Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-11 / 264. szám

A megyei ifjúsági bizottság ütése Szervezés — nyilvántartás — elismerés Sokrétű társadalmi munka Mezőkovácsházán Ma, kedden délelőtt tartja so­ron következő ülését a Békés megyei Tanács ifjúsági bizott­sága. Elsőként a testület tagjai beszámolnak vizsgálataikról, amelyeket megyénk városi és községi tanácsainak ifjúságpoli­tikai tevékenységéről készítet­tek. A tájékoztatók után Ambrus Zoltánnak, a megyei tanács köz- művelődési főelőadójának szó­beli előterjesztésében a bizott­ság tagjai a kulturális kedvez­mények felhasználásáról és a fiatalok szórakozási lehetőségei­nek bővüléséről hallhatnak. A testület végezetül Dankó Pálnak, a megyei tanács ifjúság- politikai referensének előter­jesztésében a következő év munkatervét is megvitatja. A battonyaí Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola pinceklubját ezen a délután az irodalmat kedvelő fiatalok vet­ték birtokukba. A kékköpenyes diákok érdeklődéssel hallgatták Maros Gábort, a József Attila Színház fiatal művészét, aki Sánta Ferenc munkásságáról beszélt Az előadó hamar meg­találta a hallgatók leikéhez ve­zető utat, hiszen olyan kísérőre bízta magát mint amilyenek Sánta Ferenc novellái. Maros Gábor szerényen és tisztelettel szolgálta az irodal­mat. Ö maga igyekezett a hát­térben maradni, s művészeté­nek minden lobogása egybeol­vadt a bemutatott művekkel. A kis hegyi falu tiszta levegőjét, az életet és az önfeláldozó halált érzékeltette a Sokan voltunk cí­mű novella bemutatásakor. Né­maságból hangot, mozdulatlan­ságból ^szárnyalást varázsolni — erről szólt a Téli virágzás című j elbeszélés. A történelem hangját hallhattuk, a teremben szinte, mérni lehetett volna a feszült- j séget, amikor a Húsz óra című regény egyik szereplője, CsÓkos Cuha András emlékezett a föld­osztásra. Ha visszapörgetjük az idő ke­rekét, mondjuk úgy 5—6 évvel, megállapíthatjuk: a mezőko­vácsháziak akkor bizony nem­igen dicsekedhettek azzal, hogy sok társadalmi munkát végez­tek. Pedig lett volna tennivaló a megye legnagyobb járásának városiasodó székhelyén. A kö­zömbösség okát most már ne firtassuk, inkább arról az ered­ményről adjunk számot, ami az utóbbi időben történt a község­ben. öt évvel ezelőtt a társadalmi munka értéke még csak 76 ezer forint volt. Ez a szám 3 év múlva 240 ezer, 1974-ben 330 ezer, az idén augusztus 31-ig több, mint egymillió 600 ezer Hamar elszaladt az idő. a di­ákok még bizonyára szívesen be­szélgettek volna az előadóval, de tovább kellett menni, hisz este még Szeghalom közönsége is várta Maros Gábort. (Kár, hogy a szervezők egy napon a megye távoleső pontjára hirdet­ték a műsorokat...) — Reggel még a filmgyárban szinkronizáltam, de egy csöppet se fáraszt'ez a szép munka — mondta útközben Maros Gábor. — Örülök, hogy a Békés megyei Művelődési KözDont által szer­vezett, az elmúlt 30 év magyar prózáját bemutató sorozatban szerepelhettem a Viharsarok kö­zönsége előtt Megtiszteltetés számomra, hogy Sánta Ferenc munkásságát mutathattam be a megye több helységében is. Ré­gi tisztelője vagyok Sánta Fe­rencnek, jő lenne, ha ő is meg­hallgatná egyszer ezt a műsort. Persze, ha sikerült egy kicsit közelebb vinnem a hallgatókat az íróvilághoz, s ha az előadás után néhányan újra elolvassák .majd Sánta Ferenc műveit, ak­kor már nem dolgoztam hiába. Andódy Tibor forintra emelkedett. Érdemes felidézni a múlt év decemberé­ben megtartott községi tanács­ülés állásfoglalását, miszerint