Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-15 / 268. szám

KÖNYVJELZŐ Négy kötet rövidpróza A rövid próza a legárulkodóbb mű­fajok egyike. A máról írni — külö­nösen regényben, drámában, bizo­nyos perspektívát kíván. A rövid- próza kiválóan alkalmas a friss je­lenségek tükrözésére. Persze ezért mulandóbb is, de ha az írónak van szeme (az éazrevevésre), ha van vi­lágnézete (a kiválasztásra) és van múzsái ereje (a Jelenségből való ál­talánosításra) — maradandót alkot­hat. Külön Öröm, hogy manap­ság kiadóink — elsősorban a Szép- irodalmi — meglepő gazdagságban Jelentetnek meg novellásköteteket. Nagyrészt fiatalok írják, sok Jelzést — köztük művész! erejűt is — ad­nak a hetvenes évek társadalmáról. DOMONKOS ISTVÁN (1940) líri­kusként szerzett becsült nevet a jugoszláviai magyar írók között. „A kitömött madár” című 1968-a* pá­lyád íj as regényét — emlékeztessünk rá: múvészregényS — kritikánk Is méltatta. Az újvidéki Forum Könyv­kiadó symposion könyvek 43. szá­maként Redőny címmel kiadta rö- yidprózai írásait. Domonkos a ju­goszláviai magyar fiatalok Képes If­júság című hetilapjába ír lírai, szí­nes, a legmaibb témákról riporto­kat, jegyze teket. Biztos szeme van, nagy költöl ereje, megrendítő mó­don képes parányi, emberi jegyek­ből tulajdonságokat feltámasztani, nemeseket és visszahúzókat egy­aránt. A válogatásról Jugoszláviá­ban is hírlapi vita támadt, de a kö­tet kétharmada izgalmas, rangos írói alkotás, olvasóinkat a kulturá­lis vonatkozású írások is érdekel­hetik. Első kötete nagyrészben helyüket nem találó lelkeket ábrázol GYÜItFFY LÁSZLÓ (1940). A sokáig Győrben Játszó, ebben az évadban Békéscsabán működő színművész 17 elbeszélése, novellája zömmel egy nyugtalan, azonos névvel Jelzett férfi helykeresését, ténfergését mutatja be nők, munkahelyek, a választás előtti bizonytalan­kodások között, érezhetően ön­életrajzi motívumok felhaszná­lásával. Írásai más részében vi­szont Önmagától, környezetétől el­ütő világ értelmezésére tör. Ezek az izgalmasabb írások. Hősei álta­lában színészek, zenészek, orvosok, közülük is főként a kedvetlenék. Egy hónappal «elolvasásuk után & recenzens a tanárverő neve'őcttho- nosokra (Mocsárláz), a kifulladton azakszofonozó zenészre (a kötet cí­mét adó Dobd föl magad, fiú!-ban), méginkább az álmatlan Tímárra (Decibelben mérve) emlékezik. A legsoványabb kötet HAJNÓCZY P£TER (1912) kis gyűjteménye, de a recenzens örömére ebben kemé­nyen és sallangtalanul megfogal­mazott novellák sorakoznak. Ha mesék helyett még egy év termése a kötetbe került volna, emlékezetes novellagyűjtemény lehetett volna. A címadó elbeszélés (A fűtő) ki­magasló írás, egy fűtő sérelméről és beletörődéséről szól. Másik ki­emelkedő írás a kötetben a félig szürreális „Szolgálati járat”, ez elektromos telítettségű gondc lat­anyaga mellett rí ka jól megalko­tott novella. Hajnóczyban élessze­mű, megszenvedett, pontosan fo­galmazó, emelkedett szavú széppró­za-író ígérkezik. Nemhiába riportok aló! ismertük meg SIKLÓS LÁSZLÓ nevét, első novellás kötetében (Kristófok és megváltók) a mindennapok munkás alakjai válnak eleven irodalmi bő­sökké. Méghozzá a nagyüzemi mun­kások, akiknek élete és boldogulá­sa ma is a legbehatároltabb. Egy­szerű történések, nem is látványos drámák ezek, például megpofoznak egy munkást, mert nem akar uzso­ra kamatot fizetni (Hitelpolitika), vagy egy tanyasi gyerek villanyon spekulál, aztán egy Ipari tanuló mindenáron zenét akar hallgatni, méghozzá komolyzenét, mert ugye­bár az mindenkié. Kirínak a gyűj­teményből az olyan írások, amelyek erőltétetten modern játékokat utá­noznak, A tényfeltáró írások után zz olvasó immár a Hitelpolitká-ban bemutatott Ronyec-féle „megvál­tók”, kereken szólva: vérbő, igaz­ságos, osztályharcos ma! munkások sorsára, prózánkban-drámálnkban oly ritkán ábrázolt küzdelmeire is kíváncsi. Varga Imre OTTHON 76 A Jövő év bútordivatja — Házgyár! konyha, fürdőszoba — Ötven lakóegyüttes Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár két pavilonjában, 12 ezer négyzetméternyi területen kapott helyet nemrégiben a bú­toripar, a lakberendezés egyéb kellékeit gyártó vállalatok rep­rezentatív bemutatója, a tízéves hagyományra visszatekintő Ott­hon kiállítás, amelyen 69 hazai és külföldi vállalat, cég képvi­seltette magát Az Otthon címet viselő kiál­lítás minden évben a követ­kező év bútorait mutatja be —■ választékot kínálva, ajánlva a kereskedelemnek, a fogyasztónak. Ebből adódóan a kiállítás választéka mindig na­gyobb, mint a majdan forga­lomba kerülő bútoroké. Hiszen e kiállításon üzletek, megren­delések születnek, s a kereske­delem és a fogyasztó által sze­lektált, kiválasztott bútorokat gyártja majd az ipar. — Milyen lesz tehát az 1976- os év bútordivatja? — kérde­zem Filep Istvánt, az Otthon kiállítás rendezőjét — Továbbra Is divat marad a gépi gyártásból adódó, mértani formáláisú sima bútor, de erő­teljesen érvényesül a stilizált és a rusztikus hatás is. Bővült a színes bútorok választéka — a Székesfehérvári Bútori oari Vállalat lóvoltából. A kiállítás­nak bevallottan ízlésnevelő cél­jai is vannak. Ezért nemcsak a bútorokat mutattuk be. hanem szoba-részleteket! enteriőröket, a bútoron kívül az eevéb lakbe­rendezési kel’ékekkel — tex­tilekkel dísztárgyakkal, kép­pel, lámoákkal. szőnyeggel, függönnyel. Tízféle gyerekszo­ba, tizenötféle konyha és ötven lakóegyüttes szereoelt a kiál­táson, amellett, hogy önállóan is bemutattunk ülő- és fekvő­bútorokat. könyvespolcokat, ét­kezősarkokat, modem- és stíl­bútorokat. NvitékénkSnt a „Könnyűipar 30 éve” című rész adott jellem­ző válogatást a terület 30 éves fejlődéséről. Nevezetesen % bú­torok, a lakáskultúra teri'1etén bekövetkezett változásokról. E részhez kapcsolódva kapott he­lyet a RAVTLL bemutatója, amely a nők évének alkalmá­ból mutatta be a második mű­szakot megkönnyítő háztartási géneket, valamint a korszerű lakás ma már nélkülözhetetlen híradástechnikai cikkeit. Külön kiállítási részben sorakoztak a már forgalomban levő gyermekbútorok — szem­le’tetve a népességpolltikai ha­tározatnak a bútoriparban ér­vényesülő hatását. Érdekesek voltak a vállalati önálló kiállítások. A Szék- és Kámitosloari Vállalat kínála­tából az új székkollekciót, a La­kástextil Vál'alat anyagából a BNV-nagvdíjas bútorszöveteket érdemes kiemelni. A Tisza Bú­toripari Vállalat Modul kony­habútor családja elemekből áll, s alkalmas a különböző alapte­rületű konyhák bútorozására is. A Cardo Bútorgyár úl elemes rendszerű bútorai — íekhe1 vek, szekrények — a győri házgyár paneljeiből épült lakások mé­reteit figyelembe véve készül­tek. Q BÍÍÍ^MmE! ** 1975. NOVEMBER 15» A Budapesti Eútoripari Vál­lalat bemutatójából az új gyártmánycsaládokat és az új­szerű ülőbútorokat érdemes megemlíteni. A Zala Bútorgyár elemes szekrénysoraival és új fekvőbútoraival je’entkezett, A Kanizsa Bútorgyár három gyártmánycsaládot mutatott be, közülük a Domino bútorcsalád a kiállítással egyidőben már kapható volt a rákospalotai Do­rn us Áruházban. Hét vállalat állított ki az El­ső Bútoripari Egyesülés égisze alatt, köztük a stilizált és rusz­tikus bútorok gyártására spe­cializálódott Agria Bútorgyár, a legújabb hazai nagyüzem, a Szatmár Bútorgyár és a legkor­szerűbb technológiával, a fólia­borítással dolgozó Székesfehér­vári Bútoripari Vállalat A Finomkerámiaipari Művek termékeiből szoba, konyha, fürdőszoba padlóburkolatokkal, falburkolatokkal, fürdőszoba­berendezéssel, kerámiatárgyak­kal egy egész lakást rendeztek be. Házgyári konyhákat 260 négyzetméteren mutattak be, s nemcsak bútorokat, hanem a házgyári méretnek megfele’ő háztartási eszközöket, haszná­lati tárgyakat edényeket is. A hazai bútoripar mellett több külföldi cég is képviseltette magát a BNV Ott­hon kiállításán. Itt voltak a finn, a jugoszláv, a bolgár, a szovjet az NDK-beli, az oszt­rák és a nyugatnémet bútor­ipar képviselői. Jugoszláviából az öt legnagyobb bútoripari vállalat termékeit láthattuk. Az idén az Otthon kiállításon széles körű piackutatás is folyt A közönség véleménye, az írá­sos ég szóbeli kérdésekre adott válaszok bizonyára orientálják majd a bútor- és lakberende­zési cikkeket gyártó ipart. (Csakúgy, mint a kereskedelem véleménye, megrendelései. B. El A rádiós hónapon Kép, szöveg nélkül Baross Béla rajza Tudnivalók az űj KRESZ-r6l ÍV, Közúti jelzések A JÁRMÜVEK FORGALMÁRA VONATKOZÓ TILAL­MI JELZŐTÁBLÁK: A KRESZ 41. ábrájával kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy a tábla szimbóluma nem vál­tozott, tartalma azonban igen. E táblánál gépjárművel, me­zőgazdasági vontatóval és lassú járművel is tilos behajtani. Meg kell jegyezni azt is, hogy az oldalkocsis motorkerékpár behajtását a 41-es és 42-as ábra is tiltja, mivel a 41. ábra hatálya alól a jogszabály csak a kétkerekű motorkerékpárt veszi ki, a 42-es ábra viszont a mindenfajta motorkerékpár behajtási tilalmát jelenti. A 48. és 49. ábrával kapcsolatban tudni kell, hogy ezek a táblák a segédmotoros kerékpár, illetve kerékpár betolását nem tiltják. A segédmotoros kerékpárral behajtani tilos táb­la hatálya alatt kerékpárral be szabad hajtani, és viszont ke­rékpárral behajtani tilos táblánál segédmotoros kerékpárral szabad a behajtás. MEGÁLLÁSI ÉS VÁRAKOZÁSI TILALMAT JELZŐ TÁBLÁK: A „Várakozni tilos” tábla hatálva alól kiegészítő tábla alkalmazásával egyes járműveket ki lehet venni (pél­dául kivéve építőipari vállalat gépjárműveit). A kivételek jelzése a tilalmi táblák kiegészítéseként kerülnek kihelyezés­re, s nem úgy mint jelenleg nagyon sok helyen, a várakozó- hely tábla alatt elhelyezett, kiegészítő tábla jelöli a kivételt VESZÉLYT JELZŐ TÁBLÁK: a veszélyt jelző táblákra érvényes elsősorban az a megállapítás, hogy e táblák köre bővült. Az új táblákkal nagyobb a választási lehetőség a ve­szély pontos jelölésére. Erre példa a KRESZ 75. és 76. ábrá­ján szereplő két tábla, amelyekkel a tényleges „Bukkanó” és az úttest rosszabbá váló állapota felismerhetőbb módon je­lezhető. A KRESZ 93. ábrája szerinti táblát olyan helyen találjuk, ahol az utat keresztező villamosnak — az általános szabá­lyoktól eltérően — elsőbbsége van. Ilyenek a KRESZ 28. § (1) b. pontjában, 32. §. (3) Dekezdésében és a 36. §. (7) be­kezdésében szabályozott esetek. Ha olyan esetben kell a for­galom résztvevőinek figyelmét felhívni a keresztező villamos veszélyére, ahol annak elsőbbsége nincs, erre a KRESZ 94. áb­ráján szereplő tábla 6zolg;'»hat az alatta elhelyezett kiegészí­tő táblán villamos szimbólumának feltüntetésével. Az „András-kereszt” KRESZ 98. és 99. ábra nem jelzi majd, hogy a vasúti átjáró egy. vagy több vágányú. A több vágányú vasúti átjáró előtt is az ábrákban szereplő tábla ke­rül kihelyezésre. Ezek kihelyezésének határideje 1976, de* cember 31. TÁJÉKOZTATÁST ADÖ JELZŐTÁBLÁK: A tájékozta­tást adó jelzőtáblák száma is lényegesen megnőtt, ezek kö­zül az alábbiakra szükséges felhívni a figyelmet: A KRESZ 103. ábráján szereplő kijelölt gyalogos-átkelőhely tábla már ma is meglevő gyakorlatot vesz át. Lényeges, hogy a tábla akkor jelzi a gyalogos-átkelőhelyet, ha ott az útburkolati jel valamilyen oknál fogva nem látható (lekopott, hó, vagy sár fedi. stb). Ez az egyetlen kivétel az alól a ma is élő állás­pont alól. hogy az útburkolati jel csak akkor joghatályos, ha látható, felismerhető, tehát nincs sem lekopott, sem lefedett állapotban. A KRESZ 109. ábráján szereplő tábla villamos-megálló­helyet jelöli. E táblával kapcsolatban felmerül a KRESZ 34. §. (8) b. pontja, mely szerint, „Tilos előzni a villamost köz­vetlenül olyan megálló előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik.” Ilyen helyekén célszerű a megállóhely előjelzése. Az előjelzés a KRESZ 94. ábrája szerinti veszélyt jelző táblával és az alatta levő a vil­lamosra fel- és leszállást ábrázoló kiegészítő tábla alkalma­zásával történhet. A KRESZ 111. ábrájával kapcsolatban figyelemmel kell lenni a KRESZ 41. §. (5) bekezdésére, mely szerint olyan jár­mű. amelynek tengelyterhelése az egy tonnát meghaladja a táblában jelzett módon nem várakozhat. A KRESZ 112. áb­ráján levő kiegészítő táblájának rajza a 17- §• e. pontjában található szöveghez képest hibás, a gépkocsi rajza alatti vo­nal ábrázolása felesleges. A KRESZ 113. ábra kiegészítő tábláján az ott látható időszakban a feltüntetése felesleges, mivel a parkoló órát áb­rázoló kiegészítő tábla időszak feltüntetése nélkül is kötele­zővé teszi ebben az időszakban a parkoló óra működtetését 41. §. (3) bekezdés. Az időszak feltüntetése tehát akkor cél­szerű, ha az eltér az általános előírástól. A zöld alapszínű útirányjelző és útvonal-megerösítő táb­lák ábrái — technikai okok folytán ■«— eltérnek a szabványos­tól: A feliratok helyesen nem fekete, hanem fehér színűek. Ugyancsak a 146. és 147. ábra nem citromsárga, hanem na­rancssárga. ÚTBURKOLATI JELEK: Az útburkolati jelekkel kap­csolatban le kell szögezni, hogy záróvonal és terelővonal együttes alkalmazása esetén azokat a terelővonal felől átlépő, szabályosan előző jármű nem követ el szabály- sértést, ha az előzés befejezése után a záróvonal átlépésével tér vissza a megelőzött jármű elé. A záróvonal egyéb esetben csak végszükség helyzetben léphető át. ílvenkor természete­sen a megfelelő biztonsági intézkedések (oéldául alkalmi jel­zőőr állítása) mellett a szembejövő forgalom veszélyeztetése nélkül. Az például, ha a kezdő vezető motorja lefullad, és ezért állni kényszerül nem jogosítja fel a mögötte haladó jár­mű vezetőjét, hogy a záróvonalat átlépve kerülje ki. Űj jelzés a megállás helyét lelző vonal 153. ábra. Azt a helyet ielzi, ahol a járművel — ha a megállást az elsőhbség megadása, a vasúti lármű áthaladásának biztosítása, illető­leg fényielző készülék, vagy vasúti átjárót biztosító ielző- berendezés ielzése szükségessé teszi — meg kell állni. Ha az elsőbbségedási kötelezettség ..Elsőbbségadó kötelező” jelző­tábla jelzéséből következik, erre a vonal előtt levő háromszög alakú útburkolati jel hívbatla fel a figyelmet. A 18 §. Cl) bekezdó m. és n. pontiéiban szeren’ő útburkolati lelek sár­ga színnek es csak akkor alkalmazhatók, ha a megállás, il­letve várakozást jogszabály vagy jelzőtábla tiltja. CsAvás József r. hdgy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents