Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
30 ezerrel több relét gyártottak 25 éves a KGISZSZI A Kohó- és Gépipargazdasági Szervezési és Számítástechnikai Intézet 25 éves tevékenységéről és a követező évek feladatairól tartott sajtótájékoztatót szerdán Kiss Jovák József igazgató. A KGISZSZI feladata az ipar- gazdasági és az üzemszervezési munka tudományos megalapozása, s az új módszerek megvalósítása az ágazat vállalatainál. Míg korábban elsősorban a vállalatok ügyvitel- és igazgatás- szervezési igényeit elégítették ki, addig a negyedik ötéves tervidőszakban már egyre inkább bekapcsolódtak az úgynevezett operatív vállalati irányítási rendszerek (például a termelés műszaki előkészítése, a termelés- irányítás stb.) szervezési munkáiba. A következő ötéves tervidőszakban a kohó- ésjgépipari vállalatoknak is fontos célkitűzése a vállalati veszteségforrások, megszüntetése, a tartalékok feltárása, a munka hatékonyságának növelése. Még jobban törekedni fognak a fizikai munka könnyítésére, a melegüzemi munkakörülmények javítására és újabb biztonság- technikai módszerek kidolgozására, elterjesztésére. Szó van arról is, hogy ENSZ-szakértők közreműködésével alakítanák ki a legkorszerűbb szervezési mód- szereket. (MTI) Egy év alatt 45 milliárd forint Ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Mérlegen a gyulai relégyár 1975-ös éve Az Ipari Szövetkezetek Orszá-| gos Tanácsának szerdai ülésén! — amelyen részt vett dr. Szla- menicki István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is — Rév Lajos, az OKISZ elnöke számolt be a kollektívák negyedik ötéves tervben elért eredményeiről, s az 1976—30-as évek gazdasági, mozgalmi céljairól, különös tekintettel az idei év feladataira. Az ország csaknem 1100 ipari szövetkezetében dolgozó több mint háromszázezer ember munkája tavaly több mint 45 milliárd forint termelési értéket hozott létre, mintegy másfél mil- liárddal teljesítve túl az előirányzatot. Az iparban 47, az építőiparban 28, a szolgáltatásban 60 százalékkal haladták meg az 1970. évi szintet. Az ipari szövetkezeteknek a lakosság részére végzett tevékenysége mintegy 30 százalékkal nőtt a megelőző ötéves tervhez képest. Az ipari szövetkezetek belföldi értékesítése mintegy egy- harmadával, a szocialista országokba irányuló export értéke csaknem száz, a tőkés exporté pedig 126 százalékkal volt több 1975-ben, mint öt évvel azelőtt. Az ipari szövetkezetek termelési értéke 1980-ra várhatóan eléri a 67 milliárd forintot: az iparban mintegy 50, az építőiparban 36, a szolgáltató iparban 62 százalékos növekedést terveznek. A termelésfejlesztésben elsődleges cél, hogy az előállított termékeket minél gazdaságosabban értékesíthessék mind a belföldi, mind pedig a külföldi piacokon; tőkés importot pótoljanak, és lehetővé tegyék a hulladék- és melléktermékek fokozott felhasználását. Az építőipari szövetkezetek az Ötéves tervben előreláthatólag mintegy 35—37 ezer lakást építenek, 60-65 százalékban korszerű technológiával. Az ipari szövetkezetek a lakosságot ellátó szolgáltató tevékenységüket várhatóan mintegy 35 százalékkal növelik: főleg a textiltisztítást, a gépjárműjavítást, az építőipari karbantartást bővítik. A szerdai tanácskozáson határozatot hoztak, hogy az OKISZ VII. kongresszusát 1976. októberére hívják össze. (MTI) A volt gyulai telefongyár — ma a Ganz Villamossági Művek Relégyára — nagyszerű eredményeket ért el az elmúlt évben. Gyenge, és erősáramú „reléket”, jelfogókat gyártanak az ország kü .uböző vállalatainak. A gyártmányok felét saját belső vasútbiztosító berendelésekhez készítik. Az ELEKTROIMPEX- en keresztül eljut az „áru” a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Jugoszláviába és más országokba is. Különböző tőkésországokba kész, komplett villanymozdonyokként kerülnek a gyula5 gyártmányok, hiszen a mozdonyok automatikájába építik be. Többek között Iránban is megtalálhatók a gyár dolgozóinak a munkái. A gyárnak tavaly 42 millió forintos terve volt, ami azt jelenti, hogv félmillió különböző típusú relét kellett gyártani. Ezt mintegy nyolcmillió forinttal teljesítették túl, vagyis körülbelül 25— 30 ezerrel többet gyártottak. Az elmúlt évben licenckapcsolatot teremtettek a svájci INTEGRA céggel, ahol vasútbiztosító berendezésekkel és relégyártással foglalkoznak. A licencszerződések létrejöttek, s ennek eredményeként ez év első negyedévében megkezdődik a nullszéria gyártása, majd az év folyamán a sorozatgyártás is. Ez egy speciális relé lesz, s többszörös biztonságú az eddigieknél. A hagyományos gyártással együtt 1976. évi termelési tervüket az 1975. évinek a duplájára emelik, 82—84 millió forint értékben. Mindezt hatékonyabb termeléssel tudják megvalósítani. Az ötéves középtávú tervüket is elkészítették. Eszerint a termelési érték az ötödik ötéves terv vége felé mintegy ötszöröse lesz a jelenleginek. — Ormost — Fejlett technológia jövedelmező termelés Beszélgetés a KITE növénytermesztési rendszerről A kiváló belföldi ellátás mellett 6 millió dollár exportbevétel Évzárás a mezőkovácsházi CITÉV-ben A Dél-Békés megyei tsz-ek által létrehozott GITÉV (seprűcirok termelő és értékesítő közös vállalkozás) ez évben is elsőként összegezte az 1975. évi gazdálkodás eredményeit. Tegnap délelőtt Mezőkovácsházán ült össze a közös vállalkozás igazgató tanácsa, hogy megvonja az 1975. évi gazdálkodás eredményét és a negyedik ötéves tervben meghatározott termeléspolitikai célkitűzések teljesítését. Viszonylag könnyű volt az igazgató tanács helyzete, mert a Mezőkovácsháza környékén termelt különleges minőségű ci- rokszakáll iránt nemcsak belföldön, hanem külföldön is nagy a kereslet. Tisztán a piaci igényekhez való igazodás következtében növekedett a termőterület, 2 ezer 130 hektárról 3 ezer hektárra. A termelékenység is kedvezően alakult. A 15,3 mázsa hektáronkénti szakálltermés 330 vagonról 550 vagon évi összho- zamra, az átlagtermés pedig hektáronként —- 1975-ben — 22,92 mázsára növekedett. Fokozódott a termelőgazdaságok anyagi érdekeltsége is. 1974- ben 924 forintot kaptak a szakáll mázsájáért, tavaly, 1975-ben pedig 1050 forintot. Az árbevétel növekedését az átlagon felüli minőségnek és az exportszállításoknak köszönhetik. 1975-ben az 550 vagon össztermésből 208 vagonnal szállítottak exportra. Ez a mennyiség két és félszerese az előző három év exportátlagának. Ezzel a CITÉV öt év alatt 6 millió dollárt hozott a népgazdaságnak. A közös vállalkozás bevételeiből erős alapokat teremtett a termelés további bővítésére, a cirokszakáll, valamint á cirokmag belföldi, illetve külföldi értékesítésére. Csupán 1975-ben 6 ezer mázsa cirokmagot szállítottak nyugati exportra. Az állóeszköz-állományt öt év alatt 5,8 millió forintról 13,1 millió forintra növelték, a forgóeszköz értéke pedig csaknem 11 millió forinttal haladja meg az 1971. évi 7,6 millió forintot. A gazdasági eredmények még jobbak is lehettek volna, de az 1975. évre tervezett termelésre és árbevételre károsan hatott az ismert nyári nagy esőzés. Ezzel áll összefüggésben: a tervezettnél tömegében kevesebb hozamot értek el, mégis áz 550 vagon cirokszakáll felvásárlásával új rekordot állítottak fel. Összesen 7,9 millió forint bruttó jövedelmet értek el, melyből a mérleg- | szerinti eredmény 3 millió 585 ezer forint. Ebből az összegből 3 millió forintot a különböző alapokra, részarányuk növelésére visszahagytak a tagtsz-ek. Az V. ötéves tervben — a megelőző tervidőszak 6 milliárd forintos forgalmával szemben — 9,5 milliárd forint értékű forgalmat tervez a SZÖV- ÁRU. A csaknem 400 ÁFÉSZ körülbelül 80 nagyobb áruházát és csaknem 500 szaküzletét ellátó nagyvállalat e célkitűzésének megfelelően már az idei évben egymilliárd 800 millió forint értékű árut kíván partnerei rendelkezésére bocsátani. Ebből az árutömegből egymilliárd jut a ruházati cikkekre, s különösen a gyermekruhák és kabátok kínálata növekszik. Ezekből 250 ezret szereznek be a szövetkezeti üzlethálózat számára, köztük sok olcsó jersey ruhát, felső kötött holmit, kamasz és bakfis konfekciócikkeket, valamint 20 ezer farmer- nadrágot, ugyancsak kisgyermekek és kamaszok részére. A ruházati kínálatban további csaknem egymillió darab felnőtt és 200 ezer darab gyermek kötött alsónefnű, 600 ezer pár férfi, női és több mint 100 ezer pár gyermekcipő szerepel. Szőrmeruházati cikkekből mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve ugyancsak Négyen ülünk az asztal körül. A megye mezőgazdaságában elért eredményekről, az új technológiákról és a termelés hatékonyságáról beszélgetünk. Az iparszerű növénytermesztés különböző rendszerei közül most a nádudvarival foglalkozunk. A megye szövetkezeteinek nagyobb része ugyanis ehhez csatlakozott. Miért? A kérdésre Hursán Pál, a .Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének osztályvezetője válaszol. — A nádudvari iparszerű növénytermesztési rendszert valamennyi országosan elterjedt rendszer közül a legjobban szövetkezeti érdekeltségűnek tartom. A KITE a termesztéstechnológia alkalmazásából származó többlettermésből nem - kér, csupán a rendszer fenntartásához számol el üzemi hozzájárulást. Lamper Lajos, a KITE Békés megyei irodájának vezetője közszéles a választék; 62 millió forint értékbén 20 ezer különféle bundát kínálnak eladásra. A vegyésiparcikkek részesedése a vállalat ez évre tervezett összforgalmából több mint 700 millió forint, többek között 100 ezer moped, 50 ezer különféle kerékpár, 25 ezer hűtőgép, 10 ezer centrifuga, 11 ezer mosógép, 22 ezer porszívó, 23 ezer rádió, 10 ezer televízió, 4 ezer lemezjátszó és 12 ezer kávéfőző értékesítését tervezik, ezek jelentős része szovjet, NDK és más importforrásokból származik. A bútorok közül elsősorban a kiegészítő berendezési darabok és a gyermekbútorok forgalma emelkedik majd. Ennek megfelelően a SZÖVÁRU 1976- ban körülbelül 700 gyermek- szekrénysort, 4 ezer gyermekszéket, 5 ezer gyermekheverőt hoz forgalomba. Mezőgazdasági eszközökből 60 millió forint értékűt hoz forgalomba a vállalat; permetezők, metszőollók, szemzőkések és egyéb eszközök jó részét a Szovjetunióból, Lengyelországból, Csehszlovákiából szerzik be. (MTI) beszól, és a közérthetőség kedvéért egy példát említ. * — A kukoricatermesztés agronómiái és műszaki ellátásáért a KITE nem kér hozzájárulást. A gépek műszaki ellátásáért befizetett összegből fedezzük ilyen értelmű kiadásainkat. Egy traktor műszaki ellátásáért évi 40 ezer forintot, egy kombájn után pedig 20 ezer forintot fizetnek be a gazdaságok egyszámlánkra. — Mit kapnak ezért? — Az agronómiái és műszaki tanácsadáson túl a KITE az ösz- szes szervizhez és javításhoz vezető szerelőt ad és alkatrészellátást biztosít a garanciális időn belül és azon túl is. — Más növény termesztésében, mondjuk a napraforgóéban. milyen szerepet tölt be a KITE? A KITE és a növényolajipari gyár közötti megállapodás a napraforgó integrált termesztéséhez vezetett — válaszol Hursán Pál. — A két szerv megállapodása nyomán a gabonafelvásárló, mint közbeiktatott szerv, kiesett. Árrése mázsánként 40 forint volt. Ez most a KITE taggazdaságé marad. Ebből kell fedeznie a szállítási költséget, amire tapasztalati számok alapján az összeg 50 százaléka elegendő. A növényolajipari vállalat ösztönöz a mind több napraforgó- termés elérésére. A hároméves bázismennyiség átlaga felett átadott minden mázsa napraforgó után még 100' forintot fizet. Kikötése, hogy ezt a pénzt az üzem kizárólag a napraforgó-termesz- tés fejlesztésére fordítsa. — A nagy mennyiségű termés raktározási feltételeinek megteremtését segíti-e ez a jól integrált együttműködés? — Igen segíti — mondja Lam- per Lajos. — Az a tsz, amelyik vállalja a tárolási gond megoldását, mázsánként 100 forintot kap. Vésztőn ebből a pénzből épült egy 100 vagonos tároló. Az idén Szeghalmon 200, a dévavá- nyai Lenin Tsz-ben pedig 100 vagonos napraforgó-tároló énül. — Milyen megkötéssel adják ezt a viszonylag nagy összeget a tsz-eknek? — Az érdekelt tsz — folytatja Lamper Lajos — öt évig kötelezettséget vállal saját termésének tárolására. Ebből két éven át díjmentesen köteles tárolni a mázsánként kapott 100 forint ellenében. Ez után tárolási díjat kap a növényolajipari vállalattól. Harmadik legjelentősebb növénye a KITE-nek a cukorrépa. Hektáronként 102 forint a rendszerfenntartás költsége. Ebből biztosítja a KITE a cukorrépavetőmag előállítását. Mezőkovácsházán, Kétsopronyban, Kun- ágotán, Végegyházán, Medgyes- egyházán és Nagybánhegyesen a régitől eltérő módszerrel termesztik a cukorrépa-vetőmagot. — Az új technika terjedését hogyan szolgálja a RITE? — Vegyük alapul a cukorrépabetakarító HERRIAU gépet. A vételár 1 millió 40 ezer forint. Enngk 30 százaléka saját erőforrás, 70 százaléka pedig hitel. Erre jön az évi 40 ezer forint kiszolgálási díj. Ugyanezt a gépet az IKR — a bábolnai rendszer — öt évre évi 600 ezer forint bérleti díjért adja — ösz- szegezte az előnyt Hursán Pál.-p- Hogyan és milyen módon éltek a KITE által biztosított előnyökkel a megye termelő- szövetkezetei? Kihasználják-e a felkínált lehetőségeket? Kimutatások kerülnek az asztalra, figyelmet érdemlő számok sorakoznak, tanúsítják, hogy a tsz-ek mennyire sajátjuknak, őket segítőnek értékelik a KITE tevékenységét. Lamper l-.ajos mondja: — Cukorrépából 1974-ben 500 hektár, napraforgóból 4 ezer 12 hektár, kukoricából pedig 13 ezer 500 hektár agronómiái és műszaki ellátását bízták a tsz-ek a KITE Békés, megyei irodájára. 1975-ben cukorrépából 7 ezer 500, napraforgóból 9 ezer 500, kukoricából pedig 20 ezer 500 hektárra növekedett a KITE technológiájával hasznosított terület. A tevékenységi kör közben bővült. Az okot erre az adta- ha három növénynél jól bevált az iparszerű termesztés, akkor meg kellene próbálni még néhánnyal. Erre mondják, hogy munka közben jön meg a kedv, az eredmények újabb célok elérésére ösztönöznek, ezért 400 hektár szójával, ezer hektár őszi káposztarepcével és 30 ezer 200 hektár búzával bővült a KITE Békés megyei termőterülete. A tag tsz-ek száma 55. Beszélgetésünket végighallgatta Palyó György, a kondorosi Egyesült Tsz főagíonómusa. Lé- nyegretörően értékelte a KITE munkáját: „A KITE arra törekszik, hogy a termelésből a tsz- eknek mind több jövedelmük származzon. Ezt nem mindenáron szeretné elérni, hanem a gazdaságosság szem előtt tartásával.” Dupsi Károly Bővül a szövetkezeti boltok választéka Növeli a gvermekruhák kínálatát a SZÖVÁRU
