Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-11 / 239. szám

Mindenki j ráfizet A kötbér, a bírság, a kocsi­álláspénz ma már kalkulációs tétel a vállalatoknál, ha nem is mindig úgy, mint szeretnénk. Az önköltség- és jövedelemszá­mításokban ugyanis elég sok helyen nem azt nézik, hogy a különféle büntetéspénzek csök­kentésével nőhet a nyereség, hanem mekkora kötbért, vagy bírságot érdemes esetleg koc­káztatni a vállalat pillanatnyi érdeke szerint. Ilyen pillanatnyi érdek lehet' pl. a nem kifogástalan termé- j kék eladása, kiengedve a gyár- j ból a rejtett hibás, vagy gyen­ge minőségű árut is. Mire a gyengébb gyártmányokról kide­rül a valóság, az ár már a vál­lalat kasszájában van: vagyis, már nem ő fut a pénze után. Még egy lényeges körülmény: valamilyen szállítmány, vagy építkezés késedelméért, a szer­ződések be nem tartásáért esetleg megítélt kötbérek össze­ge olyan kiadás, amelynek el- ' lentételeként általában sokkal- f ta nagyobb bevétel áll. Az árbevételekhez viszonyít- í va a büntetésként kifizetett 3 összegek elenyészőek. A ter­melési költségek 1—2 százaié- í kát teszik ki. Különben sem ] azért lépik túl a határidőket az i iparvállalatok, vagy az építők,' mert tétlenkednek. Sőt: nem \ egyszer éppen azért, mert annyi 1 a munkájuk, hogy nem győzik, j tehát válogathatnak is. A töb­bet hozó, vagy kényelmesebben teljesíthető feladatot szíveseb-; ben veszik előre. 100 milliós nagyságrendű ma már a kocsiálláspénzek éven­kénti végösszege — mégsem csökken évek óta, mert tovább­ra is álldogálnak a vagonok ki. rakatlanul a vállalatoknál. Nem egy helyen raktárnak használ­ják azokat. Tehát kifizetődőbb kocsiálláspénzt fizetni, mint rak­tárt építeni — ami más keret­ből megy, s építési kapacitás •incs elég. A kötbér, a kocsiálláspénz, a bírság nem növeli a költségve­tés bevételét, ezek nagyobb ré­szét nem is kapja meg köz­vetlenül. A népgazdaság, a tár­sadalom bevételei egyértelműen csakis a valódi anyagi terme­lésből származhatnak és semmi­képp sem a vállalatok közti alkudozásokból, jogi manővere­zésekből. A vállalatok valódi jövedelme sem származhat egyébből. Mit lehet tenni, ha már a büntetéspénzek mértéke nem szorít mindenkit egyértelműen körültekintőbb, fegyelmezettebb, lelkiismeretesebb munkára, vagy még annak a gondolata sem, hogy a sok bírság és köt­bér miatt rossz híre kerekedik? A büntetések tarifája mérték­telenül nem emelhető, de hát valóban csak a büntetés lehető­sége tarthatja vissza a nagy­vonalú magatartástól az arra hajlamos vállalatokat? Aligha. Lehetetlen nem belátni, hogy az esetleges szerződésszegések sorozata, még ha jóhiszemű is, vagy nem szándékos, akkor is aláássa a termelési fegyelmet, a kereskedelmi morált, gazda­sági anarchiát szül. Ez minden­kinek súlyos veszteségeket okoz, hiszen végül is a megál­lapodásait nagyvonalúan keze­lő vál! álatoknál már mindenki és mindent nagyvonalúan kezel majd, s a vállalat fokozatosan leromlik. Nem lehet kifelé fe­gyelmezetlennek lenni, belül pedig fegyelmet tartani, mikép­pen ennek ellenkezője sem le­hetséges. Ezt valamennyi vál­lalat vezetésének számításba kell vennie, amikor a korrekt üzletpolitika és tervteljesítés útjáról valamilyen körülmény csak egvszer is letériteni igye­kezne őket. Hiszen ennek kö­vetkezményeit végiggondolva nyilvánvaló, hogy a bírságokra, kötbérekre valóban mindenki ráfizet, azaz: mindenki fizeti azokat — társadalmilag, sok­szorosan. G, Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAKJA MtPÚJSÁB, 1975. OKTOBER 11., SZOMBAT Áras 1,—- Sorte« .XXX. ÉVFOLYAM, 839. SZÁM Az operatív bizottság üléséről jelentjük Szervezetten, jó ütemben halad az őszi munka Tegnap, október 10-én Antal József osztályvezető-helyettes nyitotta meg az őszi mezőgazda- sági munkákat segítő megyei operatív bizottság soron követ­kező ülését. Részt vett a megbe­szélésen Csatári Béla, a párt Bé­kés megyei bizottságának tit­kára. A cukorrépaszedés ütemének csökkentését valamennyi állami gazdaság és termelőszövetkezet megértette. A munkák átcsopor­tosításával lassult a répa beta­karítása, ami nagyon jól jött a felhalmozott készletek feldolgo­zására. Mivel á búzavetés elő­térbe került, a két cukorgyár valamennyi partnergazdaságot felkeres a répaszedés további ütemezé­sére. Olyan állásfoglalást alakított ki az operatív bizottság, hogy októ­ber 15. után a cukorrépa szedé- . sét teljes erővel kell folytatni és a répát a nagy táblák szélén, a burkolt utak közelében alacsony prizmákba tárolni. Innen a szál­lítást a rendelkezésre álló jár­művekkel még egy esős időszak közepette is kedvezőbben lehet megoldani, mintha felázott táb­láról hordanák le, ahogyan ez tavaly is történt. A következő két hét a búza-* vetés optimális ideje megyénk­ben. A vetőszántással általában valamennyi gazdaság jól előre­haladt. A megye déli részében búza­vetésre a terület S0 százalékát előkészítették. Az állami gazdaságokban ennél valamivel nagyobb területet le­hetne'vetni. Hasonló a helyzet a Körösök térségében is. Éppen ezért a következő hetekben a kedvező időjárás kínálta lehető­séget az eddigieknél jobban kel­lene a vetési munkákra kihasz­nálni. Néhány termelőszövetke­zet bejelentette, hogy az 1974. évi búza-vetésterületét növeli. Ez indokolt és helyes törekvés. 1974 őszén ugyanis 10 ezer hek­tárral kevesebb búzát vetettek a tsz-elc. A gabonatermesztési ta­nácskozáson is elhangzott: ezen az őszön az 1973. évi búza­vetésterület elérése indokolt Bé­kés. megyében. Szó volt arról Is, hogy a győri Rába-gyár 14 Rába-Steiger traktort szállít a Békés megyei AGROKER-nek, melyet a ter­melési rendszeren kívüli gazda­ságok vásárolhatnak meg. Ez te­hát szabad keret. A pótkocsi vá­sárlása meggyorsult. Eredményt hozott az az akció is, melyet az AGROKER a műtrágya bértáro­lására kezdeményezett. A korábban visszamondott műtrágyákat valamennyi érde­kelt tsz és állami gazdaság fo­gadja. Az operatív bizottság vizsgá­latot kért a területi főosztálytól a Hidasháti Állami Gazdaságba csoportosított honvédségi egysé­gek foglalkoztatásával, elhelye­zésével és ellátásával kapcsolat­ban. Ä Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa Több mint negyedmillió szervezeti dolgosé Csaknem 280 000 szervezett dolgozó képviseletében, 300 vá­lasztott küldött részvételével pénteken az ÉDOSZ székházá­ban megkezdte munkáját a He­lyiipari és Városgazdasági Dolgo­zók Szakszervezetének VII. kong­resszusa. A tanácskozáson részt' vett dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Gál László, a SZOT titkára, Földi László könnyűipari állam­a beszámoló úgy ítélte meg, hogy elsősorban a kommunális és közműszolgáltatásokat ellá­tók körében erőteljes fejlesztés­re van szükség, mivel több mint 60 000 ember végzi munkáját az időjárás viszontagságainak ki­tett, gyakran változó munkahe­lyeken, s a veszélyt jelentő köz­utakon. A Békés megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat a jövő hónap végéig 1500 vagon terményt szállít el a bértároló­helyekről, így ide a termelőszö­vetkezetek kukoricát rakodhat­nak. Az idei kukoricatermés ki­váló minőségű, a hektáronkénti hozam is jóval meghaladja a korábbi évekét A KGST szénbányászati állandó bizottságának ülése Pénteken Budapesten véget ért a KGST szénbányászati ál­landó bizottságának 46. ülése. A négynapos tanácskozáson Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió küldöttsége vett részt. A bizottság meghatározta, hogy milyen intézkedések szük­ségesek a KGST , XXIX. ülés­szakán a szénbányászat tovább­fejlesztésére hozott határozatok végrehájtására. A bizottság ajánlásokat fogadott el a nehéz geológiai viszonyok között mű­ködő, továbbá a városok és ipa­ri létesítmények alatt húzódó széntelepek fejtésének komplex gépesítésére és a szénbányászat okozta károsodással kapcsolatos környezetvédelmi feladatokra. A bizottság megvitatta a szén- bányászati tudományos műszaki együttműködés 1976—80 közötti időszakra, a legfontosabb té­mákban pedig az 1985-ig szóló tervét, jóváhagyta a sokoldalú integrációs együttműködés in­tézkedési tervét, amely a leg­fontosabb műszaki fejlesztési, illetve a hatékonyságot növelő együttműködési feladatokat fog­lalja magában. A bizottság jó­váhagyta 1976. évi saját munka­tervét. Az ülés a kölcsönös megértés és baráti együttműködés légkö­rében zajlott le. (MTI) Baaaaaeeaaa aMaacaaaBaBasaaaaatuaiiBastsaiasuaais: titkár is. * 3 Fabók Zoltán főtitkár egészí- | tette ki szóbeli beszámolóval a « központi vezetőség írásban előre £ kiadott jelentését. Elmondotta, : hogy a tanácsi, a kommunális • vállalatoknál és a közműveknél jj dolgozók munkájának rriegbe- S csülése, élet- és munkaköri!lmé- ; nyei érezhetően javultak, ami • hozzájárult a teljesítmények : gyorsabb ütemű növekedéséhez ■ is. Elsősorban a nagyarányú re- ! konstrukciók hatására a tanácsi ? bútor-, bőr- és szőrmeiparban ; az átlagot meghaladó a terme- • lésemelkedés, az árutermelő ; kis- és középüzemek nagy részt ■ vállalnak a választék bővítésé- ! ben és az exportszállítások nö- s velésében. Mivel azonban a jj mintegy 40 legfejlettebb kor- ■ szerűsített vállalat minisztériu- : mi irányítás alá kerül, fontos, ; hogy a tanácsok irányítása alatt • maradó kisebb létszámú, önerő- 1 bői fejlődni alig képes vállala- ■ tok helyzetét megszilárdítsák, S további fejlődésükhöz utat nyis- ; sanak. A közmű-, a víz- és a csator- i nahálózat fejlesztésére a IV. öt- : éves tervben 20.5 milliárdot for- | dítottak. A vezetékes vízellátás- S ban részesülők köre egymillió, s a csatornázott területeken élőké ■ 800 000 fővel emelkedett. Ezzel i szemben alig nőtt a tisztított ; szennyvíz mennyisége. A legfőbb szolgáltatási ágazat S egyik nagy gondja a szórón- * gató munkaerőhiány. A jelen tervidőszakban sokat g javult a szociális ellátottság, de i Automatizált kukoricatárolás Összesen 3 ezer vagon kukoricát kesznenea eio teli tárolásra a Kondoros környéki tsz-efc központi magtárában. Ezt a kogös vállalkozást öt termelőszövetkezet hozta létre azért hogy az iparszerűen termesztett kukoricát keveréktakarmánynak dolgozzák fel. Naponta 60—70 vaL gon szemes kukoricát fogad az automatizált telep, a uagymagtár félig már megtelt “* (Fotó: Veress Erzsi»

Next

/
Thumbnails
Contents