Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

0 \ A gyesről — számokban N yolcéves a gyermekgondo­zási segély, a gyes. S amint egy nyolceszten­dős lurkónál már több­kevesebb biztonsággal meg­mondhatjuk „mennyire sike­rült”, a jövőjét íelelŐ6en elő­készítő társadalmunk nyolcéves kedvencénél is indokolt a szüle­tésnapi családi ünnepségen egy percre elidőzni; számba venni: hogyan fejlődött, mit várhatunk tőle? Ismeretes, hogy az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási se­gély intézménye arra hivatott, hogy a dolgozó és szülő anyák problémáin segítsen és könnyít­sen a gyermek elhelyezési gond­jain. A gyes bevezetésekor a • vártnál jobb volt a fogadtatás, 1968-ban és 69-ben esztendőről esztendőre kevesebben éltek ve­le, hogy azután 1970-ben fordu­lat következzék be és 1973 óta évről évre meg is haladja az 1967-es szintet Beható és összetett tanulmányt igényelne annak felderítése, mi­ért történt ez így. Az egyik fő ok — az anyagiakon tül — az a rendkívül fontos felismerés, hogy a csecsemőnek, a csepere­dő apróságnak talán az első években van legnagyobb szüksé­ge az anya közelségére. A gyes fellendülésében — tartósan 195— , 200 ezer körül alakul évente a segélyen levők száma — fan to* szerepe van annak, hogy a fia­talok kívánják a gyereket és kő. zülük mind többen ismerik fel: a gyermekneveléssel természete­sen együttjáró sok-sok gond mellett mennyj örömet is szerez egy-egv apróság. A statisztikai felmérések sze­rint a születésben elértük vagy legalábbis megközelítettük a kí­vánt arányt, hiszen 1974-ben ezer lakosra már 17.8 születés jutott. A jelek szerint az 1975-ös eredmény nagyjából hasonló­képpen alakul, s ez örvendetes dolog; 1972-ben ezer lakosra csu­pán 14,6 születés jutott hazánk­ban. Figyelemre méltó a gyes Igénybevételének területi meg­oszlása: 1973—74-ben — Pest megye kivételével — valameny- nyi megyénkben nőtt; jellemző, hogy az igénybevételi arány mi­nimuma !69,1 százalék) is ma­gasabb, mint az elmúlt időszak országos átlaga (69 'százalék). Igen sokan élnek a gyes nyúj­totta lehetőségekkel Zala me­gyében, s ez annál örvendete- sebb, mert ebben a megyében 1967—69 között az országban 'a < legkevesebben vették igénybe a gyest Ehhez, hasonló, csak ép­pen fordított előjelű változás a már említett Pest megyei: az 1967—69. évi első helyről a 14- re esett vissza, úgy, hogy köz­ben abszolút számban nem tör­tént változás. Jelentősen növeke­dett az igénybevétel Komárom és Győr megyében. Városban és a községben az igénybevétel ará­nya csaknem azonos mértékű: a városokban 81, a községekben 70 százalék. A megyei városok közül Győrben élt legtöbb kis­mama a gyes nyújtotta lehető­ségekkel, itt az igénybevétel aránya 88 százalék. Az elmúlt időszakhoz, képest fejlődés van ilyen szempontból például Mis­kolcon, de nagy iparvárosunk még így is jóval az országos át­lag alatt (65 százalék) maradt. A megyék igénybevételi aránya — talán Győr és Csongrád kivéte­lével — meghaladja a megyei városokét. A gyes születésnapi mérleg-v készítése tehát országosan mindenképpen pozitív, ennek kapcsán joggal mondhatjuk: egyre többen : értik meg, hogy a fele- : lősség a gyermekért a kö- • zösség, a társadalom ügye, fe- I lelőssége is. Bölcsődék, óvodák • építésére irányuló nagyüzemi és : más közösségi erőfeszítések jel- j zik ezt, de az a még szélesebb : körű társadalmi összefogás is, ; amely az utóbbi években or- : szágszerte mindinkább kibonta- • kozik a többgyermekes családok ■ helyzetének javítására, könnyí- ■ tésére. ttjlaki László : Ül Ázsiában 2000>ben UNESCO-Dienst Ázsia 2000-ben Is olyan konti­nens lesz, ahol a falusi lakosság van túlnyomó többségben, akkor is, ha a városok felé áramlás je­lenlegi arányai változatlanok maradnak — írja a Population Education in Asia című UNES- CO-kiadvány, amelyet a szerve­zet regionális nevelésügyi iro­dája adott ki Bangkokban. Adataiból kiderül, hogy jelen­leg 100 lakos közül 80 él falun Ázsiában. Becslések szerint az évezredfordulóig minden száz lakosra 35—10 városlakó jut majd. T. V. ßerecz Miklós: Alomhajó Az a fiú kicsi fiú nagy pajzzsal jár megvéd vele Áz a fiú kicsi fiú éjjel nappal banánt enne Az a fiú kicsi fiú gyalogolta! meneteltől Ár, a fiú kicsi Hú azt mondja hogy 1 Ö a legszebb Az a Hú kicsi Hú szétszedi az írógépem Az a Hú kicsi Hú legszebb szavam legszebb képem Az a Hú kicsi fiú nagy muzsikus nagy énekes Az a fiú kicsi fiú fia rázendít az álh kedves Az a fiú kicsi fiú nekünk a szép nekünk a jó Az a fiú kicsi fiú olyan mint egy álomhajó. ♦ A kis képzőművészek A gyurma kibontja az ügyes kezű, tehetséges kisgyermekek fan táziáját. Különösen akkor, ha avatott irányítók segítik ezt. mint néhánv helyen. Képünkön képzőművész tanítgatja őket a ügyes ujjaik különféle mesefigurát formálnak a holt anyagból Tudnivalók az új KRESZ-rÖl A jármű közlekedésére vonatkozó szabályok AZ ELINDULÁS: A járművel való elindulás szabályai a jelenleg hatályos szabályokkal lényegében azonosak- Fon­tos azonban tudni, hogy a folyamatos forgalomnak minden olyan jármű köteles elsőbbséget adni, amelyik a forgalom­ból kihajt, illetőleg oda visszasorol. Az úttest széléről elin­duló, vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű a folyamatos forgalomban haladókon kívül a gyalo­gosok részére is köteles elsőbbséget adni. Az elindulást, il­letőleg az úttesre való ráhajtást (a KRESZ 29. § (2) bekez­désben előírtak szerint) irányjelzéssel jelezni kell akkor is, ha az irányváltoztatással nem jár. A járdáfi merőlegesen áthaladó jármű — házból, telek­ről stb. való kihajtáskor, illetve behajtáskor — a járdán ha­ladó gyalogosokat közlekedésükben nem zavarhatja. Az idő­közben érkező gyalogosoknak azonban — ba a ki-, illetve behajtás hosszabb időt vesz igénybe — meg kell várni a ki- behaitás befejezéséi. Üj szabályt tartalmaz a 24. § (2) bek., amely előírja, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbusz- és trolibusz­megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sáv­ba való besorolását) a többi járműnek — ha ez hirtelen fé­kezés nélkül megtehető — lassítással, szükség esetén meg­állással is lehetővé kell tenni, illetve a tqrhegszállító gép-^ jármű vezetője részére előírja, hogy csak akkor indulhat el, sorolhat be, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. A jogszabály tehát nem elsőbbségről, hanem kölcsönösségről szól, s ezért ha a tárgyalt forgalmi helyzetben összeütközés következik be, mindjét jármű vezetője felelős lehet. HALADAs AZ ÜTŐN: A vonatkozó jogszabály az úton való közlekedés általános szabályaira, elsősorban a sebesség megválasztására tartalmaz rendelkezést. Lényege abban van, hogy a szabályokban egyébként megengedettnél lassabban kell haladni, ha az időjárási, látási, forgalmi és az útviszo­nyok, illetve a jármű adottsága indokolttá teszi. A KRESZ 25. § (2) bekezdésében foglalt szabályokról fontos megjegyezni, hogy az úttest menetirány szerinti jobb oldalán az ú't- és forgalmi viszonyok által indokolt mérték­ben jobbra tartva kell közlekedni. Kötelező tehát jobb olda­lon is a jobbra tartás, s ez a szabály vonatkozik az egyirá­nyú forgalmú és a párhuzamos közlekedésű utakra is. A las­sú járművekkel szorosan az úttest jobb szélén kell haladni. A fogalomban meghatározottakon kívül lassú járműnek te­kintendő minden olyan jármű, amely 30 km/ó, vagy annál lassabban halad. Az új jogszabály a terelőszigetet megszüntette, s he­lyette a „járdasziget” egységes elnevezést adta, s nemcsak a közhasználatú járművek megállóhelyeinél, hanem az úttest menetirány szerint jobb és bal oldalát elválasztó létesítmény­nek is a jövőben „járdasziget” a neve, amely mellett «— ha jelzőtábla jelzéseiből más nem következik — jobbról kell, egyéb helyeken levő járdasziget mellett jobbról is, balról is el szabad haladni. A JÁRMÜVEK SEBESSÉGE: A KRESZ 26. § (1) bek. írja elő, hogy egyes járművekkel legfeljebb hány km/ó sebes­séggel szabad közlekedni lakott területen belül, illetve kívül. Mellőzve a sebességhatárok felsorolását, e jogszabállyal kap­csolatban a járművezetőknek tudni kell, hogy a km/ó-ban meghatározott, illetőleg a' „Sebességkorlátozás” tilalmi tábla által jelzett sebességhatárt túllépni semmilyen címen nem szabad. Ugyanakkor a (KRESZ 25. § (1) 26. § (4) bekezdés­ből adódóan) a biztonságos sebességet — a KRESZ egyéb * rendelkezéseit is figyelembe véve — a jármű vezetőjének kell megválasztani. Azt. hogy az adott esetben a jármű veze­tője szabályosan választotta-e meg a biztonságos (relatív) sebességet, a KRESZ 3. § c. pontban foglaltak értelmezésé­ből állapítható meg, mely szerint mindig szabálytalan az a sebesség — egyéb rendelkezés megszegése nélkül is —, amellyel a jármű mást veszélyeztet. A KRESZ 26. § (2) ‘bek. új szabályt tartalmaz, mely szerint, ha a lakott területen elhelyezett „Sebességkorlátozás” jelzőtábla 60 km/ó-nál nagyobb sebességet jelez, személygép­kocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel — a lakott területre vonatkozó egyéb szabályok betartásával — szabad köz1 -Vednl. KÖVETÉSI TÁVOT .SAG: A jelenleg is hatályos általá­nos szabályoktól'eltérően, az új szabályozásra fontos a. jár­művezetők figyelmét felhívni. Az új jogszabály előírja, hogy a 3500 kg-ot vagy a 10 m hosszúságot meghaladó jármű, il­letve járműszerelvény között lakott területen kívül olyan kö­vetési távolságot kell tartaniuk, hogy a két említett jármű közé legalább egy — előzést végrehajtó — személygépkocsi biztonságosan be tudjon sírolni. Figyelmet érdemel követés esetéin az elöl haladó jármű­vezető felelősségének kérdése (a 27. § (3) bek. értelmezésé­ből következik), mivel ha a sajáthibája miatt fékez hirtelen — pl. figyelmetlensége miatt túlhaladt egy útkereszteződésen —, és a követési távolságot nem tartó mögöttes jármű belero­han a fékező járműbe, a felelősség kölcsönös lehet. ELSŐBBSÉG AZ ÚTKERESZTEZŐDÉSBEN: A vonat­kozó jogszabály az elsőbbséget azokban az útkereszteződések­ben szabályozza — és e szabályok csak járművekre alkal­mazhatók —, ahol az útkereszteződés forgalmát rendőri kar- vagy fényjelzések (KRESZ 6. § és 9. §) nem szabályozzák. Áthaladási elsőbbség szempontjából gz előírások az útke­reszteződés teljes területére érvényesek, amely következik a KRESZ 34. § (8) bek. e. pontban előírtakból is. Azokban az útkereszteződésekben, ahol forgalomirányí­tás nincs, illetve „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Él- sőbbségadás kötelező” jelzőtábla az elsőbbséget nem szabá­lyozza, illetőleg föld- és szilárd burkolatú utak keresztező­dését kivéve, továbbra is megmaradt az úgynevezett jobb- kéz-szabálv, azzal az eltéréssel, hogy ha az útkereszteződés­ben érkező három jármű közül az egyik balra kíván kanya­rodni, a KRESZ 31. § (5) bek. c. pontjára figyelemmel, a balra kanyarodó jármű hátrányban van a vele szemben iövő járművel, illetve az előtte jobbra kis ívben kanyarodóval. Az elsőbbségi jogról le is lehet mondani. A lemondást valamennyi jármű vezetője részére egyértelműen — kézzel történt intéssel, megállással — jelezni kell. Az elsőbbségről való lemondást visszavonni nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents