Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-23 / 19. szám
Javult az egészségügyi ellátás Dévaványán Béraránya nagyközségi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága már több alkalommal tárgyalta az egészségügyi ellátást. Az idei első ülésén szintén napirendre került ez a téma. A január 21-i ülésen dr. Sánta Lajos ügyvezető körzeti orvos, Pribelszky Judit védőnő, valamint Kuncz Sándomé igazgatási csoportvezető adott írásos beszámolót az egészségügyi, a szociális és egyéb helyzetről, a további teendőkről. A lakosság egészségügyi ellátása az elmúlt években sokat javult a nagyközségben. De az utóbbi években a járóbetegek száma is megnőtt, ennek oka, hogy jobb az egészségügyi felvilágosítás, a lakosság már kisebb panaszokkal is orvoshoz fordul, s így időben észreveszik a különböző betegségeket Egyébként is az a cél, hogy a megelőzésre nagyobb gondot fordítsanak, s ez a jelenség bizonyítja, hogy az e területen dolgozók lelkiismeretesen látják el feladatukat. Ennek eredménye többek között az is, hogy az idült betegek gondozását folyamatosan tudják végezni, rendszeresen ellenőrzik, amennyiben szükséges megfelelő szakvizsgálatra, illetve kórházba utalják. örvendetesen javult a nagy- , községekben a születések száma. 1972-ben 159, 1975-ben viszont már 205 volt az élveszületések száma. Ezzel szemben minimális az újszülöttek halálozási aránya. Az egészségügyi helyzet javulását elősegíti az is, hogy a közegészségügyi dolgozók rendszeres ellenőrzést tartanak mindazokon a helyeken, ahol ez szükséges, de elsősorban az élelmezési egységekben, valamint a boltokban. Az elmúlt évben 150 ellenőrzést tartottak élelmezési vonalon, ezenkívül 32 esetben település egészségügyi és 30 esetben az iskolák egészségügyi helyzetét vizsgálták. Ezt a kör- . zeti orvossal együttműködve végezték. Általában az a tapasztalat, hogy az intézmények tiszták, a dolgozók megfelelő körülmények között teljesítik feladatukat. Gond viszont, hogy a négy orvosi körzetet jelenleg csak két orvos látja el, mivel két állás nincs betöltve Ezenkívül a körzeti rendelő sem felel meg a követelményeknek, illetve az igényeknek. Feltétlen szükséges a bővítése, korszerűsítése. Ennek ellenére a betegellátás javult, s ez az itt dolgozók lelkiismeretes munkájának köszönhető. A beszámoló foglalkozott az anya- és gyermekvédelemmel, amit elsősorban a négy védőnő lát el hosszú évek óta. Természetesen az orvos irányításával. Egyetlen gond, hogy a gyermek- orvos havonta csak egy alkalommal jön ki, így a szakorvosi ellátás nem kielégítő, szükség lenne arra, hogy jobb lehetőségeket biztosítsanak a gyermekes anyáknak. A tanácsadásokon. viszont rendszeresen megjelennek, ez szintén a felvilágosító munka eredménye. Ugyanígy a kötelező védőoltásokra is elhozzák gyermekeiket. A statisztika szerint a védőoltásokat százszázalékosan teljesítik minden alkalommal. Rendszeres a családlátogatás is, a védőnők tanácsaikkal sok segítséget nyújtanak a kisgyermekes anyáknak. Jelentősen javult a nagyközségben a bölcsődei ellátás, mivel bővítették a bölcsődét és korszerűsítették. Jelenleg 50 gyermek elhelyezésére alkalmas, központi fűtést kapott és a dolgozók részére zuhanyozót, öltözőt ém'tet- tek, valamint bővítették a konyhát is. K. J. Beszélgetés az építőművészeiről Január 26-án, hétfőn este 19 órai kezdettel rendezi meg soron következő klubestjét a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űt. törőház Tízek Ifjúsági Klubja. Ezúttal V. Kiss Margit muzeológus és Borbola László építész- mérnök vezetésével, a lakótelepi építészetről, s az építőművészetről beszélgetnek majd a fiatalok. A témával kapcsolatban kiállítás is nyílik, amely a Pécsi Tervező Vállalat építész műtermének eddigi munkáiról mutat be néhány fényképfelvételt. Tsz-gazdálkodás és jövedelem Indokolt és indokolatlan különbségek ■••■•••**»1 •■■■■■m idejűleg a programvezérlésű szerszámgépek egész csoportja •irányítható. A technológiai folyamatok automatikus irányítási rendszerei szabályozzák a hengersorok, a kőolajfeldolgozó berendezések, a cementégető kemencék és más nagy gépcsoportok munkáját. A gyakorlat azt mutatja, hogy e rendszerek létrehozása a vállalatoknál 2-3 esztendőt vesz igénybe, a ráfordítások viszont átlagban már 13 hónapon belül megtérülnek. Az automatikus rendszerek jelentősen megnövelik a termelést, javítják a termékek minőségét. Ugyanilyen értékű új termelési kapacitások megépítése viszont 6—8 esztendeig tartana. Nagy lendülettel folyik a vállalatok és egész iparágak automatizált irányítási rendszereinek (VAIR) létrehozása. Ez lehetőséget ad a gazdasági vezetőknek valamennyi információ gyors megszerzésére és feldolgozására, a helyese döntéshozatalra. Ezek az automatizált irányítási rendszerek minőségileg új fejlődésnek indulnak az országos jelentőségű rendszerek — a tervszámítások, az állami statisztika, az állami bank, az állami szabványügyi hivatal, a Szovjetunió Minisztertanácsa Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága stb. — kialakításával. Folyamatban van az Egységes Információgyűjtő, -tároló és -feldolgozó automatizált rendszer megteremtése, amely az egész néogazdaság irányítását fogja szolgálni. A szovjet gazdaság a legutóbbi időkig az intenzív és exten- zív tényezők összekapcsolása révén fejlődött. Jelenleg az exten- zív út lehetőségei sok tekintetben kimerültek, a Szovjetunióban is munkaerőhiány van. Ezért kerültek előtérbe a munkatermelékenység növelésének ezek a lehetőségei. A műszaki haladás lehetővé teszi elvileg új anyagok és nyersanyagok bevezetését a termelésbe. Közéjük tartoznak például a különlegesen tiszta fémek, a radioaktív elemek izotópjai, a mesterséges gyémántok, a szintetikus rostok, a műanyagok stb. Felhasználásuk révén nemcsak új ipari termékfajták és közszükségleti cikkek gyárthatók, hanem a gazdasági hatásfok is jelentősen növelhető. így például a természetes rostok vegyi rostokkal való helyettesítéséből származó megtakarítás évente több milliárd rubel. A szovjet iparban az automata gyártósorok száma 1975. január 1-én elérte a 16 000-et, ami csaknem háromszorosan múlja felül a tíz evvel korábbi szintet. A komplex gépesített és automatizált vállalatok száma pedig 1900-ról 5800-ra emelkedett. Az új technika megköveteli a munkások magasabb képzettségét. A fiatalok manapság általában középfokú képzettséggel kerülnek a termelésbe. (BUDAPRESS— APN) (Folytatjuk) Minden megyében vannak példák arra, hogy egyes termelőszövetkezetek kimagasló, mások pedig az átlagosnál is gyengébb eredményeket érnek el. A termelés, a gazdálkodás színvonalában mutatkozó különbségek természetesen hatnak a jövedelemre, a nagyüzem fejlesztési lehetőségeire és a tagoknak jutó részesedésre. Kétségtelen, hogy a mezőgazdaságban a természeti körülmények és a közgazdasági adottságok nem mindenütt egyformák, sőt, igen nagy eltéréseket mutatnak. A kedvezőtlen helyzetű termelőszövetkezetek nagyobb ráfordítással is kisebb hozamok elérésére képesek, mint azok, amelyek jó földön és előnyös közgazdasági viszonyok közepette gazdálkodnak. S igaz az is, hogy a rossz termőhelyi adottságok csak rendkívül nagy befektetésekkel és csak kismértékben változtathatók meg. A köz- gazdasági adottságok — például a termelés szerkezete — részben módosíthatók ugyan, de az alapvető gondot, a differenciáltságot ezzel sem lehet megszüntetni. Lehet viszont gondoskodni olyan gazdálkodási feltételekről, amelyek módot adnak az indokolatlan jövedelmi különbségek felszámolására. Téved azonban, aki azt gondolja, hogy csak a kedvezőtlen adottságok miatt mutatnak, lényeges eltéréseket a tsz-ek eredményei. Tapasztalhatók egymással szomszédos és ugyanolyan körülmények között működő gazdaságok esetében is. Nem szorul magyarázatra, hogy a jó vagy legalábbis megfelelő adottságok ellenére gyenge eredményű szövetkezetek miért esnek más elbírálás alá, mint a hátrányos helyzetűek. S mindezek ismeretében könnyen megérthető az is, hogy miért nem lehet függetlenné tenni a tagok jövedelmét a szövetkezet gazdálkodásától. Agrárpolitikánk nagy gondot fordít arra, hogy a lehetőség szerint, fokozatosan csökkenjen a különbség a jó és a rossz adottságú tsz-ekben elérhető személyes jövedelem között. A legutóbbi 6-8 év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy — különféle intézkedések hatására — jóval nagyobb ütemben nőtt a tagok jövedelme a kedvezőtlen körülmények miatt sok nehézséggel küszködő szövetkezetekben, mint az erősekben. Most és ezután is tart ez a folyamat, mert társadalompolitikai okok szükségessé teszik. Arra azonban nincs mód, hogy ugyanannyi részesedés jusson minden tsz-ben. A különbségek teljes kiegyenlítésére való törekvés nem vezetne célra, mert érdektelensé- I get szülne azokban a szövetkezetekben, ahol az anyagi ráfordítások, a szakértelem és a szorgalom a legjobban kamatoznak. Ami a népgazdaság szűkös erőforrásaiból a tsz-ek minél eredményesebb működésének segítésére jut, azt oda ésszerű fordítani, ahol a legrövidebb idő alatt megtérül. S hogy saját eszközeit és az állam nyújtotta hozzájárulást a lehető legeredményesebben hasznosítsa a szövetkezet, ahhoz egyebek között a személyes jövedelemben rejlő ösztönzés is szükséges. Ennek a gazdasági és a már említett társadalompolitikai elvnek az együttes érvényesítése az egyetlen he. lyes megoldás, gyakorlat. Ez a felfogás érvényesül az V. ötéves tervben a mezőgazdaságra vonatkozó közgazdasági szabályozó rendszerben is. A cél a termelés < hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. Az erre való ösztönzés azonban egyidejűleg arra is irányul, hogy tovább mérséklődjék az üzemi és a személyes jövedelemben meglévő, indokolatlan különbség. A földadó módosítása következtében a tsz-ek 63 százalékában csökken, 5 százalékában változatlan marad, 32 százalékában pedig növekszik az adó ösz- szege. A kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodó szövetkezetek továbbra sem fizetnek földadót. A csökkenés az átlagosnál gyengébb, a növekedés pedig az átlagosnál jobb földű gazdaságokat érinti. A jövedelemadó összege az egy főre jutó bruttó jövedelem szerint alakul. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű tsz-ek csaknem félmilliárd forinttal kevesebb, a magasabb jövedelműek viszont ennyivel több ádót fizetnek. Azok a szövetkezetek, amelyekben az egy főre jutó évi jövedelem nem éri el a 26 ezer forintot, jövedelemadót nem fizetnek. Ezen a jövedelemhatáron felül fokozatosan nagyobb adókulcsot alkalmaznak. Államunk ezentúl is nyújt a tsz-eknek különféle támogatásokat. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek külön támogatást is kaphatnak az adottságaiknak megfelelő, a mostaninál kedvezőbb termelési szerkezet kialakításához. Ezeknek a gazdaságoknak a körét bővíteni nem lehet. A fejlesztési és az árkiegészítő támogatás továbbra is megilleti őket, de jövedelemkiegészítő támogatást csak meghatározott feltételekkel vehetnek igénybe. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek a nem mezőgazdasági tevékenység után fizetendő termelési adóból törleszthető támogatást kaphatnak, elemi kár esetén. Vannak tsz-ek, amelyek nem kedvezőtlen adottságnak ugyan, de elmaradtak a fejlődésben. Ezek az idén és jövőre jövedelemkiegészítést és fejlesztési hozzájárulást kaphatnak, 1978- tól kezdve azonban csak fejlesztési hozzájárulást. Van intézkedés arra is, hogy az éves támogatási keret tíz százalékát elkülönítetten kell kezelni. Ebből az összegből azok a mező- gazdasági nagyüzemek és erdő- gazdaságok részesülhetnek, amelyeknek az adottságai nem kedvezőtlenek. de eszközellátottságuk alacsony, illetőleg korszerűtlen. Mindezek az intézkedések számottevően hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen a különbség a tsz-ek üzemi, illetőleg személyi jövedelme között. Emellett azonban a mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezetekben is nélkülözhetetlen a vezetés, az üzem. és munkaszervezés tökéletesítése, a hozamok lehetséges növelése és a termelési költségek megvalósítható csökkentése. Ott pedig, ahol a jó vagy közepes adottságok ellenére gazdálkodnak az átlagosnál gyengébben, mindenekelőtt a máshol bevált módszerek alkalmazásával növelhető az eredmény, a jövedelem. Süli fÜgg a közgazdasági szabályozó rendszertől, de nem minden. Maguk a gazdaságok is rengeteget tehetnek azért, hogy működésük jövedelmezőbb legyen, s minél előbb megszűnjenek az indokolatlan különbségek mind az üzemi, mind a személyes jövedelemben. Gulyás Pál A gyulaiak összefogását dicséri A negyedik ötéves tervben 50 millió forintos költséggel épült f el Gyulán az új művelődési ház. A város lakói joggal büszkék az impozáns épületre, mert úgyszólván valamennyiük társadalmi munkája, anyagi hozzájár ulása benne van e nagyszerű kult ürcentrum létrehozásában
