Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-21 / 273. szám

Mr. a niggyei tanács vezetőié a szó 3» Kérdések és válaszok AZ OKTÓBER 27-ÉN MEGTARTOTT MEGYEI RÁDIÖ-SAJTO­KONFERENCIÁN A MEGYEI TANÁCS VEZETŐIHEZ CÍMZETT KÉRDÉSEKRE DR. SZABÓ SÁNDOR ÁLTALÁNOS ELNÖKHE­LYETTES, CSEPUEGI PÁL ÉS NAGY JÁNOS ELNÖKHELYET­TESEK, VALAMINT DR. KERTÉSZ MÁRTON, A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TITKÁRA VÁLASZOLT. 60. Dante Jenőné, Békéscsa­ba. Mikor lesz annyi étolaj, hogy nemcsak a pult alól kap­ható, hanem a polcokon is bár­ki elveheti? Válasz: A harmadik negyed­évben a növényolajipamál mű­szaki problémák akadályozták a termelést és ebből kifolyólag or­szágosan így megyénkben is ét­olajból igen kedvezőtlen áruel­látás volt A gyártól nyert tá­jékoztatás szerint a termelés már szeptemberben lényegesen javult és november-december hónapban kielégítő ellátásra szá­mítunk. 61. Molnár Lajosné, Békéscsa- f ba. A Körös Hotel éttermében nem lehetne-e megoldani, hogy ne kelljen egy tányér levesre órákat várni? Miért van az. hogy ha bemegyünk az étterem­be, minden felszolgáló pincér el­tűnik és meg sem kérdezik, mi­re várunk? Két ízben jártunk így, s ezért ebéd nélkül, lejárt ebédszünettel, éhesen tértünk vissza a munkahelyre. Válasz: Hasonló jelenség és észrevételezés az utóbbi időben vizsgálati megállapítás szerint nem fordult elő. Korábban az előfizetéses étkeztetés bonyolítá. sa miatt az étlan szerinti étkez­tetésnél a fogyasztók részéről merültek fel panaszok. Ennek megszüntetése végett az előfize­téses étkeztetést az üzemeltető vállalat — Békés megyei Ven­déglátóipari Vállalat — más egységbe csoportosította át és így lehetőséget biztosított az ét­lap szerinti étkezés gyorsabb, kulturáltabb kiszolgálására. 62. Czapp András Békéscsaba. VT, Puskin u. 5. négy kérdésre j kért választ. 1. Ügy tudom, hogy a népgaz­daságnak is hasznos a kisegítő .gazdaság. Lehetne-e nagyobb tá­mogatást, adni részükre,, például utalványos takarmányt? Válasz: Egyetértőleg támaszt­juk alá a sertéstartó kisgazdasá­gok élőállat-termelésben és érté­kesítésben betöltött jelentős sze­repét. Békés megyében a háztá­ji és házkörüli sertésternlelés 1974-ben 7870 vagon volt, része­sedésük az összes termelésből 65 százalék. A múlt évben me­gyénkben minden második ser­tést kisüzemek állítottak elő. Ennek a szektornak a jelentősé­ge — a saját fogyasztásra való termelés mellett — az állam fe­lé történő hízósertés-értékesítés­ben is kifejezésre jut. Az előző évben értékesített összes hízó sertésnek '32 százalékát a kis­üzemi szektor adta. Az 1975. évi kisüzemi sertéstenyésztési, -tar­tási, és -hízlalási kedv az át­meneti állománycsökkenés egyensúlyba kerülésével me­gyénkben továbbra is kedvező irányú. Itt jegyezzük meg, hogy az 1975. évi vemheskoca-süldő- akciónak egy előnyös feltétele volt az alacsonyabb áron bizto­sított takarmányvásárlási lehe­tőség, mely ha nem is a java­solt utalványos rendszernek fe­lelt meg, tartalmilag azonban ve­le azonos. Az állattartó kisgazdaságok takarmányellátása, szabadkeres­kedelmi forgalmazásra épül. Az igények kielégítésében a gabo­naiparnak meghatározott fel­adata van. A Békés megyei GFV 1974. évi saját elosztó helyein és bizományosi úton kiskereskedel­mi . forgalmazásban az állattartó kisgazdaságok felé 3526 vagon szemes terményt, valamint ma­lomipari mellékterméket és 6684 vagon különböző tápot értékesí­tett. De nemcsak az ipar. hanem a kondoros! tsz keverőüzem (ÁFÉSZ-en keresztül) is forgal­maz táoot kisüzemek felé. 2. Miért akadozik a takar- mánvellátás? Válasz: A szabadkereskedelmi úton forgalomba kerülő takar­mányok mennyisége évről évre nő. Ez nem jelenti «tezont azt, hogy az igények ma­radéktailanul kielégítésre kerül­nek. Elsődleges probléma, hogy a gabonaipar — úgy 1974-ben, mint 1975-ben — a kalászos ta­karmánygabona-termelés kedve­zőtlen alakulása miatt nem ren­delkezik a szükségletnek megfe­lelő szemestakarmánnyal. Ez gondot okoz az ipari abrakke- verék-takarmány termelésnél, de a szemes takarmány hiányos kisüzemek felé történő szabad­kereskedelmi értékesítésnél is. A mezőgazdasági nagyüzemek 1976-tól ösztönözve lesznek a nagyobb vetésterületen történő kalászos takarmánygabona-ter­melésre, ez az ipar szemesalap- anyag-helyzetét várhatóan meg fogja javítani. 3. Sokszor gyenge a keverékta­karmány minősége. Mi az oka? Válasz: A. keveréktakarmá-. nyok minőségével kapcsolatos ki­fogások jogosak. Ennek oka oda vezethető vissza, hogy a ga­bonaipar keverőüzemeinek több­sége korszerűtlen, termelőkapa­citásuk azonban szükségből maximálisan kihasználásra ke­rül. Több esetben probléma merült fel a tápok feldolgozott­ságával, vagy éppen a nem meg­felelő szemosezettséggel, a sze­mes alapanyag-helyzet követkéz-' tében a bedolgozott szemes ta­karmány egyoldalúságával, (ku­korica). Beltartalmi érték tekin- tétében meg kell jegyezni, hogy az ipar keverőüzemeit országos minőségellenőrző szerv rendsze­resen vizsgálja, s jegyzőkönyvi megállapításai szerint (egy-két defektes alapanyag bekerülésé­nek esetétől eltekintve) komoly hiányosságok nem jellemzőek. Folyamatban van Békéscsabán egy új koncentrátum-előállftó üzem megépítése Ennek az üzemnek a termelésbe lépése fog lényeges javulást biztosítani a keverék takarmányok minőségé­ben. 4. Miért papír és miért nem jutazsák? Válasz: A papírzsákos gön­gyöleggel kapcsolatos többlet- költség egyaránt érinti a mező- gazdasági nagyüzemet és az ál­lattartó kisgazdaságot. Állat­egészségügyi szempontból en­nek a göngyölegformának a be­vezetése, kötelező alkalmazása indokolt. (Adott esetben a ha- »< gyományos jutazsák fertőtlenítő- S se, a göngyöleg használhatatlan- £ ságát eredményezi.) Az ipar ke- ■ resi annak lehetőségét, hogy ol- ■ esőbb göngyölegekben forgal- j mázzon. A mezőgazdasági nagy- : üzemek vonatkozásában a kon- | téneres szállítás fogja ezt a kér- ; dést véglegesen megoldani. Kis- 5 üzemek tekintetében cél az ol- | esőbb alapanyagú göngyölegek | kikísérletezése és alkalmazása. A • göngyöleg súlya tárasúly, az ér- | vényben levő utasítás érteimé- i ben ennek a vásárolt áruk sú- | lyába történő beszámítása áruta- | sítással ellentétes, következés- f képpen nem megengedhető gya- jj korlat. • ® ák 63. Giczei Gáboraé Békéscsaba, | Martincsek László OTP-igazga- : tótól kérdezi: Mikor szűnnek ; meg a toronyház 7—8. emeleti * lakásának beázásai úgy, hogy | eredményes is legyen? Válasz: Mindenképpen ered- ; ményesen kívánjuk megoldani = lebonyolítónk, a Békés megyei | Beruházási Vállalat és kivitelé- i zőnk, a Békés megyei Állami * Építőipari Vállalat bevonásával. ; A hibaelhárítás módja várható- • an azonos lesz a 9. emeleti la- % kásoknál alkalmazott műszaki : megoldásokkal. A kivitelezés a ; Békés mecyei ÁÉV-vel a közel- í múltban jegyzőkönyvezett ada- \ tok szerint 1976. áprilisában kéz- ; dődik és 1976. június 30-al fe- 5 jeződik be. A javítási munkák | nemcsak a 7—8 emeleti lakások- | ra. hanem a teljes épületre ki- £ tériednek, amelyek a falnedvé- \ sedéssel érintve vannak. (Folytatjuk) 1 Tímárék kettős jubileuma Tímár Péter és neje, háttérben a régi családi kép (Fotó: Lónyai László) Á Nemzetköz! Szemle új száma A folyóirat legújabb száma a szocialista országok rovatá­ban a Német Demókratikus Köztársaságnak a világgazda­ságban betöltött igen fontos szerepéről és népgazdaságá­nak, szocialista kultúrájának magas és egyre fejlődő szín­vonaláról olvashatunk. A Közel-Kelet bonyolult problémáit több szemszögből — a többi közt a Novoje Vremjaból és a Newsweekből vett interjúk és cikkek soro­zatából — tárja elénk. Az Ibériai-félsziget címszó alatt közli egyebek között a folyóirat Portugália VI. ide­iglenes kormányáról szóló Avante! — vezércikket, és egy Cunhal-beszéd részletét. A Horizont című lap nyomán pedig rövid áttekintést olvas­hatunk a spanyol Baszkföld­ről. Latin-Amerika térségéből kivonatot közöl a folyóirat a karib-tengeri kommunista pártok ez évben lezajlott kon­ferenciájának nyilatkozatából. Érdekes cikkösszeállítást tar­talmaz a chilei katonai junta gazdaságpolitikájáról, röviden jellemzi Pinochet ellenfelei­nek még igencsak halvány, de kezdőelő ébredezését. Az ideológiai kérd esek-ro­vatban három rövidített cik­ket -olvashatunk a Politikai pluralizmus vagy elit-demok­rácia címmel — az SZSA-ból; a Baloldali radikalizmus és történelmi hagyományok cím­mel — Voproszi Filozófii-ból; és Az ideológia kezdete? cím­mel — a Foreign Policy-ből. Egymilliárd forintos forgalom Évente egymilliárd forin­tos forgalmat bonyolítanak le Békéscsaba boltjaiban. A város területén jelen­leg 150 kiskereskedelmi és 30 vendéglátóipar! egység biztosít­ja a lakosság ellátását Kettős Jubileum alkalmából rendeztek bensőséges ünnepsé­get Tímár Péter, Békéscsaba, Millenneum utcai otthonában fél évszázaddal ezelőtt kötött házasságot feleségével, Dávid Margittal, negyed századdal ez­előtt pedig ő volt a megyei lap első expediálója. Az aranylakodalmat ülő pár meghatódva telepszik az asztal­főre, a gyermekektől kapott gyönyörű szegfűk és rózsák ár­nyékába. Ilyenkor csak a szép­re illik emlékezni. Pedig Timá- rék együtt töltött ötven eszten­dejét két világháború s a vele járó sok gond. aggodalom ár­nyékolta be. Az édesanyának ma is könnybe lábad a szeme, valahányszor, ránéz fiának, a makkegészséges, fess fiatalem­bernek a fényképére, aki a bombázás áldozata lett. — Az elmúlt fél évszázadról regényt lehetne írni — emlék­szik a férj. — Máramarosszi- getről kerültem a Viharsarok­ba. Itt találtam meg a boldog­ságom, az életem Margit mel­lett. Azelőtt is mozgópostán dolgoztam, itt is azt vállaltam 1922-ben. 1950-ben nyugdíjba küldtek. De én nem bírtam a tétlenséget, no meg a pénz is kevés volt. Így lettem újból ak­tív dolgozó. Csaknem 10 évet húztam le a lapnyomdában, mint expediáié. Nehéz, de na­gyon szép évek voltak. Este be­mentem, reggel tértem haza. Az újságírókkal együtt izgul­tam, hogy a nyomda „ördöge” ne tréfálja meg őket, hiba nél­kül jelenjenek meg a cikkek í iiír'tst'tisiíiicicíit'rsiciisBaaiaocisaaáisi. *! Az Is előfordult az ötvenes években, hogy már majdnem kész volt a lap, amikor Buda­pestről ukázt kaptunk: fontos hírt adnak, a holnápi lapban közölni kell!' — Összedugták a fejüket az érdekeltek, hogy melyik cikket cseréljék fel ? Hogy leszünk meg legkevesebb túlórával, mi­lyen módon leszünk kész pir­kadatra, hogy a megye minden falujába eljusson a napilap. — A házasság kezdetén meg­szoktam, hogy sokat éjszakázik a férjem — avatkozik a beszél­getésbe Margit néni. — Mégis minden éjszaka újabb izgalom volt: mikor jön, nem történik-e valami'baja? Az utóbbi évek­ben nagyon sokat betegesked­tem. Mondhatom, hogy az or­vosokon kívül a család szerete- te, odaadó gondoskodása adta vissza számomra az életet. Az idén a belvíz is elöntötte a ker­tünket, a házunkat. Sokat dol­goztunk a helyreállításon. Most, hogy együtt a nagy család, mégis csak a szépre emléke­zem. A beszélgetésből az is kide­rül.' Timáréknak ma is éltető elemük a napi friss hír, az új­ság, Péter bácsi expeditőr ko­rában megszokta, hogy első kézből olvassa a legfontosabb hazai és külföldi híreket. Ma is szeret korán tájékozódni. A kétszeres jubileum alkalmából ez úton is kívánunk jó egész­séget, további együtt töltött kel­lemes éveket­Ary Róza :s»Kasasee3Sce«BS3xssses9asecsxsBCBeacvaisr DÉR ENDRE a. Álom és való (Kisregény) Elköszönt az öreg Fejér, Va­likénak az jutott eszébe: az ő apja is szégyelli magát valami miatt. Restelli, hogy annyira ellenezte kapcsolatukat... Mert eleinte ki nem állhatta Sacit — akit később az imádásig szere­tett az öreg suszter, ... Egy régi-régi reggelen az öreg suszter is fürkészően leste lánya mozdulatait. „Talán bol­dog ... meglehet — gondolta —, Bár mindig ilyen elgondolkozó volt. Elsuhan mellette az élet, miközben ő az álmaiba mene­kül. Na, de miféle álmok le­hetnek azok. ahol egy züllött nős embernek i& van helye?! Sőt: első helye. , ” — Az a kávé még nincs jól megdarálva! — mordult Vali­kéra magából kikelve. — Szóltál, apa? — ötvenig kell számolni, miközben darálod! Az a kávé még nincs megdarálva! „Úgy látszik — gondolta áz öreg — már Valika sem hall­ja, mit mond neki... Egyre kevesebben hallják meg a sza­vát. Miklós, no meg a felesége. Eddig Valika is értette őt... úgy látszik, rosszabbodott az állapota. Abba már beletörő­dött, hogy nemigen tud járni, a háta meggörbült, a feje re­meg, a kezei, nem engedelmes­kednek, de, hogy a hangja is cserbenhagyja már ... Bár az is lehet, Valika álmaiba észre­vétlenül befurakodott a szere­lem.” — Apa, nézd meg Jól meg­daráltam. Mindegy, hogy mennyi ideig darálom, fő, hogy jó legyen. És anyunak se mondjál ilyeneket, drága. Hidd el, nem fontos dolgok ezek ... — Minden fontos! Igenis minden! Az a fontos, hogy minden a legjobban legyen el­végezve! Első cipész voltam va­lamikor. A legelső. Én csinál­tam a mintacipőket. A magam tervezése volt A gyárban én voltam az első cipőtervező Te ezt nem érted! — Jól van, apukám! — Nem is érted, mit mon­dók. Valika figyelve leste az apja arckifejezését, s abból valamit megsejtett. — Igen .. - hát persze... ér­telek — mondta most már mo­solyogva, . mert lassan megvilá­gosodott előtte kettejük párbe­széde. Az öreg visszahanyatlott az ágyra, majd kisvártatva föl­kelt, az asztal mellé ült, és ol­vasni kezdett Közben az ud­varról behallatszó gerle búgá- sa mintha azt ismételte volna a fülébe: „dolgozni' kell most, dolgozni kell... most dolgozni kell”. A lányára nézett Valika elmosolyodott, s abbahagyta a mosogatást. — El kell mennem. Veszek egy francia mesekönyvet, és utána elmegyek a tanfolyam­ra. („És ott találkozol azzal az elvált emberrel?” — kérdezte az apja szeme.) („Hát persze!” — ragyogott Valika area.) Valika kis piros kosztümjé­ben elegáns nőként hatott. Az apja előtt megállt, és mosoly­gott — Szia — csókolta, meg a beteg embert, az ajtóból visz- szanézett rá és eltűnt. Az udvarról a gerle egyre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents