Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-08 / 236. szám
ÖTPERCES INTERJÚNK AZ ÚTTÖRŐKNEK „Mesterségünk címere” rádiós vetélkedő megyénkben Nemzetközi vízügyi korróziós kollokvium Szolnokon Ezekben a napokban indul hazánk hét megyéjében — köztük Békés megyében is — a „Mesterségünk címere” elnevezésű rádiós pályaválasztási vetélkedő 'úttörőknek. Az előkészületekről kérdeztük Apró Tibort, a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársát: — Megyénkben mely üzemhez kapcsolódik a vetélkedő? —■ A munkáról, a dolgozó ember világáról lesz az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő vetélkedő. A Békés megyei pajtások az Orosházi Síküveggyárral ismerkednek meg, s ott az üveggyártó automatagépész munkájával. A benevezett őrsök gyárlátogatásokon vesznek részt. — Hogyan segíti a felkészülést az intézet? — A gyárlátogatást mi szervezzük. S hogy sikeres legyen a felkészülés, a tanulók mindent pontosan figyeljenek meg. Milyen üvegipari termékek készülnek Orosházán; hová, milyen üzemnek és gyárnak szállítják az üveget; milyen alapanyagokból lesznek a termékek? — ég sorolhatnám tovább a szempontokat, amelyek alapján köny- nyebben eligazodhatnak a pajtások. De ez már az ő leleményességüktől is függ. A nyersanyagokból vegyenek mintákat, mert ez is jó pont az értékelésnél. Beszélgessenek el a gyár dolgozóival munkájukról, életükről ; kérdezzék meg, miért választották eppen azt a szakmát. És nem utolsósorban: ismerjék meg a védőfelszereléseket, a balesetelhárítási rendszert. — S mindezt hogyan örökítsék meg a pajtasok? — Megfigyeléseiket gyűjtsék albumba. Ide kerüljenek a rajzok, fényképek, feljegyzések. Az albumokat értékeljük, s amennyiben sikeresnek minősíti a zsűri,* akkor az Őrs az elövetélkedőben szerepelhet. •«s9»BS»es3*=«®M»59essssssS9as*esesasse9eaea sebb fájdalmat, zsibbadtság sulykolta a tagjait. — Törted a csudát! — mondta a rekedtes hang. — Hiszen felfogtunk, amikor zuhantál. Azt hittük, eleséget hr-.jgálnak bé, azért a nyílás alá álltunk. Aztán te pottyantál le. Mondhatom, jó nagy darab hús ... — Aztán hogyan visznek si bennünket innen ? — Ki vinne ki? — gúnyolódott a rekedtes hang. — Nem kellesz te senkinek. Különben miért dobtak volna le? Itt rohadsz ítélet napjáig. — No, én ugyan nem!—berzenkedett még a gondolattól is Györk. — Kijutok, meglássátok, ki én! — Ugyan hogyan? — nevetett csúfondárosan az éles hangú alak. Lassan feltápászkodott, sánttkálva, a nyirkos falnak tapogatózva Györkhöz bicegett, áztáa letelepedett melléje — Hogyan folytatódik tovább a verseny? — Az elővetélkedőt a döntő követi, amelyen a legjobb három őrs méri össze tudását. E döntőt a rádióban október 17- én rendezik meg. Reméljük, hogy a vetélkedőben részt vett valamennyi csapat — azaz őrs — sokat tanul a felkészülés, a gyárlátogatás során. Nem utolsósorban: egy érdekes és szép szakma „titkaival” is megismer» kedtek a gyerekek. Kedden délelőtt Szolnokon megkezdte munkáját a vízügyi tudományos korróziós kollokvium, az európai korróziós szövetség 81. rendezvénye. A százötven hazai és kilenc országból érkezett 55 külföldi szakember két fő témát vitat meg: a" környezetvédelemhez kapcsolódva foglalkoznak a kommunális létesítmények korrózió védelmével, továbbá a vízépítési acélszerkezetek vízbe merülő részeinek hatékonyabb védelmével. Tanulmányozzák a magyarországi kutatások eddigi eredményeit. A résztvevők kétnapos vita úján tanulmányutat tesznek a kiskörei vízlépcsőnél, ahol a nagy duzzasztómű acélszerkezeti létesítményeinek állapotát és az ott alkalmazott NDK-beli korrózió- védelmi módszer hatását tanulmányozzák. (MTI) Tanyai emberek — városi igények Csabacsűd tipikus alföldi falu. Csend és nyugalom honol az utcákban, az országúti forgalom zaját felfogják a sűrűn ültetett fák. Zajtkeltő üzeme sincs, hacsak a szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet kihelyezett részlegét nem számítjuk annak, ahol 28—30 asszony és. lány dolgozik. A hatalmas gyümölcsös kertek a házak tövében, ezt a zörejt is megszűrik. Ilyenkor az őszi mezőgazdasági munka dandárjában szinte minden épkézláb ember kint van a földeken. így hát valóban nagy a csend. Irigylésre méltó ideális környezet, a városi zajtól, a rohanó tempótól menekülő embernek. Közel a faluhoz, mégis távol Am ha közelebbről megnézzük, hogyan élnek itt az emberek, mik a gondjaik, akkor már egy csöppet sem irigyelni való a helyzetük. Olyan gondok ezek, amelyeket egy városi embernek már furcsa hallani is. A legény fojtó, nehéz bűzt érzett, de az arca még csak el sem fjntorodott. Arra gondolt, lehet, hogy hamarosan ő is ilyen undok szagot fog árasztani magábóL — Én már négy esztendeje vagyok itt, de odáig még nem tudtam felkapaszkodni — mutatott felfelé. — Most pedig még úgy sem! Zörög rajtam a bőr, gyenge vagyok, ha lépni kell, az is nehezemre esik. Meg aztán, mit érek vele, ha feljutnék? Megvakulnék a kinti fénytől. — Miért kerültél ide? — kérdezte Györk szánakozva. — Hosszú beszéd ... — Hallgatott egy jó ideig, aztán a legény vállára tette csontos kezét. Olyan súlytalan volt ez a mozdulat, hogy a fiú elcsodálkozott. — Tudod, ki vagyok én? A király úr pristaldus vitéze... voltam. Törvényt hoztam az ispánra, kemény parancsolatot a nádorispán úrtól. Ide vetettek érte. — De hát miért? — Mit tudom én! Azóta foly ton ezt találgatom. Tudod, mire gondolok? Az Ispán nem hajtotta végre a király úr parancsolatát, mert nem volt ínyére. Le_ tyrndta azt is, hogy parancsot kapott. Engem meg, aki hozta az íráát, ide vetett,, nehogy tanúskodni tudjak: megkapta a parancsolatot. De meg sem öle- tatt, mert ki tudja, mit hoz a jövendő, hátha egyszer majd azt kell bizonyítania... — elhallgatott, legyintett. — Ejh, nem ismered te "ezeket! Meg vannak ezek kenve minden hájjal. Téged miért dobtak ide? (Folytatjuk) \ ' Nemrég Békéscsabán hatalmas vihar söpört végig. Körülbelül egy órára kialudt a villany. A sötétségben leállt a forgalom, a boltok redőnyeit le kellett húzni, a lakásokban elhallgattak a tv-készülékek, nem működtek a hűtőgépek. Ebben a zűrzavarban jó lett volna magnófelvételt készíteni ai’ról, kik hogyan reagáltak az alig 60 perces áramszünetre. Csakhogy a magnó sem működött, az áramszünet miatt, hacsak nem elemmel. Ez a kis kitérő csak azért volt, hogy érzékeltesse a Zima Já- nosnéval történt beszélgetést, aki mindennapi gondjairól szólt — nem panaszképpen, csak a tényeket megállapítva: — A szarvasi szövetkezet részlegében dolgozom. Tehát munkásasszonynak • számítok. De otthoni körülményeim már merőben mások. Két iskolás lányom van, hármasban élünk, tanyán, a Rokkant-dűlőben, petróleum világítás mellett. Csak néhány száz méterre vagyok a falutól, mégis nagyon távol, ha a villanyra gondolok. Nekünk és a többi hozzám hasonló tanyán élőnek ez a legnagyobb gondja. Igaz, vannak más dűlőbeliek, akik bevezettették a villanyt, de nekem nincs 15—20 ezer forintom és az itteniek közül sokaknak. Pedig a villany nagyon kellene. Mert ha az hiányzik, akkor nincs mosógép, porszívó, hűtőgép és televízió sem. És nincs második műszak megkönnyítés, több kulturálódási lehetőség ... Nem mintha a kulturálódási csak a tv-ben találnám meg, de magamfajta egyedülálló asszony hová menjen, anélkül, hogy megszólják?... Mint mondtam, üzemben dolgozom, s élek azokkal a jogokkal, amelyek egy munkásasz- szonynak járnak. Többek között a szabad szombattal is. Ez nagy könnyebbség, bár sokszor csak annyit jelent, hogy ilyenkor mosok — kézzel.. Patyolat- felvevőkely nincs, nem is kell, hiszen a falubeliek többségének van saját mosógépük. Aztán ott a szombatonkénti nagytakarítás, no meg a kerti munka, esetleg bemegyek Szarvasra vásáréin* Mert itt aztán nem igen lehet, főleg ruhaneműt. Ilyenkor persze a gyerekeket ki kell kérni az iskolából, mert csak délelőtt vannak nyitva a boltok. Nagyon kellene egy áruház. A falusi népnek is vannak öltözködési, no meg más, mondjuk: kulturálódási igényei. Hiányzik ai áruház Csabacsűdőn Ez az észrevétel mások részéről* is elhangzik beszélgetéseink során. Szirony Pálnét már bent találom a községben, nemrég vásárolt házukban. A Lenin Tsz tejházában dolgozik már 12 éve. Beköltöztek, s ennek okáról hadd beszéljen ő. — Mióta a világon vagyok, mindig tanyán éltem, de már elég volt. Mi is szeretnénk kényelmesebben élni, akárcsak a községbeliek, vagy a városiak. Azért költöztünk be, mert a villany nagyon hiányzott. Rajtunk kívül sokan bekívánkoznak. Higgye el, nem könnyű ott kint az élet. Van olyan tanya, amely 6—7 kilométerre van a falutól, vásárolni pedig csak itt tudnak, vagy Szarvason. Ma már ndm igen sütnek kenyeret házaknál, így hát ezt a legfontosabb élelmiszert is a boltban veszik. Képzelheti mit jelent öt kilométeren át cipelni a kosarakat, a nem is könnyű csomagokat, hiszen sokszor egy hétrevalót kell egyszerre megvenni. Az ember nem járhat be naponta — főleg télen, sárban, hóban. Jó lenne, ha a meglevő boltokban nagyobb\lenne a választék. Felvágott, kolbász, szalámi csak ritkán van, s ha jön is, kevés. Azért egy áruház is elkelne, ahol modern, divatos ruházati. cikkeket vehetnénk. Mert Csabacsűd mégiscsak közelebb van, mint Szarvas. Kulturált körülmények J — felemás élet Madács Andrásék a Tanya 360-ban laknak, a falutól mintegy 1200 méterre, de merőben mások a körülmények, mint az előző beszélgető partnereimnek: a tanyán van villany. Még 1970- ben vezették be, közel 13 ezer forintba került. — Nehéz volt összegyűjteni a pénzt, de sokkal kényelmesebb így az életünk — mondja. Ma- dácsné, akit egyedül találok a tanyán — A lakást gépesítettük. Mosógép, porszívó, hűtő- szekrény, rádió és televízió, da ráló és morzsoló. Ez a villany áldása. És van olajkályha, gáztűzhely is — bár a palackcsere sokszor gondot okoz. A gépesítéssel természetesen könnyebb a háztáji és a háztartási munka. Az állatokat magam gondozom. Évente 6—8 hízót, 8—10 süldőt és van anyakoca is, no meg száz- baromfi. Tehenet nem tartunk. A sertés 'kifizetődőbb. Nemrég adtunk el nyolc süldőt. A tojást, baromfit a szarvasi piacra viszem. Ha a munkámat elvégzem, jut idő a tv-nézésre, olvasásra, és rádiózásra is. Szeretnék moziba és színházba is járni, azonban erre itt nagyon ritkán van lehetőség. A férjem kőműves, Andris fiam megnősült, városi ember, Szarvason, emeletes házban lakik. János Mezőtúron tanul a gépészeti főiskolán. Ösztöndíjas. Ha végez üzemmérnökként dolgozik majd. ök már azt az életet választották. Ez is amellett szól, hogy a városba kívánkoznak és magam is szívesen bemennék. Persze kertes házba ... Kasnyik Judit [jegyzet ) ÉRTHETŐ? Amikor a Hidasháti Állami Gazdaság közgazdasági igazgatóhelyettese az üzemi takarékos- sági tervet ismertetve megjegyezte, hogy ebben az évben csak a műtrágya-felhasználás során takarítanak meg négy és fél millió forintot, mindenki felszisszent. Érthető. Első hallásra valóban úgy tűnik, mintha a Hidasháti Állami Gazdaság tulajdonképpen csak azoknak a mezőgazda- sági üzemeknek a sorát gyarapítaná, amelyek a békéscsabai AG- ROKER-nél rendre visszamondják korábbi műtrágya-megrendeléseiket. (Szeptemberben 4200 vagonnyi maradt igy az AGRO- KER „nyakán”.) El kell ismernem, először én is a felszisszenők között voltam. Hihetetlennek csak az tűnt, hogy a mezőgazdasági termelés elismert szakemberei — még ha nem is közgazdászok mindjárt — ne tudnák azt, hogy jövőre a tízszeresét veszi ki a zsebünkből gyenge termésével a föld annak a pénznek, ami most a meg nem vásárolt műtrágyával a zsebükben maradt Ugyancsak ők, a mezőgazdászok azok, akiknek legjobban kell tudniuk: egyáltalán nem mindegy, hogy a műtrágya mikor jut a talajba. Az időben végzett műtrágyázás (akár kölcsönpénzen is) meghozza, az elkésett műtrágyázás pedig (még ha saját pénzen is) elviheti bőven a ráfordított költségek kamatait is. Nem is így értelmezik egyébként a műtrágyával való takarékoskodást Hidasháton. És még csak nem is úgy, hogy raktározás, trágyaszórás közben gondosan kezelik az anyagot — bár tagadhatatlan: így is lehet meg. takarítani. De ne csigázzuk tovább a kar délyeket. Működik egy laboratórium a gazdaságban, amely a műtrágyázás előtt megvizsgálja minden tábla talajának tápanyagtartalmát és az adagokat — az igazán szükséges műtrá- gyaadagokat — a táblákba kerülő növény ismeretében, határozza meg. Hogy ezenkívül még a növényenként! optimális műtrágyaadagok megállapítására is kísérleteket végeznek a gazdaságban ? Ezt csak dicsérni lehet! Ügy látszik nem az egy hektárra kiszórt műtrágya, hanem az egy hektáron megtermő kukorica, cukorrépa, rizs mennyiségével akarnak a hidashátiak kitűnni. No persze így megtakarítani négy és fél millió forint értékű műtrágyát egy gazdaságban — mindjárt más. Más — de nem érthetetlen. Köv°tendő. (kőváry) Országos kiállítások Ma és holnap két kiállítást nyitnak a múzeumi és műemléki hónap alkalmából Budapesten. Ma, szerdán délután az ország fiatal képzőművészeinek bemutatótermében, a Stúdió Galériában Jávor Piroska festőművész kamaratárlatát nyitják meg. Holnap, csütörtökön délután a Csontváry-terem egy kimagasló képzőművészeti eseménynek lesz színhelye: a magyar—csehszlovák államközi kulturális egyezmény keretében megrendezett cseh és szlovák grafikai- kisplasztikai kiállítást Raszler Károly Kossuth-díjas grafikus- művész tárja a közönség elé.
