Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-06 / 286. szám
A pcrrtalccpszenrezetek életéből Az összevonás nem hanem eszköz S XI kongresszuson % Központi Bizottság beszámolója elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket párt- alapszervezeteink az elmúlt években tettek. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy sok helyen a szervezeti széttagoltság akadálya a hatékonyabb munkának. Feladatként adta: Nagyobb alapszervezetek létrehozásával meg kell szüntetni a szétaprózottságot, minden olyan helyen — üzemben, hivatalban —, ahol ez szükséges és a ■feltételei is megvannak. Ezzel is növelni kell a kommunisták akcióképességét, befolyását.” A határozat végrehajtásakor mindjárt felmerül az első kérdés: Mit értünk kis alapszervezeten? De más kérdések is adódnak: Mikor beszélünk a működésképtelenségről? Minden kis létszámú alapszervezetet automatikusan meg kell-e szüntetni? Melyik pártszerv minősíti vagy dönti el, hogy mely kis létszámú alapszervezetek szűnnek meg vagy egyesülnek? Mikor kell ezt végrehajtani? Még sorolhatnánk ' a kérdéseket, de a probléma érzékelésére elég ennyi. Egy cikkben nem vállalkozhatunk a témával összefüggő valamennyi kérdés kifejtésére, csupán néhányra. flz aiapszervezetek számottevő csoportjának munkájában évek óta nincs lényeges előrehaladás. Ebbe a csoportba főként a kis létszámú, szétaprózott, szervezetileg sem minden esetben működőképes pártalap- szervezetek tartoznak. Mi az oka, hogy ezek az alapszervezetek nem tudnak előbbre lépni? Az alapszervezetek többségében az ok a káderhiány, a széttagoltság, a perspektivikus tag- felvételi munka feltételeinek hiánya. Számos alapszervezet azért rekedt meg a fejlődésben, mert a termelés koncentrációjával változott, alakult az üzemek struktúrája, s emiatt megváltozott az alapszervezetek helyzete. Az irányító nártszervek viszont nem mindenütt fordítottak gondot az alapszervezetek szervezeti kereteinek fejlesztésére. A korábbi években gyakran hoztak létre olyan alapszervezeteket, amelyeknek nem volt lehetőségük sem döntésre, sem érdemi intézkedésre. Ezekben az alapszervezetekben a pártvezetők és a tagok érezték, hogy tevékenységük hatástalan, így munkájuk formálissá, bürokratikussá vált. Alapvető feltétel, hogy az alapszervezeteknek legyen kikkel és kikre hatást gyakorolnia. Ezért követelmény, hogy a pártszervek alapszervezetet csak önálló egységekben hozzanak létre. Ez az egység lehet nagy vagy kicsi, a lényeg a működési terület. Az alapszervezetek eredményes működésének másik feltétele, hogy megfelelő káderekkel rendelkezzenek, akik értik, képviselik és a mindennapi munkában megvalósítják a párt politikáját. Akik hatással tudnak lenni környezetükre, személyes munkájukkal, példamutatásukkal a dolgozók körében elismerést váltanak ki. Nem kevésbé fontos, hogy a pártszervek biztosítsák azoknak a személyi feltételeknek az összességét is — taglétszám, tagösszetétel, a kommunisták helye a társadalmi munkamegosztásban stb. —, amelyek az alapszervezetek működéséhez szükségesek. Igen ihletett tehát a probléma. Éppen ezért minden egyes kis létszámú alapszervezetet a konkrét helyzet alapos is- wseretében kell megítélni, és eldönteni, hogy működőképes-e, vagy sem. A tapasztalatok szerint egyes pártszervek vonakod. nak pártalapszervezeteket működésképtelenség miatt megszüntetni, mert mint mondják, nem marad önálló pártalapszer- vezet. De a kommunisták azért nem vonulnak ki ezekről a területekről. Sőt, ha koncentrálják erejüket és megteremtik a politikai munka kedvezőbb szervezeti kereteit, jobban szolgálják a párt érdekeit, mint azzal, ha különböző meggondolásokra hivatkozva nem vonják össze a kis létszámú alapszervezeteket. Tekintve, hogy a cél a párt befolyásának erősítése, a kis létszámú, működésképtelen alapszervezetek összevonásával is erre kell törekednünk. Szervezetileg az a célszerű, ha az alapszervezetek helyén pártcsoportok alakulnak, és ezek működnek tovább. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy elsődlegesen nem szervezeti változtatásról vaA szó, hanem politikai tartalomról, a hatékonyabb politikai munkáról. Amikor a politikai erők összevonásáról beszélünk, ezen általában csak számszerűséget értünk. Pedig nem csupán erről van szó. A területi, üzemi, szervezeti keretek bővülésével egy- időben ugyanis nagymérvű szellemi káderkoncentráció is zajlik. Növekszik például az ipari és mezőgazdasági szakmunkát végzők száma a termelőszövetkezetekben, mind több a mérnök. a közgazdász és az egyéb szellemi foglalkozású. Ezek a változások természetszerűen tükröződnek a párttagság ösz- szetételében is. A községek, falvak politikai fejlődését segíti a vidéki ipartelepítés, a különböző gazdasági, területfejlesztési programok megvalósítása is. Ezek együttes hatására alapjaiban változott meg a községek, falvak képe. A vidéki települések közigazgatásának átszervezése a felépítményben is tükrözi a társadalmi változásokat. A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változás igényli, hogy a pártalapszervezetek iS jobban összpontosítsák erejüket, hatékonyabbá tegyék munkájukat. Nem általában struktúraváltozásról van szó. A párt szervezeti felépítésében továbbra is az üzemi, területi elv a meghatározó. Tekintettel arra, hogy változtak az üzemi és a közigazgatási területek méretei, ezért a pártszervezetek méreteinek is hozzájuk kell igazodniuk. Nem az a Óéi azonban, hogy a kis létszámú alapszer- vézeteket egyértelműen megszüntessük vagy a nagyobbak- kal összevonjuk. Mindig az alapszervezetek konkrét helyzetének ismeretében kell dönteni. Ahol politikailag indokolt, hogy önálló alapszervezet működjön és biztosítottak a politikai, szervezeti és káderíeltéte- lek, ott meg kell hagyni őket, sőt újabbat is lehet alakítani. Ezért az összevonásoknál a pártszervek gondoskodjanak arról, hogy politikailag fontos területek ne maradjanak pártirányí- ■ tás nélkül. Arra kell törekedni, hogy valamennyi pártszervezet erős, ütőképes legyen. Az alapszervezetek szervezeti kereteinek kialakítása tehát körültekintő politikai tevékenységet kíván. Minden esetben az alapszervezeteket irányító felsőbb pártszerveknek kell dönteniük, jóváhagyniuk az alakulást, az összevonást, valamennyi politikai és szervezeti változást Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője ystéfkedS BytTán; Ki mit tud a KISZ-védnökségről ? A KISZ védnökség! mozgalmának egyik legfontosabb feladata és célja, hogy az ifjúsági szövetség sajátos eszközeivel segítse a nagyberuházások, a kiemelkedő termelési programok megvalósítását Jelentőségében azonban semmivel sem kisebb az a munka, amit a KISZ a védnökség! mozgalomban részt vevő fiatalok erkölcsi, ideológiai nevelésében, szakmai, politikai továbbképzésében fejt ki. * A KISZ Békés megyei bizottsága mellett működő védnökség! operatív bizottság a Gyulai Húskombinát építésében, a nagyberuházás megvalósításában részt vevő fiatalok körében a fentiekből kiindulva hirdette meg a Védnőkségi vetélkedőt. Ezen a versenyzőknek általánospolitikai, ideológiai ismereteik mellett az épülő húskombinátnak az élelmiszergazdaságban betöltött szeredéről, a védnök- ségi munka eddigi eredményeiről és további feladatairól is be kell számolniuk. A november elején meghirdetett vetélkedőre benevezett há-, romtagú csapatok ma, december 6-án délelőtt a gyulai ifiú- sági és úttörőházban mérik ösz- sze tudásukat. üzem“ es !a!danyaIátogafásf kihelyezett ülések országgyűlési képviselőcsoportunk jövő évi munkatervében Az országgyűlési képviselők megyei csoportja december 5-én tarotta ülését Békéscsabán, a városi tanács épületében. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Fekete Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai városi bizottságának első titkára, valamint Araczki János, a városi tanács elnöke. Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a képviselőket, majd Varga Zsigmod csoportvezető az országgyűlés soron következő ülésszakának előkészítéséről tájékoztatta képviselőtársait a december 1-én, a Parlamentben megtartott csoportvezetői értekezlet alapján. A kialakult vitában elmondták észrevételüket: Balogh László békési, Bálint Istvánná szeghalmi, Klaukó Mátyás békéscsabai, dr. Kovács Gábor szarvasi, Kovács Pál békéscsabai, Skaliczki Károlyné békéscsabai, dr. Szentkereszti Tamás vésztői országgyűlési képviselők. Ezt követően a csoport felkérte Klaukó Mátyás és dr. Kovács Gábor országgyűlési képviselőket, hogy a soron következő parlamenti vitában kérjenek szót A csoport összeállította az 1976. évre szóló munkatervét Arra törekedtek, hogy a csoportülések napirendi pontjai kapcsolódjanak az országgyűlés ülésszakainak témáihoz, valamint különállóan tárgyalják- meg a megyét érintő egyes gazdaság- politikai tevékenységet. A tervükben szerepel többek között a Szolnok megyei képviselőcsoporttal tartandó együttes ülés Gyulán. Kihelyezett ülést tartanak továbbá Orosházán, ahol a honvédelemről tanácskoznak és laktanyalátogatást tesznek. Két- egyházán a szakmunkásképzést tárgyalják meg. A belső tartalékok feltárásáról és a takarékosságról Békéscsabán tartanak értekezletet. A továbbiakban Araczki János, a városi tanács elnöke tájékoztatta a képviselőket a megyeszékhely eredményeiről, gondjairól és a célkitűzések megvalósításához kérte a képviselők segítségét. Az ülés Varga Zsigmond zárszavával ért véget, majd a képviselők együttesen megtekintették Békéscsabát Megyei hegesztőverseny í A Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei Szervezete rendezésében s a Békéscsabai 611-es Szakmunkásképző Intézet GTE-csoportjának közreműködésével az elmúlt napokban került megrendezésre az intézet tanműhelyében a III. megyei hegesztőverseny. Az idén első ízben három kategóriában versenyeztek a hegesztők. Az „A” kategóriában 39 gyakorlott szakmunkás mérte össze tudását, a „B” kategóriában ifjúmunkások versenyeztek, újdonságként pedig a „C” kategóriában 22 111. éves vasas szakmunkástanuló küzdött a legjobb hegesztő címért. A versenyzőknek elsőként elméleti szakmai kérdésekre kellett válaszolniuk, majd a gyakorlati feladatok megoldása következett. A rendezők ideális körülményeket teremtettek a versenyhez, amelyen végül is a három első díjat Földesi László, a megyei építőipari vállalat dolgozója (A), Petrovszki János, a hűtőház versenyzője CB) és Varga János szakmunkástanuló (C) nyerte el. A díjakat pénteken, december 5-én ünnepélyes ke. retek’között osztották ki a Békéscsabai 611-es számú Szakmunkásképző Intézetben. (Háló) Képünkön Hursán György, a MEZŐGÉP hegeszKje a versenyfeladat megoldása közben Fotó: Budiczky A mezőkovácsházi „Üj Alkotmány” Mg. Tsz. bgrszantást válla! 26—32 cm mélységbe«, 4 db nagy teljesítményű szánéótraktorraL Ügyintéző: Kruzsic Pál, Telefon: Mezőkovácsháza 50. Önkéntes ápolónők találkozója Békéscsabán A Vöröskereszt Békés megyei vezetősége december 5-én első ízben hívta meg találkozóra azokat az önkéntes ápolónőket, akik már korábban" részt vettek né'gyhónapos tanfolyamon, vagy akik jelenleg tanulnak. Békéscsabán az ifjúsági házban megtartott találkozón megjelent Deák Ferencné, a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának csoportvezetője és Hirsch Ádámné főelőadó. A részvevőket dr. Samyai Ferenc megyei főorvos, a Vöröskereszt, megyei elnöke köszöntötte, majd Őz Ferenc megyei titkár tájékoztatta az önkéntes ápolónőket és a tanácskozón részt vevő járási-városi titkárokat a Vöröskereszt megyénkben folyó munkájáról. Szólt azokról a feladatokról, amelyek az egészségügy! felvilágosításban, a véradásban és e terület sokrétű munkájában fontosak, amelyben az önkéntes ápolónők igen sokat segíthetnek. Az eddigi tapasztat lat az, hogy a tanfolyamokról hazatérve munkahelyükön sokan bekapcsolódtak a Vöröskereszt tevékenységébe, tagjai az alapszervezetnek, vagy éppen tisztséget vállalnak. Az ápolónők az egészségügyi kultúra terjesztői ezeken a helyeken. Különösen a tavasszal megrendezésre kerülő elsősegélynyújtó-tanfolyamok szervezésé, ben tudnak sok segítséget nyújtani, valamint a véradások előkészítésében. A megyei Vörös, kereszt vezetősége tervezi, hogy a jövőben több alkalommal szervez ilyen találkozót az önkéntes ápolónőknek, hogy jobban meg. ismerhessék egymás munkáját, s a feladatokat. A tájékoztató után többen mondták el Tapasztalatukat, el- sősorban azok, akik már a gva- korlatban hasznosítják a tanfolyamon tanultakat. Ez a találkozó így lényegében tapasztalat- csere is volt. K. 3. 3 BÉKÉS Mícras-o 1975. DECEMBER &
