Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-12 / 240. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYÉI TANACS LAPJA Világ proletárjai egyesültetek! HÍPÚJSÁE 1975. OKTÓBER 12., VASÄRNAP Ars: 1,3® lórin® XXX. ÉVFOLYAM, 24®. SZÁM A fejlődés magasabb fokán Egy-egy közgazdász vagy po­litikus kivételével igazán ritkán gondolunk arra — hisz nem a mi munkánk —, hogy számba vegyük az ország vagyonát, las­súbb vagy gyorsabb gyarapodá­sát. Ezért bizony ritkán is fe­dezzük fel a folyamatos válto­zások eredményének, hatásának összességét, a fejlődés egyenle­gét, vagyis annak valamennyi következményét munkánkra és életünkre. A kormány közel­múltban nyilvánosságra hozott munkaprogramja — sok más fontos tényező mellett — hang­súlyozottan felhívja az állampol­gárok figyelmét az effajta érté­kelésre is, amikor a mai felada­tokról szólva utal arra, hogy azok nemcsak a külgazdasági feltételekben bekövetkezett vál­tozásokból adódnak, hanem — és ez a fontosabb, az állandóbb — a gazdasági és társadalmi fej­lődés magasabb fokán a gondok te bonyolultabbá válnak. Nézzünk néhány példát a gaz­daság méreteinek alakulásáról, mit is jelent hazánk esetében a „fejlettség magasabb foka”. A nemzeti jövedelem 1950-től nap­jainkig pl. csaknem a négyszere­sére nőtt. Változatlan áron 85 snilliárdról több, mint 332 mil- liárdra. A bruttó hazai termelés értéke, amely a termelő ágaza­tokon kívül valamennyi más te­vékenység értékét is tartalmaz­za, háromszorosára emelkedett 25 év alatt — ma megközelíti az 1000 milliárdot évente. Ezek már akkora nagyságrendek, ahol egyik évről a másikra az 1-2 százalékos többlet vagy veszte­ség hatalmas összegeket tesz ki. Itt már a jó terveken, a hatéko­nyabb gazdálkodáson nem pár százezer vagy millió forint, ha­nem milliárdos értékek sorsa függ. A népgazdaság eszközállo­mánya is óriási értékű ma már. Az épületek, gépek, utak, jár­művek állományának bruttó ér­téke megközelítően 1700 milli­árd forint. Ez az érték az utóbbi 15 évben duplázódott meg. Az ' iparban pl. a felszerelt erőgépek és villamos motorok teljesítőké­pessége több mint a kétszeresé­re emelkedett e másfél évtized alatt. A beruházási munka mé­reteinek változását jelzi, hogy amíg 1950-ben egy év alatt mindössze 11 milliárdot ruház­tak be — ma ennek több mint tizenegyszeresét költjük évente beruházásokra. Az erőművek kapacitása 15 év alatt megháromszorozódott. Az ipar eszközértéké 150 milliárdról több mint 400 milliárdra emel­kedett. Ennek a fele gép és be­rendezés. Az építőipar eszközál­lománya meghatszorozódott, a szállításé megduplázódott, a me­zőgazdaságé csaknem a három­szorosára nőtt. Pl. az egy trak­toregységre jutó mezőgazdasági terület 149 hektárról 50 hektárra asáfafkeni. a traktorok számának és teljesítőképességének gyara­podásával. Az ipari termelés 1950-től meghétszereződött. Az iparban foglalkoztatottal;: száma viszont csak valamivel több mint a dup­lájára emelkedett: megközelítő­en 1,8 millióra. E két adat össze­vetése is a technikai színvonal jelentős emelkedésére utal. A termelés és az eszközállo­mány dinamikus bővülésével együtt természetesen növekedett a fogyasztás, a felhasználás szintje -is: anyagban, energiá­ban. Kőolajból pl. napjainkban négyszer annyi kell, mint 15 év­vel ezelőtt (megközelítően 10 mil­lió tonna), földgázból ötször és benzinből is ötször annyi. Ce­mentből ugyancsak ötszörié több fogy a 15 évvel ezelőttinél; acél­ból, rézből a duplája, horgany­ból a háromszorosa. Mindenből sokkal több kell, mert minden­ből sokkal több van: gépből, rendelésből, szükségletekből, termelésből. A tekintélyes anyagfelhaszná­lás mellett természetes, hogy akárcsak egy százaléknyi selejt — hiszen jóval nagyobb anyag- mennyiség egy százalékáról van szó — sokkalta nagyobb össze­gű kár, mint pL a 60-as évek elején. Az anyagók nagy részé ugyan­akkor importból származik, (va­gyis az anyagfelhasználás növe­kedésével párhuzamosan nő az ország behozatala. Az importot pedig csak az exporttal fedez­hetjük. Ezért létfontosságú prog­ram a korszerű, versenyképes gyártmányok arányának növelé­se, az anyag- és időveszteségek csökkentése: jobb szervezéssel, ésszerűbb adminisztrációval, fe­gyelmezettebb munkával, ponto­sabb normákkal. Belátható tehát, hogy azzal a hatalmas társadalmi vagyonnal (méreteit a fenti példák talán valamelyest érzékeltették), ame­lyet megteremtettünk, már való­ban egészen másképp, más esz­közökkel, módszerekkel és sok­kalta nagyobb felelősséggel kell gazdálkodni, mint a szocializmus építésének kezdetén. Akkor — ha szabad így egyszerűsíteni — a felelősséget főképp a „vagyon” előteremtéséért viseltük: ma a fenntartásáért, okos hasznosítá­sáért és a gyarapításáért. A mai feladatok annyiban mindenképpen nehezebbnek is tűnnek, hogy gyorsan változnak, gyakran újak: megoldásukhoz tehát rugalmas alkalmazkodás kell, amihez a tegnapi recept és a rutin már nem elég. Az isme­retek, megoldások „élettartama” szerte a világban igen alacsony­ra szállt, ezért nálunk is szünte­len készenlét, erőfeszítés szüksé­ges, megújulási készség az irá­nyítás és végrehajtás valameny- nyi szintjén & r. Terven feli féimüliárd forint árbevétel T®I|esIíetí© a IV. ötéves terv előirányzatait a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat A III. negyedév termelési ada­tainak feldolgozásakor állapítot­ták meg a Békéscsabai MEZŐ­GÉP Vállalatnál, hogy szeptem­ber 30-ig 140 millió forinttal túl­teljesítették a IV. ötéves terv termelési és szociálpolitikai elő­irányzatát. Az előbb említett dá­tumig kereken 2,5 milliárd fo­rint értékű árbevételt értek el. Az év hátralevő részében 400 millió forint új értéket állítanak elő. Ezzel 540 millió forint ter­ven felüli bevételt biztosítanak a népgazdaságnak. Gyártmányaik közül kiemel­kedik a kukoricabetakarító adapter, melyet az országban forgalomba hozott valamennyi kombájntípusra fel lehet szerel­ni. Ebben az esztendőben Nyu- gat-Németországba 400 kukori­cabetakarító adaptert szállíta­nak . a CLAAS Dominätor kom­bájnokhoz. » A háztáji kisgépek gyártásá­ban — KGST-kooperáció alap­ján — együttműködnek a cseh­szlovákiai Jicsinyi Gépgyárral. Ez az együttműködés 1971-ben öltött gyakorlati formát, amikor a csehszlovák partner átvette az első exportszállítmányt. Behatóan foglalkozott és fog­lalkozik a műszaki gárda az anyagmozgatással. A belső szál­lítás és a raktározás» minél kisebti élőmunka-ráfordítással már a megoldás útját járja. Az V. ötéves terv időszakában az üzemen belüli szállítást és rak­tározást ajánlott technológiájuk­kal korszerűen és olcsón, élő-* munka-ráfordítás nélkül oldhat­ják meg az üzemek. Az elmúlt öt esztendő azért is jelentős volt a MEZŐGÉP Vál­lalat történetében, mert a me­zőgazdasági gépek javításától el­jutottak a gépgyártásig. Auto­mata gépeket, edzőműhelyt, fes­tőműhelyt építettek, anyagvizs­gáló laboratóriumot hoztak lét­re, a rendelkezésükre bocsátott valamennyi eszközzel növelték a termelékenységet, a gyártmá­nyok minőségét. Az egy foglal­koztatott dolgozóra jutó árbevé­tel is tovább növekedett. A ter­vezett 790 ezer forintról 936 ezer forintra gyarapodott. A szemé­lyi jövedelem a tervszett 28 ezer 109 forintról 30 ezer 517 fo­rintra nőtt. A békéscsabai vállalat kere­ken 40 millió forintot fordított a munka- és a szociális körül­mények javítására. A baleset- veszélyes munkahelyeket védő- berendezéssel látták el. A dol­gozók részére korszerű öltözőt, fürdőt és üzemi ellátást biztosí­tottak, ideértve az üzemorvos munkába állítását is. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat dolgozói gyártmányaik­kal megbecsülést szereztek ma­guknak és az országnak. Öt év alatt több kiállításon vettek részt, ahonnan értékes díjakat hoztak. Ilyen volt a moszkvai, a lipcsei, a kijevi, a Novi Sad-i, a brünni és a bagdadi vásár. A hazai kiállítások közül az AG- ROMASEXPO évenkénti kiállí­tása emelkedik ki. E kiállítások és a gyártott tertnékek egyre jobban terjednek Európában és a fejlődő országokban. Ebben az esztendőben árbevételük 50 szá­zaléka már exportból származik. MAi NEM ZAKLATÁS AZ ELLENŐRZÉS (3. old.) RUHA, CIPŐ ŐSZRE ÉS TÉLRE (4. old.) A FLEISCHMANN. DÍJAS ASSZONY BIRODALMÁBAN <5. old.) * KIÁLLÍTÁSRÓL — kiállításra (6. old.) * lakasdíszek házilag «8. old.) Magyar küldöttség a nemzetközi idegenforgalmi értekezleten Az ENSZ európai gazdasági bizottsága szervezésében nem­zetközi idegenforgalmi értekez­let kezdődik vasárnap Dubrov- nikban. A tudományos tanács­kozásra szombaton hattagú ma­gyar delegáció utazott. Az európai ENSZ-tagállamók idegenforgalmi tanácskozását kétéves munka előzte meg, amelyben a magyar idegenfor­galmi szakemberek is részt vet­tek. Az előkészítő munka során á különböző országok tanulmá­nyokat dolgoztak ki az idegen- forgalom szerepéről, fejlesztésé­nek lehetőségeiről, a szervez5- eszközeiről. A II. országos népművészeti kiállítás Az élő népművészet, a népi iparművészet seregszemléje a Munkásmozgalmi Múzeumban szombaton megnyílt II. orszá­gos népművészeti kiállítás, amely az ország szinte vala­mennyi tájegységének népmű­vészetét, gazdag motívumkin­csét tárja a közönség elé. Lát­hatók matyó, sárközi, rába­közi, zalai, békési, mezőségi hímzések, beregi keresztszeme- sek, hajdúsági szűrrdtétek, az­után szövött textíliák, kékfes­tők, fafaragások, bőrdíszművek és kovácsoltvas-tárgyak. A kiállított bútorok és más berendezések a fiatalok képző- művészeti stúdiója tagjainak a modern lakáskultúrához kapcso­lódó törekvéseit jelzik. A múzeum udvarán, rögtön­zött játszótéren népi játékokat mutatnak be. A kiállítás idején — december 13-ig — a gyerme­kek, szakemberek irányításával, bábukat és más játékokat ké­szíthetnek. aeaaaaaaeaaaaaeaaaaaeaaaaBaBaBBaaaaaBcaaceMaBiiittaaaaaRaBaBaaaaasaaafaa« Bútoráruház épül Békéscsabán ss?:" :: pv - j;??? Szövetkezeti bútoráruház tervei készültek el a SZÖVKER Vállalatnál. A lakberendezési áruhá­zai a Luther utcában tervezik létrehozni. Egyszerre 46 garnitúra bútort tudnak majd a vá­sárlóknak minden igényt kielégítő színvonalon bemutatni. Jelenleg tárgyalások folynak az anyagi alap — mintegy 5 millió forint — biztosításáról, a remélik, hogy a közeljövőben hozzá­kezdhetnek Békéscsaba első bútoráruházának építkezésébe* (Fotó: Dcmény)

Next

/
Thumbnails
Contents