az eredményes társadalmi munka elengedhetetlen feltétele a jó szervezés, a nyilvántartás pon­tos vezetése, az elvégzett mun­ka elismerése, jutalmazása. Ennek szellemébe^ kezdtek hoz­zá a feladatok megoldásához a tanácstagok, a vállalatok, intéz­mények szocialista közösségei. A legtöbb társadalmi munkát az óvodák, iskolák bővítésénél, karbantartásánál, illetve a jár­daépítésnél, parkosításnál, a fürdő, a járási úttörőtábor épí­tésénél végezték a kovácsházi­ak. A nagyközséget járva szem- betűnőek a rendezett, virágos utcák, parkok. Persze, az is igaz, hogy a település főutcája, terei gondozottabbak is lehetné­nek. Mentségükre szolgál azon­ban a csatornázás, a vízvezeték építése, ami hátráltatja a ren­dezést. Nem vagyunk a számok hí­vei, de úgy véljük, néhány dol­got mégis ki kell emelni. Pél­dául azt, hogy a lakosság eb­ben az évben csaknem 43 ezer órát dolgozott önként. A mun­ka értéke meghaladta a 790 ezer forintot. Ezek közül jelen­tős a vízvezetékárok betemeté­se, járda- és salakútépítés, par­kosítás. A vállalatok, intézmé­nyek dolgozói sokrétű feladatot oldottak meg. A már említett bővítési, karbantartási, építési A Gyulai Húskombinát építé- [ sének meggyorsítása nemcsak a közvetlen építési módszerek ja­vításával történhet, hanem ar­ra egyéb lehetőségek is rendel­kezésre állnak. Ilyen például, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kezdeményezésére már a kivitel időszakában f o''zama­tos munkavédelmi koordináció kezdődött. Ennek lényege, hogy az épít­kezés idején az érdekeltek fo­lyamatosan felülvizsgálják az al­kalmazott műszaki és technoló­giai megoldásokat, eljárásokat, a munkákon kívül sokat tettek az idős emberek megsegítéséért. összességében az idén több mint 20 ezer órányi 854 ezer forint értékű társadalmi munkát tel­jesítettek a vállalatok. így a MEZŐGÉP vállalat helyi gyár­egysége, az ÁFÉSZ, az Űj Al­kotmány Tsz,/ a BÉKÖT kihe­lyezett részlege, a TÖVÄLL, az Építőipari Ktsz, a járási KISZ- bizottság és még sorolhatnánk, egészen kiemelkedő eredménye­ket értek el. A kisebb közössé­gek is kitettek magukért. Az ÁFÉSZ Lenin nevét viselő, a MEZŐGÉP Dózsa György, a MÁV Petőfi, a MÉH Vállalat Béke Szocialista Brigádjának kezdeményezése, példamutatása ösztönzőleg hatott a többi vál­lalat, intézmény kollektíváira is. Mindenképpen megállapítható tehát, hogy valami elindult Me­zőkovácsházán. Felismerték, hogy a lakosság, a nagyobb és szűkebb közösségek társadalmi munkája elválaszthatatlan lakó­helyük fejlesztésétől, szebbé té­telétől. Községfejlesztési tevé­kenységük sokat segített abban, hogy előbbre vannak a nagy. község kommunális, kulturális, egészségügyi ellátásában. S, ez mindenképpen biztató, mert s jövőben az eddigieknél is haté­konyabb, átgondoltabb, kon­centráltabb fejlesztéseket kell megvalósítani. — Seres — munkavédelmi szempontok elő­térbe helyezésével. Ezzel az együttműködéssel — amelyben részt vesznek a tervezők, kivi­telezők, beruházók és az SZMT munkavédelmi felügyelői —biz­tosítani kívánják, hogy a léte­sítmény átadásakor a határidőt késleltető munkavédelmi hiá­nyosságok ne forduljanak elő. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ez?el a jelentős kezdeményezé­sével csatlakozott ahhó2 a szé­les körű társadalmi mozgalom­hoz, amely a kombinát építésé­ben megyénkben a párt és ta­nácsi szervek és a KISZ részé­ről már megnyilvánult­Irodalmi délutánon Maros Gáborral Munkavédelem a Gyulai Háskamb'nát építés áss! Ma este: Szovjet hegedűművész hangversenye Békéscsabán Az Országos Filharmónia bér­letsorozatának második hang­versenyén ma, kedden este fél nyolckor Békéscsabái, a Jókai Színházban a Budapesti MÁV Szimfonikusokkal találkozhat a közönség. A hangverseny szólis­tavendége lesz Oleg Kagan szov­jet hegedűművész; több világ- verseny győztese. Az ő tolmácso­lásában szólal meg Musza Mir- zoev: Azerbajdzsán tánc és scherzo című műve és Csaj­kovszkij D-dúr hegedűversenye. A programban szerepel még Csajkovszkij V. szimfóniája. A hangverseny kamíestere Ober­frank Géza. Rejtvényfeftők kislexikona Füles Évkönyve 76 A rejtvényeket kedvelők egyik régi óhaját teljesítette a Füles megjelent 1976-os Évköny­ve. Sok érdekes, színes fejezete között szerepel a Rejtvényfej- tők Kislexikona, amely kettős célt szolgál. Olyan címszavak alatt, mint például akrosztichon, bűvös betűnégyzet, intarzia, mezosztichon, palindron és ha­sonlók, ismerteti a Fülesben is rendszeresen megjelenő legkü­lönbözőbb rejtvényfajtákat. Ezenfelül segít a kislexikon minden kersztrejtvény-fejtőnek, mert az olvasó megtalálja ben­ne a keresztrejtvényekben gyak­ran előforduló rövidítéseket. Így rejtvényfejtés közben nem kell többé szakkönyveket vagy lexi­konokat forgatni. Az olimpia évében az Év­könyv mellékletének óriás­keresztrejtvénye olimpiai tárgyú pályázat, „ARANY, EZÜST, Fotók a MÁV-nál A MÄV békéscsabai állomás­főnöksége és kultúrotthona mun­kavédelmi fotópályázatot hirde­tett, melyre 50 pályamű érke­zett be. Ennek alapján a zsűri Novák András üzemgazdászt 600, Zahoridesz János munka- védelmi ügyintézőt 500, Szemaa­csik Mihály kázánkováesot 400 forinttal díjazta. Zahoridesz Já­nos az szb különdíjaként üdü­lőbeutalót is kapott. A pályaművekből a MÁV bé­késcsabai szociális épületének előcsarnokában kiállítást ren­deztek, amely két hétig tekint­hető meg. BRONZ” címmel. A nyeremé­nyek is utalnak az olimpiára: az első díj értékes, márkás arany karóra, a második ezüst szelence, a harmadik művészi bronzszobor. ' Néhány cím az Évkönyv tar­talmából: Barangolás hangszer­országban, 100 vidám színházi kérdés, Az időjárás beleszól, Változó-e a divat?, Tanuljon eszperantóul!. Kicsi a világ, Eleven találmányok, Tanár úr kérem, Rodolfo bűvésziskolája. A két óriás méretűn kívül 41 további keresztrejtvény, egyéb fejtörők gazdag gyűjteménye, pályázattal egybekötött gyer­mekrejtvények egészítik ki a gazdag tarta’mat. Közli ezek mellett az Évkönyv Gárdonyi Géza Egri csillagok cimű művé­nek képregény-válozatát. A legutóbbi egyeztetésen pél­dául a bizottság megvitatta a színdinamika alkalmazásának le. hetőségét és megállapodás szü­letett az egyes technológiai he­lyiségek oldalfalburkolatának színére vonatkozóan. Az ilyei módon felépülő gyulai kombi­nátban nemcsak a megszokot fehér fallal találkoznak majd < dolgozók, hanem a meleg helyi ségekben hideg, a hideg he'yisé gekben pedig meleg színekkel Ezzel is a munkahelyi közérze Javítását, illetve jó kialakításá kívánják szolgáink Az SZMT kezdeményezésén létrehozott bizottság folyamato san tartja egyeztető tárgyalásait amelyeknek rendszeres témakö rébe tartozik a balesetvédelm szempontok fokozott érvényesí tése és azok betartásának ellen őrzése. A húskombinát kivitelezés munkáinál fokozott mértékbei veszik figyelembe a már elké sjfült húsipari létesítményei ilyen irányú tapasztalatait. A BÉKÉSI EGYETÉRTÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET az alábbi munkakörök betöltésére munkaerőt keres: szarvasmarhateleó-vezető. torzsái la ttenyésztö. mezőgazdasági gépszerelő és hegesztő, kőműves szákmunkás. Feltétel: megfelelő szakképzettség és gyakorlat szükséges. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: Békés, II.. Rákóczi u. 33. szám alatt, a termelő­szövetkezet elnökénéL A megfoghatatlan 30 millió Bárki megállapíthatja — «ki éppen oda figyel —, hogy me­gyénk városaiban milyen roha­mosan tűnnek el az elöregedést mutató lakóházak, üzletek. Iz­galmas lenne összehasonlítani az elmúlt évtizedekkel, ami megmutatná, milyen nagy a fej­lődés a felszabadulás óta. Pár­tunk XI. kongresszusa joggal ál­lapította meg: „A. településháló­zat a kijelölt céloknak megfele­lő irányban fejlődik. Erősödik a városok vonzása, nő a középfokú központok szerepe a termelésben és a lakosság ellátásában.” Megyénkre vonatkozóan ezt úgy értelmezzük, hogy a megyei és a helyi tanácsok jól szorgal­mazták a középtávú fejlesztési tervek megvalósulását. Mégis, a beszélgetések során helyenként ártalmas jelenségekről is szó esik. Ma is fülembe csengenek a legutóbbi nagyaktíva-értekez- leten elhangzott szavak: „1968. óta 30 millió forintot költöttünk egyes üzletek ide-oda rakosga- tására, s ebből a 30 millióból egyetlen négyzetméterrel sem nőtt az üzletek eladói területe. Most is 11 bolt áll elköltözés alatt, amiből legalább 200 mil­lió forintnyi forgalomkiesés kö­vetkezik. Az elnyomorodás ve­szélye áll fenn a vállalatnál.” Kassay Béla, az Vniverzál Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója mondta ezt elkeseredésé­ben. A vizsgált adatok az <5 szavait részben igazolták, ugyanis az Univerzál részesedé­se a megye iparcikkforgalmából a negyedik ötéves terv idősza­kában stagnált, illetve 0,7 szá­zalékkal csökkent. Vitathatatlan, hogy ehhez hozzájárult az üzle­tek ide-oda rakosgatása, a sza­nálások túlzott mértéke, mely ezt a vállalatot sújtotta legjob­ban. Mit lehetne tenni? Tény, hogy nagy felelősség hárul a városrendezőkre a messzetekin- tő tervek végrehajtásánál. Van­nak, akik azt mondják, a káros jelenségek megszüntetése csakis felülről várható. Igaz, elvi dön­tés született a városi szanálások gyakorlatára. De fentről eldön­teni, melyik üzletet szanálják például Békéscsabán — ezt sen-, ki sem kívánhatja. E tekintet­ben a felelősség az érintett ta­nácsokra hárul. Élőször is éssze­rű akaratra, egységes szemlé­letre van szükség. Sok esetben helyenként még gátja á mai jó intézkedésnek: csák a jövő vá­rosképét látni! A meggondolat­lanság nemcsak a jövő céljait veszélyezteti, de a jelen követel­ményét is semmibe veszi. Ez a könnyelműség akadályozza a kiszolgáló- és éllátóintézmények mindennapos jó működését, sőt a megfelelő további fejlesztését is. És így akarva-akaratlanul a vállalat stagnálását, sőt veszte­ségességét okozhatják az örökös költözködéssel. Erre szoktuk az­tán mondani: ablakon kidobott pénz. Olyan társadalomban élünk, melyet nem vezérelhet az egy­oldalú anyagias szemlélet, vi­szont a gazdasági alap megte­remtésének nagyon is érvénye­sülnie kell minden területen. Te­hát a váorsközpontok kialakítá­sánál úgy helyes számolni, hogy azokkal ne csökkentsük, hanem növeljük gazdaságossági ered­ményeinket. Talán még nem ké­ső a korábbi káros folyamato­kat lassítani, sőt megállítani. Igaz, az elveszett milliók már nem jönnek Vissza, de elérhet­jük, hogy a meglevő forintok ne váljanak megfoghatatlanná. Rocskár János 5 BÉtíSlfmiS^. 1975. NOVEMBER U.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents