Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám

MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS Ara: 80 fillér 1976. JANUÁR 14., SZERDA XXXI. ÉVFOLYAM, II. SZÁM Világ proletárjai. A PÁRTTAGSÁGI KÖNYV (3. oldal) MIT ÍR A MAGYAR NEMZET MEGYÉNKRŐL (4. oldal) TELEK GERENDÄSI KIBONTAKOZÁS (5. old.) Papíráradat Egyik nagyvállalatunknál e napokban tették a pártszervezet elé a hatáskörökről, alkalma­zotti létszám-fehasználásról, az ügyvitelről készített vizsgálat anyagát. Bár az általánosítás még akkor is veszéllyel jár, ha alaposan ellenőrzött és gondo­san elemzett tényekből indul ki, — én mégis a nagy nyilvános­ság elé idézem e vizsgálat ered­ményét. Miért? — nos kom­mentár nélkül, döntsön maga az olvasó. A nagyvállalat adminisztrá­ciós aparátusa a szokásos. A vezetők segítségére főosztályo­kat, osztályokat és csoportokat szerveztek, előírás szerint üzem­rendészet is működik. A válla­latnál külön egységenként szer­vezték meg a külkereskedelmi ügyekkel foglalkozó „igazgató­ságot” — ennek is tekintélyes az alkalmazotti gárdája. Mind­ebben semmi érdekes nincs, illetve: ettől a vállalat akár ki­tűnően vagy rosszul dolgozhat. A vizsgálat lényege, hogy e szerkezet tartalmát tették a mérleg serpenyőjébe. Miként működnek az említett főosztá­lyok, osztályok, csoportok, mi­lyen célok érdekében? Hogyan oszlanak meg a tennivalók és a hatáskörök? Természetesen leegyszerűsít­hetve sorolhatjuk fel a kapott tényeket, adatokat, ám ezek így is képesek szemléltetni a helyzetet. Kiderült ugyanis, hogy a legfőbb kereskedelmi te­vékenységgel például két osz­tály foglalkozik. Ugyanazt a számlázást kétszer futtatják vé­gig az ügyviteli csatornákon. A külkereskedelmi „igazgatóság”, a kereskedelmi főosztály is megköveteli ugyanazokat a bi­zonylatokat, amelyek a másik­nál is megvannak. Mindkét he­lyen iktatják, ellenőrzik, szig­nálják, lerakják stb. ugyanan­nak az iratnak a másolatait — így kétszer három előadó ugyan­azt a munkát végzi, egy válla­latnál. A dolgot a számítógé­pes feldolgozás még tovább bo­nyolítja —. ugyanis a bölcs ma­sina először nem akarta (szó szerint) bevenni ugyanazt az adatsort, amit már az egyik osz­tály beleprogramozott. Ezért külön betáplálási — kódmeg­osztást (lehet, hogy nem ez a pontos kifejezés . ..) kellett ké­szíteni — a számára. Kiderült az is, hogv a mint­egy hatszázféle számlából, vál­lalati levélből, elismervényből, forma-blankettából stb. tulaj­donképpen 380 is elegendő len­ne —. ha egy ügyet csak a leg­szükségesebb, az indokolt elin­tézési „csatornába” terelnék, s nem kellene bejárnia legkacs- karingósabb vállalati útvesztőt. Sőt, a bizonylati fegyelemnek, az előírásoknak, meg az átte­kinthetőségnek (szegény számí­tógépről nem is beszélve), mennyivel jobban megfelelne az egyszerűbb út. A vizsgálat ügyes készítői mellékletben azt szintén kimutatták, hogy ha a hatásköröket, az ügyvitelt a ka­pott tények birtokában leegy­szerűsítenék, mennyivel keve­sebb fajta nyomtatványra, s hány ezerrel kevesebb ív pa­pírra kellene megrendelést ír­ni... Csillapítva ezzel a már fenyegető méretűre duzzadt pa­píráradatot. Nem tévesztendő el: az elem­zés kizárólag a vállalati belső tar­talékra vonatkozik, arra a több mint két évtized alatt egészség­telenül túlburjánzott belső szer­vezetre, amit a fennálló, hatá­lyos rendelkezések figyelembe­vételével is úgy lehetne „meg­operálni” — hogy a célszerű tevékenység nem kerülne ve­szélybe. Sőt... Mit tehetnénk ehhez hozzá? Azt, hogy az efféle tartalékok kiaknázásától valóban nagyon sokat várhatunk, és ezzel tulaj­donképpen sehol sem szabadna késlekedni. Ám az is felvetőd­het az emberben: ha még eh­hez a vállalat és a miniszté­rium közötti kapcsolatokban meglévő tartalékokát is felsza­badíthatnánk! Ha például ér­telmesebb rendet teremtenének az úgynevezett adatszolgáltatási kötelezettségekben, ha egv vál­lalat nem kényszerülne többfé­le. rendszerint ugyanazt a fel­adatot jelentő statisztikai és statisztikaszerű jelentést a va­lóban indokolt címzetteken kí­vül még ki tudja, hány helyre, hányféle módon megküldeni? Vagy: ha a jelentések közül csak azok maradnának, ame­lyekre valóban szüksége van az államnak, a felsőbb szervnek s amelyeknek a sorsa nem csu­pán az lenne, hogv az egyik ad­minisztrátor a másik szerv ad­minisztrátorának, küldi egyik helvről a másikra! Mert mi ta­gadás: az efféle üresjáratoknak egyáltalán nem vagyunk hí­ján; valószínűleg a benne rejlő tartalékok semmivel nem lebe- csülendőbbek, mint a vállala­toknál meglévők. S nemcsak a bűvös, a megha­tározhatatlan tartalékok kedvé­ért. Helyesebben: ezek a tarta­lékok immár nem is annyira megfoghatatlanok. Az egysze­rűsítési tervek végeredménye pontosan kifejezhető megfelelő számú adminisztrátorral és al­kalmazottal, a fölöslegessé váló papír ezer kilóival. Ami persze csupán egyik eredménye — talán nem is a legnagyobb eredménye — len­ne a céltudatos munka- és ügy­vitel szervezési intézkedések­nek. Matkó István Tévéstűdió létesül Szegeden Az idén televízióstúdió kezdi meg működését Szegeden. Ve­zetőjévé a Magyar Televízió el­nöke 1976. január 1-i hatállyal Farkas Istvánt nevezte ki. Tegnap, kedden, Frank Fe­renc, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára fo­gadta a stúdió vezetőjét, aki tájékoztatást adott az ország el­ső regionális tv-stúdiója kialakí­tásának jelenlegi helyzetéről és Jövőbeni működéséről. A stúdió tevékenységi köre Bács, Békés és Csongrád megyékre terjed ki. Rendszeres anyaggal látja majd el a nagy adó egyes és kettes csatornáját, valamint még az idén megkezdi a helyi adások sugárzását a szentesi adón ke­resztül, hétfői napokon, a három megye életéről. Az előkészítő munkát a továb­biakban is figyelemmel kísérjük, s arról lapunk olvasóit folyama­tosan tájékoztatjuk. A béke fenntartásában elsődleges szerepük van a nőknek Szovjet asszonyok a megyei nőtalálkozó vendégei A Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége január 13-án, tegnap délelőtt nagyszabású megyei nőtalálkozót rendezett Bé­késcsabán, az ifjúsági és úttörő házban. A megyében működő járási, városi, községi, üzemi és tsz- nőbizottságok képviselői, a nőmozgalom régi aktívái és az utánuk jövő nemzedék mai fiataljai tiettek részt ezen a találkozón a me­gye minden részéből: a városokból és a legkisebb falvakból is. Ott volt Nagy Imréné, az MSZMP megyei bizotságának nőfelelő-, se, a Hazafias Népfront meghívására eljött Vorosilova Jevgenija Szergejevna, a Szovjet Tudomány és Kultúra budapesti házá­nak igazgató-helyettese, a Puskin Nyelvintézet igazgatója és Gri- golija Lübov Vasziljevna, a kultúra házának szakszervezeti titkára is. A vendégeket a Hazafias Népfront megyei titkárságán Nagy József, a népfront megyei elnöke fogadta, s rövid tájé­koztatót adott megyénk életé­ről, gazdasági helyzetéről, ezen belül az ipari, mezőgazdasági és a kulturális fejlődésről. Ez­után Gál József né, a .nőbizott­ság titkára átadta a békési dí­szítőművészeti szakkör ajándé­kát. Az ifjúsági házban megtar­tott találkozón Nagy Józsefné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke adott tá­jékoztatót a nők nemzetközi évéről és az 1975 októberében Berlinben megtartott nők vi­lágkongresszusáról, amelynek részese volt. Beszédének elején szólt a találkozó nemzetközi előkészítéséről, amely évekig tartott. Beszélt a nők nemzet­közi évéről, s azokról az ese­ményekről, melyek az előkészí­tés időszakában hazánkban is lezajlottak, majd elmondotta, hogy a nők világkongresszu­sán a legkülönbözőbb nemzeti­ségű, vallású, világnézetű lá­nyok és asszonyok vettek részt. A csaknem 2 ezer küldött kö­zött ott voltak a magyar lányok és az asszonyok képviselői, ösz- szesen 18-an. Elmondotta, hogy DCotgoqó IuÍi)f{'özS Szüiacut'óL . t 1975-ben a Kiváló Aruk Fórumán kiváló minősítést kapott a Szarvasi Vasipari Ktsz-ben készült 2—4 személyes kotyogó kávéfőző. Az elmúlt évben 8 0 ezret, az idén már 120 ezret gyártanak a közkedvelt kávéfőzőből. Képünkön Darvas Sán­dor esztergályos a kotyogó ki öntő kelyhet esztergálja (Fotó: Demény) 14-féle nőmozgalom, nyolc kü­lönböző szakszervezet és 10-féle vallási mozgalom képviselői ta­nácskoztak a világkongresszu­son, s az itt lezajlott esemé­nyekről 700 újságró, televízió- és rádióriporter adott hírt. Ismertette a találkozó cél­ját, jelentőségét és az elért eredményeket. Szólt arról is, hogy a világ asszonyai vallási, világnézeti meggyőződésükre való tekintet nélkül megegyez­tek ezen a tanácskozáson ab­ban, hogy a nők jogaiért to­vább kell küzdeni, de elsősor­ban a világbékéért, melyben nagy szerepe van a lányoknak, asszonyoknak, édesanyáknak. A kongresszus célja volt az ösz- szefogás, az egész emberiség boldogulásáért, a nem férfiak ellen, hanem velük együtt. Az előadó érdekes epizódokat ismertetett a kongresszuson szerzett tapasztalatairól, s a különböző bizottságok munkájá­ról, az ott elhangzott felszóla­lásokról Elmondotta, hogy ez a kongresszus is bizonyította a nők aktivitását, azt, hogy az egész világon kiállnak a béke ügye mellett, s ezért ahol szükséges, elszántan harcolnak is. A világkongreszuson kilenc munkabizottság működött a legkülönbözőbb témákban. így többek között szó volt a béke megvédéséért való küzdelem mellett az egyenjogúságról, a családi életek alakulásáról, az emberi jogokról, a nők fejlődé­séről, a nemzetközi független­ségről és szolidaritásról, vala­mint az anya- és gyermekvé­delemről. Elmondotta, hogy a világkongresszuson Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára a nemzetközi béke­mozgalom arany jelvényével tüntette ki a nők nemzetközi találkozóját. A nagy tetszéssel fogadott tá­jékoztató után felszólat Gri- golija Lübov Vaszilevna is, aki elmondotta, hogy a kongresz- szusról adott tájékoztatót hall­va, még jobban átérzik, hogy a szocialista államokban mi­lyen másként élnek a lányok és aszonyok. Ezután beszélt a szovjet nők életéről, elsősorban közéléti szereplésükről. Többek között elmondotta, hogy 27 női miniszter van és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának 31 százaléka nő. Beszélt az élet­körülményekről, mukáiukról, s egy bereDülő oilótanő életén ke­resztül ismertetette azt a vál­tozást, amely az utóbbi évtize­dekben végbement. Ezután Lapusnyik Lajosné, a Hazafias Népfront megyei alel­nöke, a nőbizottság elnöke fel­olvasta a nők világkongresz- szusának határozatát. A résztvevők külön csodálat­tal adóztak annak a kiállítás­nak, melyet a Békés megyei szakkörök készítettek. Ezeknek legszebb darabjait mutatták be az ifjúsági házban, reprezentál­va a Békés megyei népi motí­vumokat. Végül megtekintették a Szovjet Tudomány és Kultú­ra Házának filmbemutatóját. Kasnyik Judit

Next

/
Thumbnails
Contents