Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
Jelentős felújítások az egészségügyi ellátás korszerűsítésére A foglalkozásstruktúra változása megyénkben a IV. ötéves terv időszakában Bővül a békéscsabai kórház A* V. ötéves tervben az egészségügy fejlesztési-beruházási elképzeléseiben — többek között — a gyógyintézeti ágyak számának jelentősebb fejlesztése szerepel; ezt döntően a már meglevő kórházak rekonstrukciójával együtt valósítják meg. Ezenkívül három új, korszerű kórház is felépül: Budapesten, Kistarcsán és Kecskeméten. Várhatóan mintegy 8 000 ágy- gyal bővül a gyógyintézményi hálózat. A megyei kórházak bővítésénél az a szempont vezeti az egészségügyi szakembereket, Közös tanácskozás Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete vezetői Bondor József miniszter, és Gyöngyösi István főtitkár elnökletével kedden közös tanácskozáson — a kialakult hagyományoknak megfelelően — értékelték az ágazat múlt évi munkáját és megbeszélték a legközelebbi feladatokat. Megállapították, hogy intézkedéseik hatása kedvező változásokat eredményezett a nagy beruházásokon és a gyorsításra kijelölt építkezéseken. Javulás tapasztalható a lakásépítésben is. Az építő- és az építőanyagipari dolgozók szocialista munkaver- senymozgalma lendületessé vált, és nagymértékben hozzájárult a múlt évi eredményekhez. A közös tanácskozáson áttekintették az 1076. évi és a középtávú ágazati terveket, s ennek megfelelően kialakították a bérezési és jövedelempolitikai, a szociálpolitikai és a közművelődési koncepciókat. kocsigyártás. A gyárak szerelő- szalagjairól 1975-ben 1 952 20Q gépkocsi kerül le, szemben az 1970. évi 916 ezerrel. Gyors ütemben fejlődtek a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak. 1975-ben a szövetgyártás eléri a 10,2 milliárd négyzetmétert. Emellett lényegesen megnövekszik a kevert és fésűs, a tisztagyapjú, a kombinált és más magas minőségű szövetek gyártása. Jelentős változások mennek végbe a választékban is. A folyó ötéves tervben 140 nagy ruházati ipari nagyvállalat épül és sokat újítanak fel. Csaknem 30 százalékkal emelkedik az élelmiszeripari termékek gyártása. Elsősorban a hús- és halkészítmények, a füstölt áru, a kiváló minőségű cukrászati készítmények, a különféle tartósított félgyártmányok. Több mint 60 százalékkal emelkedik a tartós fogyasztási cikkek — a bútorok, az órák, az edények, a hűtőszekrények, az ékszerek stb. — gyártása, Ugyanekkor lényegesen emelkedik a tökéletesebb termékfajták — színes tv-készülékek, két- kamrás hűtőgépek, automata mosógépek, kazettás magnetofonok, tranzisztoros televízió- és rádiókészülékek stb. — gyártása. Az ipar a szovjet gazdaság vezető és legdinamikusabban fejlődő ágazata. A háború óta eltelt harminc esztendő alatt az ipari termelés 17,3-szorosára nőtt. Az elmúlt esztendőkben az ipar — ugyanúgy, mint az egész szovjet gazdaság — tartósan gyors ütemben, válságok, visszaesések nélkül fejlődött. (BUDAPRESS—APN) (Folytatjuk) hogy a betegeknek mindenütt megfelelő, azonos színvonalon álló kezelést, ellátást tudjanak nyújtani. Többek között jelentős mértékben korszerűsödik és bővül a kórház Békéscsabán, Egerben, Debrecenben, Dunaújvárosban, Szolnokon és Nyíregyházán. Folyamatos lesz a győri, tatabányai, veszprémi kórházak rekonstrukciója és bővítése is. A központi beruházási keretből olyan építkezéseket finanszíroznak, amelyek elkészülésük után országos feladatokat latnait majd el. Ilyen lesz például a szívsebészet központja, az új kardiológiai intézet. A rendkívül költséges, magas fokú gépi és műszerellátottságot igénylő intézetben 250 beteg egyidejű gyógyítására nyílik majd lehetőség. Tovább fejlődik a magyar szívgyógyászat európai hírű központja, a Balatonfüredi Állami Kórház is: kétszázzal többen nyerhetnek itt gyógyulást. Jelentős rekonstrukció színhelye lesz Hévíz, ahol felújítják a gyógyfürdő múltszázadi épületeit, s a szintén nemzetközi hírnévnek örvendő Császár-fürdő rekonstrukciója is folyamatban van. Háromszáz új ággyal bővül az ehhez kapcsolódó kórház, s megújhodnak az elavult részlegek. A hazai fotóipar termékbemutatója az OFOTÉRT-nál A fotócikk-kereskedelem három hazai cége kiállításon mutatja be idei kínálatát, újdonságait, a fényérzékeny fotópapírokat, filmeket, vegyszereket, diavetítőket és laboratóriumi felszerelési cikkeket. A Forte, a Reanál és az Argon kiállítását kedden nyitották meg az OFOTÉRT Asbóth utcai mintatermében. A megnyitón a három vállalat képviselői beszámoltak tevékenységükről, fejlesztési elképzeléseikről is. A Forte, az OFOTÉRT legnagyobb hazai szállítója, több mint 2,3 millió négyzetméter fotópapírt és csaknem félmillió négyzet- méter filmet szállít belföldi megrendelésre; 20 termékét minősítették kiváló árunak. Újdonságként hozzák forgalomba az idén az úgynevezett vászon fotópapírokat. Beszámoltak arról, hogy színes kidolgozó laboratóriumuk a nemzetközi méretszabványok bevezetésével szeretné gyorsítani a munkát. A Reanál Finomvegyszergyár az idén minden hazai igényt kielégít : a ' 25-féle előre csomagolt vegyszerkompozíción kívül egyedi vegyszereket is gyárt. A választékot bővíti a szövetkezet a rendszeresen importált fény- érzékeny anyagok kidolgozásához szükséges vegyszerekkel. Bejelentették, hogy az idén — az árak stabilizálódása nyomán — egyes fotóvegyszerek árát leszállítják. Az Argon Elektromos és Gépipari Szövetkezet új típusú diavetítők gyártásával megszünteti az ilyen típusú készülékek hiányát. A külföldi típusoknál olcsóbb áron 9-féle diavetítőt gyárt a gyermekjáték jellegű- től az audiovizuális oktatógépig. A szövetkezet újdonsága a diplomatatáskában • elhelyezhető ismeretközlő készülék. A fotóamatőröket és a hivatásos szakembereket egyaránt érdeklő kiállítást január 28-ig tartják nyitva, megtekinthető naponta — szombaton és vasárnap is — 10—18 óra között. Gazdasági fejlődésünk egyik fontos mutatója a foglalkozás szerkezetének alakulása. Ez tükrözi ugyanis az egyes népgazdasági ágak arányváltozásait, illetve a munkaerő-hasznosítás milyenségét. Rávilágít arra, hogy az egyes ágazatokban milyen mértékben kötik le a meglévő munkaerőt. Megyénkben 1970 és 1975 között a lakosság létszámváltozása elenyészően csekély, mindössze 0,8 százalékkal növekedett az össznépesség. Ez alapvetően a rendkívül alacsony természetes szaporodással függ össze. Szükséges azonban azt is megemlíteni, hogy ezen a téren jelentős javulás következett be, mert míg 1970-ben mindössze 580 fő volt a természetes szaporodás, 1974- ben már 2057 fő, vagyis a gyermekgondozási segély fokozatosan meghozza a várt eredményt. örvendetes továbbá, hogy az össznépesség növekedésén belül jelentős mértékben, 20,8 százalékkal nőtt a városban lakók létszáma. Ez a nagymértékű növekedés egyrészt Békés várossá válásából adódik, másrészt a falusi lakosság városba költözésének eredménye. Természetes, hogy a városok vonzása erősödik, mivel magasabb szintű kommunális ellátottsággal rendelkeznek, mint a községek, valamint ipari jellegű munkalehetőséget biztosítanak a beköltözők számára. A nagyobb községek városiasodása (Szeghalom. Gyoma stb.) is alapvetően összefügg az iparosítással, új ipari munkahelyek létesítésével, ezáltal a magasabb igények realizálásának lehetőségével. Halvanezren az iparban A vizsgált időszakban megyénkben jelentős mértékben növekedett az ipari munkahelyek száma. Űj ipari objektumok átadására került sor, valamint a rekonstrukciók következtében új munkahelyek létesültek. Ezek eredményeként az iparban foglalkoztatottak létszáma ötéves tervünk időszaka alatt 7,5 százalékkal emelkedett. Napjainkban már eléri a hatvanezer főt Ez egyben azt is jelenti, hogy megyénkben az iparban foglalkoztatottak létszáma 1949- hez viszonyítva 170 százalékkal, 1960-hoz viszonyítva 100 százalékkal növekedett. Ma már a tízezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma megyénkben 1325 fő, 1960-ban még csak 668 fő volt. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a jelentős előrelépés ellenére az iparosodottsági szint tekintetében, a megyék között a 13. helyet foglaljuk el. Jelenleg a tízezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak vidéki átlaga 1456 fő, az országos átlag bedig 1674 fő. Megyénk ipari elmaradottsága rendkívül nagy volt, s ezt a lemaradást fokozatosan sikerült felszámolnunk. Ipari fejlődésünk a hatvanas évek második felétől kezdődően lendült fel a helyes iparpolitikai koncepció hatására, és a negyedik ötéyes terv során növekedett erőteljesen. Jelenlegi fejlettségi szintünk és növekedési ütemünk a biztosítéka, hogy felzárkózzunk az iparilag fejlettebb megyék sorába. Az ipar mellett építőiparunk is jelentősen fejlődött. Fellendült a lakásépítés, különösen a korszerű, panelekből összeszerelhető lakásépítési forma vált uralkodóvá, s ezáltal a hagyományos kőművesmunka átalakult. A kőművesek mellett egyre inkább lakásszerelőkre van szükség. Lényegében az építkezési forma megváltozásának következménye, hogy az építőiparban foglalkoztatottak létszáma 6,7 százalékkal csökkent, vagyis az elmúlt öt év során megyénk építőiparában, állandósult a munkaerőhiány. Ennek ellensúlyozására növekedett az építőipari géppark, nőtt a termelékenység, valamint javult a munkafegyelem is. Termelékenyebb mezőgazdaság A mezőgazdasági foglalkoztatottak számának csökkenése tovább folytatódott a vizsgált időszakban. 1975-ben 15,3 százalékkal dolgoztak kevesebben megyénk mezőgazdaságában, mint 1970-ben. A csökkenés elsősorban a termelőszövetkezeteket érinti, a tagság fogyása 17,4 százalékos. Az állami gazdaságokban dolgozók létszáma is csökkent, de jóval kisebb mértékben, mint a termelőszövetkezeti tagság. A mezőgazdasági népesség, illetve a mezőgazdasági foglalkoztatottak létszámának csökkenése törvényszerű folyamat. Egyrészt összefügg a fölös munkaerő, távozásával a mezőgazdaságból, másrészt a termelőszövetkezeti tagság elöregedésével és nyugállományba vonulásával. Napjainkban elsősorban ez utóbbi okozza az aktív keresők létszámának csökkenését. Ugyanakkor sok fiatal lép a termelőszövetkezetekbe, s ott már szakmunkásként tevékenykedik. A mező- gazdaság nagyfokú gépesítése, az iparszerű termelési rendszerek kialakítása fokozza a mező- gazdasági munka termelékenységét, ezáltal teljes mértékben kompenzálódik a létszám csökkenése. Mezőgazdaságunk gépesítését tovább kell fokozni, mert a következő . ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság nyugdíjkorhatárának leszállításával a foglalkoztatottak mintegy 20 százaléka távozik majd a mező- gazdasági termelés területéről. Az iparban foglalkoztatottak létszámának növekedése mellett emelkedett az egyéb ágazatokban dolgozók száma is. Az elmúlt öt esztendő alatt a kereskedelemben foglalkoztatottak száma 14,7 százalékkal növekedett. de továbbra is jelentős gond a munkaerőhiány. Megyénk közlekedésének fejlődése lemérhető azon, hogy 1970 óta közlekedési dolgozóink létszáma 46,5 százalékkal emelkedett. Lényegében ebben az ágazatban következett be a legnagyobb méretű növekedés a foglalkoztatottság terén. Eredményeink jelzik, hogy elindultunk a korszerű közlekedés megvalósításának útján. Közlekedésünkben jelentős járatbővítés történt, növekedett és korszerűsödött az autóbusz-állomány, és ez jellemzi vasúti közlekedésünket is. Változó arányok Az egyes ágazatokban bekövetkezett változások tükrözik megyénk szocialista szektorában összesegében végbement változásokat is. Meglepő, hogy 1970- hez viszonyítva, 13,5 százalékkal csökkent a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma. Lényegében tehát sokkal kevesebben végeznek kereső foglalkozást az említett ágazatokban, mint öt évvel ezelőtt. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az eltartottak aránya emelkedett, hanem azt, hogy megyénkben erőteljes az elöregedési folyamat. Állandóan növekedik az inaktívak száma és részaránya a megye lakosságán belül. Helyettük viszont lényegesen kisebb mértékben lépnek fiatalok a termelésbe. Másrészt a csökkenés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság létszámcsökkenéséből adódik. Lényeges az, hogy amíg 1970- ben a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban dolgozott megyénk keresőinek 49,2 százaléka; az összes többi ágazatban 50,8 százalék, addig 1975-ben már lényegesen megváltoztak az arányok. A szocialista szektoron belül már az iparban és építőiparban dolgozik a legtöbb kereső foglalkozású, az összes foglalkoztatottak 42 százaléka. A fog. lalkozás terén tehát negyedik ötéves tervünk időszakában bekövetkezett a fordulat, vezető ágazattá megyénkben is az ipar és építőipar vált. Ezáltal tömegében is a legnagyobb létszámú lett az ipari munkásság. További átalakulás várhaló Az ötödik ötéves terv Időszakában tovább növekszik megyénkben az iparban foglalkoztatottak létszáma. Ipari munkahelyek létesítésére főként megyénk déli, illetve keleti területein kell törekednünk, mivel itt még jelentős munkaerő-tartalékok találhatók. Ezen kívül az egész megye területén szükséges növelni a szolgáltatásokban foglalkoztatottak számát — ez 1970. és 1975. között egyáltalán nem növekedett! —, s ebben az ágazatban elsősorban a még munkaerő-tartalékként számításba vehető, háztartásban dolgozó nőket célszerű foglalkoztatni. Az elemzés során nem foglalkoztunk az alkalmazottak, a művelődés, az oktatás, az egészségügy területén foglalkoztatottak létszámváltozásával. Ezekkel a foglalkozási csoportokkal kapcsolatosan szükséges megjegyeznünk, hogy 1970. óta szintén jelentős létszámemelkedés figyelhető meg, különösen az alkalmazottak számottevő növekedése következett be. Megyénkben is — az országos helyzethez hasonlóan — ez a létszámnövekedés nem minden esetben jái együtt a munka mennyiségének növekedésével. Jelentős munkaerő- tartalék található az irodákban, s ennek feltárása és megfelelő foglalkoztatása népgazdaságilag fontos területeken megoldhatóvá tenné a megyénkben is jelentkező munkaerőhiányt. Az oktatásügy és az egészségügy foglalkoztatottjainak létszáma szintén növekedett, bár még mindig kevés az óvónő, az általános iskolai tanító és tanár, valamint az orvosok száma is alacsony. Következő ötéves tervünkben remélhetőleg sikerül javítani helyzetünket ezeken a területeken is. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy megyénk társadalmi szerkezetének és ezen belül foglalkozásstruktúrájának átalakulása, változása pozitív irányú jelenség, megyénk társadalmi- ♦ gazdasági fejlődését tükrözi. A társadalmi mobilitás következtében az átalakulás tovább folytatódik, a mobilitás lehetősége mindenki számára biztosított. Dr. Pilishegyi József békésmm NÍPUJSK, 1976. JANUÄE 21. 1
