Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Világ proletárjai, egyesüljetek! .*>.

1IípújsAs

1975. DECEMBER 30., KEDD

Ära: 1. —forint

XXX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM

n népgazdaság startja

A népgazdaság 1976. évi terve — melyet a lapok, így lapunk is hétfői számukban közöltek — az ötödik ötéves terv első tizenkét hónapjának céljait, a népgazdaság startjának teendőit tárja elénk. A népgazdaság éves terve már hosszú ideje szerves része a középtávú programnak, azaz főbb irányaiban megegyezik azzal. A főbb irányokat azonban részleteire bontja, világosabban mutatja meg az egyes feladatcsoportokat, azok jelentőségét a terv egészén belül, számadatokba sűríti mindazt, amit közös dolgunk lesz elérni, megteremteni. Ahogy az ötödik ötéves terv, úgy a jövő esztendei népgazdasági program is minden tekintetben a realitásokra alapozódik, olyan célokat fogalmaz meg, amelyek kemény munkával elérhetőek.

Miért fontos a realitásokhoz való ragaszkodást ennyire hangsúlyozni? Azért, mert óhatatlanul számolni kell a közvélekedésnek azzal a — jobb kifejezés híján — tehetetlenségi erejével, mely elmossa a1 választóvonalat a szükséges és a lehetséges, a lehetséges és a kívánatos között. A terv, például a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növelésének előirányzatával, azt szám- szerűsíti, amit a gazdasági növekedés törés nélküli fenntartásához, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához mindenképpen szükséges elérni. Ettől viszont elválaszthatatlan nemcsak az ipari és a mezőgazdasági termelés program szerinti bővülése — hat, illetve négy százalék —, hanem a nemzeti jövedelem korábbinál szerényebb mértékű felhasználása is. Ez utóbbi érthetően kihat — a többi között — az egy keresőre jutó reálbér, s az egy lakosra jutó reáljövedelem emelkedésére, azaz a népgazdasági tervben foglaltak így válnak személyes üggyé.

Hajiunk arra, hogy engedve emberi gyengeségünknek, csak azt jegyezzük meg, ami nekünk kedvező, ami gyarapodást ígér. Jónéhány ilyen alkotóelemre lelhetünk az 1976. évi népgazdasági tervben — ígv például a 82 ezer felépítendő új otthonra, a társadalombiztosítási kiadások tíz- százalékos növekedésére, a tanácsok fejlesztési alapjának 25 milliárd forintra rúgó összegére —, ám mivel alkotóelemek, nem választhatjuk el azokat a többitől. Attól, hogy — sok egyéb más mellett — külkereskedelmi kivitelt nagy iramban, 11—12 százalékkal szükséges bővíteni, vagy attól, hogy a termelésnövekedés egészét a termelékenység emelkedésének kell fedeznie. Mert az ilyen és hasonló, sikerrel végrehajtott teendők nyitják meg a forrásokat, melyekből a felhasználás minden formája táplálkozik.

Ügy mondják, s joggal: a nép- gazdasági tervben mindannyiunk sorsa benne van. A járműgyártásban, a vegyiparban dolgozó megnyugodva látja, a dinamikus fejlődés iparágában töretlenül folytatódik, a beruházók kényszerűen tudomásul veszik, hogy a beruházásra felhasználható pénz nem haladhatja meg a 159 milliárdot; a bölcsődei, óvodai alkalmazottak meg örülnek, mivel béremelésben részesülnek. Nincs abban semmi hiba, hogy elsőként mindenki azt keresi, ami a tervből személyesen érinti, itt azonban nem érhet véget a gondolatmenet. Másodikként azt is fel kell fedezni, ami egyszerre személyes és közös, ami mindannyiunktól többet követel, ami nélkül a terv papíron maradna.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a gazdasági élét jó startjára az első naptól, január első hetétől szükség van! A tétlenül telt munkaórák ezrei, az előírtnál kisebb eredményt felmutató műszakok százai, a fölösen fogyasztott anyagra, energiára fordított milliók valamennyiünk vesztesége. Ne véljük tehát úgy, hogy ami elillant a kezdő napokban, hetekben, majd meg lesz később. A fegyelemnek — értve ezen mindenfajta fegyelmet — nincs órarendje, hogy csak ettől eddig érvényes, s előtte, utána jöhet a szünet. A népgazdasági méretű realitások arra serkentik a munkahelyi közösségeket* hogy ők is szembenézzenek a realitásokkal helyben, s megtegyék mindazt, amit elvárnak tőlük társaik, a többi közösségek.

Tanácskozást tartottak a szocialista országok kulturális központjainak vezetői

Hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában megbeszélést tartottak a szocialista országok budapesti kulturális központjainak vezetői. A tanácskozáson dr. Szentistvánvi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára értékelte a mozgalom és a kulturális közoontok 1975. évi közös ■»unkáját és körvonalazta az

1976. évi együttműködés főbb lehetőségeit. A kulturális központok igazgatói kifejezték elismerésüket a népfronttestületek segítségéért és javaslatokat tettek a jövő évi közös munkára.

A tanácskozáson részt vett dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. (MTI*

••

Uléit (tartott az Elnöki Tanács

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az Elnöki Tanács az általa adományozandó kitüntetések 1976. évi kerQtszámait. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)

MA:

ELADÓK — VEVŐK (3. oldal)

*

ÉV VÉGI ÜNNEPEK (4. oldal)

3k

HALOTT ÉVTIZED (4—5. oldal)

*

MENNY! AZ ENNYI?

(5. oldal)

*

LOTTÖ.

TARGYNYEREMÉNY (6. oldal)

*

GYOMAI VÉLEMÉNYEK (4. oldal)

Négy tárca intézkedése a

..............egyensúly javítására

M

int ismeretes, a népgazdaság 1976. évi terve hazánk nemzetközi kapcsolatainak további jelentős bővítéséről intézkedik.

Hogyan készültek fel a feladtokra a leginkább érintett tárcák? E kérdésre kaptak tájékoztatást az MTI munkatársai négy minisztérium illetékeseitől,

KüSksreskedalmi Minisztérium:

Legfőbb feladatunk, hogy a belső gazdasági helyzet alakulását, a külkereskedelmi tervek teljesítését és a külső piaci változásokat állandó és fokozott figyelemmel kísérjük, s a vállalatokat a tervek teljesítéséhez segítsük — mondották a minisztériumban. 1976-ban az exportot gyorsabban kell növelni, mint az importot, ezzel javítva külkereskedelmünk egyensúlyát. Kivitelünket a szocialista és a nem szocialista országokba. Változatlan árakon számítva — egyaránt

10—12 százalékkal akarjuk fokozni —, a szocialista országokból származó behozatalt — az idei magas szinthez képest — 2—4 százalékkal, a tőkés importot pedig —, amely az idén kisebb a tavalyinál — körülbelül 7 százalékkal kívánjuk növelni.

A szocialista országokkal szerződésekkel alapoztuk meg a

■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■«■■■«■■■■■■■■■■«■

Készül a szilvás gombóc

A Békéscsabai Hűtőházban készül a szilvás gombóc. Jó munka- alkalmat jelent ez a zöldségfeldolgozás» idény befejezése után. A közkedvelt csemegéből 10 vagonnal gyártanak

(Foíó: Demény)

külkereskedelmi tervek teljesítését, ezt szolgálják a kooperációk és szakosítások, az egyre inkább kibontakozó integrációs folyamatok. Tőkés viszonylatú külkereskedelmünkben azonban sok az ismeretlen tényező. Ezért a Külkereskedelmi Minisztérium beható munkával kidolgozott elvek alapján az eddiginél sokkal inkább „kézben” akarja tartani a külkereskedelem irányítását, mégpedig olymódon, hogy minél hatékonyabban önállóságra ösztönzi a vállalatokat. Megköveteli a vállalatoktól, hogy a piaci helyzetet alaposan tanulmányozzák, tapasztalataikról havonta a minisztérium tájékoztatást kér, s a különböző tárcákkal, főhatóságokkal is szorosan együttműködik. A minisztérium 1976. januárjától havonta folyamatosan készít prognózisokat, előre jelezve a tőkés piac kereslet-kínálat helyzetének, az áraknak, a cserearányoknak a várható alakulását.

A hitelpolitikai Irányelvek szintén előnyben részesítik a gazdaságos exportot eredményező fejlesztéseket. A Magyar Nemzeti Bank 1976. és 1980. között összesen 45 milliárd forint külön hitelt kínál fel olyan fejlesztésekre, amelyek minden piacon versenyképes termékek gyártását teszik lehetővé.

A kormányzat tehát hatékonynak ígérkező intézkedéseket tett az export ösztönzésére. Most a legfontosabb az, hogy a termelő vállalatok megfelelő összetételű és minőségű árualapot biztosítsanak a külkereskedelem számára.

Kohó- és Gépipari Minisztérium:

A minisztérium segít megteremteni annak feltételeit, hogy a gépipar a nehezebb külgazdasági helyzetben is dinamikusan növelje exportját. 1976-ban mind a szocialista, mind a tőkés országok részére mintegy 16 százalékkal több gépipari terméket készítenek, mint az idén.

A következő öt évre pedig a tőkés export megkétszerezését tervezik, e nagymérvű fejlődéshez elengedhetetlen az eddiginél versenyképesebb, gazdaságosabb, korszerű termékszerkezet kialakításának gyorsítása. A minisztérium kidolgozta a struktúra- váltás legfőbb elveit, jegyzéket állított össze arr.f a mintegy 13 milliárd forint értékű gyártmányról, amit jelenleg gazdaságtalanul állítanak elő a gépípar(Folytaláf a 3. oldaloni

1

^