000 forintot havonta. Én, ha dolgozom a növénytermesztésben, az 1700—1800 forintot — jelenleg azonban Krisztivel gyesen vagyok. A családi pótlékunk 1900 forint. Ez összesen —ji ha jól számolok — a háztájival együtt megközelíti a 8000 forintot. Igaz, ebből sokat költünk kosztra, ruhára. De ha ügyesen osztja be az ember, jut a legszükségesebbekre ... — fejezte be monológját Vargáné. Űj házak sora épül Kamuton. Varga Istvánéké is beékelődik közéjük. Nem látszik azon, hogy gazdája az építése mellett még hat kislányról gondoskodik. Hogy szépen, tisztán járnak a gyerekek? Ez az anyukájuk érdeme; mos, vasal eleget! Nem értjük azonban, hogy a tsz (a tsz-ben levő szocialista brigádok) még nem segítették megkönnyíteni a sokgyermekes család életét? Kép, szöveg: Béla Vall nácstörvény, amely nagyobb önállóságot, kedvezőbb feltételeket biztosított a körültekintőbb gazdálkodáshoz. Most nézzük meg, mint, miként éltek a lehetőségekkel az elmúlt öt év alatt megyénk egyik nagyközségében, Dévaványán? Megépült a rfamű A tervidőszak legkiemelkedőbb beruházása « vízmű megépítése volt, több mint hárommillió forintért Lehetőség nyílt fürdőszobás, modem családi házak létrehozására, amely nagy mértékben kihat az életszínvonal alakulására. De gondoltak a dévaványaiak községük szépítésére is. Űj utcát nyitottak, áthelyezték a piacteret, ennek helyén pedig parkot létesítettek. A kisajátítás költsége 704, a zöldövezetre fordított összeg 364 ezer forintot tett ki. Felépítették a TITÁSZ-székházat, a közvilágítás bővítésére 186 ezer forintot költöttek. A lakosság jogos igényét elégítették ki azzal, hogy a tanácsháza udvarán létrehoztak egy gázcseretelepet. Javították a tanács költségvetési üzemének állóeszköz ellátottságát, mintegy 600 ezer forint értékben. Nagy gondot fordítottak a járdaépítésre, az utak felújítására. Járdával látták el a Bocskai, a Kodály, a Petőfi és még több utcát, 455 ezer forintért. Szélesítették a Rákóczi utat, portalanították a Kossuth és a Lenin utcákat, feltöltötték a f.öldutakat Ezek a munkák több mint egymillió forintba kerültek. Kétségtelen, több pénzre lett volna szükség a csatornahálózat felújítására, a 19 ezer forint még a szükséges karbantartásra sem volt elegendő. Örvendetes azonban, hogy elkészítették a belvízrendezési tervet, amelynek költsége meghaladta a 100 ezer forintot. A nagyközség részletes rendezési terve pedig 320 ezer forintba került. Felújítások, korszerűsítések A tanács a rendelkezésre álló pénzeszközökből a» iskolák, óvodák, bölcsődék felújítására, korszerűsítésére viszonylag többet szánt, mint a korábbi tervidőszakban. Ennek az volt az oka, hogy ezek az intézmények elavultak, kicsik voltak és egészségügyi szempontból sem feleltek meg a követelményeknek. Először a Szeghalmi és az Előrehaladás úti iskola' bővítésére került sor, csaknem 400 ezer forintért. A Vastelepi iskola korszerűsítésére 1973-ban, 74-ben összesen 387 ezer foringeteg munka, akkor nem termel, és nem lesz a piacon se olcsón, se drágán. A kisüzemi termelést tehát serkentenünk kell, de akár akarjuk, akár nem, tudomásul kell vennünk, hogy itt árcsökkenésre számítani nem lehet. Beszéljünk röviden az italokról is. Hovatovább szégyen, hogy nem tudunk idehaza olyan üdítő italt produkálni, amely a versenyben ha le nem is győzi, de legalább megszorongatja a kétféle colét. Sajnos, üdítőital-gyártásunk is túlzottan decentralizált. A hazai üdítőital-gyártást mindenképpen fel kell futtatni — a terv ezt elő is irányozza. Már csak azért is szükséges ez, hogy ne csupán a colénak, de a szeszes italnak is legyen versenytársa. A terv ezúttal a szőlő területét nem szándékozik növelni, a többletbor inkább az elavult ültetvények újratelepítésétől, valamint a meglevők jobb hasznosításától várható. A sörtermelést fokoznunk kell, mert ma még elég sok az import. A pálinkaügyet sajnos már alig tudjuk szabályozni, mert a zugfőzdék mételyként terjednek. Nagyon komoly felvilágosító munkára van szükség ahhoz, hogy a szeszfogyasztást kulturáltabbá j tegyük (út közben egy pohár sör, i evés után egy pohár bor) és al- > koholtzmusba csapó kilengéseit i lefaragjuk, S Együtt az. anyukával, (A képről Kati, a legidősebb Földeák! Béta | anyaik. 0 kollégiumban tanul, Békéscsabán^ tot fordítottak. Tavaly újították fel a Bem és a Hajós úti iskolákat, félmillió forintért. Ezenkívül rendbe hozták az 1- es számú, a Széchenyi utcai általános iskolát és a napközi otthon épületét nem kevés pénzért, hiszen a költségek meghaladták a 480 ezer forintot. Természetesen az oktatás színvonalának az emelése elképzelhetetlen a megfelelő szemléltető eszközök nélkül, öt év alatt 59 ezer forintot adott a tanács erre a célra az Iskoláknak. Nagy előrelépést jelentett a gyermekek gyakorlati képzésénél a 146 ezer forintért felépített modem, politechnikai műhely, amelyet 1971-ben adtak át rendeltetésének. Az óvodákba bevezették a vizet, fürdőszobát alakítottak ki, központi fűtéssel látták el őket. Ilyen jellegű munkákat a Kossuth. az Előrehaladás és a Bem utcai óvodáknál végeztek, mintegy 400 ezer forintos költséggel. Teljes egészében felújították n tervidőszak alatt a bölcsődét. A 450 ezer forintért létrehozott korszerű, a mai igényeknek megfelelő gyermekintézményben ma már 60 apróságot tudnak elhelyezni. Ami az egészségügyi ellátást illeti, legfontosabb feladat a Lenin utcai orvosi lakás felújítása volt. De nem hagyható figyelmen kívül az orvosi rendelő műszerekkel való felszerelése sem. Szoros együttműködés A tervek valóra váltásában nagy jelentősége volt a tanács és a vállalatok, szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek, intézmények szoros együttműkö désének, valamint a lakosság társadalmi munkájának, öt év alatt az üzemek dolgozói a község lakói összesen csaknem 3,5 ^millió forint értékű munkát végeztek ellenszolgáltatás nélkül. Részt vettek az utcák rendezésében, a piactér építésében, parkosításban, iskolák óvodák takarításában. Még 1973-ban hirdette meg a Hazafias Népfront községi bizottsága a „Szép, tiszta, virágos Dévaványáért” mozgalmat, amelynek eredménye jól látható ma is a község arculatán. A nagy lelkesedésre jellemző, hogy az akcióban 7280-an vettek részt, az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke elérte a 104 forintot. A lendület természetesen nem állt meg. A következő években parkosították a volt piacteret, az iskolák környékét. Ebben a munkában kitűntek az Aranykalász Tsz, a Csepel Autógyár helyi gyáregységének, a Lenin Tsz, a tanács költségvetési üzemének dolgozói, valamint a KISZ-alapszervezet és az iskolák nevelői, tanulói. A Bem úti óvoda felújítási munkálatainál jelentős segítséget nyújtottak — többek között — az ÁFÉSZ, a Vas-, Fémipari és a Háziipari Szövetkezet helyi részlegének kollektívái. Szintén társadalmi munkában történt hét oktatási intézményhez a víz bevezetése is. amelyet a megyei Víz- és Csatornamű VA'Mat Szocialista brigádjai vállaltak. • * • Mindent egybevetve megállapíthatjuk: Dévaványán jól gazdálkodtak a lehetőségekkel és a meglevő pénzzel. Felismerték, hogy a nagyobb önállóság, nagyobb felelősséget is jelent. Éppen ezért koncentráltan, átgondoltan oldották meg községfejlesztési feladataikat, amelyre, úgv véljük, a jövőben is nagy szükség lesz. Seres Sándor 5 békés nmi^ 1*16, JANUÁR SÍ, \Jegyzet ~j Eg? különös szabálysértésről Hetek óta egyetlen tsz-tag szabálysértési ügye foglalkoztatja a nem tudom milyen falusi tanácsot és járási hivatalt. Az történt ugyanis, hogy Bagó István (költött név) az egykori lovaskocsiszín félereszes tetőjct lebontotta és ugyanolyan tetőt csinált a meglevő falra, mint amilyen a házán volt. Így szép hosszú háznak tűnt az övé is, az amúgy csak két szoba, konyha, kamrás épület. Harmadik szomszédja átalakította a padlást csirkcnevelésre, hogy télen se töltse az idejét haszontalanul. Bagó megnézte és kedve támadt erre neki is. Szerződést kötött a tsz háztáji bizottságával a naposcsibe szállítására és a pecsenyecsirke átvételére. Ezzel újabb szabálytalanságba bocsátkozott, mert lcpadlásolta a kocsiszínt, s ajtót rakott rá, a tető alját szigetelte, villanyt és vízvezetéket szerelt, hogy a neveléshez minden kéznél legyen. Bagó István ügye tulajdonképpen akkor tűnt fel, amikor a tanács egyik alkalmazottja meglátta a ketreces vontatót Bagóék udvarán. Csirkét szállítottak. Az építési hatóság több évre visszamenően előszedte a nyilvántartást. Átnézte legalább ötször: vajon kért-e Bagó István engedélyt a kocsiszín és a padlás átalakítására. Azután berendelték a tanácsházára, és elmondták mindennek az elkövetett szabálytalanságért. Néháryy nap múlva helyszíni szemle következett. A hatóság megállapította. hogy a disznóól nem a törvényes távolságra van a lakás céljára használt épülettől. A törvényes távolság 8 méter, ez pedig hét méter ötvennyolc és fél centi. Űjabb szabálytalanság. Nyolc nap múlva Bagó kéz-^ hez kapta a határozatot, melyben 5 ezer forint bírság megfizetését írták elő. Bagó felkereste a tsz jogtanácsosát. Megfogalmazták a fellebbezést. A járási hivatal — jött a válasz — nem talált a falusi hivatal eljárásában szabálytalanságot. így a hozóit határozatot megerősítette, azzal a kitétellel, hogy a disznóólát tegye arrább 41 és fél centivel, hogy a törvényes távolság az épületek között meglegyen. Bagó újabb fellebbezést fogalmazott a megyére. A helyszíni szemle során megállapítást nyert: kétségtelen Bagó István szabálytalanságot követett el a kocsiszín tetőcseréjével kapcsolatban. de ezzel alapvetően nem veszélyeztette önmaga és szomszédjai érdekét, s a faluét, meg az országét sem. Sőt, a társadalomnak bizonyos értelemben hasznot is hajtott, mert önszorgalmából hivatásához méltóan termelő munkát folytatott. Ezért dicséret illeti őt — állt a levélben. — Büntetni ilyesmiért nem helyes, csupán elegendő figyelmeztetni, hogy a jövőben, ha építeni, átalakítani szeretne, mi az eljárás rendje. Kapott választ a disznóóllal kapcsolatban is, mert hogy nincs 3 méterre. Ha lebontja, vagy újat épít, akkor tegye 8 méteren túlra. A hivatalban ..elintézve” bélyegző került Bagó István akta- kötegének tetejére. Még jó, hogy csak az akta tetejére. Dupsi Károly U NI VERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai gáz- telepére ÁRUKIADÓT keres felvételre. Jelentkezni lehet: a telep vezetőjénél vagy a vállalat központjában, Szabadság tér 2.
