Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

X

KÖZLEMÉNY

a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak értekezletéről

A szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak ideológiai és nemzetközi kérdésekben illetékes titkárai 1976. január 26-án Varsóban tanácskozást tartottak. Munkájában részt vettek:

A Bolgár Kommunista Párt részéről A lek* szandr Lilov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára;

Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Josef Haviin, a CSKP KB titkára;

A Kubai Kommunista Párt részéről Raul Garcia Pelaez, a Kubai KP KB titkárságának tagja;

A Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről Jan Szydlak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jerzy Lukaszewicz, a PB póttagja, a KB titkára, Ryszard Frelek, a KB titkára;

A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Győri Imre, a KB tit. kara; ,

A Mongol Népi Forradalmi Párt részéről üedzsidijn Csimiddorzs, az MNFP KB titkára;

A Német Szocialista Egységpárt részéről Kurt Hager, Hermann Axen és Werner Lamberz, az NSZEP PB tagjai, a KB titkárai;

A Komán Kommunista Párt részéről Stefan Andrej, az RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára;

A Szovjetunió Kommunista Pártja részéről Borisz Ponomarjov. az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Katusev, a KB titkára.

A tanácskozás munkájában részt vettek az említett testvérpártok központi bizottságai nemzetközi és ideológiai osztályainak vezetői, helyettes vezetői és felelős munkatársai.,

A tanácskozást Jan Szydlak, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára nyitotta meg. Felszólaltak: Borisz Ponomarjov, Kurt Hager, Óvári Miklós, Raul Pelaez, Alekszandr Lilov, Stefan Andrei, Dedzsidijn Csimiddorzs, Josef Haviin, Jan Szyelak. *.

A résztvevők véleménycserét folytattak az eszmei-nevelőmunka időszerű kérdéseiről, figyelembe véve a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért folyó harc jelenlegi szakaszából adódó feladatokat, az európai biztonsági és együttműködési konferencia eredményeit.

Megelégedéssel állapították ■meg. hogy az utóbbi időben jelentősen fejlődött a testvérpártok több- és kétoldalú ideológiai együttműködése a marxizmus— leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján. Ez megnyilvánult a tájékoztatás, a propaganda, a társadalomtudományok, az oktatás, a könyvkiadás, a művészet, a kultúra, az idegenforgalom és a társadalmi szervezetek tevékenységének számos területén.

Mindez elősegíti az együttműködés továbbfejlesztését az egyes országokban folyó szocialista és kommunista éoítőmun- ka feladatainak megoldása érdekében és kedvezően hat a szocialista közösség összeforrottságának, együttes nemzetközi fellépésének erősítésére.

A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták azoknak a megemlékezéseknek a kiemelkedő eszmei-politikai jelentőségét, amelyek a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójához, valamint a testvéri pártok és országok évfordulóihoz, egyéb nagy politikai eseményeihez kapcsolódtak.

Egyöntetűen történelmi jelentőségűnek értékelték az európai biztonsági és együttműködési konferenciát. A helsinki tanácskozás lehetővé tette, hogy előrehaladjon az európai biztonság megszilárdulásának folyamata, amely megfelel a földrész minden népe, a világbéke és a nemzetközi együttműködés érdekeinek. A konferencia eredményei kedvező feltételeket teremtettek a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös együttműködéséhez a gazdasági élet, a kultúra, a tudomány, az oktatás, az információ és az emberi kapcsolatok területén,

Búcsú a fegyverektől?

egyenlőség, a szuverenitás, más országok belügyeibe való be nem avatkozás szigorú betartásával.

A tanácskozás résztvevői kiemelték, hogy országaik — miként azt vezető szerveik hivatalos dokumentumaiban és nyilatkozataiban többször hangsúlyozták — készek mindén módon közreműködni az európai biztonsági és együttműködési kon ferencia záróokmányában megjelölt valamennyi elv megvalósításában és kötelezettség teljesítésében. Támogatják minden társadalmi erő ez irányú kezde ményezéseit.

A tanácskozás résztvevői haijgsúlyozták, hogy további harcot kell folytatni az enyhü lés elmélyítéséért és a lehető legteljesebb megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelésért, a nemzetközi. együttműködés kiszélesítéséért, a világ békéjének és biztonságának megerősítéséért. Fontosnak tart ják, hogy még aktívabb legyen a harc a szocializmus országai bel- és külpolitikájának tartalmát elferdítő próbálkozások, a reakciós imperialista ideológia és propaganda. az erő és a zsarnokság politikája etlen, a gyarmatosítással és az újgyarmatosítással, az an- tikommunizmussal, a fasizmussal, a fajgyűlölettel szemben. Kifejezték szolidaritásukat az Angolai Népi Köztársaság népének harcával, amelyet szabadságáért és függetlenségéért vív.

Elvi jelentőségű, hogy a szocialista országokban és azok határain túl is sokoldalúan népszerűsítsék minden szocialista ország tényleges vívmányait a gazdasági életben, a tudományban, a kultúrában, a dolgozók életszínvonalának emelésében, a szocialista demokrácia fejlesztésében, nemzetközi tevékenységében.

A szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozása tárgyszerű, elvtársi légkörben zajlott le. (MTI)

Á katonai enyhülés esélyei

a

politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie. A szovjet politika vezetői legmagasabb szinten világosan és ismételten leszögezték ezt. s a pártkongresszus közeledtével a szovjet sajtó mértékadó cikkeiben ez a gondolat gyakran és erőteljesen hangot kap. Mélnyikov, a Pravda kommentátora például a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal foglalkozó cikkében a katonai enyhülés lehetőségeiről általánoság'oan szólva azt írja: „Minden eddiginél szilárdabb alapokra helyezte e tárgyalásokat az, hogy az európai biztonsági konferencia sikeres befejezése előmozdítja az enyhülés folyamatának dinamikussá és visszafordíthatatlanná válását”.

A történelmi irányzat tehát, kétségkívül az, hogy katonai vonatkozásban is újabb lépéseknek kell következniük az enyhülés irányában. Mindez természetesen nem változtat azon, hogy miképpen a Helsinkiben tartott politikai csúcshoz is hosszú és kemény küzdelem vezetett — a katonai enyhülés ösvényei is csapdákkal vannak kirakva.

Jelenleg két döntő fóruma van a katonai tárgyalásoknak. Az egyik a stratégiai atomfegyverek szintjén folyik. A dolog természeténél fogva két résztvevője van: a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Ez a fórum (a stratégiai fegyverkorlátozásokról szóló megbeszélések angol nevének rövidítéséről) a SALT nevet kapta és 1969 óta működik. A második tárgyalási keret: a Becsben 1973 óta tartó közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások. Ez sokkal szélesebb: 17 európai ország, valamint az USA és Kanada vesz részt a megbeszéléseken. Haderőcsökkentést a két német állam, a három Benelux ország, továbbá Csehszlovákia és Lengyelország területén kell végrehajtani.

Ami a SALT ügyét, tehát a . stratégiai fegyverek korlátozását illeti, 1972-ben már létrejött egy ideiglenes egyezmény. Ez korlátozta a szovjet védelmi rakéták (tehát a rakéták ellen használt, ugyancsak rakétákat alkalmazó védelmi rendszerek) számát. E^t kiegészítette egy ideiglenes egyezmény, amely 1977 július 1-ig egy adott szinten befagyasztotta a különböző típusú interkontinentális rakéták gyártását. Végül harmadszor: 1974 novemberében a vlagvivosztoki Brezs’V’ev—Ford találkozón mégállapodtak, hogy 1935-ig mindkét fél 2400-ra korlátozza azoknak az „eszközöknek” (tehát interkontinentális, ballisztikus rakétáknak és stratégiai bombázógéoeknek) a számát, amelyek nukleáris töltetek célba iuttatására alkalmazhatók. Ezek közül csaknem 1320 hordozhat egyszerre több robbanófejet. (Ez utóbbi típust nevezik rövidítve MIRV-rakétának.)

A vlagvivosztoki megegyezés volt a SALT-tárgyalások eddigi legeredményesebb szakaszának lezárása. Reális lehetőség nyílott ugyanis arra, hogy még az első SALT-egyezményben megállapított „befagyasztási határidő”, tehát 1977 közepe előtt olyan szerződés szülessék, amely hosszabb időre, 1985-ig korlátozza a stratégiai atomfegyverkezést.

Sajnos, az tapasztalható, hogy Helsinki ellenére az utóbbi hónapokban az amerikaiak a korábbinál negatívabb magatartást tanúsítanak a SALT-meg- beszéléseken. E magatartás lényege az, hogy csak szavakban akarják elismerni az egyenlő biztonság elvét, amely pedig minden megállapodás feltétele.

Gyakorlatban sorra tesznek kísérletet arra, hogy egyes szovjet fegyverhordozókat (például közép-hatósugarú bombázógé- • pékét) indokolatlanul bevonjanak a SALT-korlátozás keretei közé. Közben új típusú amerikai íegyverhordozókat, például a technológiailag fejlettebb rakéták egy részét igyekeznek kivonni a korlátozó kontingens köréből.

Gyökeresen más körülmények között, de hasonló taktika jellemzi az amerikai magatartást a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. Itt az úgynevezett „asszimetrikus csökkentés”

módszerét szeretnék alkalmazni. Magyarán szólva tehát azt, hogy az NDK, Csehszlovákia és Lengvelország területén a nemzeti és a szovjet haderők jóval nagyobb mértékben csökkenjenek, mint az amerikai, angol, francia, kanadai és nemzeti haderők a másik oldalon. (A legutóbb szándékosan kiszivárogtatott amerikai javaslat például 1000 amerikai harcászati atomrobbanófej és 29 000 amerikai katona kivonásával szemben mintegy 1700 szovjet harckocsi és 68 000 katona kivonását óhajtotta volna. A Pravda néhány napoal a javaslat benyújtása után a bécsi tárgyalásokkal fogk£"»zva azt írta: ..Sajnálatos iriAion a nyugati delegációk nem tettek le arról a szándékukról, hogy a szocialista országok biztonsági érdekeinek kárára eevoldalú katonai fölényhez jussanak”.)

écsben január 26-án kezdődött meg — egyhónapos téli szünet után — a haderőcsökkentési tárvalások új szakasza. Az ottani amerikai megnyilatkozásokból majd általános következtetéseket lehet levonni Washington általános Dolitikájára, s ezen belül a SALT-megbeszéléseken várható magatartásra is.

—1 —e

B

Haderőcsökkentési tárgyalások Becsben

Becs

Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:

A legutóbbi, a hetedik forduló befejezésekor abban állapodtak

Hazaérkezett Varsóból Óvári Miklós

A baloldali erők egyik harcosa gitárral a kezében, fegyverekkel a vállán ballag hazafelé Libanon romos fővárosában, Bejrútban. A hónapokig tartott polgárháború szomorú mérlege: tízezernél több halott, sok ezer sebesült és mintegy tízmillió dollár anyagi kár

(Telelő tó — AP—MTI—ISS)

Varsó

Kedden reggel elutazott Varsóból az MSZMP küldöttsége, amely Övári Miklósnak, az MSZMP KB titkárának vezetésével részt vett a kommunista testvérpártok ideológiai és nemzetközi kérdésekben illetékes KB-titkárainak a lengyel fővárosban megtartott tanácskozásán. A delegációt a varsói repülőtéren Jerzy Lukaszewicz, a LEMP KB titkárságának titkára, Jan Szydlak, a LEMP KB tikárságának titkára, a PB tagja és Ryszad Frelek, a LEMP KB titkárságának tagja búcsúztatták.

* 0 0

Kedden reggel elutazott Varsóból Katona István, a Népsza- badság főszerkesztője, az) MSZMP KB tagja is.

* » »

Övári Miklósnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével kedden hazaérkezett Varsóból az MSZMP KB küldöttsége, amely részt vett a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete.

meg a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások résztvevői, hogy január 26-ával kezdődő héten újra összeülnek.

Ennek megfelelően máris élénkség tapasztalható az osztrák fővárosban: sorra érkeznek vissza a delegációk a téli szünetről, amely alkalmat nyújtott arra, hogy kormányaiknak személyesen tegyenek jelentést.

Hivatalosan még nem közölték, hogy mikor tartják meg a nyolcadik tárgyalási szakasz első plenáris tanácskozását. Bécs- ben úgy tudják, hogy az ülést megelőzőleg NATO-orszógok delegációinak vezetői külön konzultálnak egymással és a szocialista országok küldöttségei is tartanak egyeztető értekezletet.

Megfigyelők azt várják, hogy az első plenáris ülést a hét második fe’ében rendezik meg.

A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló küldöttségek eddig hét tárgyalási szakaszban 99 plenáris ülést tartottak. (MTI)

»