Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-12 / 265. szám
November 23-án Időközi tanácstagi választások megyénkben Az Elnöki Tanács az ország területén megüresedett képvise- löhely betöltésére 1975. november 23-ra időközi választást tűzött ki. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ebből kiindulva, javasolta a megyei tanácsülésen, hogy erre a napra tűzzék ki megyénkben is az időközi helyi tanácstag-választásokat. A megyei tanács határozata értelmében a különböző okok miatt megüresedett egy városi és 33 községi választóke- rültben november 23-án tanácstag-választások lesznek. Időközi választást tartanak Békéscsaba 100., Mezőberény 29., Köröstarcsa 3. és 17., Kétegyháza 30., Kötegyán 5., Lö- kösháza 5. és 15., Sarkad 37., Kardoskút 9., Csorvás 21., Bé- késsámson 1., Pusztaföldvár 3., Kunágota 12., Magyarbánhegyes 6., 23., 30.. 40. és 41., Medgyes- egyháza 20. és 48., Mezőhegyes 9., 23., 27. és 57., Nagykamarás 2. és 40., Végegyháza 2., Csa- bacsűd 13., Gyoma 43. és 57., Okány 11., Szeghalom 9. és 47. számú választókerületében. Az érdekelt választókerületekben a szavazásra jogosult lakosok nevét az illetékes tanácsok hivatalos épületében kifüggesztik. A jelölő gyűlések helyéről, időpontjáról a választópolgárokat az illetékes tanácsok értesítik. Szovjet szuperkemény szerszámok bemutatója Szuperkemény megmunkáló szerszámok a téma azon a ma kezdődő, csaknem egyhónapos eseménysorozaton, amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület és a Kohó- és Gépipari Tudományos Műszaki Tájékoztató Intézet rendez a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Szovjet és magyar szakemberek tucatnyi előadást tartanak majd a legkorszerűbb szovjet megmunkáló szerszámokról, ezeket a berendezéseket az ipar különböző területein hasznosíthatják, egyebek között üvegvágásra, a félvezető anyagok darabolására, csapágyfelületek megmunkálására. Az előadások melletti üzemi bemutatókon ismerkedhetnek az érdeklődők a szuperkemény szerszámokkal. Az ellenőrzések mindig gyakorisága garancia sem A szabadkasszás üzletek és vendéglátó egységek tevékenységét vizsgálta a NEB A belső ellenőrzés nemcsak a hibák, a rendellenességek feltárását szolgálja, hanem hatékony eszköze a megelőzésnek is. Ha eljnarad, csorbát szenved a vezetés. Ám az ellenőrzések gyakorisága sem mindig garancia. Ezt igazolja a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak a gyulai, az újkígyóst a medgyes- egyházi, a kondoros? és a szarvasi ÁFÉSZ-ek szabadkasszás üzleteiben és vendéglátó egységeiben tartott vizsgálata. A népi ellenőrök többek között arra kerestek választ, hogy a szövetkezetek belső ellenőrzése mennyire hatékony. A szövetkezetekben az utóbbi években megnőtt á belső ellenőrzés szerepe. A feladatokat szabályzatokban rögzítették. Ennek megfelelően a gyulai ÁFÉSZ ebben az évben 223, a rnedgyesegyházi 161, a szarvasi 178. a kondorosi 110 belső ellenőrzést végzett. Az ellenőrzések kevés szabálytalanságot tártak fel, felelősségre vonásra alig került sor. Mindez annál inkább elgondolkoztató, mert a népi ellenőrök több boltban súlycsonkítást, árdrágítást, lejárt szavatosságú árukat, hitelesítetlen mérőeszközöket és egyéb szabálytalanságot derítettek fel. Önkéntelenül adódik a kérdés: vajon az ÁFÉSZ-ek belső ellenőrei erre miért nem jöttek rá? A népi ellenőrzési bizottság megállapítása tényszerű. A belső ellenőrzés — annak ellenére, hogy elég gyakran folytatott le vizsgálatot — nem volt alkalmas arra, hogy a