Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-23 / 300. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A lyiEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LA%IA 1975. DECEMBER 23., KEDD Ara: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM MA; KITEKINTENI A TANYA ABLAKÁBÓL (3. oldal) HOGY ZAVARTALANUL KÖZLEKEDJENEK A VILLAMOS MOZDONYOK (3. oldal) ÖT ÉV A MÉRLEGEN1 (4. oldal) Egymillió csalód új otthona Ismét Fidel Castrót választották meg első titkárnak Befejeződött a Kubai KP első kongresszusa Ma tényként írhatjuk le azt, ami 1961-ben, a párt Központi Bizottsága ösztönzése nyomán összeállított tizenöt éves lakás- építési terv végrehajtásának kezdetekor, merész cél volt csupán: másfél évtized alatt felépült egymillió új lakás. A valóságot kifejező tömör számadat mögött persze nagy különbségek rejlenek. A tízemeletes paneltüske nem hasonlítható a falu újtelepén emelt családi otthonokhoz, s a szalag- és sávházak csak távoli rokonságot éreznek a községközpontnak friss vonásokat adó egyemeletes, négylakásos épületekkel. Az egymillión belül lelhetünk csúf építményeket éppúgy, mint tájjal, környezettel harmonizálókat. Minden komforttal felszerelteket, s vezetékes víz, járda után áhítozókat. Városközpontban csillogókat, s a falu szélére szorultakat. Nagy küszködéssel, téglánként össze- rakottakat és a gépek serege által könnyedén emelteket. Azt azonban szerénytelenség nélkül legnagyobb társadalmi, gazdasági sikereinkhez sorolhatjuk, hogy az 1961. és 1975. közötti esztendőkben több mint három és fél millió ember költözött új otthonba. Szóljanak tovább a számok. 1961. és 1970. között 610 ezer lakás épült. A negyedik ötéves tervben 430 ezer. A száz lakásra jutó népesség száma 361 volt 1960-ban, s 302 idén. Ügy tűnik, a számokkal mindent kifejezhetünk. Azt, hogy a komfortos otthonok aránya ma megközelíti a negyven százalékot — az 1949-es népszámláláskor száz lakásból kilenc komfortos —, s a legutóbbi esztendőkben ezer új lakásból átlagként csak 100 olyan akadt, amelyhez valamilyen formában az állam nem nyújtott segítséget. A számok jó támaszok, de képtelenek annak érzékeltetésére, hogy mi ment végbe azokban, akik odahagyhatták a régi, dohos, vizes lyukakat, a napfényt kirekesztő apró ablakokat, a más családokkal közösen használt mellékhelyiségeket, s beköltözhettek a csupaablak, világos szobákba, a beépített bú- torú konyhába, birtokukba vehették a fürdőszobát, a gázt, a központi fűtést. Semmiféle számadat nem tud hű képet adni arcról, hogy — tavaly például minden száz új lakásból189,2 mosdóhelyiséggel épült, 99,4-ben villany, 87,3-ban vízvezeték található — a költözőkben, hogyan változtatták meg a minőségében más körülmények életmódjuk minőségét, milyen szokásaik alakultak, alakulnak ki, mennyiben válhatott életük, tartalmasabbá, emberibbé? Ezekre és a hasonló kérdésekre ugyan választ keresnek a szakemberek — tervezők, szociológusok, építészek — de a teljes bizonyosság aligha érhető el. Hiszen akad, aki az új házban is csaknem úgy él, ahogyan a régiben megszokta — a konyhában zsúfolódik a család —, s van, aki csak a legszemélyesebb holmijait vitte magával, minden máson túladott, amikor költözött, s frissen vásárolt bútorokkal, más eszközökkel rendezkedett be. Voltak, akik sírva hagyták el megszokott otthonukat, mások szinte repültek. Sokaknak segített az egész rokonság, a munkahely, a munkatársak közössége az építkezésben, s jóné- hány családot szigorú takarékosságra szorít az adósság. A fiatalok alig berendezkedve ezer szükséges holmit nélkülözve is a csodák birodalmának tartják új, saját, önálló otthonukat, s megtörténik, hogy — egyre több ilyen esetet ismernek a tanácsok — a várakozó az ötödik felkínált lakást sem fogadja el. Magunkat csapnánk be, ha azt gondolnánk, hogy az egymillió új lakás csupán építőipari — s kapcsolódva sok más iparterületi — teljesítmény. Mozgatója ez a népesség vándorlásának — az ún. migrációnak —, befolyásolója a népszaporulatnak, lényeges tényezője a kereskedelmi forgalomnak. (Bútort 1960-ban 1,6 milliárdért, tavaly 6,5 milliárd forintért vásároltak az országban.) S persze, döntő eleme az egyéni sorsoknak, életutak alakulásának is. Mert sűrű eset például, hogy a tanácsnak szanáláskor egy lakás fejében hármat kell adnia; az addig együtt élő három család, szülők és gyermekek, a maguk útját akarják járni. Az sem mellékes, hogy a frissen felhúzott falak hol magasodnak, mert hisz’ — a fővárostól eltekintve — először csak 1973-ban épült több lakás a városokban, mint a községekben. Mivel mélyről kezdtük, először a mennyiség döntött. Most jutunk el addig, hogy fokozatosan a lakások minőségére — felszereltségére, alapterületére stb. — helyeződik át a figyelem, fenntartva a lakásépítés magas, nemzetközileg is az élmezőnyben helyet adó szintjét. Ezt igazolja az az elhatározás, hogy az ötödik ötéves tervben — ismert gazdasági gondjaink ellenére is — 420 —440 ezer lakás kerüljön tető alá, s ebből az állami lakások száma 150—160 ezer legyen. Ez újabb másfél millió embernek teremt jobb életkörülményeket, azaz 1980-ban majd elmondhatjuk: az ország minden második lakosa a legutóbbi húsz esztendőben épült új falak között rendezkedhetett be! Nincs szó ' ajándékról. Egy egész ország dolgozott, dolgozik meg keményen ezért és így az öröm is mindannyiunké. Mészáros Ottó Havanna A Kubai Kommunista Párt első kongresszusának vasárnap esti ülésén újjáválasztott Központi Bizottság hétfcjn délelőtt zárt ülést tartott, amelyen megválasztotta a párt első és má- sódtitkárát, a Politikai Bizottságot és a titkárságot. A hétfői utolsó munkanapon ezután ismét plenáris ülésen folytatódott a tanácskozás. Az elnöklő Fabio Grobart, a párt egyik megalapítója bejelentette, hogy a párt első titkárává ismét dr. Fidel Casro Ruzt választották meg A Kubai Kommunista Párt első kongresszusának ötödik munkanapján, vasárnap a küldöttek újabb fontos dokumentumokat fogadtak el, amelyek a párt és az ország életének további területein jelölik meg a következő években követendő politikát. Szombaton — mint jelentettük — a kongresszus már jóváhagyta a többi között a párt programnyilatkozatát, az új alkotmány irányelveit és a párt szervezeti szabályzatát. A vasárnap megszavazott dokumentumok közül kiemelkedik az ötéves tervről, a marxizmus—le- ninizmus tanulmányozásáról, az ideológiai harcról és a külpolitikáról szóló határozat. Az ötéves terv irányelveiről tárgyaló munkabizottság jelentését Osvaldo Dorticos köz- társasági elnök, a párt PoliFergeteges tap« fogadta a bejelentést: a kongresszus résztvevői hosszú pjerceken át, helyükről felállva ünnepelték, éltették Fidelt. A párt másodtitkára ismét Raul Castro Ruz lett. Tizenhárom tagú Politikai Bizottság tagja lett: Fidel Castro, Raul Castro, Juan Almeida, Armando Hart, Osvaldo Dorticos, Ramiro Valdes, Guillermo Gracias, Sergia del Valle (akik eddig is a PB tagjai voltak), továbbá Blas Roca, I tikai Bizottságának tagja terjesztette a küldöttek elé. Hangoztatta, hogy az 1976—80-as időszakra szóló első kubai ötéves terv kidolgozásában nagy biztonságot nyújtottak azok az egyezmények, amelyek a szocialista közösség országai között születtek a nemzeti tervek ösz- szehangolásáról és a kölcsönös árucseréről. A köztársasági 'elnök külön méltatta a Szovjetunióval kötött szerződések jelentőségét, hangsúlyozva, hogy azok a szovjet párt, kormány és nép internacionalista szellemének újabb bizonyítékai, s erre a szolidaritásra Kuba mindig számíthatott és ma is számíthat A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta az ötéves tervről szóló irányelveket. A marxizmus—leninizmus taJose Ramon Machado, Carlos Rafael Rodriguez, Pedro Miret és Arnaldo Milian. A Központi -Bizottság a titkárságot ismét korábbi összetételében egyhangúlag megerősítette. Ügy döntött, hogy a titkárságot akkor választja újjá, amikor — a kongresszus határozatának megfelelően — végrehajtják az ország közigazgatásának átszervezését A titkárságnak azok a tagjai, akiket a Politikai Bizottságba választottak, megtartják funkciójukat a titkárságban. nulmányozásáról szóló állásfoglalás kiemeli, hogy ez a munkásosztály tudományos ideológiája, s a párt a munkásosztály élcsapata. Ahhoz, hogy ezt a szerepet betölthesse, tagjainak, vezetőinek ismerniük kell a marxizmust—leninizmus t. Az ideológiai harc fontosságát méltató határozat kiemeli annak szükségességét, hogy egy pillanatra se szűnjön meg a küzdelem a forradalmárok sorainak egységéért, hogy állandóan hangsúlyozni kell az ideológiai feladatokat a gazdasági, politikai és társadalmi haladás megalapozása érdekében, A kongresszuson megszavazott szöveg aláhúzza a békés egymás mellett élés sikereinek megszilárdításáért és egyete- (Folytatás a 2. oldalon) Épül az Univerzá! áruház Békéscsabán Békéscsabán 8 ezer négyzetméteres, háromszintes Unizerzal áruház épül. Ez lesz a Tiszántúl legnagyobb üzletliáza (MTI fotó—Ilovszki Béla) II Kubai KP kongresszusának dokuien’uma! az új alkotmány irányelveiről, az ideológiai harcról s az eisä ötéves tervről
