Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-14 / 267. szám
Vietnami emlékek 2» LIEN XO Átkelőhely »Vörös folyón Hanoi utcái reggeltől estig tele vannak csillogó szemű, vidám gyerekekkel. S Hanoi gyerekserege érzékeny műszerhez hasonlóan mutatja a vietnamiak Szovjetunió iránti rokon- szenvét, megbecsülését Amikor Hanoi utcáin egyedül sétáltam, a járdán játszadozó gyerekek ugrándozva, kórusban kiáltották utánam: lien xo, szovjet ember, minthogy ők minden európaiban szovjet embert látnakA vietnami gyerekek ajkán tisztelettel ejtett lien xo Is mutatja, hogy Vietnam népe nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújtott az amerikai imperializmus agressziójával szembeni harcukhoz, népgazdaságuk fejlesztéséhez. A honvédő háború éveiben a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak nyújtott összes segítség csaknem 70 százalékát a Szovjetunió adta. Vietnamban számon tartják azt is, hogy a francia gyarmatosítók agresz- sziója felett 1954-ben kivívott győzelmet követően a VDK-ban több mint 150 nagy. népgazdasági jelentőségű vállalat épült szovjet segítséggel. ffiszak-Vietnam vidékeit járván mindenütt találhatunk szovjet segítséggel épült üzeme, két. A festői szépségű Ha Long- öböl partján, a tenger és hegyek által határolt völgyben ha. talmas betonépületek emelkednek: a szovjet műszaki közreműködéssel nemrégiben üzembe helyezett Changha-i bányagépjavító kombinát egységei. A Changhaban felépült gyáróriás a VDK gyors ütemben fejlődő gépiparának egyik legnagyobb vállalata, s a Hon Gay-í kő- szénterroelő ipari komplexum fontos eleme. A bányagépjavító kombinát kulcsfontosságú fel- adatokat old meg hiszen sok ezer szovjet aép segítségével a Hon Gay-medencében folyik a viláj? talán legjobb minőségű antracitjának külszíni kitermelése. A bányagépjavító kombinát üzembe helyezése óta helyLázár György sajtóértekezlete ben javíthatják és karban tarthatják a hatalmas gépparkot A Vietnami Demokratikus Köztársaság gépipara nagy utat tett meg a mostani korszerű gyáróriásokig. Az első gépipari gyár építése az 1945. augusztusi forradalom után három héttel kezdődött. Ez mezőgazdasági gepeket és felszereléseken készítő üzem volt, amelyet a francia gyarmatosítók agressziója miatt a dzsungelbe kellett kite lepítenl. A gépipar alapjainak lerakása azonban valójában, csak az 1954-1 genfi egyezmények aláírása, után kezdődhetett el. A vietnami gépipar fejlesztéséhez nyújtott szovjet segítség fontosságát az Is mutat-, ja, hogy 1974-ben a VDK szerszámgépgyártásának száz százalékát a szovjet segítséggel épült üzemek adták. A Szovjetunió értékes segítséget nyújt Vietnamnak az 1976—1980 közötti ötéves terv éveiben is a szocialista ipar és mezőgazdaság fejlesztéséhez, a lakosság életszínvonalának eme, léséhez. A Vietnami Dolgozók Pártja s a VDK kormánya küldöttségének moszkvai tárgyalásain aláírt kormányközi megállapodásban a Szovjetunió vállalta, hogy közreműködik a vietnami ipar és mezőgazdaság fejlesztésében, az 1976—1980. évekre előirányzott vietnami népgazdaság-fejlesztési tervek megvalósításában. S a szovjet kommunisták, a szovjet emberek számára —• mint a Le Duan vezette vietnami küldöttség tiszte'etére adott ebéden elhangzott pohárköszöntőben Leo- nyid Brezsnyev mondta — a vietnami néppel való szolidaritás továbbra la a szív és az ész parancsa, az internacionalizmus elvei Iránti változatlan hűségének kifejezője. Vietnam, gyors ütemű fejlődése az egész szocialista közösség érdeke, hiszen a Vietnami Demokratikus Köztársaság a szocializmus szilárd délkelet-ázsiai előőrsévé vált. (Vége) Bőgő« László (Tolytatds az 1. oldalról) I következetesen és eredményesen törekszik földrészünk biztonságának, az enyhülés folyamatának, a különböző társadalmi rendszerű országok békés ésv- más mellett élésének erősítésére! „E tekintetben teljes egyetértéssel találkoztam olasz tárgyalópartnereim részéről — jelentette ki Lázár György, — A történelmi jelentőségű helsinki okmány értelmezése és gyakorlati megva1 ósításának értelmezése tekintetében egyetértés mutatkozott közöttünk, egyTelex MOSZKVA Hans-Dietrich Gencher nyugatnémet külügyminiszter csü. törtökön repülőgépen hazautazott Moszkvából. A külügyminiszter Walter Scheel-nek, az NSZK elnökének kíséretében tartózkodott a szovjet fővárosban. A repülőtéren a nyugatnémet külügyminisztert Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek búcsúztatták, (TASZSZ) Üj-Delhl Űj-Delhiben megkezdődtek az indiai—magyar kereskedelmi tárgyalások a két ország 1976. évi kereskedelmi megállapodásának megkötéséről. (MTI) Szolidaritási értekezlet Chiléért Nemzetközi chilei szolidaritási értekezlet kezdődött csütörtökön Athénben. A konferencia titkárságán közel száz ország küldöttsége, politikai pártok, társadalmi, kulturális és ifjúsági szervezetek képviselői jelezték, részvételüket. A görög fővárosban tartózkodik már Romesh Chandra, a Békevilágtanács főtitkára. A magyar delegációt dr. Szentistváni Gyuláné, az Országos Béketanács alelrsöke vezeti. < A görög kormány nem volt hajlandó védnök» 3 let vállalni a konferencia felett, mivel nem ért egyet az értekezlet céljaival és a résztvevő küldöttségek ösz- szetételével. Ugyanakkor kötelezettséget vállalt arra. hogy az Illetékes szerveket utasítja a konferencia zavartalan lebonyolításához szükséges feltételek megteremtésére, (MTI) formán az a nézetünk, hogy további erőfeszítésekre van még szükség az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételéhez Európában. Hasonlóképpen egyetértettünk abban, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni". Lázár György a továbbiakban hangsúlyozta, hogy azonosak voltak a két fél nézetei a közel-keleti helyzet megítélésében, a ciprusi kérdéssel és a leszerelés problémájával kapcsolatban is. Ezután röviden tájékoztatta a sajtó képviselőit a magyar por litikai és gazdasági helyzetről, nem hallgatva el azt, hogy a világgazdaságban történt utóbbi változások kedvezőtlenül érintették a magyar népgazdaságot, amely azonban a tervgazdálkodás és a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő szőrös együttműködés révén képes megbirkózni ezekkel a nehézségekkel. A magyar kormányfő ezután több mint fél órán keresztül válaszolt az újságírók kérdéseire. Az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy milyen politikai jelentőséget tulajdonít az előző nap aláírt magyar—olasz közös nyilatkozatnak, kijelentette: nagy politikai jelentőséget tulajdonít az okmánynak, mivel az világosan tükrözi a két országnak azt a szándékát, hogy kapcsolataikat a helsinki dokumentum szellemében kívánják fejleszteni. Rögzíti, hogy fontosnak tartják a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését, s tanúsítja, hogy a két ország közös óhaja együttműködni a nagy világkérdések megoldásában. Egy másik, a katonai enyhülés távlatairól feltett kérdésre válaszolva Lázár György rámutatott, hogy Magyarország a maga eszközei és lehetőségei adta keretek között minden módon támogatni és segíteni akarja ezt a folyamatot. Magyarország nem nagyhatalom — mondotta —, s alapvető érdeke fűződik a katonai enyhülés kibontakoztatásához, a békéhez, a leszereléshez. A közös nyilatkozat azt a szándékot tükrözi, hogy ehhez mindkét fél hozzájáruljon. Számos kérdés hangzott el az olasz—magyar gazdasági kapcsolatokról, ezek állásáról és távlatairól. A magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatban megismételte: a két ország közötti áruforgalom dinamikus fejlődését (öt év alatt 60 százalékos növekedés) a Közös Piac barátságtalan és diszkriminatív lépése megtörte, de a kérdésről folyatott eszmecsere als": Moro miniszterelnök részéről teljes egyetértés mutatkozott az iránt a magyar törekvés iránt, hogy a gazdasági kapcsolatokat a politikai kapcsolatok már elért szintjére kell emelni, s ennek érdekében számos területen megkezdődött a lehetőségek kimunkálása. Lázár felhívta a figyelmet a vegyipar, az energetika és az élelmiszeripar terén kínálkozó ipari együttműködés lehetőseire. A vatikáni látogatásával kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolva a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy elégedett a VI. Pál pápával folytatott esz* mecserével, amely szívélyes, barátságos légkörben folyt le. A magyar állam és a Vatikán kapcsolatai mindkét fél megállapítása szerint rendezettek és normálisan fejlődnek — mondotta végüL (MTI) A PKP nyilatkozata a kialakult helyzetről A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozatában a legutóbbi események alapján (az építők sztrájkjai elemzi az országban kialakult helyzetet. A nyilatkozat rámutat: — Éleződött a katonai-politikai válság, fokozódott a néptömegek elégedetlensége amiatt, hogy több intézménynél a jobboldali elemek határozzák meg a politikát. — A válságból kivezető utat a baloldali erőknek sürgősen meg kell találni politikai és katonai hatalmi szervekben levő pozíció! megerősítésével, az összes forradalmi erők. egységének megszilárdításával, az MFA átszervezésével, az MF A-n belüli különféle áramlatok közötti egyetértés kialakításával, az MFA-nak forradalmi erővé való átalakításával. * * * A PKP „nyíltan reakciósnak” tartja a szocialista és a demokratikus néppárt által múlt vasárnap rendezett lisszaboni tüntetést és elítéli Azevedo kormányfőt azokért a kijelentéseiért, amelyekkel „egyenlőségjelet tett szélsőjobboldal és baloldal közé”, s összekeverte a fasiszta összeesküvőket a jogos követeléseikért harcoló dolgozókkal, továbbá védelmébe vette a Re- naseenca Adó felrobbantását — hangoztatja a PKP nyilatkozata. ee£apM9«Ba»«i Kállai Gyula Bagdadba utazott Damaszkusz Csütörtökön Damaszkuszból Bagdadba utazott a HNF küldöttsége, amely Kállai Gyű* 2 IMÍ> 1975, NOVEMBER II. Iának, a Hazafias Népfront elnökének vezetésével a Szíriái Arab Köztársaságban tett látogatást. A szerdal napon a küldöttség ellátogatott a Golán- í éráikon fekvő Kuneitrába, az izraeli csapatok által lerombolt szíriai városba. Vízparti vihar A pekingi császári palota tő- szomszédságában, az évszázadokkal ezelőtt létesített mesterséges tavak partján húzódik meg a nyilvánosság elől elzárt kormányzati negyed. A középső és déli tóról, a — ki tudja, miért — tengernek nevezett Csung-nan-hajról kapta a nevét, amelyet a külföldi sajtó gyakran Mao Ce-tung és a kínai vezetés politikájának jelölésére is használ. Aligha kétséges, hogy annak a viharnak, amely augusztus vége óta a „Vízparti történet”, Si Na1-an magyarul Is megjelent kitűnő regénye körül a kínai »altéban dúl, kevés köze van a majd egy évezreddel ezelőtti parasztfelkelés történetéhez, vagy a róla keringő történetek alanián néhány évszázaddal később írt, népszerű könyvhöz. Ezt a vihart nem a liangsani mocsarak hősei váltották ki, hanem egv másik vízparton, a Cs"ng-nan-haj partján jelentkező utódlási problémák kavarják. A kínai párt elméleti folyóiratának augusztus végi öszszeáUítása még a korábban ,A parasztíorr adatom hőskölteményének” nevezett regényt vette célba, a Zsenmin Zsipao 1975. szentembe- 4-j vezércikke, amelynek súlyát addig ismeretlen Mao-idézetek is növelték, már az új kampány aktuális vonatkozásait emelte ki- Félreérthetetlenné tette, hofy a „Vízparti történet” csak ürügy azoknak a problémáknak a megvitatására, amelyekkel Mao Ce-tung távozása után nemcsak a kínai vezetés különböző irányzatainak, hanem magának a kínai népnek is szembe kell néznie, A „Vízparti történet"-ben — mondják a hivata'os kínai sajtóban — Szuang Csiang személyében olyan vezér kerül a felkelők élére, aki végül elárulja a felkelők és előző vezérük eszményeit. Világos tehát az analógia és a belőle következő fel. adat: hogyan lehet elkerülni, hogy Kína eljövendő vezetői szembeforduljanak Mao Ce-tung jelenlegi politikáiéval? A kínai politika külföldi elemzői már ’elvégezték a behelyettesítéseket: Csae Kaj, a kemény kezű, de helyes úton járó vezér, (akinek halála után Szung Csiang „rossz útra” téríti a felkelőket), nyilvánvalóan Mao Ce-tung; Szung Csiang „a nagy ismeretlen”, aki még nincs, de lehet (bár egyesek a néhány éve rehabilitált, s egyre magasabbra emelkedő Teng Hsziao-pinget látják benne); Iá Tában ó$ társaiban, akik vakon bíznak Szung Csiang- ban, s ezért életükkel fizetnek, a kínai vezetés a „kulturális forradalom” idején hatalomra került szárnyának egyes képviselőit látják, A Szung császári udvar pedig, amelynek a felkelők végül behódolnak, a Szovjetuniót jelképezné. Van, aki a vitából olyan felhívást olvasott ki, hogy az új Szung Csiangsal és társaival még Csao Kaj életében le kell számolni. Az ilyen azonosítások persze kockázatosak, hiszen könnyen kiderülhet, tiogy - tévesen ítélték meg a szóba jöhető lépéseket és személyeket. Egyhez azonban nem fér kétség: a jelenlegi kampánynak — a Kon- fuciusz ellenitől eltérően — csak aktuális vonatkozása van. Ez pedig az utódlással, a továbbiakban követendő írányvo-