Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

1915. DECEMBER 29., HÉTFŐ Ára: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM MA: AKIK KARÁCSONYKOR IS DOLGOZTAK (4. oldal) PÉNZZEL ÉS JÖ SZŐVAL (5. oldal) VILLANÁSOK A TEGNAPRÓL (5. oldal) Á NÉPGAZDASÁG 1976. ÉVI TERVE A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1976. évi tervét, ame­lyet a IV. ötéves tervben elért gazdasági fejlődés­re alapozva, a kialakult bel- és külgazdasági fel­tételek, valamint az V. ötéves terv fő gazdaságpo­litikai céljainak figyelembevételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1975. évi eredményei A népgazdaság 1975-ben ered­ményesen fejlődött. A nemzeti jövedelem a tervezettnek meg­felelően, mintegy 5 százalékkal emelkedett. A növekedés a ter­melékenység emelkedéséből származott. Javult a termelés gazdaságossága, fokozódott az anyagi és pénzeszközökkel való takarékoskodás. A termelés ha­tékonyságának növekedése mindemellett a szükségesnél és lehetségesnél lassúbb, még na­gyok a ki nem használt tartalé­kok. ipari termelés megkö­zelítőleg a tervezettel, 6 száza­lékkal nagyobb a múlt évinél. Az átlagosnál nagyobb és a tervezet­tet meghaladta a vegyipar és a gépipar termelésének növekedé­se, a tervezettnél lassabban fej­lődött a kohászat és a könnyű­ipar. Továbbra is lassú a terme­lés gyártmányösszetételének kor­szerűsödése és nem kielégítő a minden irányú exportképesség fejlődése. Az ipar a nagyobb ter­melést változatlan létszámmal, a termelékenység emelkedésével érte el. A munkaerő-gazdálkodás azonban nem javult olyan mér­tékben, hogy lehetővé tette vol­na a helyenkénti munkaerőhi­ány megszüntetését. Az ipar ál­lóeszköz-állománya több mint 3 százalékkal emelkedett. Eredmé­nyesen valósulnak meg a fej­lesztési programok. Új nagy létesítményeket helyeztek üzem­be és növekedtek a vállalatok beruházásai. Az építési-szerelési teljesít­mény mintegy 5 százalékkal na­gyobb az előző évinél, a munka termelékenysége a korábbinál gyorsabban, a foglalkoztatott lét­szám kisebb mértékben emelke­dett. A gyorsított ütemű megva­lósításra kijelölt nagyberuházá­sok kivitelezése megfelelő. A fel­újítási-karbantartási tevékeny­ség a terv szerint fejlődött, na­gyobb volt a lakosság részére végzett építés is. A mezőgazdasag terme­lése — a kalászos növényekben és a gyümölcsösökben jelentős károkat okozó kedvezőtlen nyári időjárás ellenére — mintegy 1 százalékkal haladta meg az előző évit. Búzából az előző évi­nél kevesebb, kukoricából több termett. Jelentős mértékben nö­vekedett a napraforgó, valamint a cukorrépatermés, de alacsony a cukorkihozatal. Az elmúlt évekhez képest javult a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. Az állattenyésztés termelése felül­múlta az elmúlt évit. A vágó­marha-termelés meghaladta az 1974. évi szintet. Kedvezőtlen, hogy csökkent a szarvasmarha­állomány, valamint a tejterme­lés. A vágósertés-termelés az elő­ző évi magas színvonalhoz ké­pest 3—4 százalékkal emelke­dett, az év végi sertésállomány azonban kevesebb az egy évvel ezelőttinél. 0 koziekeucs áruszállítási teljesítménye dinamikusan nö­vekedett. Különösen erőteljes volt a közúti és a csővezetékes szállítás fejlődése. Javult a sze­mélyszállítás színvonala. Átad­ták a forgalomnak a szolnoki személypályaudvart, továbbá az M-7 autópálya Balatonaligáig terjedő szakaszát. A személygép­kocsik száma mintegy 85 ezerrel nőtt. A hírközlésben több mint 23 ezerrel több a távbeszélő fő­központok és mintegy 89 ezerrel a távbeszélő alközpontok állo­másainak száma. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése gyorsabb volt a tervezettnél. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szem­ben 4,5 százalékkal, az egy ke­resőre jutó reálbér a tervezett 2,5 százalék helyett 4 százalék­kal nőtt. A bér- és jövedelem- kiáramlás különösen az első fél évben volt nagyobb a tervezett­nél. A lakosság fogyasztása az előirányzott 4 százalékkal szem­ben több mint 5 százalékkal nö­vekedett. A fogyasztói árszínvo­nal — az augusztusi árintézke­désekkel és a cukor decemberi áremelésével együtt — a terve­zettel megegyezően. 3,6 százalék­kal emelkedett. A kiskereske­delmi áruforgalom növekedése folyó áron számolva mintegy 10 százalékos, felülmúlta a terve­zettet. A tervben előirányzott 90 ezer lakás elkészült. Állami erőből mintegy 37 ezer, a tervezettnél 2 ezerrel kevesebb, magánerőből viszont ennyivel több, mintegy 55 ezer lakást építettek. Az egészségügyi és szociális ellátás terén a gyógyintézeti ágyak szá­ma a tervezett mértékben, 2200 ággyal bővült. A napi szakorvo­Az 1976. évi A népgazdaság 1975-ben a tervezett ütemben fejlődött, az elért eredmények jó alapot biz­tosítanak a további fejlesztés­hez. Számolni kell azonban az­zal, hogy a külkereskedelmi cse­rearányok romlása és a nagyobb belföldi felhasználás következ­tében fokozott erőfeszítésre van szükség. Az V. ötéves terv tel­jesítése érdekében 1976-ban mindenekelőtt a társadalmi ter­melés és a felhasználás haté­konyságának erőteljes növelését, a gazdasági egyensúly javítását, az export növelését kell biztosí­tani. Ehhez kell szabni az igé­nyeket. Biztosítani kell a nem­zeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás, a külke­reskedelmi forgalom, az állami költségvetés bevételei és kiadá­sai, valamint^a belföldi vásárló­erő és az áruforgalom tervezett arányait. Az 1976. évi népgazda­sági terv e feladatokat állítja a gazdasági munka előterébe. A terv e fő feladatokhoz iga­zodva irányozza elő a termelés dinamizmusának fenntartását, gazdaságosságának fokozását; a belföldi felhasználás növekedési si óraszám körülbelül 100 órá­val, az általános és gyermekor­vosi körzetek száma 170 új egy­séggel növekedett. A bölcsődei helyek száma 3700—3800-zal bő­vült. A kulturális ellátás fej­lesztését szolgáló oktatási léte­sítmények általában elkészültek. Az előirányzottnál jóval több óvodai hely létesült, az óvodá­ban elhelyezettek aránya eléri a 78 százalékot. A szocialista szektor be­ruházásai a tervezett 5-6 száza­lék helyett mintegy 10 százalék­kal haladták meg az 1974. évit. A leggyorsabban az állami nagy- beruházások teljesítményei emelkedtek. Megkezdődött a tervben előirányzott három nagyberuházás, a 750 kV-os táv­vezeték, a Mecseki Ércbányásza­ti Vállalat V. sz. üzeme, a Deb­recen—mátészalkai finomkötött- árugvár kivitelezése. A vállalati beruházások meghaladták a ter­vezettet. Ezek nagyobb hányada gépbeszerzés volt. A készletek emelkedése az elő­ző évhez képest mérséklődött, de a készletfelhalmozás így is nagyobb a tervezettnél. A szocialista országokkal foly­tatott külkereskedelmi forgalom a tervezettnél gyorsabban növe­kedett. A behozatal növekedése meghaladta a kivitelét. A leg­gyorsabban a gépipari termékek kölcsönös szállítása emelkedett. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben a kivitel volumene nőtt, a behoza­talé csökkent. A külkereskedel­mi mérleg egyenlege így a. cse­rearányok további romlása elle­nére az 1975. évihez hasonló lesz. ütemének mérséklését; a szoci­alista országokba irányuló áru­forgalom fejlesztését a nemzet­közi megállapodásokkal össz­hangban; a nem szocialista or­szágokba irányuló kivitelnek a behozatalt jelentősen meghaladó növekedését; a társadalmi tisz­ta jövedelemnek az állami pénz­alapokban való nagyobb köz- pontosítását. Nemzeti jövedelem A terv szerint a nemzeti jö­vedelem 1976-ban 5—5,5 száza­lékkal emelkedik. Ezt az ipari termelés 6 százalékos, a mező- gazdasági termékek termelésé­nek mintegy 4 százalékos, és az építőipari termelés 5-6 százalé­kos növekedése hozza létre. A termelés fejlesztése a haté­konyság erőteljes növelésével ér­hető el. A nemzeti jövedelem i növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével kell biztosítani, az anyagi ter­melés ágazataiban nem növel­hető a foglalkoztatottak száma, ! Fontos tehát javítani a munka- és üzemszervezést, erősíteni a munkafegyelmet, fokozni az energia- és anyagfelhasználás gazdaságosságát, ésszerűen kell takarékoskodni. Szükség van a minden piacon eladható, korsze­rű és gazdaságosan előállítható termékek gyarapítására, meg­gyorsítva a műszaki fejlesztést, folytatva az elavult, gazdaságta­lan termelés visszaszorítását, sőt megszüntetését. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az 1975. évinél és a nemzeti jövedelem emelkedé­sénél lassúbb ütemben, kb. 3 százalékkal növekedhet. A la­kosság fogyasztása 4 százalékkal emelkedhet, a felhalmozás nem haladhatja meg az 1975. évi szintet. egyes területeken kismértékben módosul a forgalmazás központi szabályozásának 1975. évben al­kalmazott rendje. A vállalatokat az új körülmé­nyekhez való fokozottabb alkal­mazkodásra fogja késztetni a szabályozó eszközöknek 1976. ja­nuár 1-én életbe lépő módosítá­sa, különösen a termelői árak változtatása és a vállalati jöve­delmek nagyobb fokú központo­sítása. A központi intézkedések alapján a bányászatban, a villa­mos- és kőolajfeldolgozó ipar­ban, az építőanyag-iparban, a papír- és a nyomdaiparban, a fa- és a fafeldolgozó-iparban, az élelmiszeriparban, valamint az áruszállítás körében emel­kednek a termelői árak. Az ipar belföldi termelői árszínvonala 7—7,5 százalékkal nő. Építőipar Ipar A terv szerint az ipari terme­lés 1976-ban mintegy 6 száza­lékkal, az V. ötéves tervben elő­irányzott átlagos éves ütemben nő. Folytatódik az ipar ágazati szerkezetének átalakítása, az át­lagosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergia-ipar, a vegy­ipar, a többi iparágban a kor­szerű, gazdaságos és versenyké­pes termékeket előállító alága- zatok termelése. Az iparban 1976-ban alapvető gazdaságpolitikai feladat az ér­tékesítést szem előtt tartó vál­tozások végrehajtása: a? 1975. évinél mérsékeltebben növekvő belföldi keresletet javuló szín­vonalon kell kielégíteni; a szo­cialista országokba irányuló ki­vitel az államközi megállapodá­soknak megfelelően, az 1975. évihez hasonló ütemben emel­kedik, a nem szocialista orszá­gokba irányuló kivitelt az 1975. évinél gyorsabb ütemben kell növelni. A jó végrehajtás min­denekelőtt a vállalatokon mú­lik, és megköveteli a műszaki fejlesztés gyorsítását, a termék- szerkezet korszerűsítését, a termékek versenyképességének növelését, a vállalatok értékesí­tési tevékenységének javítását, piaci kapcsolataink fejlesztését. Az iparban nincs lehetőség a foglalkoztatottak számának nö­velésére, így a termelés növeke­dését teljes egészében a munka termelékenységének fokozásával lehet csak elérni. Az ipar állóeszközeinek állo­mánya 1976-ban mintegy 8 szá­zalékkal emelkedik. Számos nagyberuházás fejeződik be. így a szovjet—magyar földgázveze­ték kiépítése Leninváros és Zsámbék között, a Dunamenti Hőerőmű II. és III. ütemének, a Székesfehérvári Széles-szalag- hengermű II. ütemének megva­lósítása, az Özdi Kohászati Üze­mek folyamatos acélöntőművé­nek, a Hejőcsabai Cementgyár­nak, a Péti Nitrogénművek új műtrágyagvárának, a Mohácsi Farostlemezgyárnak felépítése. A tervezett terme’éshez a szükséges anyagok, a takarékos felhasználás mellett, biztosítha­tók. Az alapvető anyagok és energiahordozók tekintetében lé­nyegében érvényben marad, Az építési-szerelési tevékeny­séget 1976-ban 5—5,5 százalék­kal, az állami építőipari vállala­tok termelését ennél gyorsabban, 6 százalékkal kell növelni. Az építőiparnak továbbra is alap­vető feladata a folyamatban le­vő, elsősorban az 1976. évi befe­jezésre tervezett beruházások építési feladatainak végrehajtá­sa, a kivitelezés időtartamának csökkentése. Űj és fontos feladat az orenburgi gázvezeték építésé­ben vállalt kötelezettségeink tel­jesítése. Az építőiparban dolgozók szá­ma alig emelkedhet. Számolni le­het átmeneti, helyenként tartós munkaerőhiánnyal, ezért a ter­melés bővítését döntően a mun­ka termelékenységének növeke­désével kell elérni. Ennek mód­ja a belső tartalékok fokozott kihasználása, elsősorban a kor­szerű termelésszervezés és az építőipar gépesítésének fokozása útján. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági ter­melésnek — az 1975. év viszony­lag kedvezőtlen eredményeihez képest — mintegy 4 százalékos növekedését irányozza elő. Ezt elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek erősödése, a kor­szerű agrotechnika elterjesztése, az iparszerű termelési eljárások megszilárdulása és bővülése biz­tosítja, de számol a terv a ház­táji és kisegítő gazdaságok ter­melési lehetőségeinek kihaszná­lásával is. A termelői érdekelt­ség fokozása és a helyesebb ár­arányok kialakítása érdekében 1976. január 1-én emelkednek a mezőgazdasági termékek felvá­sárlási árai. A terv szerint a növényterme­lés több mint 6 százalékkal nö­vekszik. Gabonából — a vetés- terület növelését és a termésho­zamok javulását figyelembe véve — az 1975. évinél mintegy 6—7 százalékkal nagyobb termés be­takarítására lehet számítani, ami az ország kenyérgabona- és abraktakarmány-szükségletének kielégítése mellett gabonaexport­ra is lehetőséget ad. Növekszik az ipari növények (elsősorban az olajosnövények), valamint a zöldségfélék vetésterülete és ter­mésmennyisége. Az állattenyész­i (Folytatás a 3. oldalon) terv fő céljai

Next

/
Thumbnails
Contents