Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

I Új hitelfeltételek a több szintes lakóházak lakásértékesítésénél Tanunk január 18-i számában tájékoztattuk olvadóinkat a csa- ládiház-építés OTP-hitelfeltéte- leinek módosulásáról. Most a te­lepszerű, több szintes lakóház­értékesítés hitelfeltételeit ismer­tetjük egyszerűsített formában, az OTP Békés megyei igazgató­ságának tájékoztatása alapján. Elöljáróban ezúttal is néhány fogalmat tisztázunk. Először a szociálpolitikai kedvezmény köz. érthető értelmezését ismertetjük: Több szintes, több lakásos tár­sasházban vásárolt lakás esetén — amennyiben az telepszerűen épült — a vételárat eltartott gyermekenként 30 ezer forinttal, eitartott egyéb családtagonként 20 ezer forinttal kell csökkente­ni. A hitelezési feltételiek figye­lembevételénél mindig az eset­leges szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett vételárból kell kiindulni. Tanácsi kijelölés: az OTP ál­tal épített társaslakások túlnyo­mó többségét a tanácsok az ál­lami lakásokhoz hasonlóan ki­utalják. Az így kiutalásban ré­szesült vásárló tanácsi kijelölé­sűnek számít. Tanácsi értékesítés ű lakás (volt szövetkezeti lakás): csak tanácsi kiutalás alapján kapható lakásforma. Korábban a lakás vételárának 15 százalékát kellett befizetni, ez 1976. január 1-től 12 százalékra mérséklődött. Munkáslakás-akció: csak álla­mi vállalatok munkásállományú dolgozói vehetnek részt benne, Békés megyében Békéscsabára, Gyulára és Orosházára vonatko­zik. Rendkívül kedvező lakásvá­sárlási forma, mert a lakás vé­telára nemcsak a szociálpolitikai kedvezménnyel, hanem további állami dotációval is csökken. ' (Lakásonként 60—100 ezer .fo­rintig terjed, a szobák számától függően.) További feltétel az is, hogy a vállalat a szociálpolitikai kedvezménnyel és az állami do­tációval csökkentett vételár mi­nimum 20 százalékára vállalati kölcsönt nyújtson dolgozójának. A dolgozó a szociá'politikai és állami dotáció összegével csök­kentett vételár 10 százalékát kö­teles saját erőként befizetni. A nyújtható kölcsön maximálisan 300 ezer forint lehet, a kamat mértéke egv százalék, a vissza­fizetés maximális ideje 35 év. A jobb közérthetőség érd-kében példával illusztráljuk a hitelle­hetőséget: Két és fél szobás lakás erede­ti vételára 400 ezer forint, ebből levonva az állami dotáció 90 ezer forint, 2 gyermek miatt szoc. pol. kedvezmény 60 ezer forint, így a csökkentett vételár 250 ezer fo­rint. Kötelező mértékű vállalati kölcsöntámogatás (kamatmentes) a csökkentett vételár 20 százalé­ka, azaz 50 ezer forint, kötelező saját erő (10 százalék) 25 ezer forint, OTP-hitel (1 százalékos kamatozás) 175 ezer forint. Nem érdektelen azt is tudni, hogy az előző évhez képest ked­vezménynövekedés az állami do­táció mértékének lakásonként 20 ezer forinttal történő, valamint a nyújtható kölcsön felső hatá­rának 50 ezer forinttal történő növekedése. (Korábban 40—80 ezer forint volt az állami dotá­ció, a kölcsön felső határa fjedig 250 ezer forint.) Lakásépítő szövetkezet: leg­alább 12 lakás egyidejű vágj" fo­lyamatos építésére történő szö­vetkezeti társulás. A szövetkezet szerződést köt a kivitelezővel, bonyolítja kulcsátadásig az épít­kezést. Népszerű forma, már igen sok szövetkezet alakult és épí­tette fel, vagy építi tagjai részé­re a korszerű több szintes társas­házakat Az előbbiek alapján rövid tá­jékoztatást adunk a legnépsze­rűbb társasházlakásokhoz nyúj­tott kölcsönformákról, illetve azok feltételeiről: A telepszerű több szintes la­kóház-értékesítés hitelfeltételei: . OTP-társasházlakás te’epszerű- en építve: tanácsok által kijelölt vásárló esetében a kölcsön maxi. muma 75 százalék, kamat 2 szá­zalék, visszafizetési időtartam 35 év, felső határa 300 ezer forint; OTP-től szabadon vásárolva 75 százalék, 2 százalék, 35 év, 250 ezer forint; munkáslakás eseté­ben 70 százalék. 1 százalék. 35 év, 300 ezer forint; lakásépítő szövetkezet: 75 százalék, 1 száza­lék, 35 év, 300 ezer forint; taná­csi értékesítésű: 88 százalék, 1 százalék, 35 év. a kölcsön felső határa szükséglet szerint. Tájékoztatónkban csak a leg­népszerűbb lakásvásárlási for­mák hitelezési feltételeivel fog­lalkoztunk. részletes fe’világosí- tást ezekről és az egyéb társas- házlakás-építésekről egyaránt az OTP-fiókok nyújtanak. Télen sem szünetel az élőhal-szállífás — Lékelik a halastavak jegét megyénkben A Körösök völgyében télen sem szünetel az élőhal-értékesi- tés. A várva várt havazás, a dermesztő hidef^ nehezíti ugyan a halászok munkáját, de Szeged­re, Budapestre, Győrbe, Békés­csabára és más városba külde­nek nap mint nap élő tyalat. A Biharugrai Halgazdaságban a halastavak víztükrén 10—15 centi volt a jégréteg hétfőn reg­gelre. Elsősorban a tároló tava­kon kezdték meg a jég lékelését, 1 hogy könnyebben hozzájussanak, s szárazra emeljék az áruhalat. Szegedre ugyanis 80 mázsa élő halat kellett küldeniük, s a ha­lászok jég alól is „előteremtik” a vásárlók igényeinek megfelelő mennyiséget. Megkezdődött a lékelés a te- nyészanyagokat tároló tavakon is, hogy az állóvizekben meg­felelő oxigénhez jussanak a ha­lak. A lékek sokat segítenek abban, hogy a halászok alapo­san megfigyelhessék a halak életritmusát, s megtegyék a szükséges intézkedéseket, ha fogytán az oxigén. A gyomai Viharsarok Halásza, ti Tsz-nek elsősorban a halas­tavak okoznak gondot, hisz a természetes vizekben nagyobb a halak élettere, s a vízmozgás kö­vetkeztében jobb az oxigénellá­tás is. A tárolótavakból a halá­szati tsz is biztosítja a téli élő­hal-értékesítést. A Körös tárcsa határában levő gácsháti tóban a szövetkezet hétfőn megkezdte a jégtükör lékelését. Egyébként a Viharsarok Htsz minden intéz­kedést megtett arra, hogy a leg­zordabb téli időben se legyen fennakadás a halszállításban. Az Endrőd—Gyoma közötti haltáro­lóban kettős rendszerű tárolásra rendezkedtek be. Hálórendszer­rel biztosították annak lehetősé­gét, hogy ha még vékony a jég­réteg, nem lehet lékelni, vagy nagy a havazás, akkor is tudnak szárazra emelni áruhalat. Modellező k A Gyulai Szabó Szövetkezetben már évekkel ezelőtt megszer­vezték a modellező részleget, ahol az exportra és belföldre kerülő, a legújabb divatnak megfelelő női ruhákat tervezik és készítik elő gyártásra. Képünkön Fazekas Gézáné gyártáselő- készítö-teclinikus és Ivánkovics Lőrincné, a csoport vezetője (Fotó: Demény) Túlteljesítette árbevételi tervét a battonyai Dózsa Tsz Fennállása óta 1975-ben zárt legkiemelkedőbb eredménnyel a battonyai Dózsa Tsz. Annak el­lenére, hogy a belvíz a búzában, napraforgóban tóbb mint másfél millió forint kárt okozott, a szö­vetkezet csaknem másfél millió­val túlteljesítette árbevételi ter­vét. Kimagaslóan jó termelési eredményeket értek el a belvíz- mentes nagy táblákon. Igaz, hogy a battonyai Dózsa Tsz sem­miféle termelési rendszerhez nem csatlakozott, de sok évi ta­pasztalat alapján kialakította saját termelési technológiáját. Mindenféle növény termesztésé­hez a KGST-államokból szerez­ték be a megfelelő gépeket, gép­sorokat. A drága gépekre* hozzá­értő szakmunkásokat ültettek. Így érték el többek között, hogy a kukorica hektáronkénti átlag­termése 69,5 mázsa volt, ami 4 mázsával haladta meg a tervet, s battonyai viszonylatban egyéb­ként is említésre méltó ered­mény. A cukorrépa 63 mázsával hozott többet hektáronként a tervezettnél. Erre a növényre egyébként ötéves termelési szer­ződést kötöttek a Mezőhegyesi Cukorgyárral. A kedvezőtlen időjárás ellené­re idejében befejezték az őszi betakarítást, a szántást, vetési. Tiszta határral köszöntötték az új esztendőt a Dózsa Tsz tagjai. Mindemellett 1975-ben ötmillió 700 ezer forint fejlesztést, való­sítottak meg. Ebből egymilliót költöttek építkezésre, a többit j gépekre, berendezésekre fordí­tották. Időközben szép számmal mentek nyugdíjba idős tagok, j ugyanakkor fiatal belépőkkel! gyarapodott a tagság. A nemze- I dékváltást sikeresen oldotta meg a szövetkezet. Arra törekedett, hogy jól képzett szakmunkások kerüljenek a drága gépekre. ,A fizikai munkában nagy tapasz­talatokkal rendelkező, s megfá­radt öregek gépekhez értő fiata­loknak adták át a stafétabotot. A zárszámadási mérleg kimutat­ja azt is, hogy kevesebb létszám­mal magasabb terméshozamot értek el 1975-ben, mint egy év­vel korábban. A termelékenység kedvezően alakult. Egyébként a tagság évi átlagkeresete megha­ladja a 27 ezer forintot. Zár­számadás előtt kifizettek esedé­kes földmegváltás és földjáradék címen félmillió forintot a tag­ságnak, s maradt pénz bizton­sági tartalékra is. Jó eredményként könyvelhetik el azt is, hogy a szövetkezet fennállása óta először 1975-ben gazdálkodott hitelmentesen. A XI. pártkongresszus és az ország felszabadulásának 30. évforduló­jára tett munkaverseny-vállalá- sok elsősorban az anyag- és al­katrész-megtakarításban hoztak eredményeket. Érdekes kiadványok a múzeumi szervezet gondozásában A Békés megyei Múzeumi Szervezet két füzetet bocsátott az elmúlt év végén a nagyközön­ség rendelkezésére, ezzel segítve munkája megismerését, s annak felhasználását az ismeretterjesz­tésben. Papp Bertalan és Réthy Zsig- mond a szerzője A természettu­dományos érdeklődésre nevelés lehetőségei múzeumainkban cí­mű kiadványnak. Ebben többek közt Réthy Zsigmond arra a kér­désre ad választ, miért kell a természettudományos nevelés? Mint írja: „A természetszerete­tet, a természet megbecsülését és ezzel párhuzamosan a termé­szettudományos érdeklődést a legfogékonyabb korban, a gyer­mek- és ifjúkorban kell kialakí­tanunk ..." Ezt követően a békéscsabai és a bé- kési múzeumokban található preparátumok megoszlását közli a hasznos kiadvány. A tojásgyűj­teményre kíváncsi csoportoknak — mint olvashatjuk — előzetes megbeszélés alapján a jövőben szeretnék a meglevő anyag meg­tekintését biztosítani. A kiad­vány a tojásgyűjteményről is jegyzéket közöl. Papp Bertalan kiegészítése is sok hasznos tanácsot közöl — a múzeumban található biológiai gyűjtemények oktatásban törté­nő felhasználásához, a biológiai kirándulások hasznosságáról. A füzet mindezeken kívül tar­talmazza a védetté nyilvánított állatok értékének megállapítását, valamint ajánló bibliográfiát megyénk természetrajzának ta­nulmányozásához. A Múzeumi ifjúsági táborok 1975-ben Békés megyében című kiadványt Beck Zoltán, Góid- man György, Réthy Zsigmond, valamint T. Juhász Irén írták. Elsőnek Goldman György anya­gát olvashatjuk, a battonyai nemzetközi régészeti táborról, amelyben köszönetét mond mindazoknak, köztük a batto­nyai nevelőotthon és gimnázium dolgozóinak, akik segítettek a tábor szervezésében. T. Juhász Irén a régészeti ifjúsági táborok tapasztalatairól ír. Megyénkben az elmúlt év nya­rán rendeztek első ízben termé­szetvédelmi tábort, amelynek vezetője Réthy Zsigmond volt. Erről a táborról, amelyet a tar- hosi Gyógypedagógiai Intézet parkjában állítottak fel, s az itt végzett munkáról, valamint a további tervekről olvashatunk a táborvezető cikkében. Ugyancsak jelentős eredményt mondhat magáénak a nyáron megszervezett zsadányi néprajzi tábor. A hely kijelöléséről, a fel­hívásról, a jelentkezők felkészí­téséről, valamint a tábor életéről értesülnek az olvasók Beck Zol­tán — táborvezető — anyagából. Egészségügyi előadások Orosházán január 19-én a MENCS rendezésében a kato­náknak tartott előadást Erdélyi Gáspár: Nemi betegségek címmel, melyhez filmet is vetítettek. Ugyancsak ezen a napon Béké­sen a Dankó Klubban a rákról tartott filmvetítéssel egybekö­tött előadást a részvevőknek. Mindkét helven nagv volt az ér­deklődés. több kérdés hangzott el, és sokan veitek részt. — Ary — A BÉKÉSCSABAI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT OROSHÁZI GYÁRA I FELVÉTELT HIRDET 8. osztályt végző fiatalok részére BAROMFIHÚS-FELDOLGOZÓ (és baromfikonzerv) SZAKMÁBAN tanulóviszony létesítésére. Jelentkezés ég bővebb felvilágosítás: a gyár személyzeti és oktatási csoportjánál.

Next

/
Thumbnails
Contents