Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-14 / 267. szám

Vietnami emlékek 2» LIEN XO Átkelőhely »Vörös folyón Hanoi utcái reggeltől estig tele vannak csillogó szemű, vi­dám gyerekekkel. S Hanoi gye­rekserege érzékeny műszerhez hasonlóan mutatja a vietnami­ak Szovjetunió iránti rokon- szenvét, megbecsülését Amikor Hanoi utcáin egyedül sétáltam, a járdán játszadozó gyerekek ugrándozva, kórusban kiáltot­ták utánam: lien xo, szovjet ember, minthogy ők minden európaiban szovjet embert lát­nak­A vietnami gyerekek ajkán tisztelettel ejtett lien xo Is mu­tatja, hogy Vietnam népe nagy­ra értékeli azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújtott az amerikai imperializmus ag­ressziójával szembeni harcuk­hoz, népgazdaságuk fejlesztésé­hez. A honvédő háború éveiben a Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak nyújtott összes se­gítség csaknem 70 százalékát a Szovjetunió adta. Vietnamban számon tartják azt is, hogy a francia gyarmatosítók agresz- sziója felett 1954-ben kivívott győzelmet követően a VDK-ban több mint 150 nagy. népgazda­sági jelentőségű vállalat épült szovjet segítséggel. ffiszak-Vietnam vidékeit jár­ván mindenütt találhatunk szovjet segítséggel épült üzeme, két. A festői szépségű Ha Long- öböl partján, a tenger és he­gyek által határolt völgyben ha. talmas betonépületek emelked­nek: a szovjet műszaki közre­működéssel nemrégiben üzembe helyezett Changha-i bányagép­javító kombinát egységei. A Changhaban felépült gyáróriás a VDK gyors ütemben fejlődő gépiparának egyik legnagyobb vállalata, s a Hon Gay-í kő- szénterroelő ipari komplexum fontos eleme. A bányagépjavító kombinát kulcsfontosságú fel- adatokat old meg hiszen sok ezer szovjet aép segítségével a Hon Gay-medencében folyik a viláj? talán legjobb minőségű antracitjának külszíni kiterme­lése. A bányagépjavító kombi­nát üzembe helyezése óta hely­Lázár György sajtóértekezlete ben javíthatják és karban tart­hatják a hatalmas gépparkot A Vietnami Demokratikus Köztársaság gépipara nagy utat tett meg a mostani korszerű gyáróriásokig. Az első gépipari gyár építése az 1945. augusztu­si forradalom után három hét­tel kezdődött. Ez mezőgazdasági gepeket és felszereléseken ké­szítő üzem volt, amelyet a fran­cia gyarmatosítók agressziója miatt a dzsungelbe kellett kite lepítenl. A gépipar alapjainak lerakása azonban valójában, csak az 1954-1 genfi egyezmé­nyek aláírása, után kezdődhe­tett el. A vietnami gépipar fej­lesztéséhez nyújtott szovjet se­gítség fontosságát az Is mutat-, ja, hogy 1974-ben a VDK szer­számgépgyártásának száz szá­zalékát a szovjet segítséggel épült üzemek adták. A Szovjetunió értékes segít­séget nyújt Vietnamnak az 1976—1980 közötti ötéves terv éveiben is a szocialista ipar és mezőgazdaság fejlesztéséhez, a lakosság életszínvonalának eme, léséhez. A Vietnami Dolgozók Pártja s a VDK kormánya kül­döttségének moszkvai tárgyalá­sain aláírt kormányközi megál­lapodásban a Szovjetunió vál­lalta, hogy közreműködik a vi­etnami ipar és mezőgazdaság fejlesztésében, az 1976—1980. évekre előirányzott vietnami népgazdaság-fejlesztési tervek megvalósításában. S a szovjet kommunisták, a szovjet embe­rek számára —• mint a Le Duan vezette vietnami küldött­ség tiszte'etére adott ebéden el­hangzott pohárköszöntőben Leo- nyid Brezsnyev mondta — a vietnami néppel való szolidari­tás továbbra la a szív és az ész parancsa, az internacionalizmus elvei Iránti változatlan hűségé­nek kifejezője. Vietnam, gyors ütemű fejlődése az egész szoci­alista közösség érdeke, hiszen a Vietnami Demokratikus Köz­társaság a szocializmus szilárd délkelet-ázsiai előőrsévé vált. (Vége) Bőgő« László (Tolytatds az 1. oldalról) I következetesen és eredményesen törekszik földrészünk biztonsá­gának, az enyhülés folyamatá­nak, a különböző társadalmi rendszerű országok békés ésv- más mellett élésének erősíté­sére! „E tekintetben teljes egyetértéssel találkoztam olasz tárgyalópartnereim részéről — jelentette ki Lázár György, — A történelmi jelentőségű hel­sinki okmány értelmezése és gyakorlati megva1 ósításának ér­telmezése tekintetében egyetér­tés mutatkozott közöttünk, egy­Telex MOSZKVA Hans-Dietrich Gencher nyu­gatnémet külügyminiszter csü. törtökön repülőgépen hazauta­zott Moszkvából. A külügymi­niszter Walter Scheel-nek, az NSZK elnökének kíséretében tartózkodott a szovjet főváros­ban. A repülőtéren a nyugatnémet külügyminisztert Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek búcsúztatták, (TASZSZ) Üj-Delhl Űj-Delhiben megkezdődtek az indiai—magyar kereskedelmi tárgyalások a két ország 1976. évi kereskedelmi megállapodásá­nak megkötéséről. (MTI) Szolidaritási értekezlet Chiléért Nemzetközi chilei szolidari­tási értekezlet kezdődött csü­törtökön Athénben. A konfe­rencia titkárságán közel száz ország küldöttsége, politikai pártok, társadalmi, kulturális és ifjúsági szervezetek képvise­lői jelezték, részvételüket. A görög fővárosban tartózkodik már Romesh Chandra, a Béke­világtanács főtitkára. A magyar delegációt dr. Szentistváni Gyuláné, az Országos Béketa­nács alelrsöke vezeti. < A görög kormány nem volt hajlandó védnök» 3 let vállalni a konferencia felett, mivel nem ért egyet az értekezlet céljaival és a résztvevő küldöttségek ösz- szetételével. Ugyanakkor köte­lezettséget vállalt arra. hogy az Illetékes szerveket utasítja a konferencia zavartalan lebo­nyolításához szükséges feltéte­lek megteremtésére, (MTI) formán az a nézetünk, hogy to­vábbi erőfeszítésekre van még szükség az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételé­hez Európában. Hasonlóképpen egyetértettünk abban, hogy a politikai enyhülést katonai eny­hüléssel kell kiegészíteni". Lázár György a továbbiakban hangsúlyozta, hogy azonosak vol­tak a két fél nézetei a közel-ke­leti helyzet megítélésében, a ciprusi kérdéssel és a leszerelés problémájával kapcsolatban is. Ezután röviden tájékoztatta a sajtó képviselőit a magyar por litikai és gazdasági helyzetről, nem hallgatva el azt, hogy a világgazdaságban történt utóbbi változások kedvezőtlenül érin­tették a magyar népgazdaságot, amely azonban a tervgazdálko­dás és a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fű­ződő szőrös együttműködés ré­vén képes megbirkózni ezekkel a nehézségekkel. A magyar kormányfő ezután több mint fél órán keresztül vá­laszolt az újságírók kérdéseire. Az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy milyen politikai jelentőséget tulajdonít az előző nap aláírt magyar—olasz közös nyilatkozatnak, kijelentette: nagy politikai jelentőséget tu­lajdonít az okmánynak, mivel az világosan tükrözi a két or­szágnak azt a szándékát, hogy kapcsolataikat a helsinki doku­mentum szellemében kívánják fejleszteni. Rögzíti, hogy fontos­nak tartják a gazdasági és kul­turális kapcsolatok fejlesztését, s tanúsítja, hogy a két ország közös óhaja együttműködni a nagy világkérdések megoldásá­ban. Egy másik, a katonai enyhü­lés távlatairól feltett kérdésre válaszolva Lázár György rámu­tatott, hogy Magyarország a ma­ga eszközei és lehetőségei adta keretek között minden módon támogatni és segíteni akarja ezt a folyamatot. Magyarország nem nagyhatalom — mondotta —, s alapvető érdeke fűződik a kato­nai enyhülés kibontakoztatásá­hoz, a békéhez, a leszereléshez. A közös nyilatkozat azt a szán­dékot tükrözi, hogy ehhez mind­két fél hozzájáruljon. Számos kérdés hangzott el az olasz—magyar gazdasági kapcso­latokról, ezek állásáról és táv­latairól. A magyar miniszterel­nök ezzel kapcsolatban megis­mételte: a két ország közötti áruforgalom dinamikus fejlődé­sét (öt év alatt 60 százalékos növekedés) a Közös Piac barát­ságtalan és diszkriminatív lépé­se megtörte, de a kérdésről foly­atott eszmecsere als": Moro mi­niszterelnök részéről teljes egyetértés mutatkozott az iránt a magyar törekvés iránt, hogy a gazdasági kapcsolatokat a po­litikai kapcsolatok már elért szintjére kell emelni, s ennek érdekében számos területen meg­kezdődött a lehetőségek kimun­kálása. Lázár felhívta a figyel­met a vegyipar, az energetika és az élelmiszeripar terén kínálko­zó ipari együttműködés lehető­seire. A vatikáni látogatásával kap­csolatban feltett kérdésekre vá­laszolva a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy elégedett a VI. Pál pápával folytatott esz* mecserével, amely szívélyes, ba­rátságos légkörben folyt le. A magyar állam és a Vatikán kap­csolatai mindkét fél megállapí­tása szerint rendezettek és nor­málisan fejlődnek — mondotta végüL (MTI) A PKP nyilatkozata a kialakult helyzetről A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatko­zatában a legutóbbi események alapján (az építők sztrájkjai elemzi az országban kialakult helyzetet. A nyilatkozat rámu­tat: — Éleződött a katonai-politi­kai válság, fokozódott a nép­tömegek elégedetlensége amiatt, hogy több intézménynél a jobb­oldali elemek határozzák meg a politikát. — A válságból kivezető utat a baloldali erőknek sürgősen meg kell találni politikai és katonai hatalmi szervekben levő pozí­ció! megerősítésével, az összes forradalmi erők. egységének megszilárdításával, az MFA át­szervezésével, az MF A-n belüli különféle áramlatok közötti egyetértés kialakításával, az MFA-nak forradalmi erővé va­ló átalakításával. * * * A PKP „nyíltan reakciósnak” tartja a szocialista és a demok­ratikus néppárt által múlt va­sárnap rendezett lisszaboni tün­tetést és elítéli Azevedo kor­mányfőt azokért a kijelentései­ért, amelyekkel „egyenlőségjelet tett szélsőjobboldal és baloldal közé”, s összekeverte a fasiszta összeesküvőket a jogos követe­léseikért harcoló dolgozókkal, továbbá védelmébe vette a Re- naseenca Adó felrobbantását — hangoztatja a PKP nyilatkoza­ta. ee£apM9«Ba»«i Kállai Gyula Bagdadba utazott Damaszkusz Csütörtökön Damaszkuszból Bagdadba utazott a HNF küldöttsége, amely Kállai Gyű* 2 IMÍ> 1975, NOVEMBER II. Iának, a Hazafias Népfront el­nökének vezetésével a Szíriái Arab Köztársaságban tett láto­gatást. A szerdal napon a kül­döttség ellátogatott a Golán- í éráikon fekvő Kuneitrába, az izraeli csapatok által lerombolt szíriai városba. Vízparti vihar A pekingi császári palota tő- szomszédságában, az évszáza­dokkal ezelőtt létesített mester­séges tavak partján húzódik meg a nyilvánosság elől elzárt kormányzati negyed. A közép­ső és déli tóról, a — ki tudja, miért — tengernek nevezett Csung-nan-hajról kapta a ne­vét, amelyet a külföldi sajtó gyakran Mao Ce-tung és a kí­nai vezetés politikájának jelö­lésére is használ. Aligha kétséges, hogy annak a viharnak, amely augusztus vége óta a „Vízparti történet”, Si Na1-an magyarul Is megje­lent kitűnő regénye körül a kínai »altéban dúl, kevés köze van a majd egy évezreddel ez­előtti parasztfelkelés történeté­hez, vagy a róla keringő tör­ténetek alanián néhány évszá­zaddal később írt, népszerű könyvhöz. Ezt a vihart nem a liangsani mocsarak hősei vál­tották ki, hanem egv másik vízparton, a Cs"ng-nan-haj partján jelentkező utódlási problémák kavarják. A kínai párt elméleti folyó­iratának augusztus végi ösz­szeáUítása még a korábban ,A parasztíorr adatom hőskölte­ményének” nevezett regényt vette célba, a Zsenmin Zsipao 1975. szentembe- 4-j vezércik­ke, amelynek súlyát addig is­meretlen Mao-idézetek is nö­velték, már az új kampány aktuális vonatkozásait emelte ki- Félreérthetetlenné tette, hofy a „Vízparti történet” csak ürügy azoknak a problémáknak a megvitatására, amelyekkel Mao Ce-tung távozása után nemcsak a kínai vezetés kü­lönböző irányzatainak, hanem magának a kínai népnek is szembe kell néznie, A „Vízparti történet"-ben — mondják a hivata'os kínai sajtóban — Szuang Csiang személyében olyan vezér kerül a felkelők élére, aki végül elárulja a fel­kelők és előző vezérük eszmé­nyeit. Világos tehát az analó­gia és a belőle következő fel. adat: hogyan lehet elkerülni, hogy Kína eljövendő vezetői szembeforduljanak Mao Ce-tung jelenlegi politikáiéval? A kínai politika külföldi elemzői már ’elvégezték a be­helyettesítéseket: Csae Kaj, a kemény kezű, de helyes úton járó vezér, (akinek halála után Szung Csiang „rossz útra” té­ríti a felkelőket), nyilvánvaló­an Mao Ce-tung; Szung Csiang „a nagy ismeretlen”, aki még nincs, de lehet (bár egyesek a néhány éve rehabilitált, s egy­re magasabbra emelkedő Teng Hsziao-pinget látják benne); Iá Tában ó$ társaiban, akik vakon bíznak Szung Csiang- ban, s ezért életükkel fizetnek, a kínai vezetés a „kulturális forradalom” idején hatalomra került szárnyának egyes képvi­selőit látják, A Szung császári udvar pedig, amelynek a fel­kelők végül behódolnak, a Szovjetuniót jelképezné. Van, aki a vitából olyan felhívást olvasott ki, hogy az új Szung Csiangsal és társaival még Csao Kaj életében le kell szá­molni. Az ilyen azonosítások persze kockázatosak, hiszen könnyen kiderülhet, tiogy - tévesen ítél­ték meg a szóba jöhető lépése­ket és személyeket. Egyhez azonban nem fér kétség: a je­lenlegi kampánynak — a Kon- fuciusz ellenitől eltérően — csak aktuális vonatkozása van. Ez pedig az utódlással, a to­vábbiakban követendő írányvo-

Next

/
Thumbnails
Contents