Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-11 / 290. szám

A LEMP hetedik kongresszusának szerdai tanácskozása Delegációnk látogatása a Párizsi Eommün gyárban A LEMP Varsóban ülésező VII. kongresszusa szerdán egész nap munkabizottságokban tanácsko­zott az előterjesztett beszámolók felett. Külön-külön bizottság foglal­kozik a lengyel iparfejlesztés, a mezőgazdaság, a népgazdasági beruházások, a lakásépítés, a közlekedés és a s.zállítás, a kül­kereskedelem és a gazdasági in­tegráció, a belkereskedelem és a szolgáltatások, a gazdaságiról nyitás és tervezés, az egészség­ügy, a műszaki-tudományos és technológiai, a szociális, a. csa­ládvédelmi, a tömegtájékoztatá­si munka, a szocialista demokrá­cia erősítése, a pártépítés, az if­júság körében végzett nevelő munka, valamint a külpolitika időszerű problémáival. A LEMP már megelőző kong­resszusán, majd pedig két évvel ezelőtti országos értekezletén is munkabizottságokban folytatta le a referátumok vitájának egy részét. Ez biztosította, hogy mindkét alkalommal több mint ezer küldött mondhatta el véle­ményét az országépítő munka menetéről, a legfontosabb teen­dőkről. a jövőre vonatkozó el­képzeléseiről. | A bizottsági viták eredményét összefoglaló jelentésekben ter­jesztik a kongresszus plenáris ülése elé. Szerdán elutazott Varsóból GuStáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára és Tó­dor ZsiVkov, a Bolgár KP KB első titkára is. A csehszlovák, az NDK és a bolgár küldöttség ve­zetését is KB-titkár vette át. A kongresszuson jelenlevő külföldi' delegációk szerdán üzemlátogatáson voltak. Az MSZMP küldöttsége, Győij Im­re KB-titkár vezetésével a var­sói „Párizsi Kommün-’ Telefon­gyárt kereste fel és ott nagy­gyűlésen találkozott a dolgozók­kal. Győri Imre beszéde a varsói nagygyűlésen Losonczi Pál, Lázár György és Bsszku Béla fogadta a román külügyminisztert George Macovescu román kül­ügyminiszter és kísérete szerdán délelőtt látogatást tett az érdi Bentavölgye Termelőszövetke­zetben. Útjára elkísérte Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Bi- czó György, hazánk bukaresti nagykövete és loan Cotot, a Bo- 'tnán Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A vendége­ket Érd nagyközség állami és pártvezetői,' valamint a közös gazdaság vezetői fogadták. A termelőszövetkezet munkájáról és eredményeiről Dékánv István elnök adott tájékoztatást. El­mondotta többek között, hogy a 26 évvel ezelőtt alakult gazda­ságnak jelenleg 90 millió forint értékű vasvona van. s a tagok év! jövedelme meghaladja a 32 ezer forintot. Egyik fontos fel­adata a szomszédos Százhalom­batta és a 38 000 lakosú Erő el­látása. a vendégek a tájékozta­tót követően megtekintették a szövetkezet szarvasmarhatele­pét és a húsfeldolgozó üzemét. **• Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán hivatalában fogadta George Macovescut, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke ugyancsak szerdán a Parlamentben, Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára pe­dig az MSZMP székházában fo­gadta George Macovescut Az őszinte, baráti légkörű eszmecseréken részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Ott volt dr. Bíczó György, hazánk bukaresti és loan Cotot, Romá­nia bukaresti nagykövete. (MTI) Győri Imre beszédének beve­zetőjében átadta a gyár dolgo­zóinak az MSZMP Központi Bi­zottsága és személy szerint Ká­dár János, a magyar kommu­nisták, ,munkások forró üd­vözletét és tolmácsolta leg­jobb kívánságaikat^ élje­nek, dolgozzanak jó egész­ségben és érjenek el ntég szebb sikereket a termelőmunkában, gyáruk további fejlesztésében, hazájuk, a szocialista Lengyel- ország felvirágoztatásában! Az MSZMP KB titkára a kö­vetkezőképpen folytatta: — A Lengyel Egyesült Mun­káspárt kongresszusának eddigi munkáját, a magyar nép által is nagyrabecsült Edward Gierek elvtárs előadói beszédét és a felszólalásokat nagy figyelem­mel követtük. S ez nem puszta udvarias megnyilatkozás ré­szünkről. Minden, ami a varsói pártkongresszuson elhangzott, közelállt hozzánk is, hiszen mindannyian a szocialista né­pek közösségének tagjai va­gyunk, elszakíthatatlanul ösz- szefűz bennünket a szocializmus építésének eszméje, érdeke cél­ja. — Érthető tehát, hogy nagy megelégedéssel hallottunk a kongresszuson, a lengyel kom­munisták, az egész lengyel -nép hatalmas országépítő sikereiről. Csak gratulálni tudunk ahhoz, hogy nem könnyű öt esztendőt maguk mögött hagyva jelent-, hették a kongresszusnak: a népi Lengyelország jelentősen előbb­re haladt a szocializmus építé­sének útján... A fejlett szocia­lista társadalom felépítése olyan cél, amelynek elérésével hazá­juk a fejlődés új történelmi sza­kaszába lép, s ez a társadalmi igazságot megtestesítő, szellemi­ekben és anyagiakban gazdag, az egyén alkotó lehetőségeit tel­jes mértékben kibontakoztató, országukat sokoldalúan felemelő társadalom lesz. Ezért a célért érdemes élni, dolgozni. Meggyő­ződésünk, hogy a dicső lengyel munkásosztály, nagytapasztala- tú pártjának vezetésével, a szo­cialista országokkal karöltve, el fog jutni az új társadalomnak a kongresszuson reálisan' felvá­zolt magaslataira! Győri Imre a továbbiakban ismertette a hazánkban folyó szocialista építőmunka eredmé­nyeit, majd így folytatta: —• Amikor így, barátok között mai helyzetünk, feladataink, terveink és távlataink közös dolgairól beszélgetünk, különö­sen jól érezzük, hos'y történel­mi barátságunk új tartalmának legfőbb jellemzője a proletár in­ternacionalizmus, az együvetar- tozás a szocialista népek erős, nagy családjában. Aligha van az életnek olyan területe, 1975. DECEMBER 11. amelyre ne terjedne ki a párt­jaink, állami intézményeink és társadalmi szervezeteink közöt­ti, mindkét fél számára hasznos munkakapcsolat. A gazdasági kapcsolatok, az ipari szakosítás és kooperáció megfelel mindkét ország érdekeinek, összhangban áll a KGST-ben egyeztetett ter­vekkel és együttműködéssel, és jól szolgálja a szocialista gazda­sági integráció további kibonta­kozását. Egyre jobban kihasznál­juk azokat a nagy lehetősége­ket, amelyek kapcsolataink bő­vítésére a tudományos, a mű­szaki, a kulturális és a társa­dalmi élet sok területén adód­nak. Örvendetesen bővül a két ország közötti személyi forga­lom, amely szembetűnően bizo­nyítja, hogy a két ország viszo­nyát nemcsak pártjaink és kormányaink, hanem népeink, milliók és milliók, szívből jövő barátsága alakítja. — Hagyománya van már an­nak is, hogy népeink közös erő­vel harcolnak minden nép sza­badságáért, függetlenségéért, nemzeti és társadalmi, felemel­kedéséért. Azok a lengyel kom­munisták, akik 1919-ben ott küz­döttek a magyar Vörös Hadse­regben, azok a magyar partizá­nok. akik 1944-ben a kampinosi erdő harci osztagaiban harcol­tak, nemzetközi küldetést is tel­jesítettek. Fegyvert fogtak a népeket lei gázó burzsoá erőkkel, fasizmussal szemben. A magyarok és a lengyelek ma is vállvetve harcolnak az imperializmus ellen, a szocializ­musért, a békéért. Egybefűz bennünket tehát az is, hogy kül­politikánk alapvető törekvése szüntelenül erősíteni az egysé­get a Szovjetunióval, a Szovjet­unió Kommunista Pártjával, önök ismerik Magyarország tör­ténelmi útját, amelynek egyik legfőbb tapasztalata, hogy har­cunkhoz, erőfeszítéseinkhez a világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak a léte és in­ternacionalista támogatása adott erőt, neki köszönhetjük felsza­badulásunkat, vele szoros szö­vetségben tudjuk megoldani a szocializmus építésének felada­tait. Múlt és jelen igazolja te­hát pártunknak azt az elvi ál­láspontját, hogy szovietellenes kommunizmus nincs és nem is lehet. A történelmű tények cá- folhatatlanul bizonyítják a Szovjetunió és az SZKP világ- történelmi szerepét, azt, hogy ez az ország és párt vállalja ma­gára a legnagyobb felelősséget és terhet az egyetemes emberi haladásért, a békéért, a szocia­lista világ fejlődéséért vívott küzdelemben. — Pártunk következetesen síkraszáll a többi szocialista or­szághoz fűződő kapcsolataink erősítéséért, aktívan részt ve­szünk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak együtt­működésében, teljesítjük a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom iránti kötelességeia­ket. Ezt a politikát mi úgy hív- í juk: elvi, nyílt politika. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi tevé­kenységünket minden esetben a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés el­vei vezérlik. Csakis így tudjuk képviselni legbensőbb nemzeti és nemzetközi érdekeinket. Mert mi mindig ennek a két érdek­nek az egységéből indulunk ki, mert meggyőződésünk, hogy csak az lehet jó Magyarország­nak, ami jó szocialista szövet­ségeseinknek is, s ami' előrevi­szi a szocialista világrendszer közös ügyét, az boldogít ben­nünket is. Az MSZMP KB titkára a nemzetközi helyzetről szólva, emlékeztetett arra a döntő sze­repre, amelyet a szocialista kö­zösség országai a nemzetközi enyhülés megteremtésében és a békés egymás, mellett élés el­veinek térhódításában játszot­tak és játszanak, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szocialista országoknak, a tőkés országok proletáriátusá- nak és a nemzeti felszabadító mozgalmaknak együttes ereje feltartóztathatatlanul elvezeti az emberiséget a tartós béke és biztonság világába. A lengyel—magyar barátság bensőséees légkörében lezajlott nagygyűlés végén Győri Imre átadta a gvár kollektívájának az MSZMP KB ajándékát: Kiss István munkásszobrát. Megemlékezés az emberi fogok napjáról A Magyar ENSZ Társaság, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Ma­gyar Jogász Szövetség rendezé­sében szereién ’a Hazafias Nép­front Belgrad rakparti székhá­zában megemlékeztek az embe­ri jogok napjáról. Az ünnepi ese- ‘ ményen — amelyen részt vett Harmati Sándor, a Magyar Szo­lidaritási : Bizottság elnöke, dr. Simái Mihály, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára és Vass Ist­vánná. az Országos Béketanács alelnöke is — Sebestyén Nán- domé, az Országos Béketanács főtitkára mondott megnyitót. Mé'tatta az emberi jogok egye­temes nyilatkozatának jelentősé­gét. amelyet az ENSZ. 27 évvel ezelőtt deklarált. Ismertette azo­kat az akciókat, amelyeket az Athénban tartott chilei nem­zetközi szolidaritási konferencia ajánlásai alaoián az emberi jo­gok napja alkalmából hazánk­ban szerveznek. Megemlékezett arról, hogv 2C esztendővel ez­előtt lett hazánk az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja. Az ülés részvevői nyilatkoza­tot fogadtak el. amelyet meg­küldenek az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Társaságok Világszö-1 vétségének, a Helsinkiben széke- ■ lő Nemzetközi Chilei Bizottság­nak, valamint az Afro-ázsiai Népek Szolidaritási Szervezeté­nek. A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi: az emberi jogok egye­temes nyilatkozata, valamint az ENSZ-nek a gyarmati népek függetlenségéről és önrendelke­zéséről szóló nyilagíozata nagy jelentőségű okmány. Amikor is­mételten síkraszállunk e nyilat­kozatok érvényre juttatásáért, abból indulunk ki, hogy való­jában csak az tud fellépni e ne­mes cél érdekében, aki hazáján ban megteremti a megvalósítás feltételeit és mindent megtesz e jogok csorbítatlan érvényesülése és kiszélesítése érdekében. Ha­zánk és a többi szocialista or­szág következetesen érvényesíti e jogokat, sőt, az emberi jogok fogalomkörét — a szorosan vett személyi és politikai jogokon kú vül — kibővítette gazdasági, szociális és kulturális jogokkal, így a munkához, a szociális biztonsághoz, az egészség meg­védéséhez, a pihenéshez, &züdü_ léshez, a Tanuláshoz, a művelő­déshez való joggal, és mindeze­ket az Alkotmányban is rögzí­tette. Tüntetés Madridban Madrid belvárosában nagy tömeg követette a politikai foglyok szauadon bocsátását általános amnesztia jegyében {Teletotó AF — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents