Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-30 / 25. szám
\ Pülfflfcai szótár A hatóság Eredményes évet zárt Hogyan oktassunk nyelveket? TIT-pályázat az idegennyelvO oktatásról a Békés megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat A hatóság szót hallva, jogérzékünk alapján valamely állami szerv utasító, kényszerítő jogára gondolunk. Ha nem is tudatos jogi ismereteink, de jogérzékünk ebben az esetben helyesen irányit bennünket. A hatósági jogkör ugyanis az állam hatalmával van összefüggésben, és az állam hatalmának természetes része a kényszerítés vagy annak lehetősége. A hatóság — mármost pontosabban fogalmazva — az az államigazgatási szerv, amelynek hatáskörében jogilag biztosítva van az, hogy az állam akaratát konkrét ügyekben jogi érvényességgel és végrehajtó hatállyal kikényszerítse. Így a hatósági jogkör alapján hozott döntések kötelezőek minden állampolgárra és minden — a döntést kimondó testület alá egyébként nem rendelt — állami, társadalmi és politikai szervezetre is. A vámhatóság döntései így például kötelezőek az állampolgárokra, vállalatokra, de a szakszervezeti vagy rendőri szervekre nézve is. Fontos azonban annak ismerete, hogy csak állami szerv, de korántsem minden állami szerv rendelkezik hatósági jogkörrel. Az állami tevékenység történeti fejlődését tekintve láthatjuk, hogy a legújabb korban, a kapitalizmusban jogi rendszerezettséggel alakultak ki a hatósági jogkörrel rendelkező szervek, mint például a miniszteriális szintű általános közigazgatási hatóságok, a katonai, rendőri, pénzügyi, közegészségügyi vagy vámhatóságok, A hatósági jogkör, mint az állam akaratának speciális területen való végrehajtása, a történelmi liberalizmus szerint azonban főként a magángazdálkodás zavartalanságának biztosítását célozta. Az állami feladatok növekedésével párhuzamosan — és a klasszikus liberális elképzelésekkel szemben — mindegyre sokasodtak azonban az állami beavatkozások; és nem egyszer hatósági jogkör formájában. Erre legjobb példa az árhatóság Intézményének kialakulása, vagy az időnként napjainkban is gyakorolt hatósági érvényű bér- és ármaximálás a polgári országokban. A szocialista országokban pedig, a hagyományos hatósági tevékenységek mellett — az állami tulajdon döntővé válása és a sajátos gazdasági tervezés következtében — a gazdaság irányítása újszerűén vetette föl a hatóság kérdését. Az állami vállalatok állami irányítása tervutasításos módszerekkel fejlődésünk egy szakaszában, azt eredményezte, hogy maguk a vállalatok vettek föl bizonyos „hatósági jelleget”. Vagyis miközben a központi állami szervek közvetlenül gazdálkodtak, elmosódott a határ a hatósági jogosítványok és a gazdaságpolitikai irányítás között. Mivel a gazdasági tevékenység egészen nem lehet „hatósági jellegű” — mint ahogy jogszerűen az adott időszakban sem volt py — fontos a viszonylag pontos határok megvonása a gazdálkodás egészét irányító gazdaságpolitika és a különben nélkülözhetetlen hatósági érvényű utasítások rendszere között. Végezetül szólni kell arról is, hogy a mi körülményeink között egyes állami tulajdonban levő termelő, vagy szolgáltató vállalatok, esetenkénti monopolhelyzetük miatt, úgy bánnak az állampolgárokkal, mintha hatósági jogkörük lenne. Nos ez épp’ olyan jogosulatlan, törvényeink betűjét és szellemét sértő eljárás. mint amikor az állampolgár, például a ..fináncot kilátszó virtussal” hatósági jogkört sért. —g— A Békés megyei Kéményseprő es Tüzeléstechnikai Vállalat 1975. évi termelése értekben mintegy 12 százalékkal emelkedett, s meghaladta a 12 millió forintot. A nyeresége 2 millió 400 ezer forint. A jó eredményt elősegítette, hogy tavaly áprilisban létrejött a tüzeléstechni-' kai export, amely megfelelő szakemberekkel és kellő műszerezettséggel képes arra, hogy a tüzelőberendezéseket gazdaságosság, valamint biztonság szempontjából ellenőrizze és kijavítsa. Munkájával már az első évben több vállalat, üzem tüzelőanyag-felhasználását eredményesebbé tette, egyúttal pedig a levegőszennyeződést is csökkentette. A kéményseprők sem csupán a hagyományos kéménysepréssel foglalkoznak. A vállalat továbbképezte őket és ma már olaj-tüzelőberendezéseket is javítanak és karbantartanak. Tavaly sokan rendeltek ismét fa- és széntüzelésű cserépkályhát, vagy átrakatták a régit, ami több munkát adott a kéményseprőknek. A vállalat gazdasági .eredménye alapján lehetővé vált az átlagbér 6 százalékos növelése, ami így meghaladja a 34 ezer forintot. Az idén a tavalyinál több cserépkályha-megrendelésre szá- -mít a vállalat, aminek a beépítésére fel is készült. A tüzeléstechnikai csoport, amely egy év alatt sok tapasztalatot szerzett és ismertté vált a megyében, várhatóan megkétszerezi a termelését. Ezt kisebb létszám- emeléssel, a dolgozók rendszeres továbbképzésével és a műszerrel való ellátottságuk fokozásával éri majd el a vállalat. A csoport különböző tüzelőberendezések (kazánok, hőlégfú- vók, szárítók) vizsgálatánál és mérésénél képessé vált arra, hogy megállapítsa az energiafelhasználás gazdaságosságát, az üzembiztonságot és a levegő- szennyezés mértékét. Ennek megfelelően tesz javaslatot az átalakításra vagy cserére. A vállalat Békéscsabán új tüzeléstechnikai üzemrészt létesít,, amely várhatóan augusztusban készül el. Itt megfelelők lesznek majd a körülmények több tüzelőberendezés javítására. A TIT Budapesti Nyelviskolája 20 éve működik, s ebből az alkalomból pályázatot hirdettek a következő témakörben; A TIT-ben folyó idegennyelvoktatás és a közművelődés kapcsolata; a TIT keretében folyó idegennyelv-oktatás sajátosságai, módszerei r a nyelv elsajátítási folyamat szakaszai, különös tekintettel a TIT kereté- ! ben folyó felnőtt ( nyelvoktatás- ] ra. A legjobb műveket 7000, 5000 j és 3000 forint összegű pályadíjjal jutalmazzák. Pályadíja- kat ajánlott fel még a TIT Országos Központja, a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztálya és a TIT Budapesti Szakosztálya is. A pályázat beküldési határideje: július 15. A dolgozatokat „Pályázati munka” jeligével a TIT Budapesti Idegennyelv-oktatási Szakosztálya címére: 1372 Budapest, Múzeum u. 7. kell elküldeni. Tél a Gyulai Várfürdőben Egy év alatt 50 ezerrel több jürdővendég A hideg metsző szél szinte megdermeszti az ember végtagjait. A fürdő előcsarnokában viszont barátságos környezet és kellemes meleg fogad. A párás levegő, a dúsan zöldellő disz- növényzet és az állandó zsongás elfeledteti velünk, hogy kint téli időjárás uralkodik. Az ablakon át látni, hogy a park téli álmát alussza, a medencékkel, sétányokkal együtt. A múlt év eredményeiről és a jövő terveiről Farltns Sándor, a Gyulai Vérfürdő igazgatója beszél: — Hat év alatt kétszeresére nőtt a forgalom. A.Z elmúlt eszidegen forgalmat. Tizenöt dolgo zónk tett szakvizsgát, s bárme l.vlk gyógykezelést el tudják lütni. Bizonyos nyelvismeretekre is szükség van. A szocialista brigádok vállalásai között szerepel az iílegen nyelv tanulása is, A jelenlegi körülmények kö- ' zött 30 fős váltásokkal tudunk külföldi vendégeket fogadni. Szálláshelyre lenne szükség, örülnénk, ha minél több szocialista országból érkező vendéget tudnánk városunkba fogadni; olyanokat is. akik hosz- szabb időre gyógyulás céljából érkeznek hozzánk. — y — n. Jövőnk jelzőszámai Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből VEGYIPAR (ezer t) 710-720 • é%*% i SO TERRA-KS Vegyipar Élelmiszer-termelés és -fogyasztás Á cukor és a kenyér tendőben 875 ezer vendégünk volt. A hűvös nyár ellenére 50 .............................................................................................................................................................................................. e zerrel többen keresték fe' a Gyulai Várfürdőt, mint az előző évben. — Körülbelül egymillió forintot költöttünk a parkok rendezésére, új növények telepítésére, járdaépítésre és a Körösparti részen elhelyezett padok beszerzésére. Új medence is épült, szélvédő fallal és árnyékoló tetővel. A víztisztító berendezésünk lehetővé teszi, hogy ezentúl teljesen átlátszó, kék vízzel töltsük fel az uszodát. Célul tűztük, hogy még ven- dégvonzób’oá tegyük a fürdőt és a lehetőségeken belül minden szempontból eleget tudjunk tenni a kívánalmaknak. — Havonta 20 ezer köbméter vizet használunk. Az üzemelési rendet úgy szerveztük meg a vízművel közösen, hogy ne csúcsidőben töltsük fel a medencéket, hanem éjszaka. A kooperáció olyan hasznosnak bizonyult, hogy még a nyári időszakban sem okozott problémát a vízellátás. Karbantartó részleget hoztunk létre, amely önköltséges alapon igyekszik minél gyorsabban kijavítani a hibákat. Valamennyi berendezésünket: a csöveket, a radiátorokat kicseréltük, és gondoskodtunk korrózióvédelemről is. Soha ilyen nyugodtan néni néztünk a jövőbe. A jelenlegi felszereltséggel és a szakvizsgával rendelkező dolgozóinkkal akár egymillió vendéget is tudnánk fogadni ebben az évben. Az IBUS£-szal karöltve szeretnénk előmozdítani a gyógyElsö számú feladatunk, hogy adottságainkat — mindenekelőtt a termőföldet — a legcélszerűbben hasznosítsuk. Sokszor elmondják, elmondjuk, hogy miből kell többet vetni, ültetni. Csak azt nem tesszük hozzá, minek a rovására. Csupán példaként említjük a cukor ügyét. 5—10 évvel ezelőtt még úgy gondolkoztunk, hogy nem érdemes nálunk a cukorrépa-termelést erőltetni, terem elég alapanyag máshol, beszerezhetjük a cukrot a világpiacon. Azonban 1973—74- ben változatlanul tartott nálunk a cukorfogyasztás emelkedése, miközben a világpiacon az árak egyre magasabbra szöktek. Elhatároztuk tehát, hogy a cukrot idehaza kell megtermelni. 1975-ben valóságos bravúrt hajtott végre a mezőgazdaság. Állami vetésszerkezet-megállapítás nélkül, tervkötelezettség nélkül 125 ezer hektár szántóföldet vetettek be cukorrépával és a termés sem lett rossz. Csakhogy. Talán kicsit hirtelen hízott a répa, vagy ki tudja mi okból a cukortartalom lényegesen csökkent. A sok répától kevesebb fehér port várhattunk. Kiderült az is, hogy cukorgyáraink ilyen óriási mennyiség feldolgozására csak 150 napi működés esetén képesek. Százötven nap alatt a kiszedett répa sokat veszít a cukortartalmából. Elhatározásunk változatlanul az, hogy idehaza termeljük meg a cukrot. Ehhez azonban ki kell derítenünk, mi okozta a cukortartalom-csökkenést és ezt a hibát ki kell küszöbölni. Közben pedig építenünk kell még két cukorgyárat, fejleszteni a meglevőket, hogy a feldolgozás se legyen „szűk keresztmetszet”. Nézzük most a növénytermesztést. A búza. az a legfontosabb növényünk. amelynek hozamát „egyenesben” fogyasztjuk el. A túltermelés veszélye nem fenyeget, mert a búza jó exportcikk is. Búzatermesztésben nem állunk rosszul, hiszen ez az a terület, ahol talán világviszonylatban is az „előkelőek klubjában” vagyunk. Nem egészen megnyugtató azonban a megtermett búza sorsa. Gépesítettük ugyan ezt a kultúrát, de kicsit nehezebb időjárási viszonyok mellett szakadásig kell dolgozni a gépeknek, éjszakázni a kombájnesoknak és a vontatósoknak, hogy a termés magtárba kerülhessen. A magtárhálózat szó szerint gombamódra szaporodik, hiszen sok helyen nőnek ki a földből az óriás gombákhoz hasonlítható gabonasiló-telepek. De még ez is kevés. Megnyugtató, hogy az ötödik ötéves terv mezőgazda- sági beruházásainak fő célja éppen a gépesítés. Hisszük, a százmilliárdból futja, hogy megnyugtató méretű és korszerűségében is kielégítő gépparkunk alakuljon ki, valamint tökéletesítjük a szállítást-szárítást- tárolást is. Közben pedig az agrártudomány feladata, hogy a búzatermesztésben még lappangó biológiai kérdőjeleket felkiáltó jelekké egyenesítse ki. A terv előírásai szerint műtrágyánk lesz elegendő, de korántsem olyan alacsony áron, mint korábban. Ezért most nem arra kell majd vigyázni, hogy legyen műtrágya, hanem arra, hogy a meglevőt okosan és hatékonyan valóban felhasználjuk. Malomiparunk elégséges — hajdan „malomipari nagyhatalom” voltunk — a kenyérgyárak rekonstrukciója, a kapaci-' tás bővítése nagyrészt megtörtént, illetve még folyamatban van. Sajnos az egyébként helyes decentralizálást a sütőiparban sikerült a leginkább megvalósítani. Annyira, hogy nincs 4 1076. JANUÁR 30. 4
