Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-11 / 264. szám

Játékból is meg lehet élni Szarvason, ha egy földút men- | pppírt tavaly még tőkés Im­ién is, de félutcányi helyet fog- portból szereztük be — magya­lal el a játékkészítő és mű- anyagipari szövetkezet. Az | egyik oldalon kisebb-nagyobb : közbeékelődéssel az üzemrészek j egy csoportja, a másikon az iro­da és az újabb termelőrészleg.! A szétszórtságra vonatkozó ész- I revétel után gyorsan elmondják; beszélgető partnereim, Hódságii Ferenc műszaki vezető és Győri1 István osztályvezető, hogy nem lesz ez mindig így. De erről; majd később. ... A kis szobában az aszta- j Ion társasjátékok, s eddig rit-1 kán látott műanyag figurák. A! felnőtt is kedvet kap, hogy kéz-1 be vegye őket — úgy látszik, a I játék velünk született hajlam, | csak a tárgyak változnak. Ám a játék itt komoly dolog, olyannyira, hogy énből kell: megélni. Karácsonyra több készül — Ez új profilunk egyik tér-j méke — mutatja Hódsági Fe-, renc a furcsa műanyagból ké-1 szült figurát. — Tavaly vettük! át a Taurus Gumigyártól a hol­land eljárással, pvc-zselizálással j készülő játékok gyártását, amelynek most már mi vagyunk a profilgazdái. A milliomos Tau­rusnak érthetően gond .volt ez a munkaerőigényes termék, ne­künk viszont jól jött. Évente több mint félmillió gyermekjá­tékot tudunk készíteni 3—400 j változatban. A gyermekeknél ál- j tálában hároméves korig ezek teszik ki a játékok mintegy fe­lét. Az igények jóval meghalad­ják pillanatnyi kapacitásunkat, ami egyébként lemérhető a já­tékboltok gyér választékában is. Karácsonyra mindenesetre a tervezettnél nagyobb mennyisé­get gyártunk és szállítunk. Járjuk az üzemet, amely alul­fölül, és még ki tudja, hol dú­colt épületben kapott helyet. Most nem rezonálnak a falak, csend van. Délben leállítják a szalagot és a légelszívó beren­dezést, ilyenkor a műanyag és a festék orrfacsaró illatába a sültkolbászé, meg a felmelegí­tett pörkölté keveredik. A sza­lagon békésen megférnek egy­más mellett a félkész játékok és az elemózsiás csomagok. Ta­lán már nem sokáig lesz így. Fogadtunk — ők nyertek S most egy másfajta játék ugyancsak komoly oldaláról. — A társasjátékhoz szükséges rázza Győri István áruforgalmi osztályvezető, — a világpiaci I árak emelkedése miatt azonban ! meg kellett vizsgálnunk, vajon feltétlen szükségese ez. Arra jutottunk, hogy ha nem tudunk változtatni a technológián, ak­kor továbbra is kell a tőkés import. De tudtunk. A szitanyo-; mó eljárás bevezetésével a ha- j zai papíron jobb minőséget tud­tunk előállítani, mint a drága í nyugatin. Közgazdasági szó- i használattal élve tehát kiváltót- j tűk a tőkés importot, sőt reális j lehetőségeink vannak az ex­portra is. A műszaki vezető — ej, min- * dig az a játék! — azt mondja, ; fogadjunk. Elém teszi két tár­sasjáték papírlapját, találjam el, melyik készült külföldi és me­lyik hazai papíron. Persze, hogy melléfogok, s a szebbikre mon­dom, ez a külföldi. Jót nevet­nek, ők nyertek — összesen vagy kétmilliót. Hulladékból újra jót Nyerni náluk is űgv lehet, ha í gondolkodunk, ök például most | azon, hogy a nagy mennyiségű ' pvc-t felhasználó üzemeknél — j mint a kábelműveknél — ke- ] letkezett hulladékot hogyan le­hetne hasznosítani. Erre már kész a terv, sőt a megrendelés is, jövőre az eddig eldobott hűl- : ladékból 200 tonna, újra fel­használható pvc-szalagot készí­tenek. Ahogy nő az igény, úg> bővítik majd a kapacitást, ami egyébként nem jár túl sok be­fektetéssel. Annál többel az új csarnokok építése, az üzemré­szek koncentrálása Nem tar­toznak az elkényeztetett szövet­kezetek közé, mindent saját erő­ből kell megoldani, kigazdál­kodni. Eddig sikerült, már dol­goznak az egyik új, kétszintes csarnokban, ahol többek közöti műanyagból készült reklámtár­gyak, táskák, mappák készül­nek. Alapozás előtt áll egy má­sik, hasonló nagyságú üzem­rész, amit jövőre szeretnének átadni. Tervezik a szociális lé­tesítményt is, mert még sem jó, ha déltájban az orrfacsaró festék és az ínycsiklandozó sült­kolbász illata keveredik a mun. termekben. A sorban ezután az utcafront következik, de ez már a tervek terve. Akkorra talán ki is kövezik a ma még földes utcát. Gondo­san, komolyan. Legalább olyan komolyan, ahogyan ők veszik a játékot. Seleszt Ferenc Édesapák az óvodában Békésen, az epreskerti óvodában a közelmúltban megrendezték az édesapák napját. Az iskolába készülő nagycsoportosok Rojik Gabriella óvónő vezetésével kedves műsort állítottak össze, és köszöntötték az ünnepségre érkező apukákat. A délután leg- Mebb pillanata az ajándékozás volt: az óvodások saját bar- kacsmunkáikkal lepték meg édesapjukat ÍFotó: Juhos János) I Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei igazgatóságának 1975. I—Ili. negyedévi jelentése a gazdasági tevékenység eredményeiről és a lakosság életkörülményeinek alakulásáról (Folytatás az 1. oldalról) A búza termésátlagának ala­kulása a megyében, q/ha: 19G6—1970 évek átlaga 25,0 1971—1975 évek átlaga 34,1 1971 31.5 1972 32,5 1973 37,7 1974 38,9 1975 31,7 Az őszi mezőgazdasági mun­kák üteme és minősége az előző évinél kedvezőbb. A fontosabb őszi betakarítású növények ed­digi eredményei biztatóak. A megyében 1975 szeptember 30-án 124 300 szarvasmarhát és 933 500 sertést tartottak. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesz­tésével foglalkozó miniszterta­nácsi határozat megjelenése óta több mint három év telt el, s a megindult fejlődésben ismét törés tapasztalható, mely a tej­termelés jelentős, visszaesésével járt. A sertésállomány az első ki­lenc hónap folyamán csaknem egyenlő szinten, 900 000 darab körül mozgott, a kocák száma pedig fokozatosan emelkedett. Az 1975. évi szeptemberi sertés- állomány meghaladta a két, il­letve három évvel korábbit is. 1975 első három negyedévé­ben a mezőgazdasági üzemek és a lakosság a fontosabb termé­nyekből, vágóállatokból és állati termékekből 2,2 százalékkal töb­bet értékesített, mint az előző év azonos időszakában. A vágó­sertés-felvásárlás kilenc hónap alatt összesen 66 039 tonna volt (az országosnak 12,2 százaléka), 9 százalékkal több az 1974 első három negyed évinél. A koráb­bi évek idényszerűsége a vágó­sertés-értékesítésben — az egyenletes sertésállomány kiala­kulásával egyidőben — csök­kent, s 1975-ben negyedéven­ként viszonylag folyamatos és kiegyensúlyozott volt A mezőgazdaság állami szek­torában 1975 első félévben át­lagosan 14 100 főt (ebből az ál­lami gazdaságikban 9060 főt) foglalkoztattak. A termelés gé­pesítése, valamint az úi terme­lési módszerek elterjedése kö­vetkeztében az állami gazdasá­gokban dolgozók száma egv év alatt csaknem 3 százalékkal csökkent. Ugyanezen idő alatt a munkások átlagkeresete megkö­zelítette a 2900 forintot, 10 szá­zalékkal lett több. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknek és szövetkezeti társulásoknak 1975. június 30-án 75 750 tagja 65 090 családhoz tartozott. A szövetkezeti tagok több mint 43 százaléka (32 700 fő) nyugdíjas és járadékos. A munkajogilag lekötött munka­erő egy év alatt 5,3 százalék­kal csökkent. Közúti szállítás Az eltelt kilenc hónap folya­mán a Volán 8. Számú Vállalat autóbuszai 22 millió utast szál­lítottak (ebből 9 milliót a helyi járatokon), s a tehergépjármű­vek által szállított áruk súlya 3 millió tonna volt; az előbbi 6, az utóbbi 7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A harma­dik negyedév megnövekedett szállítási feladatát jelzi, hogy az áruszállítás csaknem 40 százalé­kát ebben az időszakban végez­ték. A szállított áruk súlyánál jobban nőtt az árutonna-, illet­ve raksúlytonna-kilométerek száma (mindkettő 27 százalék­kal), ami az. átlagos szállítási távolság, valamint a rendelke­1975. NOVEMBER 11. zésre álló járművek átlagos te­herbírásának növekedésére utal. Az 1975. év folyamán a jármű- állomány jelentősen emelke­dett: szeptember végén teher­gépkocsiból 61, autóbuszból 17 darabbal volt több, mint az év elején. Foglalkoztatás — jövedelem A bérből és fizetésből élők száma 1975 első három negyed­évében 2 százalékkal emelke­dett. Ezen belül csak az állami mezőgazdaságban csökkent a foglalkoztatottak száma. Az iparban és az építőiparban az átlagosnál kisebb mértékben, a kereskedelemben, a közúti szál­lításban és a szolgáltatás ága­zatban az átlagosnál lényegesen jobban emelkedett az összes dolgozók száma. Ezek alapján megállapítható, hogy a foglal­koztatottak szerkezeti összetéte­lében az úgynevezett tercier ágazatok javára történt további eltolódás. Csaknem 93 000 dolgozó ada­tait figyelembe véve a havi át­lagkereset 2723 forint volt, 6 százalékkal több, mint egy év­vel ezelőtt. Megközelítően ilyen mértékben emelkedett az összes foglalkoztatottak átlagos kere­sete az iparban, a mezőgazda­ság állami szektorában és a szolgáltatásban; az építőiparban és a szállításban dolgozóké va­lamivel jobban, a kereskede­lemben foglalkoztatottaké pedig kisebb mértékben nőtt. A lakosság főbb forrásokból származó, együttes pénzbevétele 9 százalékkal lett több. Ezen belül a bér- és bérjellegű jöve­delme .12, a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatos bevétele 4, a társadalombiztosítás címén kapott pénzjövedelem 25 száza­lékkal emelkedett. A pénzbe­vételek közül a bér- és bérjel­legű bevételek növekedése lé­nyegesen dinamikusabb, a me­zőgazdasági termeléssel kapcso­latos bevételeké viszont sokkal mérsékeltebb volt, mint az elő­ző év azonos időszakában. A lakosság takarékbetét-állománya 11, hitelállománya 12 százalék­kal volt nagyobb, mint 1974 Szeptember végén. Kereskedelmi forgalom A megye kiskereskedelme 1975 első kilenc hónapjában 6 milliárd forint értékű árut for­galmazott. A növekedés érték­ben, folyóáron 12, változatlan áron 7 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. Az élel­miszerek és élvezeti cikkek, va­lamint a ruházati cikkek for­galmának folyóáras növekedése 1 százalékkal alatta maradt az átlagosnak, a vegyes iparcikke­ké viszont közel 2 százalékkal meghaladta azt. A két szektor forgalmának nö­vekedése, a tavalyi csaknem azonos ütemmel szemben, az idén az állami szektorban volt dinamikusabb, 14 százalékos. A lakosság áruellátása összességé­ben megfelelő volt. A kiskeres­kedelem felkészült a pegyedik negyedévben várható ünnepi csúcsforgalomra; a szeptember végi készletállomány például már 16 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A kereskedelem ez évben is ren­dezett szezonvégi kiárusításo­kat, Centrum-hétfőt, valamint egyéb időszakos árleszállításo­kat (átlagosan 30 százalékos ár­engedménnyel). Ezek együttesen 22 millió forint (ebből a nyári vásár 10 millió forint) megta­karítást eredményeztek a la­kosságnak, a tavalyi 14 millió forinttal szemben. Az első három negyedévben a kiskereskedelemben 16 800 főt foglalkoztattak, 4 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A forgalomtól függő alkalma­zottak átlagos havi keresete 2460 forint volt, 5 százalékkal több, mint a múlt év azonos idősza­kában. Lakossági szolgáltatások Az utóbbi években tanácsi tá­mogatással és vállalati forrás­ból jelentékenyen fejlesztették a megye lakossági szolgáltató hálózatát. Ez elősegítette, hogy az év első három negyedévében a lakosság részére — a külön­böző ágazatok együttesen — 87 millió forint értékű javítást, szolgáltatást végeztek, 16 száza­lékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül legna­gyobb arányt képvisel az ipari üzemek által végzett szolgálta­tások összege (53 millió forint) és a személyi szolgáltatás tel­jesítménye (20 millió forint). Lakásépítés Az év első kilenc hónapjában csaknem 1950 lakást vettek használatba a megyében, vala­mivel többet mint 1974 hasonló időszakában. A lakásoknak 58 százaléka városokban, illetve 13 százaléka állami erőből épült. A középtávú lakásépítési terv már a tervidőszak befejezése előtt tulajdonképpen megvalósult, de a tervszerű lakásépítési feladar ton túl az idén — az utóbbi öt év alatt már másodszor — igen jelentős az elemi csapás (bel­víz) miatt megszűnt, újjáépíten­dő lakások száma. Az év első három negyedévében 1060 lakás szűnt meg a megyében. Ebből elemi csapás miatt 560, avulás miatt 460 lakás. Oktatás A megye középiskoláinak nap­pali tagozatán az 1974/75. tan­évben nőtt a lemorzsolódás. A gimnáziumokban a tanulók 1,3, a szakközépiskolákban 2,0 szá­zaléka hagyta abba tanulmánya­it a tanév folyamán. Ugyanak­kor az oktatás eredményessége valamivel javult. A tanévet a középiskolásoknak több mint 97 százaléka zárta sikerrel. A bu­kottak száma az egy évvel ko­rábbinak négyötödére csökkent. Az 1974/75. tanév végén ósz- szesen 1820 tanuló tett érettségi vizsgát a megye középiskolái­ban, közülük 1750-en eredmé­nyesen. A sikeresen érettségizet­teknek 63 százaléka fizikai dol­gozó szülők gyermeke. A megye oktatási intézmé­nyeinek nappali tagozatán az 1975/76. tanévet 43 010 általános- és 7680 középiskolás tanuló kezd­te meg. Az általános iskolák ta­nulólétszáma, az előző tanévhez hasonlóan, mérsékelten emelke­dett; a középiskolásoké tovább csökkent ugyan, de már a ko­rábbi éveknél jóval kisebb mér­tékben. A középiskolákban az idén 2105 I. évfolyamos kezdte meg tanulmányait; a gimnázi­umokban 3 százalékkal keve­sebb, a szakközépiskolákban pe­dig 3 százalékkal több, mintegy évvel korábban. Közlekedési balesetek A megye közútjain 1975 au­gusztus végéig 375 személysérü- léseS közlekedési baleset történt, 14 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A balesetek 5 százaléka halálos kimenetelű, 46 százaléka súlyos, 49 százaléka könnyű sérüléses ■volt. Kedvezőtlen, hogy 1975-ben is­mét emelkedett az ittasan oko­zott közlekedési balesetek szá­ma a megyében. Nyolc hónap alatt csaknem ugyanennyi bal­eset történt alkoholos állapot­ban, mint 1974-ben az egész év folyamán. Az ital hatása alatt elkövetett közlekedési balesetek aránya a megyében (22 százalék) jóval magasabb volt, mint or­szágosan (15 százalákV.

Next

/
Thumbnails
Contents