Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek'. HÍPÚJSÁC 1976. JANUÁR ZZ., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Orvos a műhelyben A rádió népszerű. vasárnap reggeli műsorában egy kislány hangja csengett a falusi isko­lában. „Gyerekorvos szeretnék lenni” — mondta. A riporter a szándék születését próbálta tetten érni. A kislány Jiangja elkomolyodott, iriegilletodötten válaszolt, mintha titkot közöl­ne. „Szeretem a gyerekeket.” A titok lényege talán nem is több ennél. Akiknek ma a fe­hér köpeny, a sztetoszkóp mes­terségük címere, azért képzel­ték el felnőtt életüket a gyó­gyítás szolgálatában, mert va­lamikor ugyanazt érezték, amit most ez a falusi kislány kimondott. Szerették az embe­reket. Szeretetükért megküz- döttek, tankönyv mellett át­virrasztott éjszakáik, túlzsúfolt egyetemi éveik után ma is ál­landó készenlétben élnek. A körzeti rendelőkben, kór­házakban, klinikákon működő orvosokhoz „házhoz jön” a be­tegség. Rendelőkben, otthoni környezetükben találkoznak a gyógyulásra várókkal. Hozzá­juk már azok kerülnek, akik­nél „lelepleződött” a baj, több- kevésbé nyilvánvalóak a tüne­tek. Az üzemegészségügyi szolgálat orvosai ennél sokkal előbb, még a munkahelyükön találkoznak a páciensekkel. Sa­ját munkahelyük azonos a be­tegeikével. Nemcsak gyógyíta­nak, hanem orvosi eszközeiket vetik latba, hogy minél keve­sebb jövendő betegük legyen. A munkahelyi _ártalmak, a bal­esetek megelőzése, a veszély- források felderítése, a hagyo­mányos egészségügyi ellátással egyenértékűen fontos része az üzemben dolgozó orvos mun­kájának. Az üzemegészségügy tudo­mányos rangra emelkedett. Alapjait az üzemi orvosok na­pi gyakorlata vetette meg, s bár az üzemegészségügy jelen­tőségét ma már sehol sem vi­tatják, megbecsülése mégsem egyértelmű. A napi esetek el­látásán kívül, sokan csupán a rutinvizsgálatokban — a fel­vétel előtti alkalmasság meg­állapításában, az időszakos el­lenőrzésekben — látnak elté­rést az üzemi orvosok és kol­légáik működési területe kö­zött. Ezért aztán magát az üzemegészségügyet is ezekre a vizsgálatokra korlátozzák. Pe­dig ennél' sokkal többről van szó. Az az orvos, aki gyárban rendel, munkaidejének csupán egy részét tölti a rendelőben. Máskor ő megy „házhoz” az üzemen belül. Sorra járja a munkahelyeket, megismeri a munkafolyamatokat, megálla­pítja milyen védőruha, védő­étel jár, ellenőrzi az előíráso­kat. Számon tartja a változá­sokat is. Más szemmel néz, mint a műszakiak. Mint orvos szemlélődik. Egységben vizs­gálja ember és technika kap­csolatát. Ha műszaki változta­tásra kerül sor, előre tudja, hogy az ember, gépnél sokkal kényesebb „szerkezetében” milyen hatásokra lehet számí­tani. Az ötvenes években, az üzemegészségügyi szolgálat létrehozása idején, a gyárak­ban dolgozó orvosok a legne­hezebbre vállalkoztak. Sokáig sem a gyógyításra, sem a be­tegségek megelőzésére nem álltak rendelkezésre a kellő feltételek. Rosszabb körülmé­nyek között végezték munká­jukat, mint a kollégáig, keve­sebb erkölcsi, anyagi megbe­csülésben részesültek. A felet­tes egészségügyi szerveknél is hosszasan „mostoha gyerekek” voltak. A különben is szűkös egészségügyi fejlesztési, kor­szerűsítési keretből a gyárak­ba vajmi kevés jutott. A be­tegségek megelőzésének jelen­tősége a korszerű gyógyászat felismerése. Az üzemi orvosok az egészségügyi felvilágosítás­tól kezdve, az üzemegészség­ügyi szemlélet érvényesítéséig az első vonalban küzdenek a betegségek ellen. Mégis, sok víz folyt le a Dunán, amíg ezt mások is elismerték. Társa­dalmi megbecsülésükben ta­valy végre gyökeres fordulat állt be. Államilag rendezték az üzemorvosok jogi helyzetét, fr zetésük jelentősen emelkedett. A kedvezőbb társadalmi hely­zet azonban korántsem jelenti azt, hogy nincs többé gond. Az üzemi orvosoknak szak­mai ismereteik mellett, a gyár, az iparág technikai fejlődésé­vel is lépést kell tartaniuk. Az orvosi hivatásnak ezen, a ta­lán egyik legnehezebb terüle­tén ők úgy szeretik haszno­san az embereket, hogy mai bajaikon túl, a jövőjükről igyekeznek előrelátóan gon­doskodni. Csak a gyárak ve­zetőivel, a műszakiakkal szö­vetségben számíthatnak siker­re, Akik, ha mint betegek el­fogadják az orvosi tanácsot — mint másokért felelős vezetők sem engedhetik el azt a fülük mellett. 1 V. E. Konzervúidonság Halászlé — tányérban A téli nagy halászatok zsák­mányát a Szegedi Konzervgyár is kihasználja termelésének nö­velésére: olyan receptet dolgoz­tak ki, amely hasonló a szegedi halászok lőzési-fűszerezési mód­szeréhez, azzal a különbséggel, hogy a halászlét nem kell azon­nal elfogyasztani — hónapokig is frissen marad a tányéron. Eh hez olyan fém tányért használ­nak, amely a konzervdobozokhoz hasonlóan lezárható. A félkilós halászléadag felmelegíthető és el is fogyasztható belőle. Az idény végéig mintegy félmillió adag halászlét készít a Szegedi Kon­zervgyár. Hz idén 3100 vagon baromfit és 135 millió tojást vásárol és dolgoz fel a békéscsabai válla(at A Békéscsabai Baromfifeldol gozó Vállalatnál a közelmúltban a szakszervezeti tanács tagjai és a műszaki konferencia résztve­vői együttes ülést tartottak. Na­pirenden szerepelt a szociális el­látás javításának ötéves prog­ramja, az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztésének tervezete, a múlt évi munka értékelése, va­lamint a vállalat idei feladatai­nak megvitatása. A program 3100 vagon ba­romfi, 100 vagon nyúl, 20 vagon galamb, 135 millió tojás felvá­sárlása. Mind a baromfi, mind pedig a tojás mennyisége jóval meghaladja a múlt évit. Barom­fiból például 150 vagonnal, to­jásból mintegy 20 millióval töb­bet vesznek át az idén. A nagy mennyiségű áru biztosításához még a múlt év közepén hozzá­láttak. Az első lépés a mező­gazdaság-politika továbbfejlesz­tése volt. A partnerek termelési biztonságának megteremtése ér­dekében a vágócsirkére, a vágó­pulykára, a hízott libára, a pe­csenyekacsára és a tojásra vé­dőárakat állapítanak meg. En­nél alacsonyabb átvételi árakat tehát — a szabványnak előírt minőségi termékek esetén — nem lehet alkalmazni. Az előze­tes felmérések alapján az idén minden baromfira szükség lesz, ezért a partnerekkel fajonbelüli aránymegkötéseket nem tesznek. A mezőgazdaság-politika része a termeltetés olyan szervezése is, hogy az áru mennyisége, és be­érkezési üteme megfeleljen a feldolgozó-kapacitásnak. A kö­rültekintő munka ellenére is maradt szabad kapacitás, amely egy részét a társvállalati nyers­anyaggal kötik le. így például az első és a második negyedév­ben mintegy 50, a harmadik ne­gyedévben 20 vagon lesz a társ- vállalatoktól érkező áru. A felvásárlás meghatározza a feldolgozást is, a saját és a társ­vállalati áruval együtt 3050 va­gon élő baromfit kell a vállalat három pályáján feldolgozni. A tavalyinál ez 171 vagonnal több, s különösen a második félévben lesz feszített a munka. A több áru a feldolgozópályák nagyobb igénybevételét is jelenti, ezért ezekben a hetekben megkezdték javításukat. Elsőként a békés­csabai két pályát újítják fel, májusban kerül sor az orosházi gyár feldolgozójának nagyjavítá­sára, amely ezúttal korszerűsí­téssel is jár: automata zsigerelő- vonalat helyeznek üzembe. A felújításokkal egyidejűleg, első­sorban Békéscsabán javulnak a munkakörülmények. Még egjj jelentős esemény várható az idén, szintén a békéscsabai gyár­ban: elkészül a 100 vagonos hű­tőház, amely a második félévben már üzemel. A szakszervezeti tanács és a műszaki konferencia után a kö­zeli napokban termelési tanács­kozáson vitatják majd meg a vállalat dolgozói az idei progra­mot. S. F. MA; KÉT TSZ, KÉT FÖLDRÉSZ ZSADÁNYBAN (3. oldalú táppénzes napók.,; (4. oldal) tj HITELFELTÉTELEK A TÖBB SZINTES LAKÓHÁZAK LAKÁSÉRTÉKESÍTÉSÉNÉL (5. oldal) ÉLÉNK VITA A SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETÖK KLUBJÁRÓL, (8. oldal) Víztorony, GELKÁ-szerviz OTP-lakások épülnek Szeghalmon Az idén tovább szépül a vá­rosiasodó Szeghalom. A tervek szerint több lakóépület, illetve OTP-ház készül el. Többek kö­zött egy 45 lakásos, melynek ala­pozási munkái már megkezdőd ­tek. Ezenkívül építik az 500 köbméteres víztornyot, melynek feladata, a lakosság ivóvízellá­tása. Átadásával megoldódik ez a gond is, a nagyközségben. Épül a GELKA-szerviz és ugyanezen a helyen 12 lakás. Az emeleti ré­szen kapnak helyet a lakások, a földszinten a szerviz. A propán-bután gázellátás sok gondot okozott az elmúlt évek­ben. Az idén egy nagy1 gázelosz­tótelep létesül Szeghalmon, mely hivatott ellátni a környező köz­ségek ilyen irányú igényét is. Az alapozási munkákat meg­kezdték. Bővül a kereskedelmi hálózat is, tervezik egy iparcikk- bolt, valamint egy zöldségáruda építését, elsősorban azokon a helyeken, ahol ilyen igény van. Gépesített kendertilolás Mezőhegyesen Szovjet, aL»iV-ne.iuu .uiurna muaouiK a iue^ouegyesi iveuuergyarDan. Naponta 3bt mázsa ázott kendert dolgoznak fel. Ez a művelet korábban nehéz fizikai munkát igenyelt (Fotó: Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents