Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
A Itoaúii programban Új hidak a Körösökön — Felújítják a MÁV Orosháza—szarvasi vonalát — Korszerűsítik a 44-es utat — Tanácsi utak fejlesztése Az V. ötéves terv idején igen jelentős közúti program valósul meg megyénkben. Dr. Takács János, a megyei tanács osztály- vezetője kérdésünkre elmondotta, hogy az 197ö-ban induló beruházásokat már pontosították a KPM-mel. A munkák közül kiemelten a közúti építő programban 182 millió forintot fordítanak a köröstarcsai híd, a körösladánvi Körös-híd építésére és a 44-es főközlekedési út további korszerűsítésére. A MÁV megvizsgálta az Orosháza—Szarvas közti vasút müsza— Postabővítés 1 ki állapotát. 1978-ban elkezdik a pálya felújítását. A tanácsi kezelésben levő utak korszerűsítése is a legsürgősebb feladatok közé kerül. Az V. ötéves tervben erre a célra 300—400 millió forintot fordítanak csak Békés megyében. A posta felkészült a békéscsabai beruházás megvalósítására, ugyanakkor a megyében ót kisebb postahivatalt építenek. Gyulán befejezik a postai rekonstrukciót, a Volán Tröszt pedig Szarvason és Szeghalmon nagyobb fejlesztést programoz. Értékelték a kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatait A Békés megyei Állami Épí-1 tóipari Vállalat szakszervezeti j bizottsága december 16-án kibővített ülést tartott, amelyen részt vettek a műhelybizottsági titkárok is. A testületet Korek Ferenc igazgató tájékoztatta a középtávú, az öt évre szóló kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatairól. Többek közt elmondta, hogy a szerződés előírásait — kisebb-nagyobb hiányosRádiójegyzet \ Lányok, asszonyok Békés megyében * A két hónapig tartó Békés £ megyei rádióakció egyik befeje- • ző műsora volt a Lányok, asszo- ! nyok legutóbbi adása, amely ez- : úttal a Viharsarokból jelentke- £ zett. A szerkesztő Balyó Mária • és munkatársai, a Lányok, asz- • szonyok műsorában a Békés me- jj gyei nők hétköznapjait igyekez- 5 tek bemutatni. A riporterek, akik • megyénk több helységéből is je- ■ lentkeztek, a félórás műsorban : néhány hasznos beszélgetést is £ készítettek. • A Békéscsabai Kötöttárugyár- £ ban, a kongresszusi zászlóval ki- ; tüntetett Dózsa György Szocia- ! lista Brigád nötagjai például a ! termelékenység növelésének egy £ nagyon egyszerű módját „talál- £ ták fel”. Zsótér Mihályné, aki ! állandóan 160—170 százalékra Z teljesíti a tervét elmondotta, : hogy nincs semmi különös mód- £ szere csak az, hogy becsületesen ; kihasználja a munkaidőt. „Ha • már úgyis benn vagyok a gyár- S ban, akkor a munkaidő alatt : odafigyelek a munkára” — ■ mondta. Milyen jó lenne ezt a ■ módszert szélesebb körben is el- • terjeszteni... : A sarkadi Lenin Tsz nőbizott- j ságának tagjaitól megtudtuk, • hogy az italozó férjek kereseté- ; nek letiltására is több lehetőség £ volna, ha a feleségek bátrabban • kérnék a társadalmi szervek se- ■ gítségét. Érdekes volt a Szarva- £ son készített riport, amelyben ■ Simonné, Kiss Ibolya tudomá- • nyos kutató, a rizsnemesítéssel • foglalkozó osztály vezetője be- : szélt munkájáról. Az egész mű- ; sorban az ő szavaiból rajzolódott ■ ki leginkább a háziasszony ké- j pe is, hiszen komoly tudományos : munkája mellett szabad idejében ; is hasznos szenvedélynek hódol, I amikor a különböző népek rizs- : receptjeit gyűjti. : A Lányok, asszonyok műsora £ nem akart semmi újat felfedez- • ni Békés megyében. Vállalt fel- • adatát így is teljesítette, hiszen : reális képet rajzolt asszonyaink £ hétköznapjairól. Bár, ha egy ki- ■ csit színesebbre, frissebbre sike- ! redik az összeállítás, az bizony : a műsor előnyére szolgált vol- £ ■a. (Andódy) Z Ságoktól eltekintve — rendszeresen teljesítették. Ez annak is köszönhető — mint mondotta —, hogy á kollektív szerződést menet közben hozzáigazították az élet követelményeihez, azaz szükség esetén módosították egyes rendelkezéseit. Tájékoztatójában szólt arról, hogy a jövőben még nagyobb gondot szükséges fordítani a túlórák csökkentésére, valamint a társadalmi ösztöndíjak arányának növelésére. Az ülésen Korek elvtárs ismertette a következő öt évre szóló kollektív szerződés főbb célkitűzéseit. Hangsúlyozta, hogy ennek összhangban kell lennie a vállalat középtávú tervével. Ennek megfelelően az elkövetkező öt esztendőben 40—45 százalékkal növelik a termelést, mindé nekelőtt a hatékonyság és a termelékenység emelésével. Ezzel egyidőben erőfeszítéseket tesznek az állóeszközök gyorsabb fejlesztésére. Amint a tájékoztatóból kitűnt: az újabb szerződés a következő három legfontosabb feladatot határozza majd meg: 1. A munkaerő- és bérgazdálkodást. 2. a szakképzést és továbbképzést, 3. a szociálpolitikai feladatokat. Az szb alapos vita után mind a végrehajtásról, mind az új kollektív szerződés főbb célkitűzéseiről szóló előterjesztést elfogadta. Ennek alapján a közeljövőben a vállalati szakszervezeti tanácsülés elé kerül majd ez a fontos napirend. Koncert és ünnepség Békéscsabán A Békéscsabai Szimfonikus Zenekar december 16-án este tartotta hangversenyét Jancso- vics Antal vezénylésével a színházban. Közreműködött két énekes, Somorjai Paula szoprán és Prevoz János tenor, továbbá Mező László gordonka- művész és Matuz István fuvolás. Fellépett a műsorban az orosházi madrigálegyüttes is, melynek karigazgatója Szoko- lay Bálint. A hangverseny után a megyei művelődési házban ünnepség keretében adta át Jancsovics Antal karmesternek Hagymási Sán. dor a megyei tanács elnökének dicsérő oklevelét a vele járó pénzjutalommal. Jancsovics Antal három éven keresztül állt a zenekar élén, vezetése alatt több fesztiválon — Szolnokon, Veszprémben, Baján — vettek részt kiemelkedő sikerrel. Működése eredményességét jelzi még a zenekar miskolci és fertődi meghívása is, valamint az évenként sorra került 10—15 munkáshangverseny a megyében. Jancsovics Antal most megválik a zenekartól és Győrbe távozik. Ugyanezen a kis ünnepségen a zenekar hét tagja kapott törzsgá rda-elismerést. Vizsgálódás a közművelődésről „A pártirányítás akkor jó, ha a kulturális nevelömunka a párt- munka szerves részét alkotja, illetve mint eszközrendszert helyesen, tudatosan állítják szocialista céljaink szolgálatába... A munkahelyi vezetők, különösen a gazdasági vezetők közművelődési szemlélete igen fontos feltétele a határozat végrehajtásának.” A párt békéscsabai városi bizottsága körültekintő és részletekre kiterjedő ellenőrzést végzett a Központi Bizottság 1974. március 19—20—i közművelődési határozatának végrehajtásáról, a határozat megvalósulásának bonyolult folyamatairól. Az ellenőrzés 20 munkahelyre, a megye- székhelyen működő kulturális intézményekre, a városi tanács középtávú intézkedési tervére, a városi KISZ-bizottság akciótervére és 50 pártszervezet írásos intézkedési tervére, az adott időszakig megjelölt feladatok-teljesítésének vizsgálatára terjedt ki. A cikkünk elején idézett két mondat jelöli meg leginkább a vizsgálódás indítékát, azt, hogy felderítve az eredményeket, a jó módszereket, de a lazaságokat, a hibákat is, javítsa a pártszervezetek irányító tevékenységét, és a vezetők közművelődési szemléletére, annak kialakulására is hatással legyen. o Meglepetésként kell elkönyvelnünk a megállapítást, hogy a városi pártbizottság irányítása alá tartozó pártszervezetek kétharmadában foglalták csak intézkedési tervbe a közművelődési feladatokat. Jelentős az ipari nagyüzemek jó példája, és az, hogy a város termelőszövetkezeteiben szintén kivétel nélkül megszerkesztették a közművelődés helyzetét javító elgondolásokat és meg is kezdték azok megvalósítását. A megvizsgált tervekből kiderült, hogy a munkahelyi vezetés közművelődési szemlélete sokat változott, magyarán: akadnak olyan helyek is, ahol már ott tartanak, hogy a vezetés a köz- művelődés kibontakozását segíti, holott nem is olyan régen már azt is az eredmények közé soroltuk, ha nem gátolták azt. Elismerésre méltó a felismerés, hogy a dolgozók általános és szakmai ismereteinek folyamatos bővítése nélkül országot formáló terveink megvalósítása szenvedhet csorbát. Ez pedig olyan kemény törvényszerűség, melyet figyelmen kívül hagyni már nem szűklátókörűség, hanem az össztársadalmi érdek ellen való vétség. A vizsgálódás közben az is világossá vált, hogy nem kis feladatot jelentett a pártszervezetek irányító munkájának alapját képező tervek elkészítése. „A legnagyobb gondot az jelentette” — hangsúlyozza az elemzés — „hogy milyen közművelődési feladatok jelentkeznek a termelő területeken?” Nyilván azért, tesszük hozzá saját véleményünket, mert a tervek elkészítői nem tanulmányozták kellő mélységben a kiindulópontot, a Központi Bizottság 1974. évi határozatát, másrészt pedig nem mérték fel szintén kellő alapossággal — a munkahely adottságait, a dolgozók érdeklődését, igényeit és a kulturális hagyományokat. Ezért kénytelen megállapítani az elemzés (mely közel sem csak Békéscsabán lehet érvényes), hogy „több tervben és bizonyos feladatokban általánosak az elhatározások.” Ha ehhez hozzátesszük azt a tapasztalatot, hogy a városi tanács középtávú tervében is fellelhetők általánosságok — akkor tárgyilagos megítélés szerint a vizsgálat a lehető legjobbkor derített fényt a közművelődési párthatározat végrehajtását hátráltató körülményekre. Elvileg tisztázott a kérdés: a közművelődés irányítása állami feladat Az is, hogy a munkahelyeken a gazdasági vezetés szemléletén és közművelődési készségén nagyon sok múlik, még abban az esetben is, ha a párt- szervezet feladata magaslatán állva, a vezetés rendszeres beszámoltatásával tartja ébren a közművelődés újabb és újabb lehetőségeinek kutatását, alkalmazását. e Hosszú oldalakon összegzi a városi pártbizottság a vizsgálódás eredményét az intézkedési tervek teljesítéséről az adott időszakig. Félreérthetetlen első, és leglényegesebb tapasztalatuk, mely szerint ,,a munkahelyek nagy többségében a személyi feltétel nem megoldott, a vállalati irányításban munkakörileg nincs ennek a munkának felelőse.” Ennek ellenére „több helyen kialakították, illetve megerősítették a már meglevő vállalati kulturális bizottságot, az üzemekben fontosnak tartják, hogy a különböző közművelődési formák (-klubok, szakkörök stb.) élén jól felkészült, rátermett vezetők álljanak”. Az érem másik oldala már nem ilyen fényes: „A közművelődési munka tárgyianyagi feltételeiben kismértékű előrehaladás történt... A beruházásokra fordított összegek általában nem jelentősek.” Adatokkal is szolgál a vizsgálódás. Például olyannal, hogy 1974-ben 54 munkaterületen 182 forint kulturális ráfordítás jutott egy dolgozóra, mely a tervek szerint ebben az évben 215 forintra kell hogy emelkedjen. A probléma csak az, tehetjük hozzá, hogy az említett tavalyi és idei pénzösz- szeget nincs mihez viszonyítani (korábbi évek helyzete), az átlagok fehér foltokat is takarhatnak, és az sem biztos, hogy ahol magasabb az egy dolgozóra jutó összeg, azt korszerű közművelődési alkalmakra használják fel. Meg is jegyzi az elemzés, hogy „a felhasználást menet közben döntik el” és „nem a kulturális nevelőmunka feladatai és a munkaformák támogatása céljából előre megszabottan”. Egyszóval, elég nagy tételt képvisel az „egyéb” kategória, a tsz-ek_ ben — például — a „kulturális kirándulások” jelentik a döntő tételt. Hogy ez meddig jó, és mikor válik a közművelődés teljesebb kibontakozását gátló tényezővé, esetenként lehetne eldönteni. A közösségekre támaszkodó, közösségekben folyó közművelődési alkalmak, törekvések — á vizsgálódás szerint — bővültek Békéscsabán. A szocialista brigádokkal való törődés „minden szinten fokozódott”. Elgondolkoztató és helyzetfelmérésre ösztönző következtetés viszont az, hogy: „A szakmai-politikai képzésben figyelemre méltóak az eredmények, ennek hasznosítása a közművelődésben azonban az elején tart.” Véletlen-e, hogy „akadnak olyan tsz-vezetők, ahol a szocialista brigádok kulturális vállalásaitól, értékelésétől eltekintenek”. Kérdés, hogy miért? Mert az a véleményünk, hogy az adott körülmények között ezek a vállalások úgy sem teljesíthetők? Vagy mert valóban lényegtelennek tartják az egészet? Mindkét nézőpont elvetendő, káros. Ck Külön részben sorolja fel az elemzés azokat a tapasztalatokat és következtetéseket, melyeket a megyeközpont állami, társadalmi szerveinél és a kulturális intézményekben szereztek. Itt azt vizsgálták, hogy a határozat szellemében miként fejlesztették tovább közművelődési tevékenységüket? A városi tanács középtávú tervéről már szóltunk, végrehajtásáról megjegyzi még az elemzés azt, hogy „az irányítás koncepcióinak konkrét kidolgozottsága fontos feltétel.” Hasznosnak ítélik meg a KISZ városi bizottsága akció- programjának azt a törekvését, hogy az önművelést szorgalmazzák változatosan, sok formát ajánlva. A bírálat viszont azt jegyzi meg, hogy „nem kielégítő a KISZ kezdeményezése a műkedvelő mozgalmak kibontakoztatásában”. Az ifjúsági és úttörőház közművelődési nyitottsága jó példa, a TIT városi elnöksége szintén sokat tehet azért, hogy az üzemi ismeretterjesztés a számadatokon túl is mind hatékonyabb legyen. A megyei jellegű, Békéscsabán székelő kulturális intézmények munkáját elismerve a vizsgálódást végzők azt is kénytelenek voltak megállapítani, hogy ezek az intézmények (Megyei Művelődési Központ, Jókai Színház, Moziüzemi Vállalat, Munkácsy Mihály Múzeum, Megyei Könyvtár) „mérlegelték, de nem alakítottak ki terveiket arra, hogy városi feladataik ellátását hogyan javítsák”, habár „minden intézményben történtek kezdeménye, zesek”. Kitűnt a vizsgálódás során, hogy ezek a kezdeményezések sikeresek is, de olykor csak formálisak. Például „a Megyei Művelődési Központnak 20 vállalattal van kapcsolata, amely azonban sok esetben alkalmi jellegű”. A színházról szólva azt olvashatjuk, hogy Békéscsaba üzemei 860 színház- bérletet vásároltak, ez az össz- bérletezők 25 százaléka. Kérdés azonban, hogy a 860 bérlettel ott vannak-e minden előadáson a békéscsabai üzemi munkások ? Napi probléma, hogy papíron telt ház van, a színház nézőterén mégis üres széksorok ásítanak. Sikeres fordulat tapasztalható a múzeum munkájában, közművelődési csoportjuk létrehozásával máris többszörösére emelték a békéscsabai, elsősorban üziemi látogatók számát. Számos részterületen időzhetnénk még a vizsgálódásból ösz- szeállított elemző tanulmányt olvasva. Zárjuk a gondolatébresztést a következtetésekkel, melyek a feladatokat összegzik: a közművelődési párthatározat végrehajtásának kiteljesítése érdekében múlhatatlanul szükség van a szubjektív feltételek javítására; arra, hogy a párt- szervezetek az állami, gazdasági vezetést a közművelődési szemlélet és tevékenység jobbítására ösztönözzék; hogy mindenütt megalakítsák a kulturális bizottságokat, és az adott anyagi-tárgyi feltételeket észszerűen használják fel, és megfelelően koncentrálják azokat. Világos tennivalók. Hogy miért, visszatérni a már elmondottakra, újból hangoztatni sokszor elhangzott igazságokat terveinkről, céljainkról, jövőnkről — felesleges. A tetteké legyen ezután a szó. S. E. A Békés megyei Méretes Szabók i és Szűcsök Ipari Szövetkezet békési telephelyre több évi gyakorlattal rendelkező GÉPIVARRÓNÖKET keres, egyműszakos munkakörbe. Bérezés teljesítmény szerint. Jelentkezni lehet a szövetkezet központjában, BÉKÉSCSABA, Csaba u. 4. sz., a személyzeti vezetőnél. 5 iimmwssi ' 1975. DECEMBER X». /
