Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-22 / 274. szám

Teremőr is festő is JKiválé Dolgozó 'kitüntetést kapott Kutyík Gergely terem­én, a békési múzeum dolgozó­ja’“ A rövid hír nyomán indul­tunk el. Mi és kí rejtőzik a név és a cím mögött? Kutyik Gergely sorsa egyál­talán nem mondható tipikus­nak. Nála ez a foglalkozás kö­vetkezmény, egy a művészetek közelében eltöltött élet küzdel­meinek következménye. Ez a munkahely s a nemrég megka­pott kitüntetés rév, amelyet élete alkonyán érhetett eL Még karonülő gyermek volt, amikor apja tönkrement és zsel­lérként helyezkedett el egy Nóg- rád megyei kastélyban. Erre az időre így emlékszik, visszaidéz, ve a nyiladozó értelem első él­ményeit.* — Szerettem aast s. környéket, s még ma is gyakran visszavá- gyom az aoró falvakba, ahol va­sárnaponként színpompás nép­viseletet vettek fel a parasztok, a legszebbet, mert ünnepnap úgy illett Ez a tarka kép most is gyakran kísért, ha a vászon elé ülők, A kastély környéke elé ülök. A kastély környéke még több élményt jelentett Itt szeret tem meg a természetet a park­ban és az üvegházakban tett titkos sétáiínon. A képek, ame­lyekkel akkoriban gazdagon dí­szítették a cifra szobákat űj vi­lágot jelentettek számomra- El­kezdtem festegetni.. „ A család később visszatért Békésre. Két év múlva Kutyik- né eltemettette az urát, aki hét gyermeket hagyott maga után. Gergely kovácsinas lett, később sekrestyés, és & tartatta el a népes családot — Amikor tanon« voltam, vasárnaponként nem mentem szórakozni, inkább otthon raj- zolgattam, festegettem. Amikor sekrestyés lettem, még több időm,- és ha lehet még nagyobb kedvem volt a festéshez. Képei­met a templomban is kitették. Egyszer gróf Széchenyi Mik'ős püspök látogatott el hozzánk. „Ki festette ezeket?” — muta­tott a képekre. „A mi sekres­tyésünk” — mondták neki. Magához hivatott: „Te Gergő” — mondta — „szeretnél-e festő lenni?” Magam sem tudtam, mi lenne a jó. Ne hagyd ki ezt az alkalmat, biztattak sokan, de éti mégsem fogadhattam el az ajánlatot A nagy család, a ne­héz megélhetés nem engedte. A íestegetésről azért nem mondott le. Gyökössy Lajos gimnáziumi rajztanár figyelt fel újra a tehetségére, s szíve­sen tanitgatta. Az eredmény nem maradt el, kiállítások so_ ra bizonyítja. Leginkább táj­képeket fest, ez áll hozzá kö­zel. A múzeumról !s szívesem be­szél, hiszen élete itt, mint a mesében, végleg a művészetek­hez kapcsolódott A történet egy másik pedagógushoz, Dur- kó Antalhoz kötődik. Rá min­dig szeretettel emlékezik. — Sok tanárt ismertem a gimnáziumban. Egyszer ő is odajött hozzám, hogy igyuk meg s pertut Attól kezdve délelőttönként sokszor eljött hozzám, s ilyenkor bizony ott­hon kiakasztották a kanalat, mert délre sem ért haza. ö lett a múzeum igazgatója, együtt jártunk gyűjteni 1970-ben ke­rültem ide hivatalosan, mint teremőr. Délelőttönként bent vagyok, délután pedig, amíg lehet, festek. Ilyenkor, öreg­korban nem fogy d, hanem» még több, még íojtóbb a sok téma, amit át szeretnénk adni j másoknak. Remélem, lesz időm 1 befejezni, amit szeretnék... I Nagy Ágnes! NMMMfcNMupmasvMWCMfoecaaocvaaaovei — Ezt azért nem mondanám. Ha jól sikerül egy kosztüm, mindenáron űzetni akarnak a színészek... Sértsem meg őket?... De részegen nem lá­tott engem senki Állítom: sen­ki! — Es ez a színésznő?! — Semmit nem jelent nekem. — Tudja, mit? Ne járjon az unokahúgommal, jó?! Megígé­ri? Saci dadogott valamit, nem tudta elfogadni a feléje nyúj­tott kezet. Remegő jobbjával magyarázott: — Nem akarok neki rosszat A TIT-ből hazakísérem néha. Amikor a nyelvórák után egy- felé megyünk haza. Én is a Jó­kai utcában lakom. Az £ fe­hérre meszelt, emeletes családi ház a szüléimé. A szüleim, a nővérem és én lakom ott... Minden olyan egyszerű volt ed­dig. Ártatlan időtöltés, baráti beszélgetések, nem is gondoltam másra... És ő, Valika, tud er­ről a beszélgetésről? És honnan tudta meg, hogy elvált ember vagyok?... Mindössze három hónapig éltem a feleségemmel. — Az a kislány szebb, mint bármelyik színésznő! Értelmes, nem beképzelt, dolgos, egyszerű, és mint a harmat, olyan tisz­ta. Mit akar tőle? A szabó mereven nézte a* öreg pincért, aki agresszíven és mégis a legudvariasabb modor­ban attól a lánytól akarja őt távol tartani, akinek a közelsé­ge a megnyugvást hozza! Eddig fel sem mérte, miért oly jó Valikéval lenni... Igen... a megnyugvás! — És ő? Beszélt rólam? — ... említette. — Sací szeme tükrén örönrt- sass&or. IWB»BI0®»*«0»0«»*0CC'íÖCIC»CC*»Ba0iSSBOW5»» Z- De hát ön honnan tudta, 5 hogy én vagyok Fejér Sándor? « — Érdeklődtem. Két hát óta, g természetesen tapintatosan, szín- s te mindent megtudtam magá- • ról- Mindent! Á primadonna („k. s. töltött-1 galamb” — gondolta Miklós, a i főpincér, amikor melléjük lé- g pett), szarkalábos mosolyával, | fejét oldalra billentve, anyásán i sietett Sací segítségére: — Mondtam neked, Sacikám, | hogy ma mindent én fizetek- Mi 1 a baj, mégis? — Csókolom a kezét, művész- | nő — hajolt meg előtte Miklós | pincér —, nincs baj, a hölgyek- s nek mindig igazuk van. Mi már * meg is egyeztünk az úrral. | — Megegyeztek?! Miben S egyeztek meg? — Ez a kettőnk- dolga, igaz, s uram? — Miben egyeztetek meg, Sa. jjj Ci?! — Semmiség az egész, Ma- ! riann, gyere, vedd a kabátod ... j Melretünk haza. A íőpincér a sokat sejtetők | szemöldökfelhúzásával kísérte a S primadonna és a szabó elvonu- j lását... „Persze, később épp Miklós bácsi lett a legszenvedélyesebb pártfogód, Sacim... Közeleg az idei Húsvét, Drágám. Tomika lázasan készülődik a locsolko- dásra. Ki fogja majd kézen? Kivel fog az idén elindulni ezen az ünnepen?... Bizonyosan Miklós bácsival. Vagy Andrissal. Hisz oly sokan szeretnek minket. Nem vagyunk egyedül. És mégis nagyon egyedül va­gyunk, Saci. Én, különösen...” (Vége) Bemutatók a gyermekszínházban Irigylésre méltó dolguk van azoknak a gyerekeknek, akik most ismerkednek a színházzal, hiszen a Békés megyei társulat értékes bemutatókkal gondos­kodik a legifjabb nézők szóra­koztatásáról. Az elmúlt évad sikerei után a Jókai Színház Gyermekszínháza két vendégjá­tékkal kezdte az idei szezont. Az elmúlt héten mutatkozott be a megyeszékhely fiatal közön­ségének a békési Állami Zene­iskola az Áradj Napsugár című gyermekoperával. Steiner Béla könnyű kis zenéjét a kitűnő bé­kési zenepedagógusok szinte „családi vállalkozásban.” dolgoz­ták színpadra. Fejes Antalné rendezte a művet, s ugyanő írta a szöveget, rakoncátlan Panni történetét. A rosszcsont kislány csínytevései és megja- vulása vidám perceket szerzett a közönségnek, s a végén a né­zőtér is a szereplőkkel dúdolta az egyszerű, fülbemászó dalla­mot. Nagy sikert aratott a ta­nár szerepében Kökéndy Jó­zsef telt baritonja, valamint az egész gyermekhad játéka. Külö­nösen tetszett a rakoncátlan Pannit alakító tiszta hangú Pan- kotai Magdi és a színpadra ter­mett pöttöm kislány, Tomann Margit. A békés! gimnázium kamara­kórusát és a békési ÁFÉSZ ka­marazenekarát Fejes Antal ve­zényelte. A gyermekopera bé­késcsabai bemutatójának sike­re azt jelzi, hogy egy színpad­képes — bár habkönnyű kis előadás után érdemes lenne a békési alkotóközösségnek a megkezdett útón továbblépni. A zene és a mozgásművészet terjesztésének szép feladatát vállalta a Pécsi Balett együtte­se, amikor Békéscsaba gyermek­közönségének mutatta be Bar­tók Béla Mikrokozmosz című zongoradarabjaira komponált balettjét. Bartók Mikrokozmosz­sorozatában a kezdeti tanítás számára írt egészen könnyű zongoramuzsikát. Eck Imre ér­demes művész és Tóth Sándor Liszt-díjas Bartók Béla művei­ből kiválasztott 21. villanásnyi gyöngyszemet, s azokat a gyer­mekek lelkivilágához hangolva táncképekbe komponálta. Az egyórás balettműsor mindvégig friss élményt adott a gyerekek­nek, s ez a táncművészek ma­gas színvonalú produkcióján kí­vül annak is köszönhető, hogy az egyes képek hangulatát jól előkészítették a közben elhang­zó magyar népmesék. Az elő­adás végén a lelkes közönség vastapssal jutalmazta Bretus Mária Liszt-díjas érdemes mű­vész, Paronai Magdolna, Sti- mátz Gabriella, Hetényi János Liszt-díjas, Kuli Ferenc és Ko- ronczay László művészi telje sítményét. Andódy Tibor A Mikrokozmosz előadásán ■JT-T-T—,-miwiTT' ■iminr.iri.TT" ,-yfflirr";-y;sa=s ÍDemény felv.) Orojan István kiállítása Szegeden A Szegedi Bartók Bé’a Műve­lődési Központban kiállítás nyílt Oroján István battonyai születésű, Gyulán élő fiatal fes­tőművész festményeiből, grafi­káiból és kisplasztikáiból. A művelődési központ Fiatal Mű­vészek Klubjában megrendezett kiállítást Vinkler László festő­művész, a tehetséges tanítvány­nak kijáró me’eg, méltató és bíztató szavakkal nyitotta meg. Az egyszerűségükben szép, né­pi ihletésű munkák november végéig maradnak a szegedi ki­állító teremben és tekinthetők meg minden hétfőn, szerdán és csütörtökön 18-tól 22 óráig. A kiállítás ünnepi hangulatá­nak emeléséhez stílusosan já­rult hozzá a népszerű Sebő— Halmos duó rövid műsora is: méhkeréki román dalokat ját­szottak, nagy sikerreL —a—h A Gyulai Fa- és Fémbútoripar! Szövetkezet AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELBE KERES — asztalos, lakatos és festő szakmunkásokat, — varrónőket, — kocsikísérőket, — férfi és női segédmunkásokat, anyaggazdálkodásban jártas, gépipari technikummal rendelkező — anyaggazdálkodót és — gépírókat, Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezés: a szövetkezetnél; Gyula, Zrínyi tér I—2- sz. alatt a szövetkezet személyzeti vezetőjénél. Miért járhat kSszünet? Az orvos nevét a feledés ho­málya borítja, de zavarba ejtő sírfelirata versenyre beit a mű. landósággaL „Itt fekszem én, körülöttem pedig azok, akiket gyógyítottam”. Napjainkban mintha hasonmásra lelne. Nem sírfelirat gyanánt, hanem a kü­lönböző köszönetnyilvánítások­ban. Szembeszökő, amikor a gyászoló rokonság köszönetét mond a körzeti orvosnak a lel­kiismeretes munkáért Jóllehet közreműködése, hogy megment­se a beteget, eredménytelen ma­rad. Miért tehát a hála, a kö­szönet? A lelkiismeretes tevé­kenységért? Hiszen ez vala­mennyi orvos kötelessége. Ta­gadhatatlan a gyógyítás ered­ménye számtalan előre nem látható összetevő függvénye. Mégis a sikeres gyógyításé a legfényesebb babér. Azt illetné meg a köszönet És ez már szemlélet kérdése. A munkáról vallott felfogásun­ké! Nem mindegy, hogy miként vélekedünk. Divattá, szokássá vált ugyanis megköszönni a munkát, függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel jár. Némi­leg eltorzult a felfogásunk. Vagy talán nagyon is? Gyakran úgy tekintünk erre a fogalom­ra, mint a munkahelyen eltöl­tendő nyolc órás állapotra. Mintha elfelejtettük volna, hogy a munka célszerű tevékenység. A hangsúly a munkára került I nem a célszerűségre. Az ered­ménytelenséget pedig igen gyakran a lelkiismeretességgel takargatjuk. A minap hivatalos fórumon köszönetét mondtak az egyik építőipari szövetkezet­I nek lelkiismeretes munkájáért. Való igaz, lelkiismeretességben nem volt hiány. Csak hát ami mögötte van; Az építkezést ha­táridőn túl fejezték be, a minő­séggel is baj volt Ám ettől függetlenül a lelkiismeretesség­hez alig fér kétség, hiszen még­is dolgoztak, mégis felépült as, amit vállaltak. Figyelmen kívül maradt viszont, hogy a, beruhá­zás elhúzódása, 3 a hibák utó­lagos kijavítása miatt a terve­zettnél hónapokkal később in­dult meg a termelés. Ez a tény pedig bárhogyan nézzük, aligha csábít tapsra. Mégis! Mintha elfelejtettük volna, hogy a munkának határideje van! Mi­nősége van! Végeredményben az építőt csak akkor illetné meg a kö­szönet, ha határidő előtt fejezte volna be a munkát, sőt olyan minőségben, mely a korábbi el­várást túlszárnyalja. Ez lenne az ésszerű. No de vannak ob­jektív akadályok. Az áns, mint­ha ez volna a dolgok rendje. A hivatkozás, az előre nem látha­tó eseményekre, a rendkívüli nehézségekre. S ha ezek lehe­tetlenné teszik az eredményes munkát, akkor is nyugodt szív­vel mondhatjuk, hiszen m! dol­goztunk. És bizton számítunk az elismerésre, vagy legalább is a meleg kézfogásra. Holott * munka éppen azért ésszerű tevékenvség, hogy a nehézségek ellenére eredmény­nyel járjon, legyen társadalmi haszna. Ez pedig elkerülhetet­lenül megkívánta a kifogásta­lan munkát, mégpedig minden tekintetben. A határidő meg­tartását éppúgy, mint a hibát­lan minőséget. Tehát nemcsak lelkiismeretesen, hanem előre­látóan, szervezetten, tervszerű­en, azaz sikeresen kell dolgozni. Csak az Jíyen munkáért járhat köszönet, társadalmi elismerés. (Serédi) § BÍKÉSHíS«tear 1975. NOVEMBER ZZ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents