Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-27 / 22. szám
Caonttáry-UiálUtáa Készülődés a XIV. eszperantó nyári egyetemre A közelmúltban munkaértekezletet tartott Gyulán a művelődési központban az eszperantó nyári egyetem tanácsa. Ezen először Dér Lajos, a SEU elnöke adott általános tájékoztatást az elmúlt évi rendezvényről, megállapítva, hogy az jól betöltötte rendeltetését. Elmondotta többek között, hogy ugyanúgy, mint máshol itt is fontos, hogy az egyetem színvonala állandóan emelkedjék. Beszélt a jövő évben sorra kerülő XV. SEU jubileumi előkészületeiről és arról is szólt, hogy az elhangzó előadások tartalmi szerkezetét a jövőben tovább kell javítani. Kádár Imre, a SEU titkára az elmúlt évi egyetemről adott általános áttekintést megállapítva, hogy az úgy bel-, mint külföldön általános elismerést aratott. Enneli több jelével lehetett találkozni. A külföldi eszperantó nyelvű folyóiratokban nagy elismeréssel írtak, nemcsak magáról az egyetem lebonyolításáról, a magas szintű előadássorozatról, hanem az itteni Vendégfogadásról is. Ugyancsak bő teret kapott a gyulai nemzetközi rendezvény a külföldi rádióadásokban is. A lengyel, a csehszlovák és az osztrák rádióban dicsérően nyilatkoztak az elmúlt évi SEU- ról. Többek között az is tetszett a résztvevőknek, hogy bár a programfüzet fél évvel hamarabb jelenik meg, mégis az előadások a programfüzetben ígértek szerint zajlanak le, jelentősebb változtatás nélkül. Örvendetesnek tartotta azt is, hogy a több mint 230 ideérkezett eszperantista elhelyezése nem okozott gondot, és az is, hogy különösen a fiatalabb korosztály körében egyre népszerűbb a gyulai egyetem. Az ez évi, sorrendben a XIV. nyári egyetemről elmondc tta, hogy máris élénk érdeklődés nyilvánul meg iránta és egyre több programot kérő levél érkezik a titkárságra. Lengyelországból és Jugoszláviából az előzetes tájékozódás alapján nagyobb létszámú csoportok érkezése várható. Elkészült és ezen az ülésen ismertették a július 4—10. között sorra kerülő SEU-program tervezetét. szintén lényegesen befolyásoló J össztársadalmi fogyasztás töret- ! lenül növekszik. Így mindenek- : előtt több lakás épül 1976—1980. ■ ban, mint az előző öt esztendő- • ben. Gyarapodik az állami erő- I forrásokból épülő lakások száma • és aránya, is. Növekednek a köz- • művesítésre fordított kiadósok. : Töretlenül folytatódnak az ovo- ! daépítkezések, s több kórházi : ágy és álta'ános iskolai tanterem : létesül, mint a megelőző öt év- ■ ben. Ezek az invesztációk hosszú ■ távon alapozzák meg a szociális ! gondoskodást, a növekvő társa- J dalmi szükségletek magas fokú j jövőbeni kielégítését. : Az új ötéves terv nem vágya- ■ kát, az óhajokat összegezi, ha- ! nem a reális lehetőségekre épít. : Kénytelen számolni azokkal a : tartós, a jövőben is ható világ- ■ gazdasági változásokkal, ame- : lyek két év óta jelentős veszte- ; ségeket okoznak néogazdasá- • gunknak. S az elmúlt két évben j mi lényegében úgy dolgoztunk l és éltünk, mintha nem is lenné- : nek e változások és veszteségek. ■ Az új ötéves terv megváltozott ■ feltételekhez igazodva, lényege- j sen jobb, eredményesebb mun- • kát igénvel és n^m’les szeré- • nyebb életvitelt ígér. Mert csak : ígv kerülhetnek az ország bévé- í telei és kiadásai egyensúlyba, j így kerülhető el a mindenkit ér- • zékenyen érintő visszaesés. ■ Kovács József • fKrféjező rész: Ezért a pén • zért!) • Eszerint „A magyar zenéről'’ című sorozatban ezúttal Erkelről lesz szó. „Eszperantó a rádióadásokban” címmel a lengyel rádió egyik főszerkesztője tart előadást. Az idén kerül sor a „Kék Duna mentén” sorozat hatodik előadására, amikor dr. Batizi László Magyarországot mutatja be. Egyre többet szerepel életünkben és mindennapjainkban a környezetvédelem. Aktuális és éppen ezért dicséretes. hogy felvették ezt a témát a programba „A környezetvédelem, mint világgond” címmel, amiről dr. László Ferenc, az OVH munkatársa beszél majd. Valószínűleg megyei előadó tart beszámolót Dél-Ma- gvíirországról „ Viharsarok” címmel. Európahírű nyelvész, a finn dr. Vilho Setala ismerteti majd , A nyelvi fejlődés útja” című tanulmányt. Híres szakácsdinasztia képviselője, Gun- del Imre az előadója „A magyar vendéglátás” sorozat második előadásának. Izgalmas, sokáig vitatott festőegyéniség élete és munkássága kerül. a résztvevők elé Csontváry személyében. Tervezik, hogy az egyetemmel egy időben kiállítást rendeznek a festő műveiből. A „Nagy magyar festők” című sorozatban ezúttal helyet kapó Csontvóryról méltó megemlékezés lesz ez. Ugyancsak mai, és bizonyára érdekes témát fog boncolgatni előadásában, melynek címe a „Technika és az ember”, az egyetem egyik legrégibb előadója, az osztrák Hugo Krauss. Elhangzott az is ezen az ülésen, hogy hasznos lenne a közeljövőben intenzív eszperantó nyelvi oktatást indítani az egyre terjedő nyelv további népszerűsítése érdekében. Lehetséges az is — anyagiak rendelkezésre állnak —, hogy a művelődési központ tolmácsgépet vásárol, amelyet már az egyetemen is használnának. B. O. A Kriterien Könyvkiadónak az 1975-ös év utolsó napjaiban megjelent egyik terméke a Genius, Üj Génius, 1924—1925, Antológia című könyve. A kötet összeállítója és bevezető tanulmányának írója Kovács János, a Bukarestben megjelenő Művelődés folyóirat főszerkesztője. Aki — nemzedékünkből — közelebbről ismeri Aradot, annak ez a könyv a szó szoros értelmében érdekfeszítő olvasmány. Ugyanis meggyőz bennünket arról, hogy a Génius és az Üj Génius Aradot az egyetemes kultúra egyik gócpontjává szándékozott felemelni. És erről nem egyedül a cím alatti négy nyelvű — magyar, német, francia, angol — felirat próbál felvilágosítani, miszerint a „Genius, Az egyetemes kultúra folyóirata”, hanem a hasábjain megjelent alkotók és műveik Is erről tanúskodnak. Babits Mihályt, Fábry Zoltánt, Füst Milánt, Juhász Gyulát, Kosztolányi Dezsőt, Luigi Pirandellot, Paul Verlainet, Szántó Györgyöt be sem kell mutatnunk. Szerzői között azonban olyan egyéniségek is szerepelnek, mint Ivan Goll (francia lírikus), Walter Hasenclever (német expresszionista), Hugo von Hofmannsthal (osztrák költő, próza- és drámaíró), W. B. Yeats (Nobel-díjas ír költő), Lucian Blaga (román költő, filozófus és közíró), Baló Elemér (színész, kritikus, 1918—19-ben a budapesti Nemzeti Színház igazgatója). Balázs Béla (neves filmesztéta) — és még sokan mások, Kertészszigeti mozaik Fiatal település Kertész- sziget, alig múlt 30 éves. A fel- szabadulást követő napokban a környező uradalmak, a tanyavilág nincstelen földmunkásai, cselédei itt láttak hozzá az otthonalakításhoz. A megyeszékhelytől távol, mintegy 900-an élnek ebben a kisközségben. És ha messze is van a megyeszékhelytől, azért ez nem jelenti azt, hogy lakói a világtól is elszakadtak. Majd minden házon tv-antenna látszik és a jólét mindennapos jele ma már a gépkocsi, motorkerékpár, hűtőgép, mosógép. Szépen fejlődik Kertészsziget. A falu szélén új házsorok nőttek és nőnek ki a földből, azok költöznek ezekbe a kényelmes, központi fűtéses lakásokba, akiknek házát tönkre tette a belvíz. Cseretelket, kedvezményes OTP-kölcsönt kaptak és a termelőszövetkezet építőbrigádja készíti a házakat. Jó né- hényan már beköltöztek, az idén pedig több mint 20-an vehetik birtokukba új otthonukat. El az otthon még kényelmesebb, komfortosabb le. hetne, ha lenne víz a faluban. Mert az sajnos nincs, hiába várják már több mint 10 éve. Saját erejükből nem tudják megoldani a vízműhálózat kiépítését, hiszen ez családonként csaknem 30 ezer forintnyi kiadást jelentene. Igaz, egyszer már kaptak 400 ezer forintot egy ártézi kút fúrására, de mit ér a kút, ha nincs vízvezeték. Igv ez a 400 ezer is kidobott pénz. Most abban bíznak a község lakói, hogy talán az ösz- szefogás segít. Termelőszövetkezetük nemrég egyesült a fü- zpsgyarmati Vörös Csillag Tszszel és remélik, hogy azért a kertészszigetiek sem lesznek mostohagyerekek. A vízmű 6 és fél millió forintba kerülne, erre eddig egymillió forintot tudott összespórolni a községi tanács. Ha beszáll a tsz, segít a megyei tanács, akkor a község lakói is vállalják a portánként 10 ezer forintot és természetesen sok-sok társadalmi munkát, hogy teljesüljön régi vágyuk: legyen víz a l^ázakban. Es ha már a társadalmi munkánál tartunk, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kertészszigeti fiatalok nagy lendülettel nekifogtak egy ifjúsági klub építésének. Az építőanyagot a termelőszövetkezet biztosítja, a többit elvégzik a helybeli KISZ-esek. Bizony nagy szükség van erre a klubra, mert nincs túl sok szórakozási lehetőség a faluban. A szép, mintegy tíz éve épült művelődési ház egy héten ötször van nyitva és ott asztaliteniszezhetnek, biliárdozhatnak, magnózhatnak a kertészsziget: - ek. Ott működik az általános iskola színjátszó szakköre is és néhányszor az Országos Rendező Iroda műsorai is eljutnak a faluba. Van egy 3 ezer 700 kötetes könyvtáruk, melyet rendszeresen gyarapítanak. Mindet azonban nem elégíti ki őket, többre vágynak. A mezőgazdaság átalakulásával megváltozott a lakosság szemlélete is. Egyre többen dolgoznak az iparban. Ma már a munkaképes lakosság egy- harmada valamely szeghalmi üzemben dolgozik. A többiek az állami gazdaságban, illetve a termelőszövetkezetben találnak munkát és jó keresetet. Telik arra is, hogy utazzanak, ismerkedjenek az ország szép tájaival. vagy éppen külföldön töltsék szabadságukat. Az egykori cselédek és gyermekeik igyekeznek szebben, jobban, szocialista módon élni. Lónyai Kitekintés mindmegannyian neves képviselői a magyar, illetve a világ- irodalomnak. Miként is született meg ez az egyetemességre pályázó folyóirat? Erre is részletes választ kapunk Kovács Jánostól. Fra- nyó Zoltán, aki a folyóirat fő- szerkesztője volt — a Tanács- köztársaság bukását követő bécsi emigráció után Aradra költözik. Az iparilag és kereskedelmileg jelentős Arad megfelelő helynek tűnt arra, hogy igényelje az európai színvonalat. Közszellemét a Nyugat és a Holnap írói előkészítették vendégszerepléseik révén, ugyanakkor Nagy Dániel, Szántó György, Krenner Miklós, Endre Károly, Ormos Iván ottléte akkoriban azt jelentette, hogy Kolozsváron kívül csak Arad dicsekedhet ennyi magyar íróval Romániában. így alkalmasnak találhatta Franyó Zoltán Aradot elgondolkoztató cé- hi folyóirata számára. Persze, voltak nehézségek, ellentmondások, ahogy azt Kovács János írja Aradról: „...A század elején valójában kétarcú város volt, különös egyvelege a konzervativizmusnak és a haladásnak, a szellemi élet tunyaságának és pezsgésének.” Természetes, hogy a Genius sem kerülhette el környezetének hatását, mert — folytatja Kovács: „A folyóirat magán viseli a város neves irodalmi hagyományait, pezsgő életét és ugyanakkor vidékiességének kétségtelen jeleit *s.” Jogosan vetődik fel a kérdés: milyen irányzatot képviselhetett és képviselt a Genius és az Üj Genius? A választ Kovács János így fogalmazza: „Az avantgardista irodalom, főképpen a Genius oldalain előtérben álló expresszionizmus, az egyetemes emberi eszmények következetes hirdetője. A Genius természetszerűleg megnyitotta oldalait a meghirdetett célkitűzéseit szolgáló Irányzatok számára, teret biztosított a különböző irányok képviselőinek, már azért is, mert műveiket — joggal — az egyetemes kultúra részeinek tartotta. Az avant- garde az egyik kiindulópont volt a folyóirat számára az univerzalitás megvalósítására.” Egyetemességéhez semmi kétség nem fér. Nyolc ország folyóiratából közöl szemelvényeket, Világszemle rovatában a Genius a világ jelentősebb irodalmi és kulturális mozgalmairól számol be. Íme — néhány kiemelt gondolat, ami igazolja: kár, hogy a Geniusból 1924-ben nyolc, az Üj Geniusból Bedig 1925-ben csupán három száói jelenhetett meg. De az antológia fényesen igazolja, hogy a Maros-parti város, Arad a szellemi élet fejlődésének egyik érzékelhető láncszeme. (— sik) [jegyzet Több cukorrépa - kevesebb cukor? Sarkadon, a mostani cukor- gyártási idényben 36 ezer vagon répa feldolgozásával, mintegy 2690 vagon cukrot állítanak elő. Az elmúlt idényben ugyaneny- nyit alig 30 ezer vagon répából nyertek. Ezek a számok a Mcző- begyesi Cukorgyárban sem alakulnak kedvezőbben. Időközben a két cukorgyárban rekonstrukciót hajlottak végre, aminek eredményeként korszerűsödött a feldolgozás, javult a termelés színvonala. Ami pedig a termelőket illeti, növelték a répa vetésterületet, * termelési rendszerekbe léplek be, nagy teljesítményű gépeket vásároltak, fokozták a mütrágya. és növényvédőszer-felhasználást- Egységnyi területen mégis jóval kevesebb cukor „termett” a vártnál, meg a szokásosnál is. A répa mennyiségével nem volt különösebb baj, a korszerűsített cukorgyári berendezések nem ma. radtak kihasználatlanul. Jó néhány termelő még rekord termést is elért az elmúlt őszön. (Az orosházi Üj Élet Tsz-bcn 511 mázsa cukorrépát takarítottak be hektáronként). A cukorrépa átvételét is ütemezni kellett, akkora volt a termés. Miért kevesebb mégis a cukor? A termelési és termeltetési tapasztalatokat összegezve, a kép_ let a következő: a termelő az át. adott cukorrépa mázsái után kapja a pénzt, ebből a szempontból rónájának cukortartalma legfeljebb annyiban érdekes, hogy a szabványnak megfeleljen. Következésképp mindent megtesz azért, hogv a répa minél többet nyomjon a mázsán. Ehhez hozzásegíti az. hogv megnöveli a nitrogénműtrágya adagokat, de talán még az is, hogy a nagy „tülekedésben” kevesebb mázsát vonnak le szennvezettség címen a valóságosnál. Mivel pedig a nitrogén megnyújtja a tc- nyészidőt, a répa cukorképzés, azaz érés helvett. gyökerének méreteit, súlyát növeli. Vannak szakemberek, akik a termesztett répafajta bűnéül'róják fel a csökkenő cukorhozamot, a feldolgozóipar szakemberei pedig a termesztőket hibáztatják. amiért a korai szedéssel megakadályozzák a cukortartalom növekedését. Minderre természetesen a józan é«zre hallgatva, csak annvit mondhatunk; ha egyszer a répát fizetik meg a termelőnek, miért is törődne a cukorral? Nem arról van szó. hogv a répából nyert cukorért kap'on csak pénzt a termelő. Az ideális ugyan ez lenne, csakhogy a megfelelő mintavevő, minősítő anno. rátus felállítása nem kis beruházást igényelne. Az ösztön-és kombinált módszerébe van szükség, arra, hogy a termésátlagok fokozása mellett, a cukortartalom nö^elé°ére is mindent megtegyenek, akiken ez múlik. Sal- nos. ebbe az iránvba a, cukorrépa-termesztés út és a korábbinál feltét' enni előnyösebb ga-daea"! szabályzása csak nagyon kis lépést tesz a szabványt me-hal»dő cukortartalom premizálásával. Mert világos az, hogv a több répának csak a'"kor van értelme, ha az egyben tö^b cukrot is jelent. S igaz az is, hogv ná'”"k cukor nem terem répa né'kül. Azt. meg. hogy réns teremhet c»kor nélkül is — kár lenne bebizonyítani ! (kőváry) R 1976. JANUÁR 22.
