Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

X KÖZLEMÉNY a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak értekezletéről A szocialista országok kommunista és mun­káspártjai központi bizottságainak ideológiai és nemzetközi kérdésekben illetékes titkárai 1976. január 26-án Varsóban tanácskozást tartottak. Munkájában részt vettek: A Bolgár Kommunista Párt részéről A lek* szandr Lilov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Josef Haviin, a CSKP KB titkára; A Kubai Kommunista Párt részéről Raul Garcia Pelaez, a Kubai KP KB titkárságának tagja; A Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről Jan Szydlak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jerzy Lukaszewicz, a PB póttagja, a KB titkára, Ryszard Frelek, a KB titkára; A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Győri Imre, a KB tit. kara; , A Mongol Népi Forradalmi Párt részéről üedzsidijn Csimiddorzs, az MNFP KB titkára; A Német Szocialista Egységpárt részéről Kurt Hager, Hermann Axen és Werner Lamberz, az NSZEP PB tagjai, a KB titkárai; A Komán Kommunista Párt részéről Stefan Andrej, az RKP Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának póttagja, a KB titkára; A Szovjetunió Kommunista Pártja részéről Borisz Ponomarjov. az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a Központi Bizottság tit­kára, Konsztantyin Katusev, a KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek az említett testvérpártok központi bizottságai nem­zetközi és ideológiai osztályainak vezetői, helyet­tes vezetői és felelős munkatársai., A tanácskozást Jan Szydlak, a LEMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára nyitotta meg. Felszólaltak: Borisz Ponomarjov, Kurt Hager, Óvári Miklós, Raul Pelaez, Alekszandr Lilov, Stefan Andrei, Dedzsidijn Csimiddorzs, Josef Haviin, Jan Szyelak. *. A résztvevők véleménycserét folytattak az eszmei-nevelőmun­ka időszerű kérdéseiről, figye­lembe véve a nemzetközi eny­hülés elmélyítéséért folyó harc jelenlegi szakaszából adódó fel­adatokat, az európai biztonsági és együttműködési konferencia eredményeit. Megelégedéssel állapították ■meg. hogy az utóbbi időben je­lentősen fejlődött a testvérpár­tok több- és kétoldalú ideológiai együttműködése a marxizmus— leninizmus és a szocialista inter­nacionalizmus alapján. Ez meg­nyilvánult a tájékoztatás, a pro­paganda, a társadalomtudomá­nyok, az oktatás, a könyvkiadás, a művészet, a kultúra, az ide­genforgalom és a társadalmi szervezetek tevékenységének számos területén. Mindez elősegíti az együttmű­ködés továbbfejlesztését az egyes országokban folyó szoci­alista és kommunista éoítőmun- ka feladatainak megoldása érde­kében és kedvezően hat a szo­cialista közösség összeforrottsá­gának, együttes nemzetközi fel­lépésének erősítésére. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták azoknak a meg­emlékezéseknek a kiemelkedő eszmei-politikai jelentőségét, amelyek a fasizmus felett ara­tott győzelem 30. évfordulójá­hoz, valamint a testvéri pártok és országok évfordulóihoz, egyéb nagy politikai eseményeihez kapcsolódtak. Egyöntetűen történelmi jelen­tőségűnek értékelték az európai biztonsági és együttműködési konferenciát. A helsinki tanács­kozás lehetővé tette, hogy elő­rehaladjon az európai biztonság megszilárdulásának folyamata, amely megfelel a földrész min­den népe, a világbéke és a nem­zetközi együttműködés érdekei­nek. A konferencia eredményei kedvező feltételeket teremtettek a különböző társadalmi rendsze­rű államok kölcsönösen előnyös együttműködéséhez a gazdasági élet, a kultúra, a tudomány, az oktatás, az információ és az em­beri kapcsolatok területén, Búcsú a fegyverektől? egyenlőség, a szuverenitás, más országok belügyeibe való be nem avatkozás szigorú betar­tásával. A tanácskozás résztvevői ki­emelték, hogy országaik — mi­ként azt vezető szerveik hivata­los dokumentumaiban és nyilat­kozataiban többször hangsú­lyozták — készek mindén módon közreműködni az európai biz­tonsági és együttműködési kon ferencia záróokmányában meg­jelölt valamennyi elv megvalósí­tásában és kötelezettség teljesí­tésében. Támogatják minden társadalmi erő ez irányú kezde ményezéseit. A tanácskozás résztvevői haijgsúlyozták, hogy további harcot kell folytatni az enyhü lés elmélyítéséért és a lehető legteljesebb megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza megállítá­sáért, a leszerelésért, a nemzet­közi. együttműködés kiszélesíté­séért, a világ békéjének és biz­tonságának megerősítéséért. Fontosnak tart ják, hogy még ak­tívabb legyen a harc a szoci­alizmus országai bel- és külpo­litikájának tartalmát elferdítő próbálkozások, a reakciós impe­rialista ideológia és propagan­da. az erő és a zsarnokság poli­tikája etlen, a gyarmatosítással és az újgyarmatosítással, az an- tikommunizmussal, a fasizmus­sal, a fajgyűlölettel szemben. Kifejezték szolidaritásukat az Angolai Népi Köztársaság népé­nek harcával, amelyet szabadsá­gáért és függetlenségéért vív. Elvi jelentőségű, hogy a szoci­alista országokban és azok ha­tárain túl is sokoldalúan nép­szerűsítsék minden szocialista ország tényleges vívmányait a gazdasági életben, a tudomány­ban, a kultúrában, a dolgozók életszínvonalának emelésében, a szocialista demokrácia fejleszté­sében, nemzetközi tevékenységé­ben. A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai köz­ponti bizottsági titkárainak ta­nácskozása tárgyszerű, elvtársi légkörben zajlott le. (MTI) Á katonai enyhülés esélyei a politikai enyhülést kato­nai enyhülésnek kell kö­vetnie. A szovjet politi­ka vezetői legmagasabb szinten világosan és ismételten leszö­gezték ezt. s a pártkongresszus közeledtével a szovjet sajtó mértékadó cikkeiben ez a gon­dolat gyakran és erőteljesen hangot kap. Mélnyikov, a Prav­da kommentátora például a bé­csi haderőcsökkentési tárgyalá­sokkal foglalkozó cikkében a katonai enyhülés lehetőségeiről általánoság'oan szólva azt írja: „Minden eddiginél szilárdabb alapokra helyezte e tárgyaláso­kat az, hogy az európai bizton­sági konferencia sikeres befeje­zése előmozdítja az enyhülés folyamatának dinamikussá és visszafordíthatatlanná válását”. A történelmi irányzat tehát, kétségkívül az, hogy katonai vonatkozásban is újabb lépé­seknek kell következniük az enyhülés irányában. Mindez természetesen nem változtat azon, hogy miképpen a Helsin­kiben tartott politikai csúcshoz is hosszú és kemény küzdelem vezetett — a katonai enyhülés ösvényei is csapdákkal vannak kirakva. Jelenleg két döntő fóruma van a katonai tárgyalásoknak. Az egyik a stratégiai atomfegy­verek szintjén folyik. A dolog természeténél fogva két részt­vevője van: a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Ez a fórum (a stratégiai fegyverkorlátozá­sokról szóló megbeszélések an­gol nevének rövidítéséről) a SALT nevet kapta és 1969 óta működik. A második tárgyalá­si keret: a Becsben 1973 óta tartó közép-európai haderő­csökkentési tárgyalások. Ez sok­kal szélesebb: 17 európai or­szág, valamint az USA és Ka­nada vesz részt a megbeszélé­seken. Haderőcsökkentést a két német állam, a három Benelux ország, továbbá Csehszlovákia és Lengyelország területén kell végrehajtani. Ami a SALT ügyét, tehát a . stratégiai fegyverek korlátozá­sát illeti, 1972-ben már létre­jött egy ideiglenes egyezmény. Ez korlátozta a szovjet védel­mi rakéták (tehát a rakéták el­len használt, ugyancsak raké­tákat alkalmazó védelmi rend­szerek) számát. E^t kiegészítet­te egy ideiglenes egyezmény, amely 1977 július 1-ig egy adott szinten befagyasztotta a külön­böző típusú interkontinentális rakéták gyártását. Végül har­madszor: 1974 novemberében a vlagvivosztoki Brezs’V’ev—Ford találkozón mégállapodtak, hogy 1935-ig mindkét fél 2400-ra kor­látozza azoknak az „eszközök­nek” (tehát interkontinentális, ballisztikus rakétáknak és stra­tégiai bombázógéoeknek) a szá­mát, amelyek nukleáris töltetek célba iuttatására alkalmazhatók. Ezek közül csaknem 1320 hor­dozhat egyszerre több robbanó­fejet. (Ez utóbbi típust nevezik rövidítve MIRV-rakétának.) A vlagvivosztoki megegyezés volt a SALT-tárgyalások eddigi legeredményesebb szakaszának lezárása. Reális lehetőség nyí­lott ugyanis arra, hogy még az első SALT-egyezményben meg­állapított „befagyasztási határ­idő”, tehát 1977 közepe előtt olyan szerződés szülessék, amely hosszabb időre, 1985-ig korlá­tozza a stratégiai atomfegyver­kezést. Sajnos, az tapasztalható, hogy Helsinki ellenére az utóbbi hó­napokban az amerikaiak a ko­rábbinál negatívabb magatar­tást tanúsítanak a SALT-meg- beszéléseken. E magatartás lé­nyege az, hogy csak szavakban akarják elismerni az egyenlő biztonság elvét, amely pedig minden megállapodás feltétele. Gyakorlatban sorra tesznek kísérletet arra, hogy egyes szov­jet fegyverhordozókat (például közép-hatósugarú bombázógé- • pékét) indokolatlanul bevonja­nak a SALT-korlátozás keretei közé. Közben új típusú ameri­kai íegyverhordozókat, például a technológiailag fejlettebb ra­kéták egy részét igyekeznek ki­vonni a korlátozó kontingens köréből. Gyökeresen más körülmények között, de hasonló taktika jel­lemzi az amerikai magatartást a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon. Itt az úgynevezett „asszimetrikus csökkentés” módszerét szeretnék alkalmaz­ni. Magyarán szólva tehát azt, hogy az NDK, Csehszlovákia és Lengvelország területén a nem­zeti és a szovjet haderők jóval nagyobb mértékben csökkenje­nek, mint az amerikai, angol, francia, kanadai és nemzeti haderők a másik oldalon. (A legutóbb szándékosan kiszivá­rogtatott amerikai javaslat pél­dául 1000 amerikai harcászati atomrobbanófej és 29 000 ame­rikai katona kivonásával szem­ben mintegy 1700 szovjet harc­kocsi és 68 000 katona kivoná­sát óhajtotta volna. A Pravda néhány napoal a javaslat be­nyújtása után a bécsi tárgya­lásokkal fogk£"»zva azt írta: ..Sajnálatos iriAion a nyugati delegációk nem tettek le arról a szándékukról, hogy a szocia­lista országok biztonsági érde­keinek kárára eevoldalú kato­nai fölényhez jussanak”.) écsben január 26-án kez­dődött meg — egyhóna­pos téli szünet után — a haderőcsökkentési tárvalások új szakasza. Az ottani ameri­kai megnyilatkozásokból majd általános következtetéseket le­het levonni Washington általá­nos Dolitikájára, s ezen belül a SALT-megbeszéléseken vár­ható magatartásra is. —1 —e B Haderőcsökkentési tárgyalások Becsben Becs Oltványi Ottó, az MTI tudósí­tója jelenti: A legutóbbi, a hetedik forduló befejezésekor abban állapodtak Hazaérkezett Varsóból Óvári Miklós A baloldali erők egyik harcosa gitárral a kezében, fegyve­rekkel a vállán ballag hazafelé Libanon romos fővárosában, Bejrútban. A hónapokig tartott polgárháború szomorú mér­lege: tízezernél több halott, sok ezer sebesült és mintegy tíz­millió dollár anyagi kár (Telelő tó — AP—MTI—ISS) Varsó Kedden reggel elutazott Var­sóból az MSZMP küldöttsége, amely Övári Miklósnak, az MSZMP KB titkárának vezeté­sével részt vett a kommunista testvérpártok ideológiai és nem­zetközi kérdésekben illetékes KB-titkárainak a lengyel fővá­rosban megtartott tanácskozá­sán. A delegációt a varsói repü­lőtéren Jerzy Lukaszewicz, a LEMP KB titkárságának titká­ra, Jan Szydlak, a LEMP KB tikárságának titkára, a PB tag­ja és Ryszad Frelek, a LEMP KB titkárságának tagja bú­csúztatták. * 0 0 Kedden reggel elutazott Var­sóból Katona István, a Népsza- badság főszerkesztője, az) MSZMP KB tagja is. * » » Övári Miklósnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével kedden hazaérkezett Varsóból az MSZMP KB küldöttsége, amely részt vett a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásán. A küldöttséget a Ferihegyi repülő­téren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. meg a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások résztvevői, hogy ja­nuár 26-ával kezdődő héten újra összeülnek. Ennek megfelelően máris élénkség tapasztalható az oszt­rák fővárosban: sorra érkeznek vissza a delegációk a téli szünet­ről, amely alkalmat nyújtott ar­ra, hogy kormányaiknak szemé­lyesen tegyenek jelentést. Hivatalosan még nem közöl­ték, hogy mikor tartják meg a nyolcadik tárgyalási szakasz el­ső plenáris tanácskozását. Bécs- ben úgy tudják, hogy az ülést megelőzőleg NATO-orszógok de­legációinak vezetői külön kon­zultálnak egymással és a szoci­alista országok küldöttségei is tartanak egyeztető értekezletet. Megfigyelők azt várják, hogy az első plenáris ülést a hét má­sodik fe’ében rendezik meg. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló küldött­ségek eddig hét tárgyalási sza­kaszban 99 plenáris ülést tar­tottak. (MTI) »

Next

/
Thumbnails
Contents