Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA rMPÚJSAG 1976. JANUÁR 2«„ KEDD Ara: 1. —forint XXXI. ÉVFOLYAM. 16. SZÁM A cserépkályhától a gázreduktorig A termékszerkezet változása az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárnál Az ötéves tervben évente 4,5 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termelés A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ülése Hét esztendővel ezelőtt vette át az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt Orosházán a Vas- és Kályhaipari Vállalatot, s ez­zel, a dunántúli és a budapesti után, létrejött az ország harma­dik gázipari gépgyára. Ekkor történt az első termékszerkezet­változás, a hagyományos gyárt­mányok — cserépkályhák kézi- szerszámok — helyébe a kőolaj- és gázipari szerelvények kerül­tek. A múlt évben újabb lépés történt, a tröszt kialakította az egyes gyárak adottságainak leg­jobban megfelelő profilt. Az Al­földi Kőolaj- és Oázipari Gép­gyárra jutott a kisebb berende­zések, szerelvények gyártása, amely mintegy évi 20 millió fo­rint értékben 240 terméket je­lent. A volumenre jellemző, hogy az említett alkatrészekből, be­rendezésekből a hazai szükség­let csaknem egyharmadát az orosházi gyár adja. Az idén tovább folytatódik a termékszerkezet bővítése, rövi­desen megkezdik a propán-bu­tán gázpalackokhoz szükséges reduktorok gyártását. Ebből csaknem negyedmillió lesz a tröszt éves igénye, az idén azon­ban még csak 72 ezret készít az orosházi gyár. Tovább folytató­dik a már hagyományosnak szá­mító kőolaj- és gázipari műtár­gyak, a különböző méretű toló­zárak és egyéb szerelvények gyártása. Az ehhez szükséges fel­tételeket javítja az öntöde kor­szerűsítése, amely az idén befe­jeződik. Több millió forint költ­séggel megkétszerezték a kapa­citást, amely így eléri az évi ?. ezer tonnát. A termékek második csoport­jánál, a kazánoknál szintén van egy újdonság. Elkészült annak a konténeres kazánháznak a pro­totípusa, amely a kőolaj és föld­gáz távvezetékek fagytalanitását szolgálja. Ezt egyébként — koo­perációban — a már több éve gyártott tetőtéri kazánblokkból alakították ki, amelyeket erede­tileg a házgyári lakások fűtésé­nél használnak. Ezeket a 120 ezertől 500 ezer kilokalória tel­jesítményig terjedő kazánokat az idén is gyártják, ugyanúgy mint af. ÉTI típusú gázkazánokat, amelyek egyrészét Csehszlová­kiába exportálják. Ez utóbbi ter­mékből tavaly — az importból származó automatikák beszerzé­si nehézsége miatt — kevesebbet gyártottak, az idén azonban vár­hatóan kielégítik a hazai és kül­földi igényeket. A termékszerkezet bővítésével együtt járt a termelési érték nö­vekedése is, a tavalyi 93 millió forinttal szemben az idén 113,3 millió forintos programja van a gyárnak. Hétfőn ülést tartott a Terme­lőszövetkezetek Országos Taná­csa a Gellért Szállóban, ahol kiértékelték a IV. öt­éves tervidőszakban elért ered­ményeket, s felvázolták az 1976—80-as évek feladatait. Mint a résztvevők megállapítot­tak, az elmúlt tervidőszakban a szövetkezeti közös gazdasá­gok fejlődése egyenletes volt, termelésük dinamikusan növe­kedett. Az 1971—75. években az előző ötéves terv átlagához vi­szonyítva a mezőgazdasági ter­melésük változatlan áron szá­mítva körülbelül évi 4,5 száza­Ma délelőtt összeült a Leg- ! felsőbb Bíróság teljes ülése, dr. Szakács Ödön elnök vezetésé­vel. Napirendre tűzték a Leg­felsőbb Bíróság munkaügyi kol­légiumának az elmúlt három évben végzett tevékenységéről szóló beszámolót. A munkajogi jogszabályok, a munkaügyi és a polgári peres eljárási rendelke­zések alkalmazásáról, a társa­dalombiztosítási vitákban kiala­kult ítélkezési gyakorlatról volt szó. 1973. január 1-től kezdve mű­ködnek a munkaügyi bíróságok: a fővárosban és a megyeszék­helyeken. E bírói fórumok a munkaviszonnyal kapcsolatos jogviták elintézésének sajátos szervei. Az alapeljárás a mun­Hétfőn a MOM-kultúrházban megrendezték a KGM- vállala- tok igazgatói értekezletét, ame­lyen több mint 900 vállalatve­zető, gazdasági és tarsadalrni funkcionárius vett részt. Nemes- laki Tivadar kohó- és gépipari miniszter tájékoztatót adott a IV. ötéves terv eredményeiről, az V. ötéves terv feladatairól, célkitűzéseiről. A miniszteri beszámoló hang­súlyozta. hogy az elmúlt évek­ben egyenletesen fejlődött a kohó- és gépipar, a két ágazat teljesítette ötéves tervét. A ter­melés értéke 40 százalékkal nö­vekedett, ami évi 6,6 százalékos átlagos fejlődési ütemnek felel meg. Az átlagnál is gyorsabban fejlődött a gépipar termelése. Kiemelten teljesítették tervü­ket a közúti járműfejlesztési es a számítástechnikai berendezé­seket gyártó üzérnek. A minisz­ter beszámolójában néhány fo­gyatékosságra is utalt, köztük a? indokolatlan készletnöveke­désre, az alkatrészszállításoknál lékkai emelkedett. Ezen belül a növénytermesztés 4,1 százalék­kal, az állattenyésztés pedig en­nél nagyobb ütemben 5,1 szá­zalékkal növekedett. Az 1976—80-as időszakra a tervek szerint a mezőgazdasági termelés növekedése a várható belföldi és külkereskedelmi igé­nyeknek és a rendelkezésekre álló erőforrásoknak megfelelően országosan évi 3,2—,3,4 százalék lesz. A gyorsabb fejlődést to­vábbra is elsősorban a jó ter­mészeti és üzemi adottságokkal rendelkező mezőgazdasági nagy­üzemekben kell elérni. (MTI) kaviszonnyal összefüggésben fel­merült vitában általában a mun­kaügyi döntőbizottság előtt fo­lyik, s a munkaügyi bíróság előtt keresettel induló munka­ügyi per voltaképpen a döntő- bizottsági határozat bírósági fe- Iülbírálatát jelenti. A munka­ügyi döntőbizottságok az el­múlt hároméves időszakban évente körülbelül 16 ezer munkaügyi vitával foglal­koztak, s határozataik­nak mintegy 40 százaléka ellen indítottak keresetet a munkaügyi bíróság előtt. A munkaügyi ítélkezés elvi irá­nyítása érdekében 1973—75-ben 75 állásfoglalást tett közzé a Legfelsőbb Ríróság munkaügyi kollégiuma. (MTI) , tapasztalható lemaradásra, ké­sedelemre, minőségromlásra. Mindezeken javítani kell a kö­vetkező években, jobban ki kell használni a gépkapacitást, ha­tékonyabb munkaerőgazláiko- dásra és költséggazdálkodásra lesz szükség. Elmondta, hogy az V. ötéves tervben a kohászat fejlesztésére 22 milliárd forintot, a gépipa­réra pedig mintegy 50 milliár- dot irányoznak elő. A minisz­tériumnak és a vállalatoknak is feladata, hogy a fejlesztési lehetőségeket a leghatékonyab­ban használják ki. A gépipar­ban is a szelektív fejlesztés gyorsítását tűzték ki célul. Olyan korszerű gyártmányokat kell előállítani fejlett technoló­giával. amelyek alkalmazkodnak a piaci igényekhez. Így bővítik a fényforrások, a vákuumtech­nikai gépek, a közúti jármű- részegységek és a számítástech­nikai eszközök termelését. (MTI) Alkotó ifjúság A név, az elnevezés — kicsit szimbólum is. Jelkép, ami önma. gában hordoz olyan feltételezést, hogy az ifjú hév, lendület, a fia­talságban mindig benne rejlő ki­bontakozási készség — alkotó, újat teremtő erő. Egy remek akció viseli most ezt az elnevezést. Már bontako­zó, részleteiben már megmutat­kozó akció. Szóljunk kicsit rész­letesebben róla, megérdemli a figyelmet. Még 1974-ben döntött úgy a KISZ Központi Bizottsága, együtt az ipari tárcákkal: moz­galmat hirdetnek ezzel a cím­mel. Nem kevesebbet hirdettek meg, mint azt, hogy a harmin­cadik szabadság-évébe lépő Ma­gyarországon bontakozzék ter­melést segítő, alkotó lendülettel az ifjú szakmunkások, ipari ta­nulók, technikusok, fiatal mér­nökök újító, gyakorlati ötleteket teremtő kedve... Miért is? Azért, hogy szülessenek segítsé­gükkel gazdaságosságot, takaré­kosságot, műszaki újítást segítő ötletek! Saját szakterületükön éljenek javaslatokkal; érezzék, hogy az ifjúság tudása, szakmai, technikai ismeretei méltó elis­merést kapnak az iparágakban, az üzemekben. Részvevő lehetett minden if­júmunkás, mérnök, technikus; egyénileg vagy kisebb, együtt dolgozó kollektívában. A készült munkákból pedig zsűri válogat, az Állami Ifjúsági Bizottság, a KISZ s a tárcák szakemberei­nek észrevételével. Így szólt a „meghívás”. Az eltelt hónapok, s mostaná­ban, az iparági eredményhirdető kiállítások adnak feleletet: az Alkotó Ifjúság mozgalom a várt­nál is nagyobb sikereket hozott Aki betért decemberben a KGM Technika Házába — ahol a ko­hó- és gépipar ifjú pályázói kö­zül (több tízezren indultak ötle­tekkel és alkotásokkal) a legjobb négy-ötszáz munkáit megtekint­hette — megállapíthatta: rend­kívül jelentős a fiatalok ,e moz­galma. Nagy megtakarításokat segítő ötletek, kisgépek; eljárá­sok fotói; műszaki leírások, csu­pán egyetlen iparág területéről. Híradástechnika, gépipar, ezüst­nyerés hulladékból — mind a fiatalok ötletei, gonddal kimun­kálva, bevezetésre, alkalmazás­ra készen. Pár napja a könnyű­ipar „gyűjteményét” tekinthet­tük meg: az iparág legtehetsége­sebb fiatal dolgozói több mint 569 pályaművel jelentkeztek, öt­letes kemoingfelszereíések, ügyes berendezések a rvaniripar, a textilgyártás, a bőripar szá­mára, pénzt, energiát, fáradságot megtakarító, korszerű terméke­ket produkáló eljárások. S a sornak még nincs vége. Az „Alkotó Ifíúság” mozgalom or­szágos értékelésére csak tavasz- szal kerül sor. Ha összevetjük a számokat — kétszázezernél is több fiatal vett, vesz részt ebben az akcióban. Szakmunkástanulótól fiatal mér­nökig. Okosan, felkészülten, bi­zonyságot téve műszaki tudásról, szakmai hozzáértésről, munkája szeretetéről. S ami az ötletek kézzel fogha­tó hasznán, meg az erkölcsi ér­tékén kívül számottevő — szem­léletformáló, bizonyságtevő is az „Alkotó Ifjúság” akció. A sok szkeptikus, elmarasztaló és nem is egészen alaptalan véleménnyel szemben azt példázza: a legjobb munkásgenerációk, a legjobban felkészült idősebb szakmunkások méltó utódai nevelkednek a tan­intézetekben, dolgoznak ifjú szakmunkásként, technikusként, mérnökként a gyárakban. Olyan fiatalok tízezrei, akik folytatni képesek a 'jó hagyományokat, vállalják az örökséget. Akiket köznapokon észre sem veszünk, viselkedésükkel békétlenkedünk, szakértelmüket is megkérdője­lezzük. Most válaszolt sok tízezer fia­tal. Derék és bizonyító módon. Azzal, hogy valóban „alkotó if­júság” ők, és az alkotások a legjobb, legmagasabb mércével is mérhetők. V. NI. S. F. Havas vasárnap Vasárnap reggelre Békéscsabát is botakaró borította. (Képri­portunk a 3-as oldalon!) (Fotó: Demény) Napirenden: a munkaügyi ítélkezés Miniszteri beszámoló a kohó- és gépipari vállalatok igazgatói értekezletén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents