Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-08 / 236. szám

Október 11-21 Kezdődnek a KPVDSZ kulturális napok Tizenötödik alkalommal kerül sor megyénkben is a hagyomá­nyossá lett KPVDSZ kulturális napok megrendezésére. Ünnepé­lyességét növeli az a tény, hogy a szakszervezet most ünnepli megalakulásának 75. évforduló­ját. Érthető: hát, hogy az idei eseménysorozat nemcsak külső­ségekben, hanem tartalmában is gazdagabbnak ígérkezik minden előzőnél. A kulturális napok megnyitó ünepségét október 10- én délelőtt Békéscsabán, az SZMT-székházában sorra kerülő megyei aktívaértekezlet előzi meg. E tanácskozáson dr. Kre- kács György, a KPVDSZ Köz­ponti Vezetőségének titkára tart előadást az időszerű szakszerve­zeti feladatokról, A KPVDSZ XV. Kulturális Napok ünnepélyes megnyitójá­nak, ahol a házigazda az ÁFÉSZ lesz — este fél nyolc órakor Me- zőkovácsháza művelődési köz­pontja ad otthont. A megnyitó után a Gyulai Szövetkezetek -Körös” Néptánc Együttese és a sarkadi Repülj Páva-kör ad mű­sort. Mint a korábbi években, most is szocialista brigádok találko­zói, műsoros klubdélutánok, kol­lektív üzem-, múzeum-, színház- látogatások, szellemi vetélkedők, élménybeszámolók, TIT-előadá- sok, zenés irodalmi estek, író-ol­vasó találkozók követik egymást tíz napon át, megyeszerte. Vala­mennyi közül is kiemelkedik az a szellemi vetélkedő, melyet ok­tóber 15-én Békéscsabán, az SZMT-székházában rendeznek meg. Ugyancsak itt kerül sor, október 16-án a szavalóverseny­re. A KPVDSZ kulturális napok záróünnepségét Sarkadon, az ÁFÉSZ Pelikán-éttermében tart­ják. Itt Rákóczi Ferenc, a szak- szervezet megyei titkára mond ünnepi beszédet, majd a sarkadi Repülj Páva-kör férfiénekkara és citerazenekara és a gyulai SZOT-üdülő asszonykórusa, továbbá műkedvelő népdaléne­kesek adnak műsort. Balkus Imre RÉGÉSZETI ATLASZ A Wroclaw-! egyetemi kiadó gondozásában hamarosan meg­jelenik Európa régészeti atlasza. Az atlaszt az egyetem történe­tem előtti és kora-középkori ré­gészeti tanszékének munkatár­sai állították össze. Harminc tér­képet tartalmaz, amelyek hat fejezetben, időrendben ábrázol­ják földrészünk történetét. A kiadvány bevezetője bemutatja az európai térképészet fejlődését és azokat a forrásokat, amelyek­nek alapján összeállították az at­laszt. Az egyes fejezetekhez csa­tolt előszók összefoglalják az adott korszak jellemzőit, legfon­tosabb törtéhelmi eseményeit, s röviden ismertetik azokat a té­nyeket, amelyeket a térképeken nem lehetett ábrázolni. Ahol a keavtfaekvalé! tárolják — Három esztendővel ezelőtt még mocsaras, lapos terület volt itt — mutat körbe a szeghalmi 53 méter magas gabonatároló tetejéről Vigh Sándor telepve­zető. 1972 őszén történt meg a terület kisajátítása, aztán szinte szemlátomást emelkedett ki a földből a 2 ezer vagon os gabo­na tároló­A szeghalmi járás termelő­szövetkezetei évente 5 ezer va­gon kenyérgabonát, 600 vagon napraforgót, 150 vagon kuko­ricát és 100 vagon árpát adnak el. E nagy mennyiségű termény • tárolása a korábbi években nem volt megoldva, ezért került sor a mostani gabonatároló építésé­re. Az elmúlt években rossz körülmények között, több ba­rakképületben — mintegy 2 ezer 300 négyzetméternyi területen — tárolták a felvásárolt ter­ményt. A 120 millió forintos költség­gel épült tároló már teljesen gépesített, s elkészülte után a 2 ezer vagon gabonát mind­össze 10 dolgozó kezeli. Az iparvágány megépülésével a telep éves forgalma megközelíti majd a 7 ezer vagont, s e rop­pant mennyiséget szinte embe­ri kéz érintése nélkül szállítják, tárolják, tisztítják. A legna­gyobb emberi munkát csúcsidő­szakokban az adminisztráció je­lenti. I Ä hatalmas vasbeton monst­rum földszintjén kapott otthont az óriás „a sva”, vagyis a központi vezérlőterem, vala­mint a géptermek. A negyedik emeleten üzemel a nagy telje­sítményű, olajtüzelésű szárító berendezés, ígv lehetővé válik, hogy a kombájnoktól egyenesen a tárolóhelyre vigyék a ter­mést. Ugyanezen a szinten há­rom automata mérleg ellenőrzi az átvett áru mennyiségét. A hatodik emeleten négy dobros­tás tisztító berendezés távolítja «S a SBennyeződést a búzából. Egy-egy ilyen gép óránként 350 mázsa gabonát képes megtisztí­tani. Minden emeleten automa­ta hőmérő ellenőrzi a tárolt ga­bona hőmérsékletét, s ha elérte a 35 Celsius fokot, akkor meg­kezdik a búza forgatását. A ti­zenkettedik emeletről szemünk elé tárul Szeghalom és a kör­nyező községek gyönyörű pano-| rámája, az a terület, ahol a ke- nyérnekvalót termesztették Hogy mit jelent egy ilyen korszerű tároló? Ezt csak iga­zán az tudja, aki ismerte a ré­gi malmokat, magtárakat. Ilyen Kardos Ferenc, aki 25 éve dol­gozik a vállalatnál. — A kisparaszti gazdaságok, tsz-ek termését lovaskocsik hoz­ták, vállon hordtuk, 15 mázsás mérlegen mértük annak idején. Itt — int fejével a kapu irá­nyába — 600 mázsás mérleggel mérünk, billenőjárművek hoz­zák s szállítószalagok viszik a terményt Ma már csak a gé­peket ellenőrizzük. A mostani fiatalok csak hal­lomásból ismerik a 15—20 év­vel ezelőtti viszonyokat — Feri bácsi is sokat mesélt az ötvenes évekről —■ kapcso­lódik a beszélgetésbe Pántya György fiatal lakatos. Barátjá­val, Petri Mihállyal a helyi tsz. bői együtt, jöttek a vállalathoz dolgozni. — Csupán a kényelem miatt változtattunk munkahelyet — szólal meg Petri Mihály. No meg aztán egy új üzem mindig rejteget magában valami vonzót. — Nagyon érdekesek a gépek. Egyszerű szerkezetűek, s talán éppen ez teszi érdekessé őket. Gond is van. Itt is — mint má­sutt — minden kezdet nehéz. — S máris indul a két fiatal a to­ronyba, hogy ellenőrizze a gép­sorokat. . A jövő tervei között szerepel, j hogv a gabonatároló szom­szédságában egv napi ezer má­zsa búza feldolgozására alkal- , más hengermalmot, valamint egy sütőüzemet építenek. (Szekerest * Percek alatt megtelik a teherautó Hogyan számoljunk a Szeptember £&£ időjárás azonnal a múlt évet juttatta eszünkbe, amikor a sárban répával, kukoricával megrakott gépek drótköteleket szaggattak. Az idei kellemetlen kezdés után ránk köszöntött a jó idő, és több héten ideális • feltételek mellett végezhettük az őszi betakarítási munkálato­kat Egészségesen szállíthattuk kertészetünkből a gyönyörű gyü­mölcsöt a cukorrépa szedése is meggyorsult és a kukorica beta­karítása is tempósan haladha­tott. Lehet, hogy most az em­berek többsége arra gondol, hogy ilyen jó időben most már nem is lehetnek gondok, min­den halad a maga útján a leg­nagyobb rendben. Lehet, hogy most már csak a tervszámokat, hektárokat kell számolgatni és a terv teljesítésében nem is le­hetnek fennakadások? Nem hi­szünk a napsütésben. Ma is szükség van a szervezettségre, a pontos munkára. Szász Istvánnal történt be­szélgetésünk során az elmúlt szeptemberi hónapot vettük ala­pul. Az őszi betakarítás, a nö­vénytermesztési üzemág vezető-, je szinte napra készen figyelem­mel kíséri a munkák végzését. Szükség is yan erre, mert szo­ros összefüggésben vannak a betakarítási munkálatok a jö­vő évi előkészületekkel, a szán-' tással és a vetéssel. őszi munka egy­formán fontos — hangsúlyozta az üzemág veze­tője. Több éves tapasztalat sze­rint ezen a földterületen az ok­tóber 10 és 20 között elvetett búza adja a legmagasabb ter­mésátlagot, ezért idejében kell biztosítani a megfelelő mag­ágyat. Hadd tegyük ehhez a gondolathoz, hogy Békés megye az ország kenyérgabona-ellátá­sának 11 százalékát biztosítja, ehhez a gazdaság is nagyban hozzájárul. Sajnos a vetőszán­tást a jelen esetben lassítja a kukorica letakarítása, amellyel a jó időben jól haladnak az emberek, mégis gondokat okoz­hat. Az ehhez tartozó műtrá­gyázással egyik területünk sem késik, így minden remény meg­van arra, hogy a tervezett ve­tésidőt tartani ttídjuk. A munka komoly szervezettséget és fe­gyelmet kíván mindenkitől, ha azt akarjuk, hogy október 25-re 3859 hektáron elvégezzük a ve­tést. Ha az idő sürgetni fog bennünket, akkor a múlt évben bevált kétműszakos vetést is be kell vezetnünk. A határban jól halad a ku­korica betakarítása, a kombáj­nok naponta 50—60 hektárral végeznek. Kellemes látvány, ahogy az öt kombájn együtt dol­gozik. Percek alatt megtöltik a Minden jó idővel? Október 25-ig befejezik a vetést Mezőhegyesen pótkocsival érkező teherautót. Összesen 4500 hektáron kell el­végezni ezt a munkát a követ­kező hetekben. Az eddigiekkel elégedettek lehetünk, és ha az idő nem szól közbe, nem lassít­ja meg a szedést, akkor külö­nösebb gond nem lehet, de ér­demes arra figyelni, hogy a kom­mersz kukoricából az előző hó végéig a 2360 hektárból csak 286-ról került gépkocsira a mag. A hibridnek is csak felét szed­ték le. Van tehát betakarítani való bőven, minden órát jól ki kell használni. További szerve­zettségre van szükség ahhoz, hogy a nagy teljesítményű sze­dőgépek minél kevesebbet áll­janak. Ha valaki ^ g: zelében szemléli a határt, úgy tűnik, hogy a cukorrépa beta­karítása megállt, pedig nem így van. A jó utakat kihasználva, most távolabbi helyeken dol­goznak a gépek. Naponta 50— 60 hektárról szedik fel a répát, és szállítják rendeltetési helyé­re. A tapasztalatok szerint eb­ben az évben is a francia gép­sorok birkóznak meg legköny- . nyebben a szedéssel. Jól dolgoz­nak a KC—6-os szovjet hatso­rosak is. Ebben . a munkában komoly segítséget kapott a gaz­daság — e hó elején — a hon­védségtől. Húsz tehergépkocsi segít a szállításban, negyvenfős alakulat pedig a gépek után vé­gez igen hasznos munkát. Folyamatosan halad a szár lé- takarítása is, munkába álltaka rotációs szárvágók és így a már elvégzett 2200 hektár szántáshoz napról napra szaporodhatnak a barázdák. A nagyobb teljesítmé­nyű gépek után maradt mé­lyebb árkokat barázdabehúzó teszi egyenletessé, hogy a vetés a lehető legkedvezőbb legyen. Beszélgetésünk SSt. tűk a kertészetet, fejezzük be ezzel összefoglalónkat. Ebben az üzémágban 80 százalékos most a inunka készenléte. Az idén gazdagon, terven felül fizető fák értékes gyümölcsét gondo­san csomagolva szállítják, rak­tározzák — folyamatosan. Több mint fele már rendeltetési he­lyére került, van azonban még szedni való is. Bíznak Mezőhe­gyesen ebben az üzemágban is. számításuk szerint csaknem tíz­milliós bevételt hoz az idén a kertészet. Zelman Ferenc Egy órára sincs megállás a kukoricát öleteken 4

Next

/
Thumbnails
Contents