Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-02 / 258. szám

Losonca Pál látogatása Latiedzs kormányzóságban ás Adanbon Magyar felszólalás m leszerelési vitában Minél nagyobb teret elhódíta­ni a sivatagtól, megkötni és ter­mővé tenni a kopár, homokos ta­lajt — ezzel a feladattal birkóz­nak Dél-Jemen szinte minden területén, amely kívül esik a vi­szonylag termékeny tengerparti sávon. A feladat nem meg­oldhatatlan. Ékről győződhetett meg Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, aki Szalem Ali Ru- bia dél-jemeni államfő társasá­gában szombaton az ország ket­tes számú övezetébe, Lahedzs kormányzóságba látogatott el. A1 Hauta oázisban, a kor­mányzóság székhelyén hozták létre az ország legjelentősebb, a néhai Nasszer egyiptomi el­nökről elnevezett főiskoláját, ahol agronómusokat és mező- gazdasági szakmunkásokat egy­aránt képeznek. Nagy szere­tettel, dallal, tépccal köszöntöt­ték itt a fiatalok Losonczi Pált, s a találkozó végén rögtönzött Közlemény a svéd külügyminiszter magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszte­rének a meghívására Sven An~ dersson, a Svéd Királyság kül­ügyminisztere 1975. október 30. és november 2. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A svéd külügyminisztert fo­gadta Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke és Gáspár Sán­dor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes el­nöke, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára. £ /en Andersson és kísérete megismerkedett Budapest neve­zetességeivel, és ellátogatott Debrecenbe. A külügyminiszterek tárgyalá­sain megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcso­latai dinamikusan fejlődnek. Ki­emelték az 1969-ben megkötött gazdasági, ipari és tudományos- műszaki együttműködési megál­lapodás révén elért jelentős eredményeket. Megállapították, hogy. a két ország együttműkö­désének erősödése mind a Ma- . gyár Népköztársaság, mind ' Svédország érdekeit szolgálja, és kapcsolódik az európai béke megszilárdítására tett általános erőfeszítésekhez. A miniszterek kijelentették, hogy kormányaik a jövőben is törekedni fognak a két ország kapcsolatainak fej­lesztésére, a két nép együttmű­ködésének bővítésére. A miniszterek aláhúzták az enyhülés uralkodó szerepét nap­jaink nemzetközi politikai éle­tében. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy az enyhülési politika teljes mértékben megvalósul, és fokozott együttműködés jön lét­re valamennyi állam között, te­kintet nélkül politikái, társadal­mi és gazdasági rendszerére. Méltatták a nemrég befejeződött európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet és a záróok­mány rendkívüli horderejét. Az értekezlet eredményeként a résztvevő államok kapcsolatai lényegesen javíthatók, és foko­zott lehetőség nyílik a béke és a biztonság megszilárdítására. A miniszterek kinyilvánították kor­mányaik azon szándékát, hogy eleget tesznek a záróokmány rendelkezéseinek, irányadó­nak tekintik azokat a két or­szág kapcsolataiban. A külügyminiszterek hangsú­lyozták annak fontosságát, hogy a politikai enyhülés hatékony le­szereléssel párosuljon. Kifejez­ték reményüket, hogy a hadá­szati fegyverzetek korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgya­lások, valamint a fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások mielőbb eredmény­re vezetnek. A közel-keleti helyzetet ille­tően a miniszterek kifejezték re­ményüket, hogy az összes érde­kelt fél megtalálja a teljes meg­oldást a biztonsági tanács ha­tározatainak megfelelően, tiszte­letben tartva a Palesztina! arab nép törvényes jogait. Leszögez­ték, hogy megfelelő előkészüle­tek után a genfi konferencia felújítása hozzájárulhat a térség problémáinak rendezéséhez. Az indokínai helyzet áttekin­tése során a külügyminiszterek kifejezték sajnálkozásukat afe­lett, hogy a két Vietnam eddig nem foglalhatta el jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. A miniszterek elítélték a chilei katonai junta jogtipró cseleke­deteit, amelyekkel az alapvető emberi jogokat durván megsér­tik. Kifejezték szolidaritásukat az elnyomás áldozataival. A miniszterek méltatták az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek jelentőségét a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében, és megállapították, hogy a vi­lágszervezet céljai és elvei az alaookmány alapján jól megva­lósíthatók. Kihangsúlyozták az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek a nemzetközi gazdasági kap­csolatok újjárendezésáben be­töltött szerepét. A fejlődő orszá­gok problémáinak'megoldására a miniszterek irányadónak tekin­tik az Egyesült Nemzetek Szer­vezete VI. és VII. rendkívüli közgyűlésének határozatait. Sven Andersson budapesti tárgyalásai barátságos és szívé­lyes légkörben folytak le. Jelen­tős mértékben hozzájárultak a nemzetközi kérdésekben elfog­lalt álláspontok jobb megisme­réséhez. A két külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy nézeteik számos nemzetkö­zi kérdésben azonosak, vagy egy­máshoz közel állóak. Sven Andersson hivatalos svédországi látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. (MTI) gyűlésre Is sor került. Az El­nöki Tanács elnöke egyebek kö­zött szólt arról, hogy a Szalem Ali Rubiaval folytatott tárgya­lásai rendkívül szívélyes lég- körűek s a megvitatott kérdé­sekben teljes a nézetazonosság. — Meggyőződésem, hogy mostani látogatásunk minden területen tovább mélyíti baráti kapcsolatainkat — hangoztatta Losonczi PáL Meleg ünneplés fogadta a ma­gyar államfőt a Mogahedi Álla­mi Gazdaságban is. A gazdaság vezetője adatokkal, számokkal illusztrálta, hogy esztendőről esztendőre jobb eredményeket érnek el a gyapot, a hagyma, a paradicsom s más növények ter­mesztésében. A tájékoztatót kis termény­kiállítás egészítette ki: a mo- gahediek büszkén mutatták he Losonczi Pálnak a kemény munkával megművelt földekről betakarított legszebb termékei­ket Az Elnöki Tanács elnöke ez­után visszatért Adenbe, ahol Szalem Ali Rubia ebédet adott tiszteletére. Részt vett az ebé­den Abdul Fattah Iszmail El Dzsaufi, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság Nemzeti Frontjának főtitkára, Ali Nasz- szer Mohammed Hasszani mi­niszterelnök és számos dél-je­meni vezető személyiség. . Délután városnézés szerepelt a programban. Losonczi Pált ven­déglátói elkalauzolták az adeni katonai múzeumba, ahol egye­bek között a gyarmati sorból való felszabad'úásért, a függet­lenség kivívásáért vívott hősi harc relikviái is láthatók. A vá­rosnéző körút során megtekin­tette a víztárolót és a festői széo- ségű adeni tengernarton álló „Gold Mohur” világítótornyot. Este a nemzeti színházban dél-jemeni népi együttesek dísz­előadását tekintette meg Loson­czi Pál Szalem Ali Rubia tár­saságában. Az előadás végén a két elnök a színpadon gratulált a közreműködő művészeknek. (MTI) A Magyar Népköztársaság ENSZ-kíildöttsége rendkívüli je­lentőséget tulajdonít az atom- csend teljes megvalósítását, il­letve az új tömegpusztító fegy­verek és fegyverrendszerek ki- fejlesztésének és gyártásának el­tiltását célzó új szovjet javas­latoknak — jelentette ki az ENSZ 1. számú politikai bizott­ságában, a leszerelési vita során elhangzott felszólalásában Hol­la! Imre nagykövet. A magyar ENSZ-képviselet vezetője emlékeztetett arra, I hogy az elmúlt években több I megállapodás született a lesze­relésről, a fegyverkezés azonban ' tovább folytatódik. Emellett a tudományos és technikai fejlődés következtében az eredetileg bé­kés célú kutatás eredményeinek egy része a fegyverek arzenál­ját gazdagítják és ezek pusztító hatása sokszorosa a hagyomá­nyos fegyvereknek. Üj fegyver- fajták létrehozására csak »né­hány, óriási anyagi erőforrások­kal és kutatóapparátussal ren­delkező ország lenne képes. Ezért különösen örvendetes — hangsúlyozta Holla! Imre — hogy a kezdeményezés éppen olyan országtól indult el, amely egyike lehetne az ilyen fegyve­rek birtokosainak. Hazánk ter­mészetesen nem érdekelt a fegy­verek előállításában, de nagyon is érdekelt abban, hogy a fegy­verkezés ne terjedjen ki semmi­féle új tömegpusztító fegyverre Befelezödfek a magyar-NDK tárgyalások Hosszú lejáratú kormányegyezmény Emlékeztető okmány aláírásá­val szombaton délben befejeződ­tek a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság elnökeinek tárgyalásai. Az okmányt $r. 5ze_ kér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az együttműködé­si bizottság magyar tagozatának elnöke, és Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a bizottság társ­elnöke írta alá. A tárgyalásokon a felek meg­vizsgálták a bizottság 14. ülés­szakán kitűzött feladatok végre­hajtását és a két ország közötti gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetőségeit. Az 1976—80-as népgazdasági ter­vek egyeztetésének eredményei­ből kiindulva intézkedéseket ha­tároztak el a következő őt évre szóló kereskedelmi egyezmény és az 1976. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv megkötésének elő­készítésére, valamint a népgaz- daságileg fontos területeken kö­tendő szakosítási és kooperációs szerződésekre vonatkozóan. A bizottság elnöki találkozója után a két ország miniszterel­nök-helyettese, dr. Szekér Gyula és Wolfgang Rauchfuss a Par­lament gobelin termében hosz- szúlejártú kormányegyezményt írt alá a mező- és erdőgazda­sági, valamint az élelmiszeripari komplex együttműködésről Az egyezmény célja, hogy e területeken az együttműködési lehetőségek széles körű kiakná­zásával minél nagyobb bázist biztosítanak a két ország lakos­ságának mezőgazdasági, erdő- gazdasági és élelmiszeripari ter­mékekkel való jobb ellátására. A komplex együttműködés a jö­vőben kiterjed — a kölcsönös áruszállításokon kívül — a ter­melés megalapozását szolgáló műszaki, technikai bázisra, a ter­melésre, valamint a tudományos kutatások kérdéseire. A most aláírt egyezmény ezek fő irá­nyait, kereteit jelöli ki 1990-ig, amelyet ötévenként a tervkoor­dinációk során pontos! tanak majd. A kormány-egyezmény hozzá­járul a két ország mező- és er­dőgazdaságának, valamint élel­miszeriparának gvorsabb és ha­tékonyabb fejlesztéséhez. ■aotaeiEsaai GOEcese*«e8»e8a*eeoB*cs;«c*«®«oaeoaB»c<9|»®i joBjEssueftacB! ■*Be®»Mae3*»e*e«8ese«=aaBoeaco«*»se»c»eM»e(*peooo®oao*«eöOOBa»coc®coOB*w Gondolatok a tanácsülés után Spanyol bonyodalmak Bonyolultabbá vált a politi­kai helyzet a hét végére Spa­nyolországban. Miközben a kü­lönböző mérsékelt konzervatív erők és a nagytőke képviselői megelégedéssel fogadták Juan Carlos herceg ideiglenes állam­fői megbízatását — a madridi tőzsdén oéldául pénteken több mint másfél ponttal emelkedett a részvények árfolyama a ko­rábbi csökkenés után — a jobb­oldal fokozza akcióit, a hivata­los szervek pedig az úgyneve­zett, ar.ülerforií»a törvényt ki­használva, újabb letartóztatá­sokat hajtanak végre. A spanyol cenzúra betiltotta az egyik politikai tanulmányi társulat — a rendszer által- en­gedélyezett politikai jellegű tö­mörülés — az úgynevezett TACITO-csoport sajtókommen- táriának köz’ését. a csoport különböző spanyol katolikus la­pokban már több állásfoglalást tétt közzé,"' jelenlegi tanulmá­nyuk »» utódlás kérdésével íog- lalkei**+ 9 pénzünkért megfelelő árut kérünk — és ne csapjanak he bennünket. Ilyen a vásárlók által megfogalmazott követelést sugallt a számtalan panasz, me­lyet egy-egy Sikertelen áruvá­sárlás után eljuttatnak hozzánk és máshova is. Még cifrább fel­háborodások is elhangzanak, amikor az 500 forintos cipőnek leválik a talpa, sarka, kirepe­dezik a lakkbőr; ha a bútorvá­sárlás után veszi észre az em­ber, hogy a szekrény ajtózárja nem működik vagy kulcs nincs hozzá; ha a vendéglőben száz­lábú csirkét főznek és más „hús” nem kerül a kiszolgált csirke­paprikásba. Vagy ha egy-egy konzerv felbontása után kelle­metlen szag csapja meg az em­ber orrát; lejárt a szavatossági idő. Ugyancsak bosszantó, ha a 10 deka felvágott csak 7, a hiányzó 3 dekát pedig a higié­niát szolgáló papír teszi ki. Szó­val jogos az a követelés: ne csapjanak be bennünket Még sorolhatnánk a példá­kat, melyek azt bizonyítják, hogy gyakori csak a piac látása „mindent eladni” jelszóval, mit sem törődve az áruk használ­hatóságával vagy fogyasztható- ságávál. Jóllehet, hogy a sok huzavonával kicserélhetők a ki­fogásolt áruk, mégis szinte örök­zöld téma ma is a vásárlók ér­deke feletti hatósági őrködés. Minden tanács évente, kétéven­te testületi ülésen tárgyalja meg A vásárlók érdekvédelme című nsoirendi pontot Határozatok születnek a) «Megkárosítások megelőzésére, intézkedések a felelősségrevonásra, mégis nap­ról napra jönnek a jelzések az árdrágításról, súlycsonkításról és egyéb vásárlói megkárosítások­ról. Sok mindenre választ kap­tunk a legutóbbi megyei tanács­ülésen, amely ezt a témát is . tárgyalta. A kereskedelmi fel­ügyelőség által végzett széles körű ellenőrzést magába fogla­ló jelentés az elért eredmények bemutatása mellett mégsem nyugtatott meg bennünket. Mint már említettem örökzöld téma és sokszor írtam már róla. Akár le is másolhatnám a négy évvel ezelőtti hibamegállapításokat, amikor 1971. július 6ri vb-ülésen ezt megfogalmazták. Talán a számok változtak helyenként, de a megállapítás ma is ugyanaz: rendet kell teremteni a fogyasz­tói érdekek valóságos és tartós védelmében. Természetesen nem ál­lítom, hogy a vásárlók angya­lok. Azzal, hogy többet kere­sünk, többet is költünk. Erre néhán” számadatot csupán: a meg«'« lakosságának jövedelme ez év első felében 12,2 száza­lékkal volt magasabb, mint 1974-ben. Az összkereskedelmi forgalom pedig hat hónap alatt 13,4 százalékkal növekedett. Te­hát látszatra több értéket vásá­roltunk, mint ahogy a jövedel­münk növekedett. A többlet kereslet hatására egyes ruháza­ti és vegyesipari cikkek hiánya mutatkozott. Sok esetben a jó áru elkelt és ottmaradt a nem éppen minőségnek nevezhető árú a boltokban. A jelzett téma tárgyalásánál kitűnt, hogy 476-féle termék vizsgálatát végezték el. Ez nem mind „visszamaradott” áru, még­is 23 százaléknál mutatkozott minőségi eltérés, vagy szavatos­ság lejárta. Bútoroknál 52, a ci­pőknél 16 százaléknál állapítot­tak meg kísebb-nagyobb hiá­nyosságot. Találóan hívta fel az egyik felszólaló tanácstag a testület figyelmét. Mint mondotta, az ef­fajta hibák az áruátvevők fele­lőssége elsősorban. A kiskeres­kedelem személyi és tárgyi fel­tételek hiánvában nem kénes s minőségi átvétel biztosítására. A nagykereskedelemben viszont erre specializált szakemberek dolgoznak, áruátvevőként. Ak­kor miért veszik át a hibás, rossz, kifogásolható árukat a gyártó vállalatoktól? A szava­tossági Időre is példázott, hogy a nagyker. az idő lejárta előtt néhány nappal még kiszállítja az árukat a kiskereskedelemhez, hogy ne őnála váljék visszáru­vá. Az ilyen jelzéseket a nagy­ker. szinte kézlegvintéssel intézi el — jobb esetben. A rosszabb az, amikor „haragszomrádot" látszik és megfeledkezik a szál­lításról. így még a rossz áru sem kerti a boltokba. Sokféle jelzővel lehetne illetni az ilyen „mindent el­adok” felfogást. Nem teszem, mert ezek az eladók valamiivet! árut mégiscsak adnak a vásár­lók oénréért. De az árak dráeí- tóira már nyugodtan azt mon­dom: csalók, a szó legszoro­sabb értelmében. Aligha hihető, högv nem szándékos -salási kí­sérlet az, amikor pénztárnál, blokkolásnál, f őpincé -1 számo­lásnál „bocsánat, téve Itemmel” élintézik a többletszámlázást. Az érdekessége ennek az, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents