Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-06 / 261. szám

Lezárult a rakodási verseny első szakasza Az őszi forgalmi feladatok végrehajtásának elősegítése, a vasúti rakodások egyenletessé­ge, gyorsítása érdekében a Köz- 1 ponti Szállítási Tanács Titkár­sága a MÁV Vezérigazgatóságá­val együttműködve, vasúti rakodási versenyt hir­detett szeptember X-től októ­ber 15-ig, illetve október 16- tól dec. 1-ig terjedő időre. A rakodási verseny nem új dolog a vasútnál. Az elmúlt évek jól bevált gyakorlata alap­ján ösztönözni kívánja a fuva­roztató vállalatokat, üzemeket, hogy gyorsabb és szervezettebb rakodásaikkal jobban kihasz­nálják a vasár, és munkaszü­neti napokon rendelkezésre álló vasúti szállítókapacitást. A rakodási verseny célja ket­tős; egyaránt ösztönzi a fuva- roztatókat arra, hogy munka­szüneti napokon minél több árut rakjanak vasúti kocsikba, illetve''az érkezett árukat gyor­san, késedelem nélkül rakják ki. A kocsimegrakásoknál a hét közepén árufeladási csúcsok alakulnak ki, ami azután szom­baton, de főleg vasárnap jelen­tősen lecsökken. Éppen ezért a verseny célja a helyes arányok kialakítása, a vasúti kocsik egyenletes kihasználá­sa. A vasúti rakodási versenyben mindazon vállalatok, üzemek részt vehetnek, amelyek vasár­nap rakodnak. A versenykiírás értelmében a) Központi Szállí­tási Tanács jutalomban részesíti a vasárnapi rakodások szerve­zésében kitűnt vállalatok dolgo­zóit. A verseny első szakasza ok­tóber 15-én lezárult. Eredmé­nyeként a MÁT Szegedi Igazgatósága területén szeptemberben va­sárnaponként általában 50«— 600 kocsit raktak meg áruval, százzal többet a napi berakási tervnél. Októberben már nem volt ennyire jó a helyzet. A cukor­gyárak csak korlátozott szám­ban fogadták vasúton a répát, s ez kedvezőtlenül hatott a va­sárnapi rakodásokra is. A bera­kási versenyt Budapesten érté­kelték, de a szegedi adatokból kitűnik, hogy a legeredménye­sebbek között van az Orosházi Üveggyár, a Sarkadi és Mező­hegyes! Cukorgyár, a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat. Rajtuk kívül a békéscsa­bai vasútállomáson jól rakodott a konzervgyár. A kirakási verseny alapját a vasútigazgatóságok kocsikirakási tervei képezték. Az értékelést a közelmúltban végezte el a MÁV Szegedi Igazgatósága, amelyből kitűnik, hogy szep­tember 1—október 15. között az igazgatóság területére 23 ezer 591 kocsi érkezett, amiből 18 ezer 87-et időben raktak ki a vállalatok. Ezzel a vizsgált idő­szak kocsikirakási tervét telje­sítették. A MÁT Szegedi Igazgatóság öt vállalat, üzem tevékenysé­gét javasolta jutalmazásra, köztük a Sarkadi Cukorgyá­rét is. A gyár címére 934 kocsi ér­kezett, mindet késedelem nél­kül, időben kirakta. De dicsé­ret illeti, mint azt a békéscsabai vasútállomáson megtud tűk, a konzervgyár és az AGROKER ezirányú munkáját is. A versenyből hátra van még a második szakasz, amely az eddigieknél nagyobb erőfeszí­tést igényel. A szállításban részvevők közös érdeke tehát, hogy minél többen kapcsolód­janak be a vasárnap, illetve munkaszüneti napokon a rako­dásokba. Gellért József Négyszáz adapter Orosházáról az NSZK-ba Az idei esztendő különös je­lentőségű a Békéscsabai MEZÖ- gép Vállalat orosházi gyáregy­sége számára. Több éves munka érett be, a huzamosabb ideje gyártott kukorica-betakarító adapterek minősége elérte azt a szintet, mellyel a tőkés piac ér­deklődését is felkeltette. Az NSZK-beli Claas-cég 400 db négysoros adaptert rendelt a gyáregységtől mintegy 3,6 mil­lió nyugatnémet márka érték­ben. A gyáregység kétszázat már leszállított, a többit pedig december 15-ig adja át Eddig A nőpolitikái párthatározat nyomában Valamennyi termelőszövetkezetben számítanak a dolgozó nők munkájára Beszélgetés dr. Zelenák Gésánéval, a Tsz Szövetség fömunkatársávat A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének október 31—1 küldöttközgyűlésén részle- letesen beszámoltak arról, hogy a nőpolitikái párthatározat megvalósításában milyen ered­ményeket értek el. Erről dr. Zelenák Gézáné, a tsz-szövetség főmunkatársa adott tájékozta­tást Érdemes erre visszatérni, mert a nőik szerepének, munká­jának megítélésében a megye déli szövetkezeteiben jelentős változások tanúi lehetünk. A küldöttközgyűlés után ezekről beszélgettünk dr. Zelenák Gé­záidéval. — A foglalkoztatottak számán belül milyen a nők aránya? — Jelenleg. 5543 nő dolgozik a tsz-szövetségbe tömörült kö­zös gazdaságokban. A foglalkoz­tatott aktív dolgozók 40,6 szá­zaléka nő. Csupán ez az adat is előnyösen szemlélteti, hogy a tag tsz-ékben az utóbbi évek­ben mennyire megnövekedett a női munka iránti igény. Csa- nádapácán és több más terme­lőszövetkezetben a munkaigé­nyesebb növények termesztését vállalta a szövetkezet a foglal­egy magányos öreg. Onnan tud­ták meg, hogy postaládájában túl sok volt már a bedobott rek­lámcédula...” S rendszerint enyhe kis sóhajjal hozzáteszi: „Igen, nálatok még törődnek egymással az emberek”. Kis visszapillantó tük­röcskék az ilyen beszélgetések, találkozások, összehasonlítások, de sokszor az ilyen visszapillan­tások többet mondanak, mint a nagy számok. Emberi tartalmat keresünk az életben, mert ha az nincs vagy csökkent értékű, az egyéb értékek haszna is kétessé válik. Az, hogy kö­zösségi társadalomban élni, ahol az egyéni boldogulásnak nem kell szükségképpen szembefor­dulnia e közösséggel, sőt csak vele és együtt lehet tartósan és megnyugtatóan előrejutni — el­vont formájában általánosság­nak hangzik. Még gyakorlati je_ lenléte se tör át mindig a köz­napi tudaton. Viszont hiánya, de még átmeneti nélkülözése is a mi társadalmunk emberének már nehezen elviselhető. Azok a magyarok például, akiket munkájuk, foglalkozásuk hosz- szabb vagy rövidebb időre kül­földre, kapitalista országba szó­lít, gyakran emlegetik ezt az érzést, mint olyasvalamit, ami­nek idehaza talán nem voltak eléggé tudatában. Aztán látunk visszájára jLví. - dúlni egy másik legendát is. Azt, hogy az ember szabadsága a sokféleségnek álcázott elkü­lönülésben van. A külsőre le­i : bilincselő festői tarkaságban, ahogyan a kapitalista társada­lom felosztja, megosztja és el­különíti a társadalmi rétegeket, csoportokat, vallásokat, nem-" zetiségeket, eredetet! És való igaz; a modem polgári társada­lomban nincsenek kasztok, mint Indiában. Csak klubok vannak például. Ahová csak azonos tár­sadalmi és vagyoni rétegbe tar­tozók léphetnek be. Csak tár- . saságok vannak, amelyeket jól kiszámított üzleti érdek tart össze. Csak az egyenlőtlenséget szentesítő szokástörvények van­nak, amelyeket nem szabad át­hágni. Azt, hogv mit jelent a mienkhez hasonló, a közössé­geket nem egymástól elválasz­tó, hanem összekapcsoló szocia­lista társadalom, s hogy felfo­gása az életről, az ember egyen­lőségéről és méltóságáról meny­nyivel humánusabb, ugyancsak az ilyen összehasonlítás képes megvilágítani helyesen. És az, hogy szabadnak, társadalmilag egyenlőnek erezzem magam, az számomra, az ember számára nem keVésbé fontos, mint az, hogy mit viselek és mit fo­gyasztok. A másik világ ma mil­liók számára bizonytalanná tet­te a „miből élünk” kérdést, anél­kül, hogy felelni tudna a másik, nem kevésbé nyomasztóra, a „hogyan éljünk”-re. A történelmi fe1elet viszont mindkettőre a mi szocialista j társadalmainkban formálódik. ; "Ww# László I koztatottság biztosítására, a népgazdaságnak fontos kertészeti termékek előállítására. — Hogyan alakult az utóbbi években a dolgozó nők ke­resete? — Rendelkezésünkre áll egy adat 1970-bőL Akkor a dolgozó nők átlagkeresete 8180 Ft volt Ma szövetségi átlagban 18 742 forint a kereset. Az átlag alap­ján feltételezünk 25—28 ezer fo­rint átlagkeresetet is. — A növénytermesztésben csak időszakos munkát tud­nak biztosítani a nőknek, a téli foglalkoztatásra, a fo­lyamatos munka biztosítására történtek-e lépések? — A termelőszövetkezetekben a nődolgozók folyamatos fog­lalkoztatását többféle módon lehet megvalósítani. A növény- termesztésben időszakosan dol­gozókat a munkák befejezése után olyan . segédüzemágakba csoportosítják, ahol további ke­reseti lehetőséget biztosítanak. Kunágotán tapasztaltunk ilyet. Tótkomlóson és több termelő­szövetkezetben az állattenyész­tés adja az állandó munkaal­kalmat. A tótkomlósi SERKÖV- ben 30—35 nő dolgozik lelkiis­meretesen, felelősségteljesen. — A munkához szükséges szakismeretek elsajátítására a nők vállalkoznak-e? — A szakmunkás nők aránya a foglalkoztatott nődolgozókon belül is igen alacsony. Az utób­bi években azonban előbbrelé- pés tapasztalható. Az állatte­nyésztésben dolgozók közül mind többen szerzik meg a szakmunkás képesítést. Hasonló törekvést tapasztaltunk a kerté­szeti szakma megismerésében is. A szakismeretek megszerzé­sére nagyon sokat tett a medgyesbodzás—pusztaottlakai Egyetértés Tsz vezetősége. A baromfiágazatban dolgozó nők részére helyben szervezte meg a szakképzettség megszerzését. — Foglalkoztatnak-e a ter­melőszövetkezetekben közép­es felsőfokú . végzett szakem­bereket? — Az utóbbi öt esztendőben kedvező változások tapasztalha­tók a női agrár-szakemberek foglalkoztatásában. A hatvanas évek második felében közép- és felsőfokon végzett agrárszakem­ber alig dolgozott a közös gaz­daságokban. Ebben az évben a szövetséghez tartozó tag tsz-ek közül már 16 foglalkoztat felső­fokon képzett női agrárszakem­bert. A szövetkezeti vezetők vé_ leménye szerint munkájukat lelkiismeretesen látják el. Szak­mai fejlődésükhöz a közösség biztosítja a lehetőségeket A foglalkoztatott női szakembere­ket valamennyi helyen segítik a szakmérnöki képesítés meg­szerzésében. Természetesen akadnak gon­dok is. A családos nőket nem egy ^esetben arra kényszerítik a körülmények, hogy eredeti szakmájukat elhagyiák és a tsz- b©n olyan beosztást vállalja­nak, amely a családnak előnyö­sebb. A rendszeres hajnali munka ég a késő estig tartó el­foglaltság falun ma még hát­ráltatja a gyermekellátást Ilyenkor még nincs bölcsőde vagy óvoda, mely könnyíteni tudna a dolgozó nők, családos anyák helyzetén. Szövetségünk • elnöksége talán éppen ettől ve- « zéreltetve, azt ajnálotta a leg- ; utóbbi küldöttközgyűlésnek, ■ hogy a tag tsz-ek vizsgálják 5 meg és a lehetőségekhez mér- j ten segítsék a gyermekintézmé­nyeket egv esetleges olyan nyit­vatartási idő megtartásra, mely általában segít megoldani a ko­ra hajnali és a késő esti foglal­koztatás idején is a gyermekek ellátását — fejezte be kérdése­inkre adott válaszát dr. Zelenák Gézáné. Dupsi Károly egyetlen darabot sem küldött vissza a vevő, a minőség tehát jó, csupán kisebb kifogások akadtak, amelyeket ki kell ja­vítani. A nyugatnémet cég jö­vőre újabb négyszáz adaptert kér, s ha a jó minőség állandó­sul, további rendelésre is lehet számítani. Az, hogy a közismerten szi­gorú mércét állító nyugati piac­ra betört a gyáregység, elsősor­ban a következetes műszaki fej­lesztés, a szakmailag állandóan fejlődő kollektíva eredménye. Néhány évvel ezelőtt még itt­hon is bizalmatlanul fogadták az új adaptereket, a próbák azon­ban nálunk és külföldön — elő­ször Csehszlovákiában, ahová az idén is 180-at szállítanak — si­kerrel jártak. Ebben az évben már 1556 adapter készül, első­sorban a zárt termelési rend­szerben dolgozó gazdaságok ré­szére. E fő profilon kívül jelen­tős még a kormányprogram alapján vállalt pótalkatrész- gyártás, amely az idén tizenöt- millió forint értékű volt és már teljesítették. A másik tevékeny­ség a szerszámgép-felújítás, s ezekkel együtt összesen 284 mil­lió forint termelési értéket pro­dukál a gyáregység. A decemberi határozat szelle­mében — a tőkésexport fokozá­sa mellett — jelentős alapanyag- és energia-megtakarítást is cé­lul tűztek. Ami az előbbit ille­ti, a hulladékcsökkentéssel, a technológia szigorú betartásával 55 tonna alapanyagot takarítot­tak meg, eddig mintegy 400 ezer forint értékben, az év vé­gére azonban ez eléri a félmillió forintot. Ugyancsak kedvezőek a tapasztalatok az energia-meg­takarításban, ám van ennél lé­nyegesebb is, egy új kezdemé­nyezés, amely a termelő üze­mekből indult el. A szocialista brigádok felmérték, hogy a ko­rábban megállapított normaórák a bekövetkezett műszaki és tech- nológiai fejlesztéssel hogyan csökkenthetők. Az eredmény: 12 ezer órával csökkent a norma­órák ideje, így lényegesen ja­vult a munkaidő-kihasználás. Ehhez párosult a jobb eszköz­kihasználás, mind több nagy ér­tékű gépen három műszakban dolgoznak. Mindezek bizonyít­ják a korábbi megállapítást, a többre, jobbra törekvő kollektí­va sikere, hogy ma már az or-. szág határain túl is ismertek,' keresettek termékeik. S. F. Á Icimágotai elágazásnál Meggyorsult ' a cukorrépa betakarítása a mezőkovács­házi járásban. A kunágotai, magyarbánhegyesi útelágazás­nál gépek segítségével ürí­tik a répával megrakott te­herautókat.­Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents