Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-09 / 237. szám
Filmvetítéssel* tornával •* » egybekötött tanácskozás Pásteleken Szokatlan tanácskozást tartott október 7-én a Hazafias Népfront megyei nőbizottsága. Nem a tartalom, a forma volt a szokatlan. Az eddigiektől eltérően ugyanis nem Békéscsabán, a megyei titkárságon, hanem Póste- leken a MENCS székhelyén rendezte a nőklubok vezetőinek találkozóját. A tanácskozáson Gál Józsefeié megyei titkár megnyitója után, Lapusnyik Lajosné, a nőbizottság elnöke ismertette a nőpolitikái munka aktuális feladatait. Többek között beszélt a járási-városi tanfolyamok ered- ménvesságéről, a szolidaritási akciók sikeréről, a családtervezés, a nénesedésnolitikai határozat végrehajtásának jelentőségéről. A nőbizottságok sokat tehetnek azért, hogy a nőmozgalom vonzóvá váljék az asszonyok, lányok ezrei számára. Szólt az aktívák megbecsüléséről és arról is, hogy nem véletlen a tanácskozás Póstelelcen való megtartása. A nőbizottságok egyik fő feladata ugvanis segíteni a több szabad idő jó kihasználását. nemcsak a tanulás, a művelődés, hanem az egészséges életmód kialakítása szempontjából is. Dr. Kánig János, a MENCS vezetője' tartott ezután tájékoztatást az egészségnevelési módszerekről, tapasztalatokról. Megkapó volt, hogy a tanácskozás résztvevőit Váci Mihály: Származás című versével köszöntötte. Majd szólt arról, mi a MENCS célja, milyen előadásokat, filmeket kaphatnak a klubok vezetői. Beszélt a különböző vetélkedőkről, a kirándulások szervezésének szükségességéről, a munkahelyi testnevelésből, valamint arról, hogy tavasszal a klubok részére Pósteleken egy nagyszabású találkozót rendeznek. Üdítő volt, hogy előadás közben több. film levetítésével is érzékeltette az egészséges életmód kialakításának szükségességét. A tanácskozás egyik szó-, katlan epizódja ez volt, valamint az, hogy nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is megismerhették, milyen frissítő a munkahelyi torna. Ugyanis a résztvevők a szünetben dr. König János irányításával néhány lazító tornagyakorlatot ismerhettek meg. Ezt követően sokkal éiénkebb volt a vita, a hozzászólás és több érdekes ötlet, javaslat született. Kardoskűt Lakásépítő szövetkezet alakul Kardoskúton a községi tanács közreműködésével lakásépítő szövetkezet alakult. A község központjában tizennyolc telken kétszintes társasház építése szerepel a programban. A lakások 100 négyszögöles telken épülnek, külön udvarral és kerttel. A tanács más módon is támogatja az építtetőket, a telket csak névleges áron, 1500 forintért biztosítja, ezenkívül térítés nélküli közművesítést is vállal. A lakásszövetkezeti építkezéssel jelentős kedvezmények járnak, az OTP például 250 ezer forint hitelt biztosít kétszázalékos kamat mellett 35 évre. Természetesen a gyermekek és az idős eltartott szülők után az állam 20 ezer forint szociális segélyt is nyújt, amelyhez még a munkahelyek támogatása is hozzájön. Az érdeklődésre jellemző, hogy nem csupán kardoskútiak, hanem orosházi lakosok is szívesen építenek a községben. liimkásszívveJ, munkáskézzel Kommunista műssak a ruhagyárban Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szocialista brigád, amelynek névadója Hámán Kató lett — kezdődhetne a történet, mint a mesék általában. Dolgos, jó brigádnak ismerte meg mindenki, hiszen 10 évvel ezelőtt alakult, és az idén elnyerte az ezüstkoszorús jel- . vényt. Tagjainak fele a törzsgárdához tartozik. Átlagos havi teljesítményük eléri a 102 százalékot. Huszonkettőjük közül tizenöten politikai oktatáson vesznek részt, hárman szakközépiskolában tanulnak, ketten ebben az tanévben elvégzik az általános iskola 7., 8. osztályát, a KISZ-tagok száma tíz... Így szólhatna a történet — mondom —, de ki hallott már olyan meséről, amelynek minden szava igaz, amelyről tudjuk hol, mikor játszódik. Színhely a Férfi- fehámemű-gyár békéscsabai gyáregysége, 1975. október 4-e, szombat, délután 2 óra... Lent az udvaron az új varrodában a varrógépek monoton zúgása szinte szétdarabolja, a szavakat, a mondanivaló azonban egységes egészet alkot: nem. De azt nem mondottam, hogy később mi lesz! Majd ha megemberesedik. — Nem is tudja ez, hogy mit fecseg! — csattant fel egy gúnyos hang, melyet Györk ez ideig még nem hallott! — Meg- sántultál te az eszedre is! — Sánta a te eszed tokja! — károgott vissza Bice. — Azt hiszed Csődör, 'hogy mindenki ott' tartja az eszét, ahol te? — és Györk a furcsa névből még furcsábbat következtetett ki. — Tudom, amit tudok! A király úr, amint férfiú lesz, elvágja az ispánok torkát! — Ugyan miért? — mormogott Bödön. — Mert elvágja, azért! — fortyant fel Bice. — Én ott él-* tem a közelében, sokat láttam, sokat tapasztaltam, tudom, amit ti nem tudtok! — Mit locsogsz Bice-bóca? — gúnyolódott egy vékony, öreg hang. — Tudod talán Véncsont, amit én tudok? Én tudom azt is, hogy a király apja urát, István királyt a bárók ölték meg. Meg tudom azt is, hogy a király urat az ispán urak tömlöcbe is vetették. meg is agyalták! Most bámultok, mi? Igényest meg- agyalták. Kékre-zöldre verték, buzogánnyal, ököllel csépelték. De nemcsak azért fogja ő elvágni az urak nyakát. Néked mondom Györk, hogy miért. Mert ezek a tahók fel sem fogják a tyúkeszükkel az én szavamat ... A király úr nagy úr. ö parancsol minden jobbágynak, minden szolgálónak, minden élőlénynek... — Még a tetveinek is — hor- kantotta közbe Bödön. — Azt hiszed, hogy a királynak is va"”'on tetve, mert te tele vagy velük? Barom! No mármost — fordult vissza Györkhöz — az urak meg a f papok nem hajtanait a szavára. Azt mondják: kun zabigyerek. nem úr, nem magyar! — Valóban zabigyerek? — döbbent el Györk. — Fenét. Ezt csak úgy mondják. Már azért is, hogy kisebbítsék. De nem ez a fontos, hanem az, hogy nem engedelmes- kednek a király parancsolata-! nak. Szembeszegülnek vele, had- ra kelnek ellene, megrabolják a király úr birtokait, maguk is úgy élnek, mintha legalábbis királyok lennének. Hát ezért fog rájuk menni, és biztos, hogy ei _ is tapossa ezeket a nyomorult tetveket. És akkor, ha eltapossa őket, meglásd, rend lesz ismét hz országban, nyugalom és békesség. — És mondd Bice, mikor jönne ide a király úr? — Hja — legyintett Bice —, nem vagyok én jövendőmondó! Lehet, hogy mi már nem érjük meg, mert elrohadunk idő előtt. Nagy az ország, mindé- | nütt akad leszámolni valója, mi- - re idáig ér, mi meg is dögölhetünk. Senki sem fűzött hozzá semmit. Györk úgy vette észre, hogy lecsüggednek a fejek. S most döbbent rá: hiszen ez eddig játék volt. Játék egy gondolattal, egy álommal, egyfajta lehetőséggel: Játék, miként éhes ember gondolatban gyönyörűséges sültek, főztek, ínycsiklandó ételek képeivel játszadozik, ahogy a szerelmes ember a távolból a kedvesével eltöltendő percekről álmodozik, vagy egy szomjas ember az ivás mikéntjéről kép- zeleg, úgy játszódtak el ők a szabadulás egyik lehetőségével. „Hiszen az egész képtelenség! — keseredett benne a felismerés. — Majd épp a király lön a szegény senkik szabadására!” (Folytatjuk) — A Népújság egyik vasárnapi számában olvastuk a városi pártbizottság és a városi tanács felhívását — kezdi Unyatínszki Mária a brigád vezetője —, amely felszólította a vállalatokat, intézményeket, hogy anyagilag is járuljanak hozzá a belvíz* pusztítása nyomán keletkezett károk helyreállításához. Másnap reggel rögtönzött brigádgyűlést tartottunk, ahol elhatároztuk, hogy csatlakozunk a felhíváshoz, kommunista szombatot szervezünk és az erre a napra jutó keresetünket befizetjük a már említett számlára. Megkerestük a gyáregység szak- szervezeti bizottságát, párt- és gazdasági vezetőit, akik egyetértettek elhatározásunkkal. Napokon belül az üzem többi szocialista közössége is csatlakozott a kezdeményezéshez. Az adminisztratív dolgozók pedig egynapi fizetésüket ajánlották fel.' Bódi Gyulánénak megáll a kelme a kezében, amikor hozzá lépek. Tekintetében kíváncsiság bujkál. A hangja barátságos: — Húsz éve dolgozom a gyárban — mondja — megértem egy, s mást. Tíz éven át univerzális munkát végeztem. Dolgoztam sima gépen, vasaltam, tettem, amit kellett. Négy év múlva nyugdíjba megyek. De az idei júniust talán soha nem felejtem el. Hetvencentis víz állt ebben a csarnokban is. Gumicsizmában mentettük ami menthető, utána meszeltünk, takarítottunk, hogy minél hamarabb megkezdhessük a termelést. — Szívesen vállalta a többlet- munkát? — Nézze, én azt tartom, az embernek helyt kell állni a munkában, az életben egyaránt. Tetemes kár érte a vállalatot, sokat kell dolgoznunk, nem ez az egyetlen szabad szombat, amit az üzemben töltünk. A mi brigádunkra nagy feladat hárul. Ezeket az ingeket a Szovjetunióba szállítjuk, a jövő héten pedig megkezdjük a gyártást a franciáknak. Ügy érzem, ha másokkal jót teszünk, saját magunkon is segítünk. Ezt a mi esetünk jól példázza. Pekárik Márta mindössze 20 éves, de már ötödik éve, hogy itt dolgozik a ruhagyárban. Szürke szemének pupillái kitágulnak amikor megkérdezem. — Gyerekkori álma, hogy inggallérokat varrjon ezen a zakatoló masinán? — Á! Mindig kereskedő akartam lenni, nem vettek fel a „közgébe”, aztán eljöttem varrni. — Szereti ezt a munkát? — Hát... Megindítja a gépet, arcán mosoly suhan át. És én arra gondolok azért nem válaszolt, mert nem szereti, ha idegenek a leikébe látnak. — Milyen tervei vannak? — A ruhaipari szakközépiskola harmadik, osztályába járok. Technikus szeretnék lenni... — Otthon nem hiányzik most valakinek? Rám néz, kivillan fehér fogsora. — Délelőtt elvégeztem a háztartási munka nagy részét. A vőlegényem szintén kommunista műszakban dolgozik Csorvá- son, a HÓDIKÖT telepén, ahol műszerész. Gyebrovszki Györgyné Április 4. Aranykoszorús Szocialista Brigádja a szabászaton dolgozik. A 32 tagú kollektíva munkájának meghatározó szerepe van az üzemben, ók szabják az anyagot a csabai és az orosházi üzem varrodái részére, sőt még a bedolgozóknak is. Aprólékos, precíz munka, amit csinálnak. Átlagos teljesítményük mégis meghaladja a 100 százalékot. — Szívesen csatlakoztunk a felhíváshoz, — szól Gyebrovszki Györgyné. Mindenki átérzi ennek a munkának a jelentőségét. A mi brigádunkban már nem kell agitálni. Saját, józan belátásuk szerint cselekednek, és legtöbbször helyesen. Véleményem szetánt ebben nagy szerepe van az olvasottságnak, a politikai tisztánlátásnak. A brigádtagok 90 százaléka részt vesz szakszervezeti, vagy pártoktatásban. Tegnap tiltakozó gyűlést rendeztünk a spanyol hazafiak kivégzése ellen. Ezt ..látni kellett volna! Tudja, az érzelmeket nem lehet eltitkolni... o Az I-es varrodában háror szocialista brigád dolgozik. Kö zülük az egyik az aranykoszorú Béke brigád 15 évvel ezelőtt ala kult. Vezetője Bádé Ilona, a idén jubilál: 25 éve dolgozik gyárban. Nézem gyakorlott, si ma mozdulatait és arra gondo lók: vajon milyert lehet az éle te? Tíz évet, húszat, huszonötö reggel 6-tól 2-ig, vagy 2-től 10 ig végig görnyedni nem kis do log. Hű maradt a szakmához hallom a száraz megfogalma zást. Én így mondanám: mun kás maradt 25 éven át, talál ■élete végéig. A női ruha ráncai simogatja, kissé oldalt pillanl amikor megszólal: — Jó a mi kollektívánk. Csa ládanyák, akiknek bizony ott hon is helyt kell állniuk. Sol közülük a vidéki, de vállaljá: a nehézségeket: Fazekas 1st vánné például Kötegyánból já be, mégis elvégezte a szakmun kástanfolyamot. Most is sokai itt vannak közülük, pedig Me zőkovácsháza, Méhkerék elé, messze van ... A sort folytathatnánk a 2-es varroda Gagarin nevét viselő, a vállalat kiváló brigádjával, a 3-as varroda kollektíváival és így tovább. Munkásnők, akik a kezük megszokott mozdulataiba 'a szívüket is beleadják. Munkáskézzel, munkásszíwel a közösségért dolgoznak. Seres Sándor Kukoricaszőnyeg Bizonyára nem jól sikerült a tehe. gépkocsik és a vontató pót. kocsik javítása a nyári betakarítás után. Erre abból az egyszerű tényből lehet következtet- ni, hogy a dűlőutakon, közutakon aranyló kukoricaszemekből elhullatott szőnyegen járunk. A tavalyinál jobb kukorica- termésre számíthatunk ezen az őszön. Az eddig betakarított táblák hozamai igazán biztatóak, hiszen a megye déli részé, ben nem ritka a 65—75 mázsa hektáronkénti termés, a- Körösök térségében pedig az 55—60 mázsa. Ez a kimagaslóan jó terméshozam egyáltalán nem indokolja a betakarított, a szárítóba vagy éppen az átvevőhelyre szállított kukorica herdálását. Sőt, valamennyi gazdaságnak minden oka meglenne arra, hogy a nagy energiával megtermesz-, tett és betakarított termést óvja, védje. A nyári betakarítás során becslések szerint a gabona hozama 300 millió forinttal maradt alatta a tervezettnek itt a megyében! Ezen a veszteségen most valamit pót Ini le' e nc az, zal is, ha a kukoricát nem szórnánk el. Egy közgazdász számítást készített a várható kukoricatermésről és a becsült szemelsző- rásról. Kötessük nyomon: a megyében termett 6 millió mázsa kukoricát 200 ezer három- tonnás teherautó fuvarral tudjuk a kombamszérűre szá’Hta- ni. Ha fuvaronként a tabla és a száritó között csak 30 k!ló kukorica hull az útra 60 ezer mázsa veszteség éri a gazdaságokat. Ebből a ’takarmány- mennyiségből 10 ezer sertést lehet felhizlalni. Most tehát egy hagy szakos-'tott telep évi ta- karmánvának. m"-mcnté’ére le. hét vállalkozni. Minden bizony, nyal megérné, hiszen nagy mcnnviségröl van szó aká- a kukoricát nézzük, akár a ke'őle előállítható sertéshúst. Senki számára nem lehet hát közömbös, hogy a megtermelt érték a norba hvU vagv nedlg a magtárba k-rül tóvá.**-' új értékek előáTítá-ára. Éncen ezért rno^t a kukorica betakarításának kezdetén ismét át kellene vizsgál—j a teh—a.niéket és a pótkocsikat. A h *ánv-ő deszkáké* «nS*nlol keI1o*tC. q/p a «••»!•- kokat eö'iéval. zsákkal, tvjhvvá. vaí bélelni mert ez mén min(rf*nr Urorrfu*r'v“íVI. mint az elsTdrásra becsül* 60 ezer mázsa kuk—'<>* *-*éke. Dunsi Károly Kísérhet cukorrépában, szálában A napokban kötött szerződést a Békés megyei AGROKER és a domb'egyházi Petőfi Tsz műtrágya. és növényvédőszer-kí- sérlétre, cukorrépában. A vállalkozás célja annak tanulmányozása 1976-ban, hogy a különböző összetételű és adagú műtrágyák miként befolyásolják a terméshozamot és a cukorrépából kinyerhető cukor mennyiségét. A növény védőszerkísérlet során azt szeretnék megállapítani, hogy níely szerek bizonyulnak a Mezőhegyes! Cukorgyár körzetében a leghatékonyabbnak. melyik védi meg leghosszabb időre a gyomoso- dástól a cukorrépatáblákat. Az AGROKER szerződést kötött a hunyai Hunyadi Tsz-szel is a szójatermesztéshez szükséges műtrágya és növényvédő szer legoptimálisabb mennyiségének megállapítására. A Sarkadi Cukorgyár is keresi annak lehetőségét, hogy a kötöttebb területeken a domb- P-<--*,í7ihoz hason’ó kísérletet állítsanak be a cukorrépa-termesztés segítésére.
