Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS Ara: 80 fillér 1976. JANUÁR 14., SZERDA XXXI. ÉVFOLYAM, II. SZÁM Világ proletárjai. A PÁRTTAGSÁGI KÖNYV (3. oldal) MIT ÍR A MAGYAR NEMZET MEGYÉNKRŐL (4. oldal) TELEK GERENDÄSI KIBONTAKOZÁS (5. old.) Papíráradat Egyik nagyvállalatunknál e napokban tették a pártszervezet elé a hatáskörökről, alkalmazotti létszám-fehasználásról, az ügyvitelről készített vizsgálat anyagát. Bár az általánosítás még akkor is veszéllyel jár, ha alaposan ellenőrzött és gondosan elemzett tényekből indul ki, — én mégis a nagy nyilvánosság elé idézem e vizsgálat eredményét. Miért? — nos kommentár nélkül, döntsön maga az olvasó. A nagyvállalat adminisztrációs aparátusa a szokásos. A vezetők segítségére főosztályokat, osztályokat és csoportokat szerveztek, előírás szerint üzemrendészet is működik. A vállalatnál külön egységenként szervezték meg a külkereskedelmi ügyekkel foglalkozó „igazgatóságot” — ennek is tekintélyes az alkalmazotti gárdája. Mindebben semmi érdekes nincs, illetve: ettől a vállalat akár kitűnően vagy rosszul dolgozhat. A vizsgálat lényege, hogy e szerkezet tartalmát tették a mérleg serpenyőjébe. Miként működnek az említett főosztályok, osztályok, csoportok, milyen célok érdekében? Hogyan oszlanak meg a tennivalók és a hatáskörök? Természetesen leegyszerűsíthetve sorolhatjuk fel a kapott tényeket, adatokat, ám ezek így is képesek szemléltetni a helyzetet. Kiderült ugyanis, hogy a legfőbb kereskedelmi tevékenységgel például két osztály foglalkozik. Ugyanazt a számlázást kétszer futtatják végig az ügyviteli csatornákon. A külkereskedelmi „igazgatóság”, a kereskedelmi főosztály is megköveteli ugyanazokat a bizonylatokat, amelyek a másiknál is megvannak. Mindkét helyen iktatják, ellenőrzik, szignálják, lerakják stb. ugyanannak az iratnak a másolatait — így kétszer három előadó ugyanazt a munkát végzi, egy vállalatnál. A dolgot a számítógépes feldolgozás még tovább bonyolítja —. ugyanis a bölcs masina először nem akarta (szó szerint) bevenni ugyanazt az adatsort, amit már az egyik osztály beleprogramozott. Ezért külön betáplálási — kódmegosztást (lehet, hogy nem ez a pontos kifejezés . ..) kellett készíteni — a számára. Kiderült az is, hogv a mintegy hatszázféle számlából, vállalati levélből, elismervényből, forma-blankettából stb. tulajdonképpen 380 is elegendő lenne —. ha egy ügyet csak a legszükségesebb, az indokolt elintézési „csatornába” terelnék, s nem kellene bejárnia legkacs- karingósabb vállalati útvesztőt. Sőt, a bizonylati fegyelemnek, az előírásoknak, meg az áttekinthetőségnek (szegény számítógépről nem is beszélve), mennyivel jobban megfelelne az egyszerűbb út. A vizsgálat ügyes készítői mellékletben azt szintén kimutatták, hogy ha a hatásköröket, az ügyvitelt a kapott tények birtokában leegyszerűsítenék, mennyivel kevesebb fajta nyomtatványra, s hány ezerrel kevesebb ív papírra kellene megrendelést írni... Csillapítva ezzel a már fenyegető méretűre duzzadt papíráradatot. Nem tévesztendő el: az elemzés kizárólag a vállalati belső tartalékra vonatkozik, arra a több mint két évtized alatt egészségtelenül túlburjánzott belső szervezetre, amit a fennálló, hatályos rendelkezések figyelembevételével is úgy lehetne „megoperálni” — hogy a célszerű tevékenység nem kerülne veszélybe. Sőt... Mit tehetnénk ehhez hozzá? Azt, hogy az efféle tartalékok kiaknázásától valóban nagyon sokat várhatunk, és ezzel tulajdonképpen sehol sem szabadna késlekedni. Ám az is felvetődhet az emberben: ha még ehhez a vállalat és a minisztérium közötti kapcsolatokban meglévő tartalékokát is felszabadíthatnánk! Ha például értelmesebb rendet teremtenének az úgynevezett adatszolgáltatási kötelezettségekben, ha egv vállalat nem kényszerülne többféle. rendszerint ugyanazt a feladatot jelentő statisztikai és statisztikaszerű jelentést a valóban indokolt címzetteken kívül még ki tudja, hány helyre, hányféle módon megküldeni? Vagy: ha a jelentések közül csak azok maradnának, amelyekre valóban szüksége van az államnak, a felsőbb szervnek s amelyeknek a sorsa nem csupán az lenne, hogv az egyik adminisztrátor a másik szerv adminisztrátorának, küldi egyik helvről a másikra! Mert mi tagadás: az efféle üresjáratoknak egyáltalán nem vagyunk híján; valószínűleg a benne rejlő tartalékok semmivel nem lebe- csülendőbbek, mint a vállalatoknál meglévők. S nemcsak a bűvös, a meghatározhatatlan tartalékok kedvéért. Helyesebben: ezek a tartalékok immár nem is annyira megfoghatatlanok. Az egyszerűsítési tervek végeredménye pontosan kifejezhető megfelelő számú adminisztrátorral és alkalmazottal, a fölöslegessé váló papír ezer kilóival. Ami persze csupán egyik eredménye — talán nem is a legnagyobb eredménye — lenne a céltudatos munka- és ügyvitel szervezési intézkedéseknek. Matkó István Tévéstűdió létesül Szegeden Az idén televízióstúdió kezdi meg működését Szegeden. Vezetőjévé a Magyar Televízió elnöke 1976. január 1-i hatállyal Farkas Istvánt nevezte ki. Tegnap, kedden, Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára fogadta a stúdió vezetőjét, aki tájékoztatást adott az ország első regionális tv-stúdiója kialakításának jelenlegi helyzetéről és Jövőbeni működéséről. A stúdió tevékenységi köre Bács, Békés és Csongrád megyékre terjed ki. Rendszeres anyaggal látja majd el a nagy adó egyes és kettes csatornáját, valamint még az idén megkezdi a helyi adások sugárzását a szentesi adón keresztül, hétfői napokon, a három megye életéről. Az előkészítő munkát a továbbiakban is figyelemmel kísérjük, s arról lapunk olvasóit folyamatosan tájékoztatjuk. A béke fenntartásában elsődleges szerepük van a nőknek Szovjet asszonyok a megyei nőtalálkozó vendégei A Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége január 13-án, tegnap délelőtt nagyszabású megyei nőtalálkozót rendezett Békéscsabán, az ifjúsági és úttörő házban. A megyében működő járási, városi, községi, üzemi és tsz- nőbizottságok képviselői, a nőmozgalom régi aktívái és az utánuk jövő nemzedék mai fiataljai tiettek részt ezen a találkozón a megye minden részéből: a városokból és a legkisebb falvakból is. Ott volt Nagy Imréné, az MSZMP megyei bizotságának nőfelelő-, se, a Hazafias Népfront meghívására eljött Vorosilova Jevgenija Szergejevna, a Szovjet Tudomány és Kultúra budapesti házának igazgató-helyettese, a Puskin Nyelvintézet igazgatója és Gri- golija Lübov Vasziljevna, a kultúra házának szakszervezeti titkára is. A vendégeket a Hazafias Népfront megyei titkárságán Nagy József, a népfront megyei elnöke fogadta, s rövid tájékoztatót adott megyénk életéről, gazdasági helyzetéről, ezen belül az ipari, mezőgazdasági és a kulturális fejlődésről. Ezután Gál József né, a .nőbizottság titkára átadta a békési díszítőművészeti szakkör ajándékát. Az ifjúsági házban megtartott találkozón Nagy Józsefné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke adott tájékoztatót a nők nemzetközi évéről és az 1975 októberében Berlinben megtartott nők világkongresszusáról, amelynek részese volt. Beszédének elején szólt a találkozó nemzetközi előkészítéséről, amely évekig tartott. Beszélt a nők nemzetközi évéről, s azokról az eseményekről, melyek az előkészítés időszakában hazánkban is lezajlottak, majd elmondotta, hogy a nők világkongresszusán a legkülönbözőbb nemzetiségű, vallású, világnézetű lányok és asszonyok vettek részt. A csaknem 2 ezer küldött között ott voltak a magyar lányok és az asszonyok képviselői, ösz- szesen 18-an. Elmondotta, hogy DCotgoqó IuÍi)f{'özS Szüiacut'óL . t 1975-ben a Kiváló Aruk Fórumán kiváló minősítést kapott a Szarvasi Vasipari Ktsz-ben készült 2—4 személyes kotyogó kávéfőző. Az elmúlt évben 8 0 ezret, az idén már 120 ezret gyártanak a közkedvelt kávéfőzőből. Képünkön Darvas Sándor esztergályos a kotyogó ki öntő kelyhet esztergálja (Fotó: Demény) 14-féle nőmozgalom, nyolc különböző szakszervezet és 10-féle vallási mozgalom képviselői tanácskoztak a világkongresszuson, s az itt lezajlott eseményekről 700 újságró, televízió- és rádióriporter adott hírt. Ismertette a találkozó célját, jelentőségét és az elért eredményeket. Szólt arról is, hogy a világ asszonyai vallási, világnézeti meggyőződésükre való tekintet nélkül megegyeztek ezen a tanácskozáson abban, hogy a nők jogaiért tovább kell küzdeni, de elsősorban a világbékéért, melyben nagy szerepe van a lányoknak, asszonyoknak, édesanyáknak. A kongresszus célja volt az ösz- szefogás, az egész emberiség boldogulásáért, a nem férfiak ellen, hanem velük együtt. Az előadó érdekes epizódokat ismertetett a kongresszuson szerzett tapasztalatairól, s a különböző bizottságok munkájáról, az ott elhangzott felszólalásokról Elmondotta, hogy ez a kongresszus is bizonyította a nők aktivitását, azt, hogy az egész világon kiállnak a béke ügye mellett, s ezért ahol szükséges, elszántan harcolnak is. A világkongreszuson kilenc munkabizottság működött a legkülönbözőbb témákban. így többek között szó volt a béke megvédéséért való küzdelem mellett az egyenjogúságról, a családi életek alakulásáról, az emberi jogokról, a nők fejlődéséről, a nemzetközi függetlenségről és szolidaritásról, valamint az anya- és gyermekvédelemről. Elmondotta, hogy a világkongresszuson Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára a nemzetközi békemozgalom arany jelvényével tüntette ki a nők nemzetközi találkozóját. A nagy tetszéssel fogadott tájékoztató után felszólat Gri- golija Lübov Vaszilevna is, aki elmondotta, hogy a kongresz- szusról adott tájékoztatót hallva, még jobban átérzik, hogy a szocialista államokban milyen másként élnek a lányok és aszonyok. Ezután beszélt a szovjet nők életéről, elsősorban közéléti szereplésükről. Többek között elmondotta, hogy 27 női miniszter van és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 31 százaléka nő. Beszélt az életkörülményekről, mukáiukról, s egy bereDülő oilótanő életén keresztül ismertetette azt a változást, amely az utóbbi évtizedekben végbement. Ezután Lapusnyik Lajosné, a Hazafias Népfront megyei alelnöke, a nőbizottság elnöke felolvasta a nők világkongresz- szusának határozatát. A résztvevők külön csodálattal adóztak annak a kiállításnak, melyet a Békés megyei szakkörök készítettek. Ezeknek legszebb darabjait mutatták be az ifjúsági házban, reprezentálva a Békés megyei népi motívumokat. Végül megtekintették a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának filmbemutatóját. Kasnyik Judit
