Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

16.35: 365 nap művészet Kernács Gabriella, a műsor szerkesztője mondja: Még az őszi, jubileumi ipar­műveszeti labilitáson riportokat készítettünk. Megkérdeztük a látogatókat, szerintük mi az iparművészet. Legtöbben egy- egy szép vázában, szőnyegben, díszítő textilben vélték íelíedez- ni az iparművészet megtestesü­lését. Csak egyedi, díszítő tárgy­ra gondoltak. Pedig ezen a kiál­lításon volt autókarosszéria, konyhai használati tárgy, bútor is bőven. Majd ellátogatott for­gatócsoportunk az őszi BNV házgyári konyhaprogram elne­vezésű design kiállításra. Erre az első, átfogó jellegű bemutatóra, ahol minden tárgy művész által tervezett formában jelent meg. Majd tervezők, szakemberek, kritikusok szólnak arról, hol tart ma a nagyközönség formakultú­rája Arról, hogy van-e igény a szép, formatervezett tárgyak iránt, s kielégíti-e az ipar, a ke­reskedelem ezt az igényt. A mindvégig a riport eszközeivel dolgozó műsor sok hasznos ötle­tet is felvet, s helyzetfelmérést nyújt az ipari forma-tervezés ha­zai lehetőségeiről. Minden „második" — új lakásban Kazahsztán fővárosának — Alma-Atának 800 ezer lakosa közül az elmúlt 10 évben min­den második új otthonba köl­tözött. Alma-Atában csak a földrengésnek ellenálló lakáso­kat építhetnek, mivel a város a gyakori földrengések zóná­jában helyezkedik el. Az ilyen típusú épületek felépítése ter­mészetesen drágább a hagyo­mányosnál. A lakásbérlemény díja azonban az országos átlag­nak felel meg, s ez évtizedek óta változatlan. A Szovjetunió­ban a XI. ötéves terv során — 1971—1975 között — több mint 75 milliárd rubelt fordítottak lakásépítésre, öt év alatt 56 millió ember lakáshelyzete ja­vult. (APN) Látogatás egy iskolai könyvtárban Amíg a tantermekben a diá­kok az új ismeretekkel birkóz­nak, addig a szellemi csaták hát­országában, a könyvtárakban ki­meríthetetlen utánpótlás várja a tudományok ifjú bajnokait. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gim­názium és Nyomdaipari Szakkö­zépiskolában is a mindennapi munka fontos segítője a földszin­ti folyosó végén szerényen meg­húzódó iskolai könyvtár. — A szerénység egyáltalán nem a mi érdemünk, mert szí­vünk szerint sokkal inkább ter­jeszkednénk, csak sajnos nincs hová — mondja Palotás Ádám szakfelügyelő, az iskolai könyv­tár vezetője. — Régen kinőttük már ezt a szűk kis helyet, s a zsúfoltság mind jobban nehezíti a munkánkat. De nem akarom panaszkodással kezdeni, hiszen tudomásul kell venni, hogy amíg iskolánk örökös tanteremhiány­nyal küzd, addig a könyvtárnak is az adott lehetőségeket kell ki­használnia. — Milyen értéket rejtenek az iskolai könyvtár polcai? — Jelenlegi állományunk meg­haladja a 25 ezer kötetet, s a leg­utóbbi leltár szerint mintegy 360 ezer forintot érnek a könvveink. Mivel az iskolai könyvtár leg­fontosabb feladata az, hogy a tanulók és a pedagógusok olva­sási igényeit kielégítsük, ezért könyvállományunkat is ennek a célnak megfelelően igyekszünk kialakítani. A diákok kötelező és ajánlott olvasmányaihoz vala­mennyi könyvet megfelelő szám­ban tartunk készenlétben. A kü­lönböző érdeklődési körű olva­sóink találhatnak itt nagy szá­mú társadalomtudományi, nyel­vészeti és irodalomtudományi munkát. Külön gyűjteményünk van a pedagógiai művekből, s a szép irodalmi alkotásokon kívül értékes földrajzi és művészeti könyveink is vannak. Fennállásának 120. évforduló­munka szerinti elosztás. Ezt az elvet különösen fontos most