Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-11 / 239. szám
I Isá^tonxiéi ússédciru Görögországnak Csak a hosszú távra alapozott munka lehet eredményes A decemberi határozat tapasztalatai Orosházán A közelmúltban immár harmadszor tűzte napirendjére az orosházi városi pártbizottság a KB 1974. december 5-i határozatából adódó feladatok, tapasz- talatok értékelését Amikor jó három hónappal ezelőtt tárgyalta a témát, jószerével egyetlen kiemelkedő teljesítmény, az i^veggyár eredményeinek publikálását javasolta. Azután a július 2-i központi bizottsági ülést követően — amely nagyobb hangsúllyal állítatta a figyelem középpontjába a decemberi határozatot — sokrétűbb, szervezettebb és határozottabb intézkedések történtek. Ezek tapasztalatait értékelte most a pártbizottság, s már bevezetőben megállapította, hogy a korábban csak egy-két üzemre jellemző eredmények mind általánosabbá váltak. Szólni róluk azért is lényeges, mert Orosháza megyénk egyik legjobban iparosított városa — köztük olyan kulcsfontosságú iparágakkal, mint az energia- és az építőanyag-, illetve üvegipar —, s az itt dolgozó tizenkétezer ember évi négy- milliárd forintot meghaladó termelési értéket állít elő. : Hatezer óra • forint-24 millió A Magyar Hajó-, és Darngyár angyalföldi gyáregységében sorozatban készülnek a nagy teljesítményű úszódaruk. Befejezték annak a száztonnás berendezésnek a szerelését, amelyet Görögország részére készítettek, hamarosan elkészül két 25 és <-gy 16 tonnás úszódaru is szovjet megrendelésre , (MTI fotó—-Bara István felv.—KS) MW8BB»MgBWg»n»BWIMaWI ÜJ BOLGÁR GYAPOTFAJTA Idén a bulgáriai gyapottermő területek 70—80 százalékát, Romániában és Jugoszláviában pedig csaknem kétszer hektárt az ú j; „Csirpan—433 ’ gyapotfajtá- v&l ültetnek be. Ezt a fajtát a közép-bulgáriai C árpán városában működő búza- és gyapotkutató intézetben nemesítették ki,' a. szovjet „147—» F” és a bolgár „3279” keresztezésével. A négy évig folytatott, s 1974-ben befejezett kísérletek során bebizonyosodott, hogy az Újfajta rendkívül korán érik, kedvezően reagál a gépi öntözésre, a gépi művelésre. Bulgáriában tavaly 3006 hektárnyi területet ültettek be „Csirpan —433”-mal, s a szárazság eile- nére kitűnő termést hozott. (BU3?APRES$—SOFIAPRESS) Ha egy mondatban fogalmaznánk meg a decemberi határozat célkitűzését, azt mondhatnánk: a belső tartalékok feltárásával a gazdaságosabb terme- lésért. Ami pedig az ehhez vezető utat illeti, célszerű üzem- és munkaszervezés, ésszerű költségcsökkentés, átgondolt kész■ letgazdálkodás. Ezek tovább részletezhetek, ám a teoretizá lás helyett lássuk a konkrét pél- dákat, tapasztalatokat. A korszerű üzem- és munkaszervezet egyik feltétele a hatékony eszközkihasználás, mert a drága gépek akkor hajtanak igazán hasznot, ha minél többet dolgoznak- Az üveggyárban például a múlt év első feléhez képest hatezer órával csökkentették az állásidőt, a munkaérő Célszerű átcsoportosításával, a minőségileg jobb javítással. Ez a hatezer óra mintegy 24 millió forint termelési érték növekedést jelentett. Az eszközkihasználás másik módja a műszakszám növelése. A vas-, műanyagipari szövetkezetben ez évtől már nemosak két, hanem három műszak is van, a baromfifeldolgozónál pedig most készült el a jövőre bevezetendő folyamatos két műszak programja, amely 1978-ban már 270 vagonnal több baromfi feldolgozását teszi lehetővé. Nem lényegtelen, hogy mindhárom üzem tőkés exportra is dolgozik, a jobb eszközkihasználás így valutára váltható, gyarapítja a népgazdaságot. Munkafegyelem, szemlélet Még valamit, ami kapcsolódik a munkaszervezéshez, ez pedig a munkaerő, a termelés személyi feltétele. Az élő munkával való ésszerű gazdálkodás érdekében több helyütt, mint például a MEZÖGÉP-nél, intézkedés történt a munkanorma szerinii létszám megállapítására, a normaidő csökkentésére. Ez, kiegészülve a munkafegyelem javulásával, hozzájárul a munkaidőalap jobb kihasználásához. Itt már szemléletbeli kérdésről van szó, s a megértésben nem kis feladat hárul az üzemek pártalapszerve- zeteire, kommunistáira. Több egyszerű takarékosságnál Már az elején sem véletlenül használtuk a költségcsökkentés kifejezést. A takarékosság ugyanis, ha még annyira hangoztatjuk is előtte az -ésszerű jelzőt, csak egy része a költség- csökkentésnek és korábban hajlamosak voltunk ezt a forintok egyszerű faragására szűkíteni. Talán ezért is járt a vártnál kisebb eredménnyel az üzem- és munkaszervezés, az eszközki- basználás, holott ez mind költségcsökkentő, illetve termelést növelő tényező. Az előbb utaltunk arra, hogy a helyes szemlélet kialakításában döntő szerepük van a pártalapszerveze- teknek. Különösen áll ez a költségcsökkentés helyes értelmezésére. íme erről egy vélemény: Zimborán Gábor, a baromfifeldolgozó pártszervezetének csúcstitkára: „Nem elégedtünk mega hagyományos vállalásokkal, hanem a hosszú távú és a népgazdaság számára is hasznos takarékosságra törekedtünk. Ilyen volt például az importanyagok csökkentése, a külföldi csomagolóeszközök hazai hasonlóval való helyettesítése, ami több százezer forint megtakarítást jelentett. Más jellegű, de megint csak a nagyobb odafigyelés eredménye, a jobb minőségi alapanyag biztosítása, ami 1,3 millió forint hasznot hozott, miközben meggyőztük a termelőket és saját dolgozóinkat a minőség fontosságáról.” Ez a takarékosság, amely kettős hasznú, a milliók megtakarítása mellett elhinti a többre, a jobbra törekvés magvait is. Nyolcbánapi b .zonytaianség Háromezérre becsülik azok számát, akik a közelmúltban Szarvason • megtekintették az MHSZ-élet című kiállítást. Vajon milyen Is aa MHSZ-élet a szarvasi járásban? — Ezzel a kérdéssel kerestek fel Sebján Jenőt, a Magyar Honvédelmi Szövetség városi-járási titkárál —- Az átlagosnál jobb —mondotta —, de van még javítani valónk- Szarvason kilenc klubunk működik, a szakkörök száma pedig tíz. A klubok és a szakkörök tagjai többségükben az óvónőképző intézet, a mező- gazdasági főiskola, a középfokú tanintézetek és az általános iskolák hallgatói közül kerülnek Jd. Ez sajátos helyzetet teremt, hiszen négy-öt évenként szinte mindent újra kell kezdenünk. Áz iskolát végzettek mennek, újak jönnek, kicserélődik a tanulóifjúság. A stabil, sok éven át itt dolgozó klubtagok, aktivisták kinevelése nagyon nehéz A tanulóifjúság kicserélődésé- nek hatása legjobban a rádiós klubnál érezhető- Nincs magas szakképzettségű vezetőnk, mert mire a képesítést meg tudná szerezni, addigra tanulmányait befejezi és elmegy, vagy azárt, mert más város szülöttje, vagy máshol vállal munkát, vagy más városban tanul tovább. — Hogyan igyekeznek megszüntetni e gondot? ,— Arra törekszünk, hogy minél jobban bevonjuk a munkába a helybelieket, s a tanulókat pedig minél jobb aktivistává akarjuk tenni. Mert végeredményben, ha nem is nálunk, de más városban tovább tevékenykedhetnek az MIiSZ'ben, 5 ez pwy« közös ügy. ' ■«»•*<wesee*e*ee*ee*aeBa«aeaaBaBa**a» aesessaaaaeaaEBaaeaeaaaaaaacaBaaeseasasaB?sBSBBaeeaBesesaaa**«***; Jól működő klubok és szakkörök — Honvédelmi munkaközösség— Társadalmi szerződések MHSZ-élet a szarvast járásban — Mire a legbüszkébb jelenleg az MHSZ-titkár? — Az önzetlen aktivisták lelkiismeretes munkája és a gépjárművezető-képzés mellett a tartalékosok eredményes utóképzésére. Tartalékosaink például megyei versenyt nyertek, s helytálltak az idei országos döntőn is. Büszke vagyok arra, hogy nő az MHSZ tekintélye. Javul agitációs, propagandatevékenységünk, s nem lényegtelen megemlíteni, hogy a járásban 530 taggal működnek a klubok és a szakkörök. Ezekre nem jellemző a klubtagok cserélődése. Egyébként a közeljövőben a szarvasi járási bázisokon, End- rődön, Gyomán, Kondoroson és Békésszentandráson mutatjuk be a már említett kiállítást, amely dokumentálja munkánkat, a sikeres elő- és utóképzést, jó technikai ellátottságunkat. — Melyek a legsikeresebb klubok, illetve szakkörök? — a modellező szakkör és a gépjárművezetők baráti köre a legnépszerűbb mind a városban, mind a járásban. Külön öröm, hogy minden klubnak, szakkörnek van egy-egy patrónusa, csak a modellezőknek nincs egyelőre. A■ klubok zavartalan működé* sét társadalmi szerződések biz- losítják anyagilag és erkölcsileg is. Sokat segítenek a tanácsok, a népfront, a KISZ, az üzemek és az intézmények. Például Gyomén a tanács 20—28 ezer forinttal segíti évente az MHSZ-t. Endréden, Kondoroson és Békésszentandráson 10—20 lő- állásos lőtereket újítottak fel több mint 70 ezer forint költséggel és jelentős társadalmi összefogással. Gyomén új, 35 lóáUá- sos lőtér épül majd 500 ezer forintért a tavaly elkészült szarvasi mintáján»- Együttműködési megállapodást kötött Szarvason többek között a Bagi János tartalékos klub a Táncsics Tsz-szel, a Zalka Máté tartalékos klub az OKl-vel, az óvónőképzővel és a mezőgazda- sági főiskolával. És lehetne folytatni a sort, hogy a kondoros! Egyesült Tsz ló ezer forinttal segíti, *z OKI 5 ezerrel, * ha egy-egy éleslövészetet vagy más rendezvényt tartunk, valamelyik gazdasági egységtől mindig kapunk szállítójárművei. Sebján Jenő 1650 óta tevékenykedik a honvéde’mi nevelésben, s 1962 óta jelenlegi beosztásában. Jó munkáját dicséri a Kiváló Szolgálatért Érdemrend, a Jubileumi Érdemérem, a Honvédelmi Érdemérem 10 és 15 év után, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozata és az MHSZ Kiváló Munkáért el- ismerés arany fokozata. Mint elmondta, tartják a kapcsolatot a régi partizán elvtársakkal, gyakran meglátogatják őket, s a mostani kiállításukra eljött például Kondorosról Ladnyik Mihály partizánszövetségi tag is. Múltnak, jelennek és jövőnek szerves összhangban kellene lennie —- vallja Sebján Jenő. Munkánk zömét az ifjúság, főleg a tanulók körében végezzük, ezért alakítottunk egy honvédelmi munkaközösséget. A honvédelmi ismereteket oktató tanárokkal kicseréljük gondolatainkat az adott témakör oktatásától, szervezési tanácsokkal látjuk el a pedagógusokat és a tanításhoz segédeszközöket kölcsönzőnk. Azt említettem, technikai ellátottságunk jó, de hozzáteszem: már jobbat kívánunk. Például több kispuskára van szükségünk, s kinőttük már Szarvason a jelenlegi bázist. Jövőre szeretnénk elkezdeni egy Új objektum felépítését. A három és fél millió forint költségű beruházásra egymilliót kapunk az MHSZ országos központjától, a többi pedig saját magunkra hárul. Pe megoldjuk ezt is, mint ahogy már oly sok dolgot megvalósítottunk az árami és társadalmi szervek, valamint aktivis,. tóink segítségével. V. X. Folytathatnánk a sort, de vannak negatív jelenségek is, amelyek rávilágítanak munkánk gyengéire. Az egyik legszembetűnőbb, amelyről a jelentés így szól: „A város ipari üzemeiben nem kellő az előrehaladás a készletgazdálkodásban... a termelés alakulásától eltérő készletek halmozódtak fel. Ennek olca a folyamatos beszerzési lehetőr ség hiánya is, főleg importanyagok esetében.” Ami a termelés alakulásától eltérő készletfelhalmozást illeti, erre sajnos több rossz példa is van. Ezek közül az egyik a kazánjavító ipari szövetkezet, ahol az első félévi nyereségtervet mindössze 61 százalékra teljesítették, a készleteket viszont 30 százalékkal növelték. Ám van egy másik oldala is a dolognak, amiről a jelentés szintén szól. Nevezetesen az importból származó anyagok beszerzési gondja. Az Alföldi Kő, olaj- és Gázipari Gépgyár, amely népgazdasági szempontból is fontos termékeket gyárt, első félévi tervétől közel negyven százalékkal maradt el, mert a gázkazánhoz szükséges import műszereket nem kapta meg. Balogh Zoltán, a gyár igazgatója: „Csaknem nyolc hónapig voltunk bizonytalanságban, egyre halmozódó félkésztermékekkel, míg végül augusztus 22-én elfogadták félmillió dolláros import megrendelésünket.” Emiatt nem tudott a gyár eleget tenni exportkötelezettségének, késve szállította a főváros egyik lakótelepéhez a kazánokat, amelyeket akkor szerelnek, amikor már üzemelni kellene. S ha már többször hangsúlyoztunk idézetekkel, hadd álljon itt még egy, ugyancsak a decemberi határozattal összefüggésben: „A takarékosság nem azt jelenti, hogy alapvető fontosságú anyagok importjáról mondjunk le.” Ennyit hát a gondokról, az ellentmondásokról, amelyek mindig voltak és lesznek is. Barát István, a városi pártbizottság titkára mondta, mintegy utalva a bevezetőre: „Ma már a pozi- , tív jelenségek vannak túlsúlyban, de még csak a folyamat kezdetén vagyunk, amelyet végleg lezárni nem is lehet, hiszen a mindig változó körülményekhez kell igazítani munkánkat, amely épp a gyakori felmérésekkel, igazításokkal lehet eredményes.” Ezért is szerepel gyakran az előterjesztésben az a reális ítéletű megállapítás, hogy a decemberi párthatározat megvalósítása elkezdődött. Az eredmények már eddig is biztatók, azonban még nagyobb aktivitásra van szükség — a gondolatébresztő vitákban éppúgy, mint — a végrehajtás területén. Seleszt Peres»*