Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 21. szám
Hogyan pihenünk? Beszélgetés Benkő Gyeiéről TUDOMÁNY Bánya az erőmű mellett — Hogyan les* « szinművis*ből vadász? — Egy igen nehéz ér «tán Aggtelek közelében csodálatosan szép erdőben pihentem. Egy napon, amikor már vágytam az emberi szóra, elmentem az erdésszel napi útjára. Ahogy haladunk a fák között, magyarázta az erdő neszeit. A hívó-, támadó-, veszélyt jelző hangokat; a megdőlt fű szarvas pihenéséről, a földút jelzései rókanyomokról „árulkodtak"; mint óriás nyitott könyvből, úgy olvasott az erdő rezdüléseiből. Akkor érintett meg először a természet rejtett életének varázsa, az a sejtelmes világ, melyet oly kevesen ismernek. — Sokak szerint « vadászat hobbi, szórakozás, szenvedély ... — A vadászat mindenekelőtt szakma! — igazítja ki szavaimat. — Megtanulható, művelhető, mint bármelyik más hivatás. A pusztuló állatfajok szomorú és egyben figyelmeztető jelzések: a természet megbom- ló, már-már az emberi életet is veszélyeztető biológiai egyensúlyára figyelmeztetnek. Ha az elmúlt 30 esztendő számvetését nézzük: a második világháború alatt vadállományunk jelentős része elpusztult. Ha a vadászok akkor nem nyúlnak szakavatott kézzel az állatok megmentéséhez — szaporodásuk, életfeltételeik biztosításához — erdőinkből, mezőinkről végleg eltűnt volna a vad. Mindez tehát azt mutatja, hogy a vadászat egyáltalán nem oktalan lövöldözés, főleg nem „úri passzió” és nem is csak szenvedély — hanem tervszerű gazdálkodás, elkötelezett hivatás, mellyel az ember segít a természetnek. — Három évvel ezelőtt milyen céllal alakult meg a MA- VOSZ irodalmi és művészeti bizottsága? — Ha az ember vadász, fel kell fedeznie újra a természetet! A földön levő élet feltételeit, a természet növényeit; — felismeréseit másokkal is meg kell ismertetni. A vadász, aki a természet közelségében él — biológiai ismereteivel, a vadászat irodalmának terjesztésével sokat tehet a közművelődés ügyéért. Az irodalmi és művészeti bizottság legfontosabb feladata a vadászok művelődésének segítése. — ön szerint a természet szépségének érvénye nélkül, megérthető-e a vadászhivatás? — Ezt az élményt lennének hivatva közvetíteni a művészi alkotások. A vadászszövetség már régóta foglalkozott a gondolattal, hogy a vadászok társadalmi tevékenységét a maga valóságában, sokszínűségében művészi alkotásokon keresztül ismertesse meg az emberekkel. Eizottságunk másik fontos feladata, hogy megnyerjen minél több alkotó művészt a természet, az állatok életének ábrázolására. A magam részéről ezt azért tartom különösen fontosnak, mert ma, a technika csőjj tatSHlBfBSSl 1976. JANUAR 25. dálatában egyre inkább ágy Minik, megfeledkezünk az élet természeti törvényszerűségeiről, amelyek pedig léteznek! Nem tudom magam olyan szépen kú fejezni, mint a költő Nagy László, de vele együtt én is azt vallom: az életet szeressük mindenek felett! — összegezve: a magyar vadászat kiváló eredményeket ért már el a vadgazdálkodásban. Am, ha azt nézzük, hogy tükröződnek-e valamilyen módon ezek az eredmények, akkor azt látjuk, hogy baj van, a vadász és a társadalom eltávolodott egymástól, ezen a téren sok még a tennivaló. — Mint a bizottság elnöke — milyen elképzeléseket szeretne megvalósítani? — Szeretném, ha minden vadásztársaság jól felszerelt kézi- könyvtárral rendelkezne. Művelődési felelősök gondoskodnának megfelelő szakmai előadásokról, a fiatal vadászok továbbképzéséről. Egy személyes elképzelésemről is szívesen szólok: a filmgyárnak az állattelepét sajnos a közelmúltban feloszlatták. Azok az idomított állatok éltek itt, akik természettudományos filmekben „szerepeltek”. Utóbbi időben azonban alig készült ilyen film, az állatok tartása feleslegessé vált. Arra gondoltam, ma a gyerekek legtöbbje animációs filmeken ismerkedik az állatokkal. Ra- gyogóak ezek a filmek és a felnőtt, aki valóságban is ismeri az állatokat, örömmel fedezi fel a hasonlóságot a rajzolt figurák és a valóság között! Ám a gyerekeknek milyen élmény lenne, élő állatokkal készített mesefilmeket nézni.,. Beszéltem a filmgyár igazgatójával. Azt mondta, a filmrendezők nem készítenek ilyen témájú filmeké t. Beszéltem filmrendezőkkel. Azt mondták, nincs ilyen témájú jó könyv. Sajnos, való igaz, az írók eltávolodtak a természettől. A veszettség ősidők óta Ismert és rettegett betegség. Az emberre épp úgy halálos veszélyt jelent, mint a házi- és vadállatokra. A múlt század közepéig az emberiség gyakorlatilag tehetetlen volt. de Pasteur kutatásai óla lehetővé vált a kórokozó megismerése, az emberi szervezetben való terjedése, és a fertőzés elleni védekezés. Vírus okoz. za ezt a borzalmas betegséget, mely, ha az emberen elhatalmasodik, biztos halált jelent. A fertőzött szervezet már veszélyt jelent a környezetének, de mivel még tünetmentes, nem lehet észrevenni. Az idegpályák károsodása a szervezeten belül lassú folyamat. A fertőzéstől számítva, 4—6 hetet vesz igénybe, de hamarabb is jelentkezhet, ha több vírus jut a szervezetbe. A veszettség legfontosabb tünetei : a magatartás-változás, mely emberre és állatra egyaránt jellemző, fokozott nyálelválasztás. Az erdőben élő vadállatok, melyek a-z ember megjelenésekor menekülnek, ilyenkor „szelídekké” válnak, sőt fényes nappal is bemerészkednek laA Mótra-hegység déli lankáin több mint egy évtized alatt kiépült Magyarország legkorszeOrvos a veszettség veszélyeiről kott területre. Különösen jellemző ez a rókára. A kutya, macska nem ismeri fel gazdáját, ok nélkül támad, ingerlékennyé válik, 2-3 nap múlva az agysejtek károsodása miatt az állat egyes testrészei lebénulnak. Általában először a rágóizmok bénulása jelentkezik. A beteg állat állkapcsa ezért lelóg. Csörgő nyálával, bágyadt, „alattomos” tekintetével könnyen felismerhető, igen jellegzetes képet ad. Az állat 1-2 nap múlva elpusztul. A fertőzés legveszélyesebb időszaka a lappangási idő utolsó néhány napja. Ilyenkor az állat harapásával fertőz, ar. ejtett sebekbe bekerülő nyállal jut a vírus a szervezetbe és károsítja az idegpályát. Nálunk 1967-ben volt országos méretű járvány a vadállományban. A lappangási idő alatt, ha rűbb és legnagyobb külfejtése« szénbányája, a Thorez bányaüzem. Visontán 1964-ben kezdték meg a külfejtése« bánya nyitását és 1969-ben termelték ki az első lignitet A szomszédos hőerőműnek 1970-ben már 1,5 millió tonna szenet adtak át. Az elmúlt esztendőben megközelítette a 6 millió tonnát, 1976-ban pedig el fogja érni a 6,5 millió tonnát — az ország széntermelésének egynegyedét — a bánya termelése. Az ötödik ötéves terv során 6,8—7,2 millió tonna lesz a bányaüzem hozama évente, attól függően, hogy mennyit igényel a Gagarin Hőerőmű. A visontai szénmezőn az utóbbi években olyan nagy teljesítményű és automata vezérlésű gépek jelentek meg — ezek egyike látható a képen —, amilyeneket először alkalmaztak hazánkban és amelyek a magyar szénbányászatban eddig példa nélküli magas eredményekre képesek. Az NDK-ban gyártott óriás gépekkel való munka elsajátítása nem kis erőfeszítésbe került az ott dolgozóknak, hiszen korábban nem alkalmazott eljárások és módszerek bevezetéséről volt szó. a veszett róka háziállatokat mar meg, akkor az ember is közvetlen életveszélybe kerül, ha az állat nem kapott védőoltást. Magyarországon vezették be először a kutyák évenkénti veszettség elleni védőoltását. Ezzel a kutyák szerepe a veszettség terjesztésében gyakorlatilag megszűnt. A szelíd vadállatoktól — melyek az embertől nem menekülnek — óvakodjunk. Ha ilyen állatot látunk, vagy elhullott rókára találunk, jelentsük az állat, orvosnak, rendőrnek vagy a vadőrnek. Gyermekeinket is tanítsuk meg erre. és óvjuk őket attól, hogy ilyen állatokkal játszanak. Ha az állat harapósa mégis megtörténik, azonnal forduljunk orvoshoz. A hosszú lappangási idő miatt lehetőség van arra, hogy a fertőzött szervezetet védőoltásokkal megvédjük a vírus károsító hatásától. Semmilyen orvosi beavatkozás sem kellemes, de csak a védőoltás nyújt egyedüli védelmet a biztos halállal végződő betegséggel szem. ben. Dr. König János, a MENCS vezető főorvosa beszélik... ... hogy az elmúlt hétfőn sok férfi meglehetősen elcsigázottan állt munkába, részben felesége „jóvoltából". A félreértések elkerülése végett nyomban megmagyarázom a dolgot: majdnem egy egész héten át a késő esti órákban közvetítette a tévé a műkorcsolya és jégtánc Európa- bajnokságot. Hogy a feleségeknek mi közük az egészhez? Nos, a tapasztalatok szerint több férfi már-már elaludt a közvetítések közben, de a neje minduntalan oldalba bökte: nézd csak milyen szépet ugrott pölö Anett Pötzsch. A kedves NDK- beli versenyző hölgy valóban szépeket ugrott, s hadd jegyezzem meg zárójelben, hogy háV istennek, nekem csak leírnom kell ezt a nevet, míg a szpíker ki is mondta, nem tudhatom, arcpirulás nélkül-e. De hát úgy kell kiejteni a hölgy nevét, ahogy hívják. Am a tévériporter mondott olyan dolgokat is, amelyeken bosszankodva derültünk. Ma egy hete gálaest szerencsére nem este, hanem délután volt, s így álmosságmentesen „élvezhettem” a kommentálást. Meg kell hagyni, nagyon jól szórakoztam, különösen amikor népszerű szpíkerünk a jégre dobott virágcsokrot papírba csomagolt fél kiló kenyérnek . nézte. Van ilyen, de ebből nem szabad általánosítanunk, mint ahogy némelyek teszik a jégen ugrálások és az elesések kapcsán. Peches ember ne menjen a jégre — szoktuk mondani, és most nem erről van szó. Azt beszélik, hogy aki nem áll stabilan a lábin, az ne nagyon ugráljon, mert könnyen arra a bizonyos testrészére eshet. Helytelen lenne szoros összefüggéseket keresni a jégsport és a mindennapi élet között. Lám, a Népújság évről évre megírja, hogy jó volna, ha lehetne valahol korcsolyázni Békéscsabán vagy a megye más részén, s az eredmény: pusztába kiáltott szó. Hiába „ugrálnak” a cikkek írói, még csak le sem pottyannak semmijükre, korcsolyázási lehetőség pedig továbbra sincs. De maradjunk az EB-nél. Akik látták a képernyőn a legfiatalabb versenyzőt, azt a kislányt, aki csupán 12 éves, bizonyára egyetértenek velem: lepontozták szegényt. Pedig milyen jó', milyen szépen, milyen ügyesen korcsolyázott. Mégsem 6 győzött, többen is megelőzték. Természetesen ez a kislány még kiforratlan, van még Ideje vezető helyre kerülni, m,ég nem fektetett annyi energiát, munkát a produkciójába, mint az „idősebbek”, örüljön, hogy ott lehet a pályán, akarom mondani a jégen. Pedig hány nagy név is elesett a szemünk láttára.., Mindegy! A lényeg az, hogy véget ért az egész, bár nemcsak beszélik, hanem hivatalos értesülés, miszerint a korcsolyázóknak rövidesen megrendezik az olimpiát, s később a világ- bajnokságot is. Még nem tudom, vajon úgy, ahogy az EB-t, felvételről és késő este kbzveli- ti-e a tévé, ám egy dolog szerintem biztos: ha ■ valamelyik versenyző hölgy vagy férfi családi állapotában változás következik be addig, arról feltétlenül bő és részletes tájékoztatási kapunk majd. Vilaszek Zoltán L. I.
