Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-15 / 268. szám
Munkáscsaládok Hz ötezredül lakás hét lakója Milyen a sorsa, hogyan él egy munkáscsalád — tagjai miként vélekednek a munkáról, a jelen gondjairól, saját és gyermekeik jövőjéről, dolgos életükről? Még most sem értem igazán Békéscsaba fiatal városrésze. Három neve is van: Lencsést úti, KISZ- és József Attila-la- kótelep. Fenyőillattal fűszerezett este. Mértani pontossággal felépített házak, rajtuk nagy fekete betűk, számok és piciny táblákon az új utcanevek. Néhol járda, néhol gidres-gödrös földút. Fény és félhomály. L/16-os épület, II. emelet 10. A nagyszobában az apró Tamás gügyög. „Beszédét” még nem érti senki. Másfél éves. Huszár János a térdére ülteti és elmosolyodik. Egyébként halk szavú, zárkózott ember. Nehéz megközelíteni, közel férkőzni hozzá. A csendet a feleség töri meg: — Tavaly májusban adtuk be a lakáskérelmet. Nem sok jóval biztattak. Az idén júniusban, az átadás előtt egy hónappal tudtuk meg, hogy a miénk lesz az ötezredik OTP-lakás, Nem akartuk elhinni. Még most sem értem igazán, hogyan történhetett. Szinte remegtem örömömben. _ Nem türelmetlenkedtünk — mondja a férfi. Tudtuk: egyszer úgyis ránk kerül a sor. Géplakatos. Békéscsabán, a MÁV Vontatási Főnökségén dolgozik immár 22 éve. Jelenleg Diesel-mozdonyok fékberendezéseit javítja. — Jaminában születtem, A Gyöngyösi utcában laktunk a szüleimmel és a hat testvéremmel. 18 éves voltam, amikor a téglagyárba kerültem. Lóvontatta csillével hordtuk a téglát. Ötvenháromban mentem a Anikó szorgalmasan készül az életre vasúthoz. Segédmunkásként dolgoztam egészen 66-ig, amikor szakmunkás lettem. Az éremtől csillogó vitrinre nézek. Észreveszi. — A munkán kívül a sport jelentette az örömöt,'a szenvedélyt. A kemény munka melleit edzésre járni, öt- és tízezer méteren helytállni, bizony nem volt könnyű. Igaz, nagyon sok helyen jártam, Brüsszeltől, Párizsig. Tavaly, csaknem 40 éves fejjel még elindultam egy mezei futóversenyen, Budapesten. ötven induló közül a 17. lettem. Kétezer forint élelemre ötvenkilencben házasodtak össze. Jancsi, a legidősebb gyerek első éves szakmunkástanuló, villanyszerelő lesz. A 611-es Iparitanuló Intézetbe jár, ha lehet, kismotorraL A hatodikös Gábor Kőszegen tanul, a MÁV. nevelőintézetben. Az egyetlen kislány, a 6 éves Anikó első yf» operatív híxoiiság ssáróülésérolt Megyénk túlteljesítette a búza vetéstervét Még fis nap a betakarításból — December elejéig a smániást is be kell fejezni A család az esti mesét nézi osztályos. A szőke Zolit óvodába, Tomit bölcsődébe hordják. — Sokat költenek rájuk? — Elég sokat — bizonygatja az édesanya. — Csak élelemre 2000 forint megy el havonta. Azonkívül ruhára, cipőre, játékra is szánni kell valameny- nyit. De megveszem a banánt és más gyümölcsöt is a gyerekeknek. Gabiért 320 forintot fizetünk az intézetnek minden hónapban. Ha látogatni megyünk, bizény akkor sem maradnak üresen a szatyrok. Most már azért könnyebb, szeptembertől újra dolgozom a textil- feldolgozó szövetkezetben. Elhallgat A férjére néz, ■mintha tőle kérdezné: mondjam, ne mondjam? Kissé restelkedve folytatja: — ötvennégyben kezdtem dolgozni a kötöttárugyárban, mint varrónő. Tizenegy év múlva kinevezték blokkvezetö- nck. A három gyerek mellett leérettségiztem a textilipari technikum esti tagozatán. Időelemző lettem. S most? 21 év után munkahelyet változtattam. Nem, nem bántam meg, csak még rettenetesen szokatlan. Huszár Jánosnak 14,50 az órabére. Az asszony 2300 forintot keres havonta. Ehhez jön még 1600 .forint családi pótlék. — Érdekes, hogy még nekünk is vannak írigyeink — veszi át a szót az édesapa. — Pedig én még csak nem is fu- sizok. 'Amit itt lát, azt mind a két kezünk munkájával teremtettük meg. Néha nagyon nehéz körülmények között. Este a tv-t sincs kedvünk nézni. A munka kiszívja az erőt és elfáradunk a gyerekekkel is. Nem ingyen adlak Huszár Jánosnak egyszer az orvos azt mondta: nagy szíve van. Ez átvitt értelemben is igaz. A munkának, a sportnak és a családjának éL Nem iszik, nem dohányzik. Nagyon sokat segít a feleségének. Viszi, hozza a kicsit a bölcsődéből, végzi a háztartási munkát Van is mit tenni, hiszen a három szoba takarítása, rendbentartása nem kis feladat — Mi akartuk a sok szobát — mondja Huszáráé tréfáson. Ahol legutóbb laktunk, még konyha sem volt. A 320 forint havi törlesztés tényleg nem Olyan sok. Igaz, ezután jön még a villany, a gázszámla és a többi fizetnivaló. — Mennyibe van ez a lakás? A lakatos válaszol: — Több mint 350 ezer forintba került. Talán soha sem vettük volna meg, ha az állam és a vasút nem segít. Számoljon csak: 80 ezer lejön azért, mert fizikai munkás vagyok, 150 ezer a gyerekek után, 15 ezret pedig a MÁV adott, ezen kívül a vasút 30 ezer forint kamatmentes kölcsönnel is segített, amelyet 15 év alatt kell visszafizetni. A két nagy fiú szobáját az építőipari vállalat bútorozta be, az is megér, 0—10 ezer forintot. A gyerekszobát hangos, (Fotó: Szekeres) örömteli kacagás tölti be. A kis Tomi ismét főszereplővé válik. Apja karján himbálózva, nagy, csodálkozó szemekkel nézi az idegent. Szép ajándék — mondanám, de nem teszem. Hiszen Huszár János nem ingyen, ajándékként kapta ezt a lakást. Huszonkét év óta dolgozik, becsülettel, egy munkahelyen. Munkáját, hűségét köszönte meg a nagy közösség, a társadalom a lakás kulcsával. S Huszár János ezt meg is érdemelte. Búcsúzásnál, az ajtóban a szöszke Zoli boldogan integet míg el nem tűnök a lépcsőfordulóban. Seres Sándor Az őszi munkák összehangolására alakult megyei operatív bizottság Mezőhegyesen a cukorgyárban tartotta meg oénteken, december 14-én ez évi záró ülését. Az operatív bizottság tagjai a két tsz-szövetség, az állami gazdaságok, a cukorgyárak, a gabonafelvásárló, az AGROKER és a MEZŐGÉP képviselőinek beszámolói alapján megállapították, hogy Békés megye mezőgazdasági üzemei ezen az őszön is elismerésre méltó munkát végeztek. Békés megye az országban elsők között teljesítette vetéstervét és a terven felül bevetett területekkel együtt, mintegy 133 ezer hektáron termeszt búzát az új gazdasági évben, elérve ezzel az 1973-as év kimagasló szintjét. A kukorica átlagtermésével — hektáronkénti 54—55 mázsával megyénk ugyancsak az élen áll, aminek értékét növeli az is, hogy állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben néhány száz hektár kivételével már be is fejezték a kukoricatörést. Szép termést adott a rizs is ebben az esztendőben. Átlagtermése eléri a 30 mázsát is hektáronként. Kevésbé sikerült viszont a napraforgó, amely 25—30 A bánhúti búzaisemesíií Legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk a búza, amelynek lisztjéből készített kenyér a Föld lakossága nagy részének legfőbb tápláléka. Termesztése már a történelem előtti időkben is jelentős volt, de nemesítése céltudatosan csak a 18. században kezdett megindulni. AZ angol Knight kísérletei után Kanadában keresztezéssel állították elő a világszerte ismert Marquis- búzát. Az első hazai kísérletek Mokry Sámuel nevéhez fűződnek, majd Székács Elemér és később Baross László a mai Elek területén volt Bánkútpusz- tán állított elő jó termőképességű, kiváló minőségű, korán érő, viszonylag szilárd szárú búzafajtákat, a kanadai származású Marquis és a Tisza vidéki tájfajtából kiemelt Bánkúti 5 keresztezésével. A világhírű Bánkúti 1201 és 1205 búzafajták megalkotójának, Baross Lászlónak születése 110. évfordulóján a legnagyobb elismeréssel emlékezünk az áldozatos és sikeres életútra. A tudatos és kiváló felkészültségű növénynemesítő-szakember, Baross László Felsőzsemberen született, 1865. október 16-án. Középiskolai tanulmányait követően a magyaróvári gazdasági akadémiára iratkozott be, ahol 1886-ban nyert oklevelet. Gyakorlati munkásságát Alcsúton kezdte, majd 1894-ben a bánkút- pusztai uradalomba került, ahol előbb intéző, később főintéző volt. A kor követelményeinek megfelelően az uradalom birtokát hamarosan mintagazdasággá fejlesztette. Nemesítő munkásságát előbb a cukorrépára, majd a kukoricára terjesztette ki, és csak ezt követően kezdett foglalkozni a búza nemesítésével. Az igazi nagy sikert, a Bánkúti 1201 és 1205 búzafajták hozták. Fajtáival az 1933-as kanadai búzakiállításon a legjobb sikérminőségért aranyérmet kapott. Kiváló eredményeit az általa kidolgozott és követke'.ete- sen alkalmazott talajművelő rendszerével érte el. Az őszi gabonák talajeíőkészítéséhez már augusztus végén hozzáfogott, amikor 15—20 centiméter mély szántást, boronálást és hengerelést használt, így legjobban hasznosítva a nyári mélyszántás előnyeit. Baross László szerteágazó nemesítő munkásságot fejtett ki. A már említett növényeken túl foglalkozott a zab, az árpa, a takarmányrépa, a seprőcirok, a rozs, a dohány és a ricinus nemesítésével is. Gyakorlati megfigyeléseit, az általa alkalmazott módszereket mindig szívesen ad-1 ta át az érdeklődőknek, sőt j nagyszámú cikket jelentetett | meg a hazai mezőgazdasági szaklapokban. Baross LáS2ló hagyatékát, mint búzanemesítési témát 1953. ben a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kapta meg. Ettől kezdve beszélhetünk az őszi bűzafsjták továbbnemesíté- séről és faitafenntartását célzó kísérletekről. A Bánkúti 1201-es fajta elterjedésére talán az a legjellemzőbb tény, hogy 1960- ban az ország búza vetésterületének mintegy 60 százalékán még ezt a fajtát termesztették. A fajtafenntartásban első számú érdemeket Szüllő Ferenc érdemel. A hatvanas években folytatott kísérletek elsősorban arra irányultak, hogy a Bánkúti 1201 télállóképességével, termő- képességével és minőségével megegyező, de erősebb szárú, nagy műtrágyaadagokat is felvenni . kénes. bete»ség°kne1< el- lená’ló fajtát állítsanak elő. Baross László céltudatos és nagyon sok vonathozásban előremutató munkásságát ma is nagyra értékeljük. A szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet ötvenéves ünnensáaaorozata alkalmával, 1974. október 3-án lenlezték le mellszobrát az intézet parkjában, és a kutatómunkában éleniáró szakembereknek első alkalommal adták át a Baross Lászlő-emlékplaksttet. Baross László gazdag sikereinek színhelyén, Bánkútnjjsstán halt meg 73 éves kóréban, 1933. június 3-án. Tót. Bátyai Jenő százalékkal kisebb termést hozott a vártnál, számottevő bevételkiesést okozva a Körösök vidékén gazdálkodó jó néhány tsz-nek. Mindent egybevetve a betakarításból mintegy 10—12 napra való munka maradt még hátra. Ennek zömét a cukorrépa adja: a Sarkadi Cukorgyár körzetében ugyan már csak 150, a Mezőhegyes! Cukorgyár körzetében pedig 600 hektáron van még földben a répa, de Sarkadon összesen 3000, Mezőhegyesen 7500 vagon répát kell még átvenni. A felszedett termés egy része ugyanis a táblák szélén prizmákban vár még az elszállításra. Az őszi nagy betakarítás sikeréhez megyénkben a lelkiismeretes munkát végző mezőgazda- sági dolgozók mellett hozzájárult még az üzemek jó anyagi, technikai felkészülése, az átgondolt munkaszervezés, a megfelelő tervezés is. A nehézségek megoldásában a mezőgazdaságot segítő vállalatok együttműködése, a honvédség segítségadása is nagy szerepet játszott Az operatív bizottság a szép eredményekre alapozva, arra hívta fel az állami gazdaságokban és közös gazdaságokban dolgozókat, hogy a nagy kampány- munka idején tanúsított helytállásukhoz hasonló erőkifejtéssel fejezzék be a következő év gazdasági megalapozását Ez nem jelent mást, mini azt, hogy a szántás ütemét a lehetőség szerint fokozni kell. Eddig a gazdaságok a mélyszántásra kijelölt területeknek mintegy 57 százalékát szántották fel s a fagyok beálltáig feltehetőleg nem sok idő maradt már. Emellett küjön figyelmet kell fordítani arra is, hogy a talajerő- gazdálkodás időszerű munkáit — a szerves- és műtrágyázást — a vetéshez hasonlóan megfelelő időben és jó minőségben végezzék el mezőgazdasági üzemeink. Végezetül az operatív bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az őszi mezőgazdasági munkákban részt vettek, azok sikeres befejezéséhez hozzájárultak. K. E. P. BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR azonnali belépéssel 1 fő akkumulátortöltői VESZ FEL Jelentkezni: a gyár szállítási osztályvezetőjénél lehet. KÜLCSMASOLÁS minden típusú ajtózárhoz, gépkocsikhoz. GÁZÖNGYtJTÖTÖLTÉS, TÖLTÖPALACKTÖLTÉS. GYULA, Városház u. 23. 3 BÉKÉS 1875. NOVEMBER 15. I