hangsúlyozni és következetesen érvényesíteni, mivel a népgaz­daság fejlesztésének intenzív szakaszában a fejlődésben dön­tő szerepet játszik a hatékony­ság növelése. Ez pedig szoro­san összefügg a kereseteknek a végzett munkával arányos differenciálásával. Az ötödik ötéves terv — en­nek megfelelően — azt tűzi cé­lul. hogy a keresetekben a vég­zett munka mennyisége, minő­sége, a szakképzettség, a mun­kakörülmények differenciáltsá­ga az eddiginél jobban érvény­re jusson, a kereseti arányok fokozottabban ösztönözzenek a termelékenység növelésére, a hatékonyság javítására, a mun­kaerő helyes irányú átcsopor­tosítására. Az utóbbiak elérése érdekében emelik majd példá­ul a több műszakban, vagy a folyamatos üzemi munkarend­ben dolgozók műszakpótléká­nak összegét. A terv előirá­nyozza a kereseti arányok ja­vítását is. Ennek érdekében a tervidőszak folyamán közpon­ti béremelésekre is sor kerül. Erről — a korrekciók nagysá­gáról, az érintett munkakörök­ről — az éves tervek döntenek majd. A' társadalmi juttatások nö­velésének egyik alapvető cél­ja lesz a családi jövedelmek' között levő különbségek csök­kentése. A gyermekneveléshez való társadalmi hozzájárulás növelésével a társadalom mind nagyobb részt vállal a gyer­mekek eltartási és nevelési költségeiből. Egyrészt a csalá­di pótlék további emelésével, másrészt a gyermekintézmények fejlesztésével, illetve azzal, IMHIIIIUIUIIItlHIMIIMatMIIIMMIMI hogy a gyermekgondozási se­gély mértéke lépést tart az át­lagkeresetek növekedésével. Előirányozza a terv a nyugdí­jasok helyzetének javítását. Pártunk, államunk biztosítjá, hogy a nyugdíjak vásárlóérté­ke megmaradjon. Ennek érde­kében a régebben megállapí­tott alacsony összegű nyugdí­jak — gazdasági lehetőségeink­kel arányban — tovább emel­kednek. A terv előirányozza azt is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyug­díjkorhatára az ötéves tervidő­szak végéig fokozatosan, a nőknél 55, a férfiaknál 60 éves korhatárra csökkenjen. A tervezett jövedelmekkel és vásárlóerővel összhangban a terv a lakosság anyagi fogyasz­tásának 21—23 százalékkal tör­ténő növelését irányozza elő. Gazdasági helyzetünk, az egyensúly javításának követel­ménye tehát azt teszi lehetővé, hogy a lakosság fogyasztása éves átlagban 4—4,5 százalék­kal emelkedjék. Az első két évben azonban a növekedés nem éri el az évi 4 százalékot. A későbbi években is csak ak­kor gyorsulhat, ha a hatékony­ság és a gazdasági egyensúly a terv előirányzatainak megfele­lően javul. A kereskedelmi forgalom elő­irányzott és várható növeke­dése szükségessé teszi a keres­kedelmi hálózat fejlesztését. Tovább nő a bolti, illetve a vendéglátó alapterület. A ke­reskedelem, az ellátás minősé­gének javítása érdekében to­vább bővíti raktározó, illetve hűtőkapacitását. Karvalics László (Folyiaijuk) ját ünneplő iskolánk már a kez­deti idők óta nagy gondot for­dított könyvtárának gyarapítá­sára, ezért az évtizedek sqrán nagyon sok pótolhatatlan értékű múzeumi ritkaságot fis össze­gyűjtöttek elődeink. Könyvtá­runk legrégebbi ’ kincse Cicero inűveipel^\ló96-ban nyom- nárömkötetes, latin nyel- lacfésa. A pozsonyi ország- gyűlfemsszekötött jegyzőköny­veit 1715-től őrizzük. Nagy becs­ben tartott könyvünk Tessedik Sámuelnek, A parasztember Ma­gyarországon című műve, s azt hiszem kevés iskolai könyvtár dicsekedhet a miénkhez hasonló' Pápai .Páriz Ferenc és Szenei Molnár Albert által készített szótárakkal. Tótkomlóson is élt az .a Wallaszky Pál, aki 1769-ben latin nyelven megírta az első magyar irodalomtörténetet. Igaz, hogy „csak” 1838-ban hagyta el a nyomdát Edvi Illésnek az Első oktatásra szolgáló kézikönyve, de mint pedagógiai régiség, ez a könyv is a legféltettebb értéke­ink közé tartozik. * . — Nem jelent holt tőkét a könyvtárban je l t.ci! mozódoti betúrengeteg? — Bár a zsúfolt elhelyezés mi­att a helybenolvasásra nincs le. hetőség, de a kikölcsönzött köny­vek így is állandóan részt vesz­nek iskolánk szellemi vérkerin­gésében. Minden könyvünk ada­ta szerepel egy betűrendes és egy szakkatalógusban, s így di ákjaink könnyen hozzájutnak a kívánt olvasmányhoz. Sajnos ar­ra nincs helyünk, hogy tanulóin­kat itt a könyvtárban fogadjuk, ezért az osztálykönyvtárosok se­gítségével történik a művek köl­csönzése. Diákjainknak több mint 30 százaléka a rendszeres olvasók közé tartozik, s egy-egy tanuló évente 10—12 könyvet kölcsönöz tőlünk. Korábban mi láttuk el me­gyénkben a pedagógus szakszer­vezeti könyvtár feladatát Is, de két év óta külön intézmény ^fog- lalkozik ezzel a munkával, gyak­ran távolabbi vidékekről is megkeresnek bennünket a to­vábbtanulásra készülő diákok, vagy a tudományos munkáikon dolgozó kutatók. Könyvtárközi kölcsönzéssé^ is sok könyvet jut­tatunk el különböző települések­re és ^jükség esetén mi is igény­be vesszük a nagy hírű, orszá­gos könyvtárak segítségét. — 1 Beszélgetésünk során visz­szatérő téma a szűkös elhe­lyezés. Nincs semmi remény. hogy a közeljövőben megol­dódna ez a súlyos gond? — Akármennyire szépítenénk is a dolgot, a valóság az, hogy iskolánk könyvtára egyre inkább raktárjellegű lesz. Sajnos pilla­natnyilag semmi kézzelfogható változás nem várható. A fió­komban őrzök egy komoly bőví­tési tervet, amely szerint új ol­vasótermekkel és modem, sza­badpolcos kölcsönző részleggel leszünk gazdagabbak. A rajzpa­pírokhoz még színmintát is mel­lékeltek, amelyen a leendő fa­lak és a bútorhuzatok árnyalatai láthatók. A szép tervrajz — az időközben elévült ígéretekkel együtt — immár a nyolcadik éve vár megvalósulásra ... Nyilván­való, hogy ha iskolánk anyagi lehetőségei megengedik, egyszer majd sor kerül a könyvtár bő­vítésére is. Addig viszont a meg­levő körülmények között kell dolgoznunk. Andódy Tibor Szivattyús erőmű a föld alatt Markersbachban, az Érchegy­ség egyik kis községében há­rom testvérország szakemberei dolgoznak az NDK legnagyobb szivattyús tárolóművének épí­tésén. A szivattyús tárolómű hiva­tása, hogy csúcsidőben adjon áramot. Éjjel, amikor az ener­giaigény alacsony, az alsó duz­zasztómedencéből vizet szivaty- tvúznak fel egy magasabban fekvő tárolómedencébe. Az áramfogyasztás csúcsán viszont hatalmas csöveken át zuhan a víz az energiatermelő mű la­pátkerekeire s újból a völgyi duzzasztóba. Markersbachban ezért nem láthatók a hőerőművekre jel­lemző égbeszökő kémények, hűtőtornyok; sőt hiába keres­5 BÉKÉS Mttm wmsACi 1975. JANUÁR 17. nénk a turbinacsarnokok hatal­mas acélvázait is. Ennek ma­gyarázata az, hogy az erőmű a föld alatt épül. Számítások és nemzetközi tapasztalatok sze­rint így sokkal gazdaságosabb. A szivattyús tárolómű építői 120 méterrel a föld alatt egy 150 méter hosszú, 12 emeletes ház magasságának megfelelő üreget — úgynevezett kavernát — létesítenek, és a két mes­terséges medence között 3200 méteres tárnát vájnak. Eddig körülbelül félmillió köbméter kemény kőzetet fúrtak, robban tottak és szállítottak el. Az NDK-beli és a lengyel munkások mellett nemrég egy harmadik baráti ország, Cseh­szlovákia is bekapcsolódott az építkezésekbe. A csehszlovák kollégák hat, 175 megawattos speciálturbinát szereltek be melyeket a plzeni Skoda mű­vek szállítottak. (BUDAPRESS— 'APN) Matematikai feladatok Békés megyéről Peile Ferenc továbbképzési felügyelő szerkesztésében, á Bé­kés megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya és a Pedagógus Továbbképzési Intézet kiadásá­ban a napokban kapták kézhez megyénk matematika szakos nevelői a „Matematikai felada­tok Békés megye életéből” cí­mű kiadványt. A 160 oldalas összeállítás előszavában dr. Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője hangsúlyozza: a matema­tikai gyakorlati feladatok gyűj­teménye azt is elősegíti, hogy tanulóink Békés megyét, a me­gye fejlődését és eredményeit szélesebb körbgn is megismer­jék, a megismerésen túl érté­keljék és becsüljék ázokat. A feltétlenül hézagpótló ki­advány 663 matematikai fel­adatot tartalmaz és valamennyi Békés megye üzemeiből,, ter­melőszövetkezeteiből, intézmé­nyeiből meríti a gyakorlati pél­dákat. Az NDK-ba járnak gyakorlatra a gyulai kertésztanulók Werder városa gyümölcs- és zöldségtermeléséről híres és két tsz-ének is ez a profilja. A Potsdam melletti város ter­melőszövetkezeteivel volt a múlt évben és van az idén is szerző­dése a gyulai kertészeti szak- középiskolának, hogy az iskola tanulói két hétre itt dolgozhat­nak és díjtalan ellátást, kirán­dulások mellett fejenként 250 márkát is kereshetnek. Az el­múlt évben 34 tanuló Berlinnel, Rostock és Potsdam nevezetes­ségeivel, az idén pedig Lipcse, Weimar és Drezda nevezetessé- i geivel ismerkedik meg. A fiata- 1 lók június végén indulnak és jú­lius első felét töltik Werderben. A kertészeti szakközépisko­lának Gyulán van 800 négyzet- méter alapterületű üvegháza, egy hektár botanikus kerftel, ahol ezer kultúrnövénnyel is­merkedhetnek meg a tanulók. A Békéscsabai Állami Gazdaság 15 hektár területén folytathatnak gyakorlati munkát, apó) fóliahá­zak, szőlő- és g^ümölcsösterület áll rendelkezésre. \. Az iskoto Gap termei audio­vizuális oktatási eszközökkel vannak felszerelve, ahol írásve- títőT diavegt«?, filmvetítő is áll az oktatáSs^endelkezéáére^A fel- sőolV^áspB \ miiNLitqV tárgyakon kívül kertészeti/' ''ismereteket, géptant, gyümölc^v, szőlő-, dísz­növény-, zöldségtermesztés el­méleti és gyakorlati oktatása fo­lyik. A végzett tanulókat megta­lálhatjuk a békéscsabai és a gyulai kertészeti vállalatok telepein és üzleteikben; a mag- termeltető vállalat üzemében, a hűtőipari vállalatnál, a Bé- késcsabi Konzervgyárban, vala­mint megyénk kertészettel fog­lalkozó mezőgazdasági termelő- szövetkezeteiben és állami gaz­daságaiban, ám szakkáderekként találkozunk velük a párt- és ta­nácsi apparátusba^ is. Az iskola évenként 35 első osz­tályos új tanulót vesz fel. Az általános iskolák nyolcadik osz­tályos tanulói jelentkezési lapo­kon kérhetik a ’ kertészeti szak- középiskolába való felvételüket. Sok gondot fordítanak az is„ kólán kívüli önképzésre, ezt se­gítik a kémiai, biológiai, film- és fotószakkörök, az irodalmi és diákszínpad, de népszerű a diák­klub is, melynek felszerelésére a múlt évben 70 ezer forintot köl­töttek. Élénk élet folyik a sport és természetjáró szakkörökben. KISZ-szervezetük tavaly meg­nyerte a „Szép Gyuláért” isko­lák közti versenyt és a vele já­ró 25 ezer forint pénzjutalmat, sőt a „Penza” nevet viselő alapszervezet a KISZ KB-től díszoklevelet kapott. TV. Márai György

Next

/
Thumbnails
Contents