Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-05 / 285. szám

1975. DECEMBER 5., PÉNTEK Ära: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM MM VISELJÜK GONDJÁT! (3. oldali) TÁBORNOK AZ CTTÖRÖK KÖZÖTT (3. oldali) AZ A BIZONYOS TÖBBLET í5. oldali Mitől ió a kollektíva? Kezdetben — wem is olyan régen — volt a színezés elmé­lete. Más-más színű falak, szé­pen kipingált gépek, „jobb” he­lyeken esetleg még színes mun­karuhák — körülbelül ennyiből állt a jó munkahelyi légkört ki­alakítani vélt gyakorlat. A szak­emberek — a kevés számú mun­kahelyi pszichológus és szocio­lógus — persze akkor is tudták, hogy mindez fontos ugyan, de a sárga-lila-zöld falaktól még éppen olyan rossz lehet a mun­kahelyi közérzet, mint mondjuk az elhanyagolt, piszkos, kormos üzemcsarnokokban. Csakhogy: ilyen kérdésekben nálunk nem mindig hallgatnak a szakembe­rekre. Hogy mitől függ a jő munka­helyi légkör, a kollektíva össze- forrottsága, erre évtizedek óta keresi, kutatja a választ sok ország sok tudósa. A különböző elméletek többsége abban meg­egyezik, hogy valami módon el­lensúlyozni kell a kedvezőtlen munkakörülményeket és lehető­leg mindenki számára olyan kö­rülményeket, feltételeket kell teremteni, amelyek között a munka értelmet, tartalmat kap, olyan tevékenységgé válhat, amely örömet is okoz és nem csupán a biztos megélhetést szolgálja. A gyakorlatban az is kide­rült, hogy a sok-sok elmélet kö­zött nincs egyedül üdvözítő mód­szer. A munkakör gazdagítása például az egyhangúság, a ru­tinjelleg csökkentésének vagy éppen megszüntetésének lehet sikeres módszere. Vagy úgy, hogy bonyolultabbá teszik a dolgozók feladatait, ennek azon­ban gazdaságossági korlátái vannak, mert a bonyolultabb munka nagyobb szaktudást és magasan fizetett szakembert kö­vetel, emellett a kvalifikált szak­emberekből sincs túl sok. Más módszer a részfolyamatokon dolgozó munkások munkahelyek közötti cserélgetése, ezzel azon­ban csökken a munka haté­konysága, hiszen bizonyos beta­nulási idővel mindig számolni kell. A különböző elméleteknek van egy alapvető tévedése; túl­zottan leegyszerűsítik a prob­lémát és abból indulnak ki, hogy csak az az emb^r lehet - maradéktalanul elégedett a mun­kájával, akinek megfelelőek a munkahelyi körülményei, kielé­gítő a fizetése és nincsenek a munkahelyén problematikus emberi kancsolatai. A ió mun­kahelyi légkör, a munkával va­ló azonosulás, végső soron a jó munkahelyi kollektíva kialaku­lása ennél jóval bonyolultabb folyamat A munkával való azonosulást nem csupán és nem elsősorban a munkakörülmények határoz­zák meg, hanem az embereknek a munkatevékenységhez, a mun­kakörhöz és a munkahelyhez való viszonyuk. Hazai vizsgála­tok is bizonyítják, hogy a fiatal szakemberek kezdeti lelkesedése az esetek többségében néhány év/ alatt lelohad, mert vagy a munkakörükkel van baj (túl egyszerű vagy túl bonyolult munkát kell végezniük), vagy nem ismerik az intézményt a vállalatot, ahol dolgoznak (mert senki sem vette a fáradságot, hogy ismertté tegye), vagy mert semmi módjuk sincs arra, hogy a napi feladatok elvégzése mel­lett valamilyen formában tevé­kenyen bekapcsolódjanak a munkahely szervezeti életébe. Ezek a problémák persze nem­csak külön-külön, hanem álta­lában együttesen jelentkeznek, és többnyire egyetlen okra ve­zethetők vissza: a termelési té­nyezők közül éooen a legértéke­sebbel, a legfontosabbal, az em­berrel törődnek a legkevésbé a munkahelyek erre hivatott ve­zetői. Országos álmélkodás kísérte például az Ikladi Műszergyár kísérletét, amelynek lényege: úgy válogattak össze munka- csoportokat, hogy előzőleg meg­kérdezték az embereket; kikkel dolgoznának együtt szívesen. Az eredmény pedig nemcsak az volt, hogy általánosságban meg­állapíthatták: javult a munka­helyi légkör, hanem kiemelke­dő mértékben javult a haté­konyság, a termelékenység is. Szokatlan módszer — nálunk. Olyan módszer, amire sokan csak legyintenek, mondván; „Hova is jutnánk, ha minden­kinek, mindenféle kívánságát, jaját-baját figyelembe ven­nénk.” Pedig időnként és alkal­manként nem árt bizonyos té­nyezőket. emberi tulajdonságo­kat figyelembe venni, azon egy­szerű okból, mert az emberek nem gépek. Mellesleg: ha csak annyi gondot fordítanánk az em­beri viszonyok formálásra, mint a nagyértékű gépek működési feltételeinek megteremtésére, már akkor is lényegesen jobb lehetne a munkahelyi légkör, összekovácsoltabb a kollektíva, szilárdabb valamennyi gazdasá­gi eredmény elérésének alapja. Vértes Csaba Jelentés Százhalombattáról Jó ütemben halad Százhalom-. • battán a Dunai Kőolajipari Vál­lalat építése. Nemrégen fejező­dött be az olajváros 20. egységé­ben, a gázfrakcionálóban a komplex üzemi próba. Az eddig kis részében kárbaveszett „hul­ladék” gázokból évente 200 000 tonnát dolgoznak fel. Jelentős munkasikerekről ad- hafnak számot a tárolótér építői. A gyorsított beruházási prog­ramban december 31-ig három, egyenként 40 000 köbméteres tá­roló építése szerepel. A kivitele­zők, köztük a Mélyépítő Válla­lat, a Budapesti Vegyipari Gép­gyár dolgozóinak jó munkája eredményeként két tartály már elkészült, a harmadikat pedig december közepén adják át ren­deltetésének Az építkezés érde­kessége, hogy hazánkban első­ként készültek ilyen nagyméretű tartályok. (MTI) Pullai Árpád látogatása megyén kben Puttaí Árpáét, mz MSZMP Központi Bizottságának titkára december 3-án kétnapos látoga­tásra megyénkbe érkezett. A párt megyei bizottságának szék­házában Frank Ferenc, a me­gyei bizottság első titkára fo­gadta. A Központi Bizottság titkára szerda délután felke­reste a Békéscsabai Kötöttáru- gyárat, ahol Szajbély Mihály igazgató és Btró Béla, a gyár pártbizottságának titkára fogad­ta. Pullai elvtárs ezután az üzem ifjúkommunistáival talál­kozott, beszélgetett a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség munká­járól. a KISZ közelgő kongresz- szusáról, majd tájékoztatták őt az üzem életéről. Ezután meg­Tegnap, december 4-én kibő­vített ülést tartott a párt megyei bizottsága, melyven tájékoztató hangzott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga 1975. november 26—27-i ülé­tekintette a gyár termékeit, el­beszélgetett a dolgozókkal. A kötöttárugyári látogatás után a párt megyei bizottságának szék­házéban pártmunkásokkal ta­lálkozott. Csütörtökön részt vett és fel­szólalt a párt megyei bizottsá­gának kibővített ülésén, ezt kö­vetően találkozott a munkásőr­ség megyei vezetőivel, ahol Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka adott tájékoztatót. Délután Frank Ferenc, a megyei bizottság első titkára, Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke és Gyulavári Pál, a megyei párt- bizottság titkára társaságában Szeghalomra látogatott. A Köz­ponti Bizottság titkárát Varga sének napirendjeiről. A tájékoz­tatót Frank Ferenc elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a párt megyei bizottságának első titkára tartotta. István, a párt szeghalmi Járási bizottságának első titkára és Pusztai Kálmán, a munkásőrség járási parancsnoka fogadta. Pui- lai elvtárs részt vett a munkás­őrség zászlóaljgyűlésén és idő­szerű kérdésekről tartott tájé­koztatót, illetve konzultációt. Ha?asl Ferenc Bukarestbe utazott Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Magyar —Román Gazdasági Együttmű­ködési Bizottság magyar tago­zatának elnöke csütörtökön Bu­karestbe utazott. A román fő­városban tárgyalásokat folytat Hie Verdettel, a Román Kom­munista Párt Központi Bizott­sága Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagjával, a KB titkárá­val, a bizottság társelnökével a két ország gazdasági együttmű­ködésének időszerű kérdéseiről. Áz állami gazdaságok segítik a burgonya­termesztés fellendítését A mezőgazdaság állami nagy. üzemei a „Solanum” Burgonya­termesztési Rendszerben 1973- ban egyesítették erőiket. Ké­sőbb számos termelőszövetkezet is csatlakozott a társuláshoz. A rendszer „gazdája” t— vezető­üzeme — a Szentlőrinci Állami Gazdaság, amely kialakította az intenzív burgonyatermesztés ko­ordinálására, a folyamatos szak- tanácsadásra, a termelés- és gé­pésztechnika' irányítására al­kalmas tudományosan megala­pozott szervezetet. Gondoskod­tak a megfelelő burgonyafajtá­ról — holland vetőmagot adtak partnergazdaságaiknak — és együttesen alakították ki nö­vényvédelmi, műtrágyakezelési, tárolási és egyéb technológiákat. Az ötéves tervben a rendszer tagjai mintegy 8000 hektárra bővítik az intenzíven művelt te­rületet. s évente 8—10 ezer va­gon étkezési burgonyát adnak s lakosságnak. (MTI) GELKA­brigádmetői tanácskozás Csütörtökön megrendezték a GELKA-szervizhálózat országos brigádvezetői értekezletét a bu­dapesti Metro Klubban. A ta­nácskozáson összesen 130 brigád képviselője tárgyalt arról, hogy milyen módon javítható, illetve emelhető a szervizszolgáltatások színvonala, a GELKA-dolgozók szakmai tudása. A brigádveze­tők elhatározták, hogy kommu­nista műszakok szervezésével se­gítik az idős emberek napközis és szociális otthonait, a műsza­kok béréből korszerű híradás- technikai készülékekkel szerelik fel ezeket az intézményeket. (MTI) BiiaeaBeiis&BaBsaaiiiaBwaBsascissai Különleges víztorony Gyomán Gyomán állítják fel a Budapesti Vízgépészeti Vállalat 3-as szá­mú, lajosmizsel gyáregysége által készített 3x200 köbméteres víztornyot, amelyhez hasonló eddig csak Kunszentmártonban van. Képünkön a daru az egyik 17 tonnás toronyrészt emeli Melglemes helyér® (Fotó: iöemésay!) Kibővíteti ülést tartott a párt megyei bizottsága i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents