Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

K. Simakor

; Mm» — gyerekeknek

Szimpátia

m

m

üjévrt egy egész halom üdvöz- ■ lólapot szoktam kapni. Boldog ! ünnepet kívánnak az élelmiszer- : üzletek kollektívái, a fodrászat, ; a Patyolat, a posta, az autóbusz- • közlekedési vállalat dolgozói. •

Azt kérdezik, honnan tudják, ; hogy hol lakom? Hát a panasz- ! könyvből, ahová be szoktam ir- i ni a címemet. Igaz, ez már ré- \ gén volt.. Mostanában nem pa- ■ naszkodom, hanem egyenesen el jj vagyok ragadtatva a szolgáltató S vállalatok dolgozóinak munkájá- * tói. Szinte kivétel nélkül ked- ■ vés, jóravaló emberek, ha ... ha S kölcsönösségi alapon közeledsz : hozzájuk. :

Hogy miként vívtam ki az el-l ismerésüket? Elmondhatom. Az ; élelmiszerbolttal kezdem.

Belépek az üzletbe, körülné- l zek. Amikor nincs senki a pult- ; nál, megszólítom az elárusító- ■ nőt;

— Kezét csókolom, Ae e*fr»o* ■

ma. Sokkal csinosabb, mint teg- : nap.

Az elámsttónó enyhén zavar- •

ba jön, ösztönösen megigazítja ! a fürtjeit, nyúl a tükre után, én : pedig időben visszavonulok. Két ■ nap múlva, amikor újra beme- ■ gyek, a köpeny is frissebb raj- [ ta, a szemöldöke gondosan ki- ; húzva, az arca pirosabb. A mo- \ solya meg olyan, hogy azt el ■ sem lehet mondani. Ügy fogad, : akár egy régi ismerőst.

— Ma kaptunk új árut. B6 ( j választék: moszkvai csokoládé, « bolgár karamella, grúz konyak— i Miből mennyit parancsol?

Amikor leméri az árut, tűnte- \ tőén elfordulok, hogy ne lássam j a mérleget. És képzeljék el, né- i hány dekával mindig többet ka- ■ pok (otthon kíváncsiságból utá- ■ namértem).

Valamivel nehezebb bensősé- : ges kapcsolatot teremteni, ha ; férfi az illető. Ám az ő szivük- jj höz vezető utat is megtalálom.

Bemegyek például a húsbolt- ; ba. A közepesnél jobban táplált ■ hentes a pulton könyököl. Az ar- 5 ea gyűrött, a tekintete borús.

— Jó napot kívánok — üdvöz- ■ löm szívélyesen, ám ő révetegen ■ elnéz a fejem felett. Rögtön tu- : dom, honnan fúj a szél és bizal- l másán, mintha régi barátom vol- • na, megkérdezem:

Csak nem kapott be teg- Z nap... hm többet a kelleténél? ;

A hentes arca egy pillanat ■ alatt megenyhül, gurgulázva fel- \ nevet.

— Maga a vesémbe lát — : mondja. — A haverommal az es- ; te valóban beszívtunk egy ki- ■ csií.

Megértőén bólintok aztán : megkérem, mérjen le egy szép • darab húst. Mérget vehetnek rá, ; hogy osztályon felüli húst kap- ■ tam, a „Csak ismerősöknek” ka- ! tegóriából.

Különösen szívélyes viszony- : ban vagyok a szolgáltató irodá- ; val. Ennek is megvan a törté- ! nete. Egyszer a feleségem eluta- ( zott a rokonokhoz és a gondja- ; imra bízta ötéves kislányunkat. ; Nem sokat teketóriáztam, el- ! mentem az irodába. A főnöknő : sajnálkozva tárta szét a kezét: ; „Sajnos, nem tudok segíteni. : Manapság könnyebb egy jól kép- ■ zett mérnököt szerezni, mint egy ! pótmamát.” 5

— Tudom — mondtam meg- : értő ábrázattal —, valamikor én ; is szolgáltató irodában dolgoz- jj tam...

E szavak hallatára a főnöknö ■ szemében meleg fény villant fel. ■

— Hagyja itt a címét — mond- ■ ta percnyi töprengés után —, ! menpróbálok kieszelni valamit. :

És képzeljék el. másnap reg- ; gél egy bűbájos teremtés jelent ■ meg a lakásomon. „A szolgálta- ! tó irodából jövök. A kislányára : kell felügyelni?”

Azóta is hetenként kanok env ; levele^őlanot. amelyben az iro- S da udvariasan aifelől érdeklő- : dák. nives-e szükségem valami- ■ lyen szolaéltatásra.

oltaná hart, tehát pl”- 2

nortptt. vnnvols. a, sv.nl"áltat* vál- 2 lalatokkal. Ügy látszik, ők is * meg vannak elégedve velem — • a sok úiévi üdvözlet legalábbis ! ezt bizonyítja ... :

Fordította: Zahemszky László *

Pisti piros almája

PVpÜ m* nagyon met

haza az Iskolából. Nem lóbózza ráérősen a táskáját, mint máskor. Szaporán szedegeti vadonatúj cipőbe bújtatott lábét. Hogyne iparkodna, otthon gombóc várja.

— Milyen nehezen fogynak ez utcasarkok — gondolja —, úgy tűnik, mintha megnyúlt volna reggel óta. Végre ott a gesatenyefán túl feltűnik as. 6 házuk!

Akkor ma egyik házból Juh néni lép ki, krumplival púpozott kosárral, amit mindjárt 1« ta zökkent a fal mellé. Juli néni az elm últ pókban jött ki a kórházból, még nincs meg a régi ereje. Meg is áll a tele kosár előtt és az egyik kezéből a másikba próbálgatja, így ta eeak lassacskán, toporogva indul vele.

Pisti látja mindezt, de lelassít, hogy Juli néni haladjon csak túl az ő

házuk előtt, akkor aztán uccu neki, behozza ezt a kis lemaradást.

Egy hosszú percig csigatrappban lépked előre és úgy Ügyeli Juli néni küszködését. Azt is látja, hogy három-négy krumpli bukfencet vet a kosárból és gurul a fal mellett, mintha a saját lábán akarna hazaérni.

A kosár megint a

földre kerül és az a pár krumpli ta abbhagyja a futást.

Akkor Pisti gondoí egyet és ott-terem Juli néni mellett, köszön és így szól:

— Tessék csak megfogni az én táskámat, az nem olyan nehéz.

Pisti megmarkolja a kosár fülét és lódul vele. A nehézkedés törvényét erősen érzi Pisti, mert az mindenáron a földre akarja húzni a kosarat, de a fiú most

fülön fogja a nehézkedést is.

Otthon édesanyja már

várta. Mikor meglátja a kipirult gyereket, meg- törli a homlokát, és úgy mondja közben:

— Máskor ne loholj ennyire! Egészen megizzadtál !

Pisti mosolyog és a tálból kandikáló gombócokat nézi.

Akkor lépked befelé Juli néni és egy nagy piros alma van a kezében.

— Ez* Ptettnek holtam. Igazán olyan jó volt, hogy • kosár krumplit hazáig segítette.

Anyu erre megsimogatja Pistit. Pisti szorgalmasan eszi a gombócot. Juli néni helyet foglal egy kis beszélgetésre. Az asztalon a piros almától, mind a hármuk szívébe bele- fészkel Ő-dik egy kis piros öröm.

Autós karácsony

Mindenki

*— A fene egye meg, azt hittem fácán...

Tudnivalók az új KRESZ-r6l

A gyalogosokra és utasokra vonatkozó rendelkezések

A GYALOGOS-MAGATARTÁS erkölcsi normáinak érvényesítési köre kiterjedtebb, általánosabb, mint a gépjárművezetőké. Gyakorlatilag a gyalogos az össznépességet jelenti. Mindenki előtt ismeretes, hogy gépjárművezető csak az alkalmassági vizsgán megfelelt és a közlekedéshez szükséges elméleti, gyakorlati ismeretekből vizsgázott személy lehet, gyalogos azonban mindenki. A gyalogos nemcsak legnagyobb számú, de egyben legveszélyeztetettebb részvevője a közúti közlekedésnek. A gyalogosok közlekedési szabályismeretei hiányosabbak, mint a gépjárművezetőké. A gyalogosok közül a veszélyezettség nagyobb a gyermekeknél és az idősebb korúaknái. A gyalogosok hibáiból történt baleseteknek a felét a 14 éven aluli gyermekek és a 60 éven felüliek okozták.

SOK baleset FORDUL ELŐ a gyalogosok hibájából, mert jelentős részük nem ismerte fel, hogy a közlekedésben a járművek vezetőivel együttműködési viszonyt, partneri kapcsolatokat kell kialakítaniuk. A gyalogosnak be kell látnia, hogy a motorizáció rohamos fejlődése következtében a közúti közlekedés minőségi változáson ment át, s ez a gyalogosoktól és a járművezetőktől egyaránt fokozott figyelmet, körültekintést és megfelelő közlekedési szabályismeretet igényel.

A balesetek megelőzése végett azokon a helyeken, ahol a járművek vezetői és a gyalogosok egymás útvonalát keresztezik, fokozott figyelemmel együttműködést kell kialakítani. Törekedni kell arra, hogy a gyalogos úttesten tartózkodása legyen minél rövidebb és úticélját úgy tervezze, hogy minél ritkábban kelljen az úttesten áthaladnia.

AZ ÜTTESTRE LÉPÉS a gyalogosnak mindig veszély- lehetőség. Ezért előtte minden esetben tájékozódjon és az úttesten való áthaladás közben tartózkodjon a zavaró, megtévesztő viselkedéstől. Számoljon azzal, hogy a gépjárművek megállási lehetősége függ a sebességtől, útviszonyoktól, fékhatástól, gumik állapotától, a gépjárművezető cselekvési idejétől stb:, s ezért soha ne kockáztasson. A gyalogos mindig gondoljon arra, hogy az úttesten való szabálytalan áthaladással nemcsak saját, hanem mások életét, testi épségét veszélyezteti. A gyalogos, mint közlekedő ember másokért is érez- zen felelősséget. A közlekedési erkölcs alapelvei csak úgy valósulhatnak meg, ha a gyalogosok közül mind többen ismerik fel a közlekedéshez való társadalmi alkalmazkodás szükség- szerűségét. E felismerésnek már sok jele látható és egyre gyakrabban nyilvánul meg a gyalogos hibás magatartása láttán a közvélemény elmarasztalása is.

A gyalogosok azonban nemcsak gyalogosként, hanem különböző járműveken utazva utasként is részt vesznek a közúti forgalomban. Mindenki előtt ismeretes, hogy az utasok életéért, testi épségéért a járművezető felelős. Ezért az utasnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel a vezetőt a járművezetésben akadályozza, zavarja, vagy figyelmét a vezetéstől elvonja.

AZ ÜJ KRESZ A GYALOGOSOKRA és a járművek utasaira vonatkozó szabályokkal kiemelten foglalkozik, pontosan meghatározza a gyalogosok (utasok) jogosultságát és kötelezettségét.

Továbbra is alapszabály, hogy a gyalogosnak a járdán kell közlekednie, ahol járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy kerékpárúton — mindkét irányban — kell haladnia.

Ahol járda, leállósáv vagy útpadka, illetőleg kerékpárút nincs (vagy az nem járható), a gyalogosnak az úttest szélén egysorban, lakott területen kívül az úttest menetirány szerinti bal oldalon, a forgalommal szemben kell közlekednie.

Olyan tárgyat, amely sérülést, rongálást vagy szennyeződést okozhat, csak megfelelően csomagolva szabad vinni és nagy méretű tárggyal csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az úttest szélén szabad közlekednie, éjszaka az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak, kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinpie.

LÉNYEGES VÁLTOZÁS, hogy ezentúl minden úttesten csak a kijelölt gyalogátkelőhelyen mehet át a gyalogos, ha gyalogátkelőhely van a közelben. A „közelben” meghatározás 50—60 m-nél nem nagyobb távolságot jelent. Ahol kijelölt gyalogátkelőhely nincs, lakott területen levő főútvonalon csak az útkereszteződésnél, a járda meghosszabbított vonalában, egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban szabad az úttesten áthaladni.

A villamos-megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda közötti úttesten, az átkelés a járdasziget teljes hosszában akkor is megengedett, ha a járdasziget mentén egy vagy több kijelölt gyalogátkelőhely is van. A járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda közötti részen a gyalogosnak azonban — új szabály szerint — nincs elsőbbsége a járművekkel szemben.

AZ ŰJ KRESZ SZERINT a gyalogosnak a járművekkel szemben csak a kijelölt gyalogátkelőhelyen van elsőbbsége, továbbá — a kijelölt gyalogátkelőhely hiányában is — az útkereszteződésnél, azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztetett jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak ezeken a helyeken elsőbbsége nincs. Ez azt jelenti, hogy ha a megkülönböztetett jelzéseket használó gépjármű a kijelölt gyalogátkelőhelyhez közeledik, vagy arra az útra kanyarodik, amelyen a gyalogos áthalad, a gyalogos az úttestre nem léphet és ha már a kijelölt gyalogátkelőhelyen tartózkodik, köteles minden helyzetben az ilyen gépjármű részére szabad utat biztosítani.

A kijelölt gyalogátkelőhelyre is vonatkozik az a szabály, hogy a gyalogos az úttestre akkor léphet le, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről és az úttestre történő lelépés a szabályosan közeledő járművezetők számára nem lehet váratlan. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a gyalogos nem léphet az úttestre, ha a jármű már olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

A GYALOGOSNAK TILOS: híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni, a szabad kilátást gátló akadály közelében az úttestre lépni, lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre lépni.

Moravszki János

r. alezr.

/