Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-24 / 20. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1976. JANUÁR 24., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Egységet a határozatok értelmezésében és megvalósításában Megyei pártaktívaiílés Békéscsabán Az MSZMP Békés megyei bizottsága rendezésében január 23-án, tegnap pártaktívaülést tartottak Békéscsabán az ifjúsági házban. Az elnökségben ott volt Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Vágó József, a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kereskedelmi osztályának munkatársa, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A tanácskozás napirendjén a megye IV. ötéves terve teljesítésének, a tanácsi gazdaság V. ötéves terve irányelveinek, valamint az idei esztendő feladatainak megvitatása szerepelt. Elsőként Frank Ferenc köszöntötte a mintegy 400 résztvevőt, gazdasági vezetőket, a pártszervek és szervezetek titkárait, a meghívott tömegszervezeti vezetőket. Ezt követően Csatári Béla tartott vitaindítót. Sikeres öt esztendő — Megyei pártbizottságunk határozata alapján már hagyománnyá vált, hogy év elején értékeljük az előző esztendő tapasztalatait, s meghatározzuk az új feladatokat — mondotta bevezetőben. Az idén ez különösen indokolt, hiszen lezárult egy tervidőszak, s kezdődik az új, az V. ötéves terv. A Központi Bizottság a múlt év novemberében — a megyei pártbizottság néhány hete — összegezte a IV. ötéves terv és az 1975-ös esztendő teljesítését, s meghatározta az V. ötéves terv és az idei esztendő feladatait. A IV. ötéves tervről szólva elmondhatjuk, hogy az egyik legeredményesebb ötéves tervet valósítottuk meg. Az ipari termelés Békés megyében — az országost meghaladó ütemben — 45 százalékkal emelkedett. Külön örvendetes, hogy a növekedés 72 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott, a III. ötéves tervi 37 százalékkal szemben. Kedvezően változott az ipar szerkezete, az új gyárak termelésbe lépése pedig egyben műszaki fejlesztést, a munka- és üzemszervezés javítását jelentette. A ríie- zőgazdasági termelés a korábbi tervidőszakhoz képest 35 százalékkal nőtt, amely itt is a termelékenység emelkedéséből származott. A mezőgazdaság két szektora, az állami és a szövetkezeti termelésnek színvonala közeledett egymáshoz. A közlekedési ágazatban fejlődött a közúti és a vasúti hálózat, a kereskedelemben 43 százalékkal emelkedett az áruforgalom. Mindezek eredményeként tovább emelkedett megyénk dolgozóinak életszínvonala, javult életkörülménye, amit az is bizonyít, hogy öt év alatt 17 ezer lakást építettek. II múlt év tapasztalatai Ami az 1975-ös esztendőt illeti, a célkitűzések zömmel teljesültek. Az ipari termelés 7—3, Az aktívaértekezlet a termetékenység 5,7 százalékkal emelkedett, a gazdasági hatékonyság lassan javult. Különösen a gépiparban, valamint a könnyűipari vállalatoknál, szövetkezeteknél növekedett az export. Nem javult viszont a Tegnap, január 23-án Békéscsabán ülést tartott a Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja. A tanácskozáson, amelynek munkájában részt vett dr. Becsei József, a párt békéscsabai városi bizottságának titkára, dr. Gunst Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatócsoportjának vezetője mondott vitaindítót. Szólt arról, hogy a Sárrét agrártörténeti kutatása, amelyeknek tematikáját tegnap beszélték meg, a török kortól napjainkig, illetve a XVIII. századtól a máig térképezi fel a Tiszántúl déli részét. A vitaindítót követően dr. Rácz István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető tanára ismertette a kutatómunka tematikáját. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a Sárrét tájtelepülési rendszerét, annak alakulását, a régészeti és településföldrajzi, valamint demográfiai fejlődését vizsgálják majd. A történeti vizsgálódáson belül a tudományos kutatómunka feltérképezi a parasztbirtokok alakulását, átalakulását, a nagybirtokok történeti problémáit, továbbá a szántóföldi gazdálko- i dás, állattenyésztés, legelőgaz-1 dálkodás átalakulását, fejlődé-1 sét. Kitér a kutatás a vízi élet feltérképezésére, ezen belül a mocsári háziállat-nevelésre és közgazdasági problémakörökre. résztvevőinek egy csoportja kívánt mértékben a munkafegyelem, s a műszakszám is alatta van az országos átlagnak. A mezőgazdaságban gondot okozott a kedvezőtlen időjárás, a vártnál mintegy 6 mázsával kevesebb kalászos gabonatermést A tematikában fel kívánják dolgozni a folyók szabályozásának és a vadvizek lecsapolásá- nak hatásait. Az öt évre tervezett széles körű kutatómunka olyan tanulmány kiadására irányul, amely több tudományág vizsgálatait összegzi. Azt is elmondták a tanácskozáson, hogy első alkalommal kerül sor országunkban egy tájegység össze-' foglaló néprajzi, történeti, agrártörténeti, településtörténeti tudományos feldolgozására. Amint fogalmazták, ez újszerű kezdeményezés, amely kísérleti jellege mellett is nagy jelentőségű. Varsó Pénteken délben Varsóban dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Eugeniusz Kulaga lengyel külügyminiszter-helyettes aláírta a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányai közti kulturális és tudományos együttműködési egyezmény 1976—1980-as évi végrehajtásának munkatervét. takarítottak be hektáronként. Különösen kedvezőtlenül alakult az állatlétszám, mind a szarvasmarha-, mind pedig a sertésállomány csökkent. Az ez évi termelés megalapozása viszont néhány dologban pozitív: időben és jó minőségben megtörtént a kalászosok vetése, befejeződött a mélyszántás. Az őszi feladatokat értékelte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, s teljesítésükben megyénk első helyezést ért el. Összegezve a múlt év tapasztalatait, néhány gondra külön felhívta a figyelmet. Az egyik ilyen, a munkabérek és személyes jövedelmek túllépése. A korábbi esztendőkhöz viszonyítva a bérfejlesztési lehetőségeket 15 minisztériumi, 12 tanácsi vállalat, 12 ipari, 10 fogyasztási és 10 mezőgazdasági szövetkezet lépte túl. E helyről is felhívta a pártszervezetek figyelmét, hogy szerezzenek érvényt a párt- és az állami határozatoknak, rendeleteknek. A mezőgazdasági gondok közül különös hangsúllyal szólt az állat- tenyésztésben tapasztalható problémákról. Ilyen például, hogy néhány mezőgazdasági üzemben üresen állnak az állami támogatással épített férő- (Folytatás a 3. oldalon) Magyar—KNDK árucsere-forgalmi megállapodás \ Baráti , légkörben folytatott tárgyalások eredményeként pénteken Budapesten aláírják a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1976. évi árucsere-forgalmi és fizetési megállapodását. Az 1976. évi magyar—koreai árucsere-forgalmi megállapodás jelentős forgalomnövekedést irányoz elő az 1975. évi megállapodáshoz képest. A magyar szállítások jelentősebb tételei: Ikarus autóbuszok, gyógyszerek, híradás- technikai és egyéb műszerek, valamint alumínium tömb; a koreai szállítások főbb tételei: különféle nyersanyagok, vegyianyagok, szerszámok és fogyasztási cikkek. Ez az első ilyen hosszú távra szóló kulturális és tudományos együttműködési megállapodás a két ország között. A dokumentum részletesen foglalkozik a két ország együttműködésével a tudomány, az oktatás, a tömegtájékoztatás, a sport és az egészségügy területén és szorgalmazza a közvetlen munkakapcsolatot a cserében résztvevő intézmények vezetői között. Mi a véleménye...? A közvélemény-kutatás nagyon fontos és a kérdésekre adott válaszok arányaiban kifejezi egy-egy területen élők általános véleményét, s ennek alapján egyszerűbbé, egyértelműbbé válnak a tennivalók is. A közvélemény-kutatásnak ezt a közösség, a társadalom számára hasznos formáját alkalmazzuk mi is. Az ifjúságpolitikai és a nőpolitikái törvény megformálásában például a közvélemény széles rétegének kérték a véleményét. A most készülő környezetvédelmi törvény tervezetét szakemberek százai, társadalmi szervezetek tagjainak ezrei vitatták meg. Furcsán hangzik a gondolat- társítás, de igaz: nálunk a legnagyobb, leghatékonyabb közvélemény-kutató intézmény a Hazafias Népfront. Sajátos helyzete, szervezete alkalmassá teszi, hogy a társadalom minden rétegéhez, korosztályához eljusson, a legfontosabb, legaktuálisabb országos és helyi gondokról, tennivalókról összegyűjtse az emberek véleményét, s lehetősége van arra is, hogy a tapasztalatokat, javaslatokat az illetékesek asztalára tegye: tessék, ez az emberek véleménye, s ezek lehetnének a tennivalók. Természetesen, a közvéleménykutatás nemcsak országos méretekben alkalmas a tennivalók felmérésére, a helyi vizsgálódások is igen hasznos tanulságokkal szolgálhatnak. Egy-egy város, lakóközösség véleményének ismerete is sokat segíthet a közösség előb’orelépésében. Érdemes például felidézni és másutt is alkalmazni az egyik legutóbbi közvélemény-kutatást. A Hazafias Népfront a fővárosban arra a kérdésre keresett választ, hogy mi az emberek véleménye a tanácsi ügyintézésről? Kiderült, hogy a hivatalos papírok beszerzése még mindig sokáig tart. A közismert 39 napos határidőt esetenként többszörösen is túllépik. Ahhoz például, hogy egy életveszélyessé vált épület összes hivatalos papírja elkészüljön, legkevesebb 250 napra van szükség. Egy építési engedély beszerzéséhez annyi eljárás szükséges, hogy a törvényesen előírt 30 nap alatt nem is lehet a végére jutni. Arról nem is beszélve, hogy szakértő legyen a talpán, aki a hivatalos papírok útvesztőin keresztül tud vergődni. A megkérdezettek nagy többsége bírálta a „hivatalos emberek* udvariatlan hangnemét, s azt is, hogy a felvilágosítás, a tájékoztatás a helyi tanácsoknál nem elég részletes, néha többször is el kell menni a tanácshoz, mire kiderül, hogy az ügyben mit, mikorra, hogyan kell beszerezni, kitölteni. Érdekes • és figyelemre méltó, hogy alaposan meg- lassúbbodott a lakásbejelentés. Azelőtt bejelentkezést minden rendőrőrsön" elfogadtak, most vir szont mindenhonnan a tanácshoz kell menni, ahol viszont nem készültek fel megfelelően az új munkára és az eredmény: sorbanállás. Sok helyen felteheti a kérést a lakosságnak a népfront: mi a véleménye a tanácsi ügyintézésről? Hiszen életünk mindennapjai szorosan kötődnek a tanácsok államigazgatási, hatósági tevékenységéhez. S természetesen, nem lehet közömbös, hogy az emberek ügyét egyszerűen, gyorsan intézik -e, vagy nem. Rendszeressé, hasznossá tehetik tehát a helyi társadalmi szervek a közvélemény össze- «vűjtését a legfontosabb helyi gondokról, tennivalókról. Természetesen úgy, hogy ez ne maradjon egyszerű kérdezz-felelek játék. A válaszok ismeretében tovább lehet lépni, csakis így válik a közvélemény-kutatás hasznossá, a köz véleményét, akaratát valóban tükrözővé. E. Gy. Ötéves tudományos kutatómunka kezdődik a Sárrét agrártörténetének feldolgozására Magyar—lengyel kormányközi egyezmény
