Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
Havas vasárnap J*5 néhány éve már nem volt részünk benne. Vasárnap reggelre Békéscsabát is hótakaró borította el. A szikrázó napsütésben. boldog gyereksereg özönlöt- te el az utakat, felnőttek tettek kellemes délelőtti sétákat. Végre hosszai idők után újra láthattunk havat. Nemcsak a gyerekek örültek ennek, hanem a földeknek is jól jött a hótakaró. Akiknek eddig nem v«*H része benne s csak most ismerkednek a hóval ... és a gyerekek önfeledten örülnek a hónak Demény Gyula riportja Tanácskozás az ipar és a külkereskedelem kapcsolatáról Az ipar és a külkereskedelem kapcsolatáról kezdődött háromnapos konferencia hétfőn az építők Dózsa György úti székházában, ahol mintegy ezer szakember vitatja meg a külkereskedelmi és a termelő vállalatok között a teljes összhang kialakításának lehetőségeit. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezte konferenciát dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Mint a miniszter bevezetőjében egyebek között elmondotta, külkereskedelmünkben az V. ötéves tervidőszakban is alapvetően meghatározó szerepe lesz a szocialista országoknak és főként a Szovjetuniónak. Emellett a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával a tőkés országokkal is fejlődhet külkereskedelmünk, s különösen a termelés műszaki színvonalának növekedését elősegítő licencek, know-how-k vásárlására célszerű súlyt fektetni. Külkereskedelmi szakembereink keresik a fejlődő országokkal is a kapcsolatok további kiépítésének lehetőségeit. (MTI) BÉKÉS MlSWSsn 1976. JANUÁR 20. Az őszi talajmunkákat december első napjaiban befejezték a békéscsabai Szabadság Tsz traktorosai, s a szerelők azonnal hozzáláttak a gépek téli nagyjavításához. A műhelyekbe kerültek a DT—75-ös, a T —100-as, a D—4—Kv és a K—7O0-as erőgépek. A tavaszt várva már ké- i szén, kijavítva sorakoznak a műtrágyaszórók, a talajsímítók, | a fogasok, a boronák és a tárcsák. A szövetkezet központi gépműhelyének 30 tagú Achim L. András Szocialista Brigád szerelőire jelentős feladat vár a javításban. •** A hatalmas méretű szerelőcsarnokban darabokra szedett traktorok, teherautók és pótkocsik sorakoznak. Az óriási edényekből áradó fáradtolaj szaga keveredik a levegővel. Kalapácsolástól, köszörű zajától visszhangzik a csarnok. A bejárat mellett egy MTZ motorját szereli Hrabovszky János traktoros. — Minden traktoros segit saját gépének nagyjavításában — magyarázza. — Aránylag kevés ezen a kilencéves gépen a javítanivaló. Sajnos mégis lassan haladunk, mert nincs meg minden alkatrészünk hozzá. Ami a legbosszantóbb, mindig a legapróbb dolgok hiányoznak. Mészáros Elek szerelő a betakarítás után, december első napjaitól ismét a műhelyben dolgozik. — Vártam már nagyon a műhelymunkát. Hiányzott az itteni kollektíva, a műhely levegője. Na, meg novemberben már nem a legkellemesebb a gépeket a szabad ég alatt javítani. — Milyen állapotban kerültek a műhelybe a gépek? — Szerencsére nem leromlottam Évközben gondjukat viselték a benti szerelők Az ősz sem volt most nehéz, az útviszonyok is jók voltak. Most két erőgéEgy nyomasztó gond nyomán Szeghalmon Avagy, mikor ráfizetéses a sertéstenyésztés? Bereczki Józsefet, az Állatfor-1 galmi és Húsipari Vállalat szeg- I halmi járási kirendeltségének ’ vezetőjét többször kerestem, de a véletlenek folytán egyszer sem találkozhattunk. — Sajnálom, hogy most is így alakult — mondja — Herpai Já- nosné vezető adminisztrátor. — Az imént hívták telefonon Gyuláról és máris ment Gondjaink vannak a sertéságazattal, keressük a megoldást, s ma a véleménycserénél tartunk. Ha valamilyen adatra lenne szükség, akkor itt minden megvan, évekre visszamenőleg — mondja és kinyitja a szekrényt, ahonnan kimutatást vesz elő. — Melyik esztendőben vásároltak fel a járásban legtöbb hízott sertést? — 1974-ben 108 ezret. — És 1975-ben? — Nyolcvanötezret. Ebből a tsz-ek és a SERKÖV-ök 31 ezer 6Ö0-at adtak, a többi a háztájiból került hozzánk. A csökkenés okára keressük a magyarázatot Gyűrű Istvánnal, a járási hivatal előadójával és Farkas Bélával, a járási állattenyésztési főfelügyelővel. Farkas Béla a következőket mondja: — Ezerkilencszázhetvenben 2539 tenyészkocát tartottak a tsz-ekben, 1972-ben 3574-et, 1975-ben pedig 2932-ót. A kocalétszám csökkenését sajnos nem sikerült megállítani a füzesgyarmati és a vésztői SERKÖV termelés beállításával. A két telepen 1971-ben 1409 kocát vettek tenyésztésbe. Ha ezt a számot levonjuk az 1972. évi 3574-ből, láthatjuk, hogy járáson belül milyen erőteljes a kocalétszám csökkenése, a hagyományos technológiával üzemelő telepeken. — A szakember miben látja a csökkenés okát? — fordulok Gyűrű Istvánhoz. — Az 1960-as évek derekán jelentős sertéstenyésztési beruháTavaszra készülnek a gépműhelyben pet készítünk műszaki vizsgára, ezután következnek javításra a lánctalpasok, majd sorjában a munkagépek. Ha kitavaszodik, jönnek a műhelybe a kombájnok, tehát minden kezdődik elölről. • ** A Tt—100-as lánctalpas traktort ketten javítják. — A hidegben nem engedték le a motorból a hűtővizet — magyarázza Suhajda András szerelő. — Szétfagyott a motorblokk. Nem értem, hogy lehet valaki ennyire felelőtlen?! — méltatlankodik jogosan. — Nincs hozzá alkatrészünk — hallom újra. Valóban ilyen nagy az alkatrész- hiány? Pedig erre a gépre is nagy szükség lenne a fakitermelésnél. Egy ember felelőtlensége miatt áll a műhelyben a drága gép, melyhez alkatrészt sem egyszerű beszerezni. A műhelycsarnok végében a pótkocsikat javítják. Két fiatalember, Sipiczky Mátyás és Bankó János lakatosok az oldalakhoz szükséges szögacélokat szabják. — Általános lakatosok vagyunk mindketten. A főjavítási idényben mi is műhelyben dolgozunk — mondja Sipiczky Mátyás, s karjával jelzi társának: fordítson a munkadarabon. — A pótkocsikat a többi gépnél jobban igénybe vette az idei betakarítás. Sok rajtuk a javítanivaló. Igyekeznünk kell, különösen azok sürgősek, amelyeket műszaki vizsgára visznek. Precízen kell dolgoznunk, mert a műszaki vizsgán, ha hiányos, vagy hibás a jármű könyörtelenül leveszik zásba kezdtek a járás termelő- szövetkezetei. Ez a két szakosított telep építésével 1971-ben lezárult. Jelenleg az összes fiaztató férőhelyünk 2040, melyből ma 1436-ot használnak rendeltetésszerűen. A 14 ezer 258 férőhely sertésszállásból tavaly 6 ezer 600 szolgálta a tenyésztői munkát. A 27 ezer 500 hizlaló férőhelyből 19 ezer 700-at használnak. Ebben a számban természetesen benne van a füzesgyarmati és a vésztői szakosított telep is. A tenyésztői munka abbahagyására indokul hozták fel a járás mostoha természeti adottságát. Több helyen ráfizetéses volt a gazdálkodás. Szanálni kellett a veszteséges ágazatokat. Mivel a sertés abrakigényes és a járásában a megyei átlagnál kevesebb kukorica terem, a szanálási bizottság legtöbb helyen a sertéstartásban látta a bevételi hiány okát. Ezért azt javasolta a felsőbb szervnek, hogy a további gazdálkodáshoz szükséges anyagiakat csak akkor folyósítsa, ha a szóban levő tsz a sertéstenyésztést és hizlalást felszámolta. Ezután kezdődött el egy újabb szakosodási folyamat a járásban. A Szeghalmi Sárréti Tsz is a szanálási bizottság javaslatára hagyta abba a sertéstartást. — Szakosodtunk juhtenyésztésre — mondja Papp József elnök. A sertéstelepet átalakítottuk juhtartásra és hizlalásra. Terveink között szerepel egy tízezres anyaállomány kialakítása. A birka is jó pénzt hoz, mivel nagyon keresett exportcikk. Az épület átalakításáról, más célra használásáról Nagy - Józsefnek, a dévaványai Aranykalász Tsz elnökének más a véleménye. Hallgassuk érveit. — Ha egy sertéstartás céljára készült épületet más célra szeretnénk használni, a belső berendezéseket el kell bontani. A mi szerfás telepünkön kétmillió a rendszámot. Ez pedig nem válna a műhely »dicséretére. *** A nagycsarnokból több kisebb műhely nyílik. Egyik ezek közül az adagolóbeállitóké. A bejárat melletti állványon adagolók sorakoznak. Kisebb hányaduk a termelőszövetkezeté, a többit, bérmunkában javítják. A Szabadság Tsz 1970-től az AGROSZER-rel kötött szerződés alapján, garanciális szolgáltatásként a különféle erőgépek és egyes típusú építőgépek adagolóját javítja. Évente mintegy 300 adagolót hoznak itt rendbe. Ebből a munkából Vaszkó Sándor, univerzális szerelő ugyancsak kiveszi részét. — Az adagoló a motor szive- lelke. Ettől függ a teljesítménye, ez szabja még, mit bír a motor. A mindennapi munkában sok áll vagy bukik rajta — magyarázza, s elém tesz egy kijavított darabot, azon igyekszik bemutatni az elmondottakat. — Jó adagolóval 30—35 százalékkal megnövelhetjük a motor élettartamát, maximálisan kihasználhatjuk teljesítményét, ugyanakkor 30—40 százalékos üzemanyag-megtakarítást érhetünk el. Ehhez viszont az is hozzátartozik, hogy a járművezetők, traktorosok ismerjék a gépüket, a legideálisabb gázadagolással üzemeltessék azokat. A műhely felszereltsége lehetővé teszi a kísérletezést is. Jó néhány új típusú adagoló tökéletes beállítását, javítását kikísérletezték. Legújabban, az országban elsőnek, a KC—6-os rá- pakombájn speciális adagolójának javítását, helves beállítását. Nem mindegy, hogy az erőgépek mennyi üzemanyagot fogyasztanak. milyen hatásfokkal, milyen műszaki állaootban. hogyan és mennvi ideig dolgoznak a földeken. Ezért olvan fontos a gónműhelyek szerelőinek munkája. Szekeres András forintra becsüljük a belső, kizárólagosan a sertéstartásra alkalmas berendezések értékét. Az üres épületbe a tartandó állat igényéhez új technológiát kell bevinni. Ez is pénzbe kerül. Az átalakítás alkalmával előadódó költségeket, hozzávéve az állami támogatást is, új, a célnak megfelelő épületet lehet készíteni. Mi számoltunk és azt mondtuk: ami sertéstartásra épült, abban az épületben sertés legyen, mert ez így kifizetődő nekünk, meg a népgazdaságnak is. * — Milyen a sertéstenyésztés helyzete a dévaványai Aranykalász Tsz-ben? — kérdeztem Sülé László főállattenyésztőt. — A sertéstartás épületei 1965 előtt szerfából épültek. Jelenleg 300 kocát tartunk, ebből 97 az előhasi. Tehát fejlesztünk. Az idén 2500 hízott sertést adunk a vállalatnak. Az V. ötéves tervben tovább fejlesztjük az ágazatot. Szeretnénk elérni 1980-ig az 500-as tenyészkocalétszámot és évente az 5 ezer hízott sertés értékesítését. — A ványai mostoha viszonyok közölt is vállalkoznak t továbbfejlesztésre? — Nem is annyira mostohák áz itteni viszonyok — folytatja a főállattenyésztő. — Tavaly egy kiló súlygyarapodást 4,2 kiló takarmánnyal értünk el, 2500 hízó átlagában. (Ennyi a megyei átlag is.) Ez az ágazat 1,6 millió forint nyereséget hozott. Nálunk minden kiló sertésen 6 forint a tiszta haszon. Ezért csináljuk. — Saját példánk alapján meggyőződéssel mondom — veszi át a szót Nagy József —, hogy a sertéstenyésztés gonddal, nagy odafigyeléssel jár. Mindennap kétszer, háromszor kell etetni, takarítani. Nem könnyű munka, de csináljuk. Mi is mondhatnánk: szakosodunk néhány növényre, mert így kevesebb lesz a gondunk. De ebből nem lesz hús! Mennyire igaza van! Visszakanyarodunk Szeghalomba. Boruzs József, a párt járási bizottságának politikai munkatársa mondja: — A termelés helyi lehetőségének kihasználására inspiráljuk? a tsz^ek vezetőit. Kedvezőek a tapasztalatok. Két szövetkezet éppen ezekben a napokban azt: a célt tűzte ki: (a szeghalmi Sárréti Tsz, körösladányi Magyar- Vietnámi Barátság Tsz), hogy a község és az üzemi étkezde sertéshúsellátását megoldja saját termelésből. Tehát nem tart igényt központi készletre. Ennyi küzdelmes év után ez igen figyelemre méltó szemléletbeli változást tükröz. De ilyen értelemben sok még a feladat Ecsegfalván, a dévaványai Lenin Tsz-ben, Bucsán, Okányban, Bi- harugrán és a zsadányi Magyar —Lengyél Barátság Tsz-ben is. Dupsi Károly „Holdbéli tájak" — átalakítása A Szovjetunióban körülbelül 100 ezer hektár, az „ipari agresszió” áldozatául esett földet juttattak már vissza a mezőgazdaságnak: A földhasznosítási törvényben előírt újrahasznosítást tudományos alapon, állami erőből végzik. Azokat, az úgynevezett „holdbéli tájakat”, amelyek a bányanyitásnál keletkeznek, nagy teljesítményű gépekkel alakítják vissza a mezőgazdaságban hasznosítható területté. Ahol szántók kialakítása nem megoldható, erdőket, gyümölcsösöket telepítenek vagy vízmedencéket létesítenek. A világon első ízben a Szovjetunióban készítettek országos méretű, 10—15 éves földhasznosítási tervet
