Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

Korszerű szerkezet — növekvő hatékonyság Huszonhárom évvel ezelőtt összeállt 18 kisiparos és szövet­kezetét alakított, mint utólag kiderült, nem is akármilyet. Ez a szövetkezet termelését évről évre növelve a kezdeti 670 ezer­től eljutott a 300 millió forint termelési értékig. Kétszer kap­ta meg a Kiváló Szövetkezet c ímet és legutóbb az OKISZ el­nökségének vándorzászlaját. Így kezdhetnénk a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet bemutatását, ha egyáltalán szüksége lenne ilyesmire. Hi­szen termékeit: az asztali lám­pákat, csillárokat, villanyvasa­lókat, kávéfőzőket, hősugárzó­kat, villanyszerelési és vastö­megcikkeket nemcsak hazánk­ban, de a szocialista és a tőkés­országokban egyaránt ismerik. Szolgáltatásait több tízezer em­ber veszi igénybe. Termékváltás A szövetkezet jövője szem­pontjából döntő fontosságú volt, amikor az alapítást köve­tő második évben felépült a vasöntöde, majd megkezdték a csempetűzhely gyártását. Több »mint másfél évtizedig nagyon Szilveszter az Express szervezésében Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda békéscsabai ki­rendeltsége gazdag szilveszteri programot kínált az idén a fiata­loknak. Mintegy negyvenötén in­dulnak december 30-án a Ma- gas-Tátrába, hogy ott búcsúztas­sák az Ö-évet, s a hegyek között kipihenve magukat január. 2-án élményekben gazdagon térjenek majd haza. A Kner Nyomda és a Pamutszövő KlSZ-alapszerve- zete kezdeményezésére az uta­zási iroda Németországba is szervezett utat az idén. Az üze­mek KISZ-esei Lipcsében töltik, majd az év utolsó éjszakáját. Ugyancsak sok élményt, s kelle­mes szórakozást ígér az a prá­gai út, amelyre december 29-én indulnak a fiatalok Azoknak, akik Magyarországot nem akar­ják elhagyni, Egerbe indítanak utat december 30-án. len volt persze elismerni; „nem hisz abban, hogy a Szovjetunió­nak támadó szándékai lenné­nek akár Nyugat-Európával, akár az Egyesült Államokkal szemben”. Ennek híján azt a módszert választotta, hogy ke- veselte a Helsinki óta elért eny­hülési eredményeket és ezért önkényesen a szocialista orszá­gokat tette felelőssé. Kissinger amerikai külügyminiszter meg­ismételte ugyan az enyhülés fo­lyamatának fenntartásáról val­lott ismert álláspontját — ugyanakkor számos kérdésben arra vállalkozott, hogy a „Luns- vonalat” alátámassza. Így rend­kívüli élességgel fogalmazott Angola ügyében, ahol az egész világ előtt ismert nyugati inter­venciót egy „szovjet beavatko­zás” jelenlétével próbálta indo­kolni. Hasonlóan támadó hang­nemben elemezte a dél-európai helyzetet — beleértve Spanyol- ország várható problémáit is, amely pedig nem tagja a NA- TO-nak. llymódon a Helsinki után tartott első NA^O külügyminiszteri ér­tekezlet valójában kevesebbet beszélt az enyhülés meglevő lehetőségeinek alkotó kihaszná­lásáról — mint az enyhülés akadályairól. A fő következte­tés a hadügyi és külügyi ta­nácskozás után mindenképpen az, hogy a NATO magatartása és vezetőinek hangvétele né­hány árnyalattal keményedéit. — i — e Portré egy ipari szövetkezetről sokféle terméket gyártottak. A kályhacsőtől a húsdarálóig. A IV. ötéves terv éveiben a szövet­kezet középüzemmé fejlődött. Az erre a tervidőszakra előirányzott 949 millió forintos termelést ér­tékben már ez év szeptemberé­ben mintegy 200 millió forinttal, exporttervét pedig 24 százalékkal teljesítette túl. A legfontosabb feladat a-gyárt- mányszerkezet korszerűsítése, a nem gazdaságos termékek gyár­tásának a megszüntetése volt. Ezt sikeresen hajtották végre, hiszen ma már csak a hazai és a világpiacon keresett, gazdaságo­san előállítható termékeket gyártják. Hazánkban elsőként itt kezdték meg a hőfokszabályozós vasaló előállítását, amelyből há­rom évvel ezelőtt 30 ezret, 1973- ban már csaknem 82 ezret ké­szítettek. A lakásvilágítási cik­kek választékát mintegy 20 tí­pussal bővítették. A termékszer­kezet sikeres átalakítását jelzi, hogy a fő profilnak számító vil­lamossági cikkek termelése ér­tékben 1971—74 években 72 mil­lió forintra emelkedett. Persze, a szerkezet átalakítása anyagi ráfordításokat is igényelt. A leg­utóbbi négy évben a húsgépgyár- tó csarnok, a lámpaüzem, a ka­zánház, a festőüzem építésére, az autószerviz bővítésére, a galva- ! nizáló üzem rekonstrukciójára 27 ! millió forintot költöttek. Még eb­ben az évben átadják a 3100 négyzetméter alapterületű üzem­csarnokot, amelyben a csiszoló, forgácsoló, a présüzem, valamint az alumíniumöntöde kap helyet. Az idei beruházások összértéke eléri a 32 millió forintot. Rugalmas export ' A termékszerkezet kialakítása szoros összhangban van a nem­zetközi gazdasági kapcsolatokkal. A szövetkezet ez évi gazdasági munkáját a Központi Bizottság decemberi határozata szabta meg, amely nagy súlyt helye­zett a vállalatok, szövetkezetek exportkötelezettségeinek a tel­jesítésére. Természetesen az alapanyag- árak emelkedése, az alkatrészek hiánya gondot okozott ebben a szövetkezetben is. Ennek elle­nére a szocialista országokba irányult export értéke egy év alatt 4 és fél millióról 14,8 mil­lió forintra nőtt. Igaz, a tőkés exportnál némi lemaradás van. De ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a Hollandiába szál­lítandó kilincseknél a tőkés partner 14 millió Ft-ról három millióra csökkentette a rende­lést és ezt a kiesést vasalóval, húsgéppel és kávéfőző-alkatré­szekkel kellett pótolni más nyugati piacokon, már merő­ben más a helyzet. Ez a piac­hoz való rugalmas alkalmazko­dást jelenti. Az export h té- konysága tehát igen fontos ■mércéje a termelési szerkezet korszerűségének. Ezért a ter­melés állandó fokozása a cél. Ügy tűnik, ezt szem előtt tart­ják Szarvason, hiszen világító és fűtőtestekből ebben az esz­tendőben 98 millió forint érté­kűt értékesítettek, ez az összes eladás 40 százalékát teszi ki. Háztartási kisgépekből 27, va­salóból 22. kilincsekből, zárak­ból 14 millió forint volt az ár­bevétel. És hogy termékeiket kedvelik mind a hazai, mind a külföldi fogyasztók, az a jó mi­nőségnek is köszönhető. Új technológiák A termelési és a fejlesztési célok végrehajtásának, a haté­konyság növelésének egyik leg­fontosabb feltétele az üzem- és munkaszervezés korszerűsí­tése. Hiszens üzemszervezés nél­kül nem lehet új termékeket gyártani, új eljárásokat beve­zetni. Az utóbbi három évben korszerűsítették a galvanizáló technológiát, új festési éljárá­sokat dolgoztak ki, korszerűsí­tették az ügyvitelt. Takarékos- sági tervet készítettek, amely a technológiák változtatását, a drága anyagok olcsóbbal való helyettesítését, az energia gaz­daságos felhasználását írja elő. Ebben az évben több mint két­millió forintot sikerült megta­karítaniuk. A termelési szerkezet átala­kításában a hazai és a saját műszaki gárda által kidolgozott tudományos eljárások mellett nagy jelentősége van a külföldi technológiák alkalmazásának. így került sor a teflon bevonatú vasalótalp licencének megvá­sárlására. Ez jó „húzásnak” bi­zonyult, mert az egyik legkorsze­rűbb technológia került be az országba, amelynek piaci „élet­görbéje” felfelé ível. Miért megy jól a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetnek? — tehetné fel valaki a kérdést. A válasz némiképp az eddig leír­takból is kiviláglik: azért, mert vállalkoznak, kockáztatnak. A szövetkezet kollektíváját, szoci­alista brigádjait a közös célok iránti felelősségérzet tölti el, s egyenként is meg akarnak felel­ni a növekvő követelményeknek. Seres Sándor Bővítik a BARTDV keltetőjét A magyarbánhegyesi BARTÖV évente folyamatosan mintegy 7 millió húshib,rid naposcsirkét értékesít, ami 35 millió forint ár­bevételt jelent. A naposcsibék 95 százalékát a környék közös gazdaságainak, a többit pedig a háztáji gazdaságoknak juttat­ják. Előzetes tervek szerint az V. ötéves tervben bővítik a kel­tetőt. Évente 10—12 millió naposcsibe értékesítésére készülnek. Szatmári Piroska ellenőrzi a keltetésre gépbe rakott tojásokat Fotó: Szekeres Milyen as a Hsendvicsvaj ? IJj termék a tejiparnál Nem a legsikeresebb eszten­dejét zárja a Tejipari Vállalat. Különösen a felvásárlásban van gondjuk, hiszen ebből éves ter­vüket várhatóan, csak 92 szá­zalékra teljesítik. Pénzben ki­fejezve ez négymillió forint ki­esést jelent. Ez különösen a gyulai gyárat érinti leginkább, vállalati szinten itt a legna­gyobb arányú a lemaradás. A szakemberek szerint ez az év volt a mélypont, a jövő év­iéi kezdődően már várható né­mi emelkedés. A legnagyobb mérvű javulás csak 1977-ben lesz, akkor kezdi majd érez­tetni hatását a szarvasmarha­program. Nemcsak ettől vár­nak több tejet, hanem attól az intézkedéstől is, hogy január 1- től emelik a tej felvásárlási árát. Az első osztályú úgyneve­zett téli tejet, az eddigi 5 fo­rint 10 fillér helyett 40 fillér­rel, a nyárit 25 fillérrel maga­sabb áron veszik át a terme­lőktől. Ami a termelést illeti, ött már sokkal kedvezőbb a hely­zet. Várhatóan 3-4 százalékkal teljesítik túl éves tervüket. So­kat jelent az, hogy mivel a po- rító kapacitását nem tudták ki­használni, a tejporgyárban ezért a BÖV részére 50 vagon tojásport készítettek, összessé­gében eredményesnek mondható a tejipar tevékenysége, hiszen vállalati szinten 67 millió forint lesz a* nyereségük. Ennek is kö­szönhető, hogy az idén csaknem 5 százalékos bérfejlesztést si­került megvalósítani. A gyulai gyár az idén — a tavalyihoz hasonlítva — 10 millióval több, összesen 430 milliós termelési értéket állít elő. Jövőre főleg a porító üzemrész kapacitását bővítik tovább Er­re mintegji 5 millió forintot költenek. Az elképzelések sze­rint két új kazán beállításával 20 ezer literrel több tejet tud­nak majd feldolgozni. Á gyár­ban nemrégiben új terméket ál­lítottak elő, a szendvics vaj­krémet. Ez már egyik eredmé­nye a korszerű táplálkozásra való törekvésnek. A szendvics­vaj zsírtartalma alacsonyabb mint a, tea vajé, de ugyanolyan az aromája, jól kenhető, tovább tárolható, esztétikus a csomago­lása. És ami szintén nem elha­nyagolható olcsó is, 20 deka­gramm ára 10 forint. Ami a jövőt illeti, a gyulai gyárban továbbra is főleg a vajgyártásra rendezkednek be. A nagybánhegyesi üzemben saj. tot és túrót, a gyopárhalmiban túrót és ízesített krémtúrót gyártanak. Ami továbbra is megoldatlan — már évek óta — az az iskolatej ügye. Jó len­ne már ebben a kérdésben is mihamarabb megoldást találni. B. O. Készül a szendvicsvaj

Next

/
Thumbnails
Contents