szabálytalanságokat feltárja. Több szövetkezetben a leltározási feladatokat sem végezték el megfelelően. Az újkígyósi ÁFÉSZ a múlt évben és ebben az évben is készített leltározási ütemtervet. Igen ám. de a folyamatos végrehajtásról megfeledkeztek. Vajon mimlyen lehet a társadalmi tulajdon védelme ott, ahol ennyi gondot fordítanak a leltározásra? Nyilván ez a tény n^m valami kedvező következtetésre ad alkalmat. Sajnos ott sem foglalkoznak a hiányok és a többletek kivizsgálásával, ahol a leltárokat szabályosan végzik. Nem kutatják azokat az okokat, melyek a rendellenességeket előidézték. A megoldásnak a legegyszerűbb formáját választják. Megtéríttetik a hiányt, az egységek vezetőivel. Ez a gyakorlat viszont nem szünteti meg a helytelenségeket, hanerr^ újabbakat szül. Sem a belső el- - lenőrzés, sem a leltározás jegyzőkönyvei nem alkalmasak arra, hogy a tapasztalatokat figyelembe véve hatékonyan lehessen intézkedni. Nem csoda, hogy az asztalfiókban várnak selejtezésre. Az ÁFÉSZ-ek a saját boltjaik és vendéglátó egységeik közötti áruforgalmat sem kísérik figyelemmel. Az átadott, illetve átvett áruk bizonylatozása sem kielégítő. R szabadkasszás egységek tevékenységét belkereskedelmi miniszter rendelete szabályozza. Kijelölésük az igazgatóság feladata. Egyes ÁFÉSZ-ek vezetői viszont még azt sem tudják pontosan, hány szabadkasszás egységük van, hiszen nyilvántartást nem vezetnek róluk. Vajon hogyan segítik elő a rendelet vég- rehajtását? Csak egy példa. A. rendelet előírja, hogy a szabad Aranygyűrű a hűségért A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulójának tiszteletére bensőséges ünnepséget rendezett Békéscsabán a KISZÖV-székház tanácstermében a Békés megyei Méretes Szabó és Szűcs Ipari Szövetkezet. Ekkor emlékeztek meg a szövetkezet fennállásának 30. évfordulójáról is. A kezdetben 40 munkást foglalkoztató szövetkezetben ma már mintegy 650-en dolgoznak. És nemcsak a létszám, hanem a termelési érték, a tiszta vagyon, a műszaki színvonal is 3 fAítPÚJSAC, 1975. NOVEMBER 12. hasonlóan dinamikusan nőtt az eltelt három évtized alatt. Az ünnepségen Goldberger János, a KISZÖV elnöke adta át a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Csatári Zsig- mondnénak és Cser Sándornak, Nagy Gábornak pénzjutalmat és aranygyűrűt, Horváth Jánosnak szintén pénzjutalmat. Rajtuk kívül 19-en kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, 17-en pedig 20 és 30 éves munkaviszonyukért az aranygyűrűt. ,A KTSZ KB elismerő oklevelét kapta Kovács László, a Szakma Ifjú Mestere címet pedig Szegedi Sándor. A szocialista brigádok közül a Ku- lich Gjrnla nevét viselő brigád elnyerte a kiváló címet, két brigád aranyjelvényes lett. három nyerte, el a zászlót és öt brigád kapott dicsérő oklevelet. kasszás egységek vezetőinek, illetve helyetteseinek megfelelő szakképzettséggel kell rendelkezniük. A valóság pedig az, hogy sok vezető és helyettes szakképzetlen, akiktől a felügyeleti szervtől kapott felmentés időtartama alatt sem követelték meg a szakképzettség megszerzését. A szarvasi ÁFÉSZ szabadkasszás üzleteiben 78 vezető és helyettes dolgozik, s közülük csupán 41-nek van szakképzettsége. A dolgozókkal kötött megállapodások is foghíjasak. Legjobb esetben is csak az anyagi felelősségre, s a bevétel befizetésére vonatkozik. Nem írja elő a .felvásárolható áruk körét, értékhatárát, a bizonylatozás rendjét. az üzlet nyitva tartásának idejét. A gyulai és a medgyes- egyházi ÁFÉSZ viszont még megállapodást sem kötött dolgozóival, Végeredményben nem is lehet csodálkozni, hogy gyakran engedély nélkül is vásárolnak fel árut s egyéb szabálytalanságot követnek el. fl NEB tíz esetben szabálysértési, négy esetben pedig fegyelmi eljárást kezdeményezett, s javaslatot tett a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére. Nyilván minderre nem került volna sor, ha az ÁFÉSZ-ek belső ellenőrzése hatékonyan dolgozik, illetve az ellenőrzéseket megfelelő intézkedések követik. (Serédi) Nemcsak az adottságokon, az embereken is malik Több napon át voltam tanácstalan egy olyan ügyben, amely a mindennapi kenyérrel és a hatékonyabb gazdálkodással áll összefüggésben. A tények egyáltalán nem nyugtattak meg. Sőt, ahányszor ránéztem a búzatermesztés 1975. évi üzemi sorrendjére, újból és újból meggyorsult a szívverésem. A tsz-szövetseg adatai szerint hektáronként a legtöbb búzát a tókomlósi Viharsarok Tsz termesztette: 42,7 mázsa átlaggal lett 1975 első helyezettje. S mennyi búza termett Tótkomlós másik szövetkezetében, a Haladás Tsz-ben? Azon a bizonyos kimutatáson erre is megfogalmazták a választ: 33,5 mázsa hektáronként. A medgyesbod- zás—pusztaottlakai tsz hektáronként 42 mázsával a második, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz 40.8 mázsával a nyolcadik. A két tsz határát egymástól csak néhány kilométer választja el. Magyarbánhegyes ékelődik közbe. Itt 37 mázsa, az ezzel szomszédos Nágybánhegyesen pedig hektáronként 31,1 mázsa termett. A dombegyházi Petőfi Tsz-ben 40,3 mázsa a hozam. A battonyai Petőfi Tsz-ben 41,3 mázsa búza átlagtermést értek el. Ugyanakkor a battonyai Má. jus 1. Tsz-ben 33,5, Dombiratoson pedig 31.6 mázsa az átlagtermés. A Tótkomlóssal és Me- zőkovácsházával határos Kaszaperen hektáronként 33,6 mázsa búza termett. Az összehasonlító adatokon gondolkodóba lehet esni, s belőlük arra következtetni, hogy az égen kétféle nap ontja a meleget. Az egyik üzemre szebben, csillogóbban ragyog, a másikra pedig csak elvétve dob egy-egy sugárnyalábot: érdem szerint. Ezen tépelödtem, meg azon, hogy a terméseredmény túlságosan nagy szóródása mennyire figyelmeztető. Nyissunk ki egy térképet. Karikázzuk be Tótkomlóst. Medgyesbodzást, Kardoskutat, Battonyát, Orosházát, Kunágotát, Mezőkovácsházát és Dombegyházát. Vessünk egy pillantást a közbeeső településekre, mert ezeken a helyeken hektáronként 40 mázsánál kevesebb búza termett. A sereghajtó Kétegyházán pedig csak 21,3 mázsa a hektáronkénti hozam! A príma földeken, ahol a jégesőre sem hivatkozhatnak — Nagykamaráson, Almáskamaráson, Lökösházán — vajon milyen erőfeszítést tettek a saját jövedelmük növelésére? Körülbelül annyit, mint amennyit búzájuk termett. Ahhoz tehát, hogy ezekben a községekben és tsz-ekben több búza teremjen, minden tekintetben többet kellene tenni. A felelősséget valahogyan jobban, másképpen kellene érezni az elnöknek, a szakembernek és egyáltalán mindenkinek. A jövedelem növelésének ugyanis ez lehet az egyik legfőbb mozgatója. A felelősséget azért szerelném kétszer is hangsúlyozni, mert a nagyüzemi termesztés szervezése nemcsak pénzkérdés. Vetőmagot, műtrágyát, gépet minden üzem vásárolhat. Ha ehhez kevés lenne a pénz, rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank. A megye vezetői sohasem zárkóztak el egy jól előkészített és megalapozott vállalkozás támogatásától. Tehát nemcsak az anyagi alapok adottak, hanem a bizalom is. Huszonhét gazdaságnak mégsem sikerült a megye legjobb minőségű földjein hektáronként 40 mázsa fölé növelni az állagot. Ugyanakkor a szarvasi Dózsa Tsz, ez a korábban oly sok hibát elnéző közösség 41.8 mázsás hozamot ért el a sziken, az igen mélyfekvésű', kötött talajon, ugyanolyan időjárási zónában, mint amilyen Csorvást, Gerendást, Dombiratost jellemzi a sokat emlegetett arany löszháton. Sok, nagyon sok még a feladat a búzatermesztésben. Különösen ott sok, ahol a természet megannyi jó lehetőséget kínál lágyan omló, humuszos barázdáival. Mert ott, ahol kemény, kötött a föld, már megtanultak eredményesen birkózni a természettel. Tény, hogy a megye legjobb és leggyengébb termőföldjeinek hozama között nines olyan nagy különbség, mint amilyen évekkel ezelőtt volt. Éppen ezért egyre kevésbé a természeti adottság a meghatározója a területi egységre jutó hozamnak, hanem inkább a társadalmi érdekért kockázatot vállaló ember. Eddig jutottam a magyarázat keresésében, s ha netán másnak más lenne a véleménye, vitatkozzunk. Van miről, mert a búzatermesztés tapasztalatai jobb munkára sarkallnak. Dupsi Károly Befejeződött az állami akció További erőfeszítések a hústermelés növelésére Október, végén befejeződött a háztáji gazdaságok részére szervezett kocaakció. A Húsipari Tröszt 'ajánlására 7 ezer 700 te- nyészkocát vásárolták a Békés megyei háztáji gazdaságok. Ezzel a legújabb statisztikai jelentés szerint 35 ezerre növekedett a háztájiban a kocalétszám — év elején ugyanez a szám 31. ezer volt. A legtöbb anyakocát — 50 ezret — 1973. december 31-én tartottak a háztáji és a kisegítő gazdaságokban. A Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kereskedelmi igazgatója szerint a hústermelés növelésére tovább szükséges folytatni a tenyészállat-akciót. A nagyüzemek: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek tehetnek ezért a legtöbbet. A jövő év első negyedére 40 eferre kellene növelni a háztáji és kisegítő gazdaságokban tartott kocák számat, hogy 1977-től több hízott sertést vásárolhasson fel a vállalat, mint amennyire 1976. első felében lehetősége adódik. Az 1974. évi kocalétszám csökkenése ugyanis a jövő év első felében fogja éreztetni hatását az állatfelvásárlásban. A hústermelésben csak az év második felétől remélhető némi változás az akciós-kocák utódainak hizlalásával. Korábban nem is egy termelő- szövetkezet szervezett a mostani ajánláshoz hasonló tenyészállatakciót. Akkor az igénybe vevők abban állapodtak meg a tsz-szel, hogy a koca ellenértékét készpénzben, vagy meghatározott számú süldővel, hízott sertéssel törlesztik. Ez a módszer most is az egyik legjobban járható útnak ígérkezik, megfelelő alapot ad ahhoz, hogy a megyében további erőfeszítések bontakozhassanak ki a hústermelés növelésére. Iparszerű kenderíermesztés Békés a harmadik Alig pár hónapja hagyta jóvá a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a kendertermesztés rendszerét, amelynek érdekessége, hogy ipari vállalat dolgozta ki, hozta létre. Az előírt. termesztéstechnológia alkalmazása mellett garantálják a magas terméshozamot és szerződéses felárat fizetnek a kooperáló partnereknek. Tervszerű előkészítés után kezdődött meg a rendszer szervezése, bevezetése az új idényre, s máris biztatóak az eredmények. Egy hónap alatt 21 gazdasággal 3 600 hektárra kötött a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat hosszú lejáratú, öt évre szóló megállapodást. Eddig a legtöbb partner Bács megyéből jelentkezett; hat tsz 1 000 hektárral lépett be a rendszerbe. Sorrendben Békés és Hajdú megye következik 900, illetve 800 hektárral.
