Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 23. szám
Körösladányi pékek MA MÁR nem annyira babonából, mint inkább tréfából mondják, hogy a 13-as szerencsétlen szám. De Körösladány- ban nagyon is szerencsés. Mert a Békés megyei 2-es számú (gyomai) Sütőipari Vállalatnak éppen itt van a 13-as számú új péküzeme, amely olyan korszerű és kivül-belül olyan szép, hogy aligha akad párja a megyében. Annyit vmindjárt meg is tudok Szilvási József üzemvezetőtől. hogy a több mint 4 millió forintért létrehozott sütőüzemben a múlt év végén fűtötték be először a kemencét Azelőtt egy „maszektól” örökölt pékségben dolgoztak, ahol összehasonlíthatatlanul rosszabbak voltak a körülmények. Ez most olyan, mintha „skatulyából” húzták volna ki. Tágas, világos helyiségben gépek dagasztják a nyers tésztát, csak a mérés, a formázás, a kemencébe rakás és kiszedés a pék dolga. Néhol az országban van ugyan már formázógép is, de azon nem lehetne a ladá- nyiak szája íze szerint 3 kilós vágott fehér kenyeret készíteni. Kéz kell hozzá, emberi erő. Legéijy legyen a talpán, aki naponta csinálja. ITT AZONBAN vannak is legények. Olyan fiatal emberek, akiknek nemcsak erejük, hanem kedvük is van a munkához. Meg lehet nézni, hogy — most ebben a műszakban — milyen tempósan dolgozik Papp Sándor, Hanyecz Lajos, Paler- csik Sándor és Bucsi Antal. Velük együtt Szilvási József is, aki „szabad idejében” ugyanazt csinálja, mint amit a többiek. Egyébként az alapanyagok megrendeléséért, a nyersanyag előkészítéséért, a sütésért. a kenyér kiszállításáért — szóval mindenért felelős. Neki azért ez mégsem okoz különösebb gondot, mert tudja, hogy társai a rájuk bízott feladatot az ő jelenléte nélkül is pontosan, lelkiismeretesen végrehajtják. Mindnyájunknak az a törekvése. hogy jó kenyér kerüljön a községbeliek asztalára. Olyan, amilyen most is látható a polcokon. Ok is ladányiak, hozzátartozóik, rokonaik, barátaik naponta elbírálják munkájukat. Néha az utcán is tesznek egy- egv megjegyzést olyanok, akiknek a nevét sem tudják. S ha valaki azt mondja, hogy finom a kenyér, azt bizony jóleső érzéssel könyvelik el magukban. A dicséret aztán még nagyobb kedvet ad a munkához. Akik itt dolgoznak, szépnek tartják a pékmesterséget, bár nem könnyű a három műszak. De egészségesek a munka- és jók a szociális körülmények, hőség nincs és ragyogó a tisztaság. A gőzkemence tűzterébe a fűtőolajat automatika adagolja. Olajat a pék nem is lát. AZ ÜZEM 12 dolgozója közül csak Bucsi Antal és Molnár László nem szakmunkás még. de mind a ketten tanulnak és nemsokára majd vizsgát tesznek. Szilvási József véleménye szerint nagyon szorgalmasak. törekvők, s gyakorlatilag már „el is lehet engedni a kezüket”. Bucsi Antal öt éve dolgozik a pékségben. Ebben az új üzemben különösen jól érzi magát. A munka persze itt sem könnvű, erős fizikum kell hozzá. 0 ebben nem szenved hiányt. Igaz. egy evésre egy kisebb csirkét vagy 20—25 deka kolbászt is megeszik kenyérrel. Csak olyan kenyér legyen, mint amilyen itt készül. Pásztor Béla Rólunk írnak A „Leninszkoje Znamja” című szovjet hetilap egy teljes oldalt szentel a két testvérmegye és a két testvérváros: Penza és Békés, illetve Békéscsaba bemutatásának. A színes beszámolókkal és fényképekkel illusztrált tudósítások ízelítőt adnak a két megye gazdasági eredményeiről és kulturális munkájáról. A lap feleleveníti a Békés megyei delegáció múlt évi penzai látogatását, beszámol olvasóinak a Orosházi Üveggyárról, az első magyar termelőszövetkezetről — amelyet 1945. április 26-án alapítottak Sarkadon —, a gyulai kultúrpalotáról, és képet közöl a Gyulai Húskombinát egyik kollektívájáról. A „Virágok és mosolyok” című cikk szerzője igen részletesen ír a Békéscsabai Kötöttárugyárban tett látogatás tapasztalatairól, és jóleső érzéssel tesz említést azokról az eredményekről, amelyeket a két megye ifjúsága kulturális együttműködésben ért el az elmúlt években. A gyulai kismamák klubjában Január 29-én tartja következő összejövetelét a gyulai Erkel Művelődési Központ nemrég alakult kismamák klubja. Csütörtökön délután négy órai kezdettel dr. Román Dénes főorvos lesz a klub vendége, aki Általános gyermeknevelés címmel tart előadást. Előtte kismamatornát tartanak, amelyet gyógy testnevelő vezet. A foglalkozás második részében a díszítőművészet alapjaival ismerkednek a kismamák. A jövőben a klub minden hétfőn tartja foglalkozását, s ezeken minden kismamát szívesen látnak. Az érdeklődőknek nem kell gondoskodni gyermekükről a foglalkozások ideje alatt, mert a művelődési központ a svermekek felügyeletét is megszervezte. Sanyikából mégis szakember ... Jó megjelenésű, bánatos arcú fiatalasszonnyal találkoztam a minap Békéscsabán. A talpig gyászba öltözött Szabó Sándorné tragikus körülményeit között veszítette el férjét. A fájó seb még hónapok múltán is pillanatok alatt felszakad, s arcán végigperegnek a könnyek. Jó időbe telük, amíg szólni tud: — Férjem halála nagyon váratlanul ért. Ügy éreztem, hogy nem élem túl. Jó férj volt, természetesen önmagam miatt is bántott az eset, de a fiam miatt méginkább kétségbeestem. Sanyiba nagyon apás volt. Féltem, hogy visszaesik a tanulásban, no meg egymagám hogy nevelek maid belőle szakembert, amit eddig hármasban terveztünk: a férjem, én és a gyerek. — Milyen idős a gyerek? Milyen szakmában szeretne dolgozni? — Tizennégy éves, nyolcadikos. Műszaki érdeklődésű. A Kemény Gábor Gimnázium és Szakközépiskola gépészeti tagozatára szeretne jelentkezni, aztán majd főiskolára, vagy egyetemre. Kamaszkorú fiúval egymagám talán nehezen boldogulnék, de a bajban mutatkozik meg, ki az igazi jó barát, A férjem a Békés megyei Tanács Építőipari Vállalatánál volt ács. A Komlódi Szocialista Brigád : tagja volt. A brigád patronálja Sanyikét. Figyelemmel kísérik a tanulásban, segítenek ahol lehet. Karácsonyra ajándékkal kedveskedtek a gyereknek. Férjem egyik legjobb barátja, Nagy Mihály feleségével együtt jön hozzátok, vagy meghívják magukhoz Sanyikét. Havonta 200 forintot küld a brigád a gyereknek. A vállalat pedig megígérte, hogy tavasszal kifesteti a lakást. Szóval mégsem maradtunk egészen magunkra. — Ez azt jelenti, hogy anyagilag nem lesz gond a gyerek továbbtaníttatása? — Ha az egészségem megmarad, akkor nem. Én is dolgozom a békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. A férjem CSÉB-tag volt ,a biztosítótól 30 ezer forintot kaptam, ennek egy részét takarékba tettem. A fiam számára ifjúsági takarékkönyvet váltottam, A családi pótlékot és a szocialista brigádtól kapott pénzt — havonta összesen 500 forintot — erre a célra fizetem be. Mire húsz éves lesz, harminc ezer forintja lesz. Nagyon nehéz apa es férj nélkül. Számunkra a szocialista brigád segítsége anyagilag, erkölcsileg igen-igen jelentős. Így mégiscsak szakember lesz Sanyika. — Ary — Rendelet a múzeumok nyitva tartási idnirrnl munkaerő-fedezetét. Ahol csak a termék elavult, ott célszerűbb új feladatbkat vállalni, akár kooperációban, vagy termelési integráció keretében. A munkaerőátcsoportosítás szociális, emberi gondjait csak elavult termelő- kapacitások esetében célszerű vállalni. Minden kezdet nehéz — tartja 8 szólás-mondás. Különösen igaz ez az új ötéves tervidőszak indulásánál, amikor mind a módszereket, mind a mércét és a tempót szükséges a megváltozott körülményekhez igazítani. És legfőképpen számba kell venni a feladatokat, a távlatokat, kidolgozni a helyi ötéves terveket. S ehhez szükséges, de nem elégséges az elmúlt ötéves időszak tapasztalatainak, fejlődési irányainak elemzése. Hiszen a tervezés lényege éppen az irány- és árányváltoztatás, a jövő tudatos átalakítása. A legutóbbi egy-két évben bekövetkezett, viharos gyorsaságú világgazdasági változások arra tanítanak, hogy a múlt mechanikus előrevetítésével ma már lehetetlen reális tervet készíteni. Most, az ötesztendős helyi munkaprogramok összeállításának kezdetén engedjük szabadjára a szárnyaló fantáziát. Merjünk gondolatban messzire szaladni. kalandozni. álmodozni, hogv majd a részletek tisztázásánál. a reális összefüggések kialakításánál, ha kell, tudóink maid visszavonulni, s az ötéves terv véeső tormáiéiban csak í"v leMt lelkesítő a Minap sikereihez programot adó. Kovács József (Vége) Nem in a ra«i el a közössé&i munkája sein Pártvezetőségi tag és munkásőr A kulturális ellátás fejlesztésére és rendszeresebbé tételére a kulturális miniszter — az érdekelt miniszterekkel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben — utasítást adott ki a múzeumok nyitva tartásának rendjéről. Ennek értelmében valamennyi múzeumot, múzeumi kiállítótermet — hétfő kivételével — a hét minden napján nyitva kell tartani. A múzeum felügyeletét ellátó szerv — művelődéspolitikai, idegenforgalmi vagy más fontos érdekből — elrendelheti a múzeum hétfői napon történő nyitva tartását is. Az utasítás külön foglalkozik a legrövidebb nyitva tartási idővel is. Ez az időtartam az országos, az országos gyűjtőkörű és a megyei, továbbá az olyan múzeumokban, ahol a látogatók száma az évi 10 ezer főt meghaladja, napi 8 óra. A múzeum, illetőleg a múzeumi kiállítóhely bejáratánál feltűnő módon jelezni kell a nyitva tartás rendjét és a látogatok számára nyújtott kedvezményeket. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumtól — amelynek évi látogatója jóval több mint 10 ezer fő — azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nyitva tartási idejük eddig is napi 8 óra volt, tehát nincs szükség változtatásra. Megvénk más településein — ahol szükséges — az új rendelet értelmében módosítják a nvilva tartási időt. s végrehajtják a kedvezményekről és a tájékoztatásról szóló utasításokat is. jj BÉKÉS Ultim 1976. JANUÄR 28. Fónád János a Mező- hegyesi Állami Gazdaságban kovács szakmát tanult. A több mint tízéves gyakorlat azonban arra késztette, hogy a gazdaságban előforduló gépi munkák mindegyikével kapcsolatot teremtsen. Jó időben a gépek volánjánál ül, télen pedig a gépműhelyben dől. gozik. A múlt évben szinte megállás nélkül aratott új kombájnjával, a do- minátorral. Egyetlen csapágycserével megúszta a kéthetes aratást. Tízezer GOO mázsa búzát rakott teherautókra a hosszú nyakú elevátora. Amilyen gyorsan elmondtam nyári munkáját, annyira igyekezett Fónád János is. Jó munkás hírében áll. Szorgalmának, igyekezetének eredménye: családi házat épít. Minden szabadidejét ott tölti a ház építésénél. Ha minden a legnagyobb rendben halad, akkor ez év húsvétién már oda mennek lo- csolkodni a fiúk. ötéves kislányának is ez a kívánsága. Fia mindösze egyéves, ő még nem szói bele ezekbe a dolgokba Munkatársai annál inkább. Brigádtagok, vezetők, a kispályás focicsapat tagjai segítenek egy- egy nehezebb munkánál. Segített az üb-titkár, Csortó József, ott volt Mól. nár Ferenc, Szabó Imre és a többiek. Ezért épülhetett fel két év alatt a szép háromszobás családi ház. De nemcsak munkatársai, a gazdaságtól is komoly segítséget kapott. Így lett elég a felvett kölcsön és a jó munkáért kapott fizetés. Hátra van még a betonkerítés megépítése, utána a költözködés és a lakás bútorozása. Ez az idei terve a családnak. — Az is meg lesz — mondja —, persze, ha a gazdaságnak is jó éve lesz. És most kétszeresen szeretné, ha még erősebb lenne, az idei Fónád János a munkagépes műhelyben kombájnok felszedő berendezéseit javítja aratás és a kukorica is gazdagabb termést hozna. Erre készül fel már most a kombájnos. A gazdaság évről-évre mo- uernebb gépekkel dolgozik. Egy-egy téli javításnál újabb ismeretekre van szükség ahhoz, hogy az új gépeket precízen karbantartsák, a régebbieket pedig felújítsak. Komoly szaktudást igényelnek ezék a gépek, rónád János tudja ezt. Heti két alkalommal a szakközépiskola esti tagozatán folytatja tanulmányait. Hogy ennyi minden mellett marad-e még valami ideje? Azt kár lenne mind leírni, elég csak felsorolni. Legfontosabb teendőit a pártvezetőségen belül mint szervező titkár végzi. Munkásőr szakaszparancsnok. Felelősségteljes megbízatások. Nem marad el a közösséget formáló brigádmunkában sem, ami egyre mozgalmasabb, de ne hagyjam el sporttevékenységét sem, mert csak így teljes a kép ifjúmunkásunkról. Amikor mindezt felsorolta beszélgetésünkkor a fiatal kovács, el- goldolkodtam azon, hogyan lehet mindezt elvégezni. Nem találtam rá megoldást. Arra a következtetésre jutottam, hogy ennyi mindent jól csinálni csak akkor lehet. ha mindegyikkel mindig foglalkozik és ha mindegyik területet egyofrmán fontosnak tart. Építeni, költözni — helytállni a munkában, így lehetne összefoglalni a 31 éves mezőhegyesi mu- kás idei tervét. És ez szép terv. Aki 31 éves korában eljut az életútján odáig, hogy családjának mindegyik területet egyformán biztosít, törekvéseit szorosan összehangolja munkahelyével, az megtalálja életcélját, boldog ember. Zelman Ferenc
