Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-01 / 230. szám
A zenei világnapon A szocialista országok képviselőinek ajánlására az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa október elsejét zenei világnappá nyilvánította. Ebben az esztendőben, s azt követően minden év október elsején a zenére, a muzsikára irányul majd a világ figyelme. A zene hatalmáról köteteket írtak zenetudósok, zenekritikusok, írók, költők. Bolyai Farkas „Zenészeti dolgozatáéban 1816 táján így írt: „Muzsika (zenészét) a szív szószólója —- a belső világ nyelve, ahol a külsőnek minden nemzeti szótárjai elfogynak —, s ez egyedül minden nemzet érzékeny leikeinek köznyelve.” Alig 100 esztendővel Bolyai Farkas után Anatolij Vaszilje- vics Lunacsarszkij, a legendás hjrű népbiztos, a szovjet-orosz irodalom, művészet- és zenekritika egyik legelső, jeles művelője, a Zene és forradalom című tanulmányában ezt hangsúlyozza: „A forradalom valójában a társadalmi lét legégetőbb problémáját veti fel, hogy az megfeszített harc révén a lehető leggyorsabban megoldódjon. Ezért olyan felülmúlhatat- íanul zenei. Minden forradalom maga előtt látja annak a boldog világnak a képét, amelyért harcolt. Minden forradalom nagy belső feszültséggel éli át a gonoszát, mely ellen viharzó hullámai magasra csaptak. Minden forradalom résztvevőinek minden idegszálával érzékeli a harc sorsdöntő voltát. Felfelé ívelő szakaszában minden forradalmat a győzelem reménye tölt el. Minden forradalom grandiózus szimfónia!” Uehet-e ennél tömörebben, szebben és igazabban megfogalmazni a zene mérhetetlen hatalmát az elnyomott népek kapitalizmust megszüntető, forradalmi harcában is? A zenei világnap lehetőséget nyújt arra is, hogy felidézzük félszabadulásunk 30. évfordulójának évében azokat a nagyszejött ide? Annán látszott, hogy küszködik. — Tudom, hogy tegnap este megbántottalak... — kezdte, s nagyon nehezére esett kimondani, orcáját hirtelen félre is kapta a legény tekintete előtt. — Nem bántottál meg asszonyom — mondta Györk komoran, leszegett fővel. Majd hirtelen fejkapta, . szeme valósággal szikrázott, egyetlen lendületes lépéssel az asszony előtt termett, megragadta Anna vállát, és ujjai olyan erővel szorították, hogy az felszisszent. — Minek jöttél ide? Miért nem hagytál, hogy kérődzem a tegnap estén? Én nem kerestelek volna, nem álltam volna az utadat soha ebben a nyomorult életben! Még a közeledbe sem léptem volna! — Ne bántsál Györk... — remegett az asszonyka, aki a legény hirtelen felfakadt indulatától valósággal megféleMlett. Reszketett 'minden ízében, kezét a fiú izmos karjának feszítette. hogy a vállát szorító uj- jakat lesodorja. — Miért bántasz, én nem akartalak ... — Én sem — enyhült meg a legény szorítása, és ujjai im már csak gyengéden fogták a törékeny vállacskákat. — Menj el asszonyom . . — Ne mond azt, hogy asszonyom. — Mit mondhatnék mást? Szolgád vagyok. — Nekem nenj vagy az — suttogta Anna —, és ne küldj el. — Igaz. El sem küldhetlek, hiszen hogy parancsolhatnék én neked ? — De igen, akarom, hogy parancsoljál ! Parancsold meg, hogy itt maradjak. — Kérlek akkor, hogy inkább menj el.. — Nem. Itt maradok. Te sem akarod igazán, hogy elmenjek! rű eredményeket, amelyeket a zenekultúra területén elértünk. V ilágszerte csodájára járnak zenetanításunknak, és külföldi muzsikusok mind pépesebb csoportjai tanulmányozzák iskoláink ének-zene óráit. Világviszonylatban is az elsők vagyunk — megelőzve számos, hagyományosan fejlett zenekultúrával rendelkező nyugati országot is — az ifjúsági hangversenyek, operaelőadások és közönségük számában. Énekkarainkat nemcsak itthon, külföldön is jól ismerik és nagyra becsülik. Mindenfelé elismerést aratnak zeneszerzőink, szimfonikus zenekaraink, karmestereink, előadóművészeink. Békés megyében is örömmel emlékezünk ezen a napon az 1946-ban' létrehozott első magyarországi énekiskolóra, amely Békél-Tarhoson kapott otthont, és bocsátott szárnyra működése alatt olyan zeneművészeket, mint a megyénk szülötte Szo- kolay Sándor, Mező László, Bozzay Attila és mások. Azt is elmondhajuk, hogy °r szágosan kiemelkedő a felnőttek és a Békés megyei Ifjú Zenebarátok hangversenyeinek és látogatóinak száma; jól ismert az Orosházi Művelődési Központ Madrigál kórusa, jelentős erőt képvisel a Megyei Pedagógus Nőikar, új színnel gazdagodott a nagylétszámú Békéscsabai Munkáskórus. Eredményesen tevékenykednek Röpülj páva-köreink ; a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar az utóbbi években figyelemre méltó sikereket ért el, s jól működnek más városi zenekaraink. Arról is meg kell emlékeznünk a zenei világnapon, hogy 30 évvel ezelőtt, 1945. szeptember 26-án halt meg Bartók Béla, századunk legnagyobb magyar zeneszerzője, aki gyűjtőútjai során e vidéken is többször megfordult. A zenei világnapot október elsején megyénk valamennyi településének művelődési intézményeiben hangversenyekkel, zenehallgatással, előadásokkal ünnepük. Mert együtt valljuk Kodállyal: „A zene mindenkié!” Csendé Béla Györk bátortalanul, tétován « simogatta meg Anna vállát. Hir- : télén elgyengült, az asszony kö- ■ zelléte elsöpörte minden józan j ellenállását, s nem gondolt már : sem becsületre, sem tisztességre * és semmi ehhez hasonló ostoba ■ gátlásra, csak Anna csillogó bo- : gárszemét, parányit megnyíló ; piros ajakát látta. — Nem, valóban 'nem akarom, * hogy elmenjél... — és alig ; hogy kimondta ezeket a szava- : kát, Anna hozzásímult, lábujj- * hegyre állt, és hirtelen szájon ! csókolta. A fiú izmai megrán- : dúltak, keményen, szinte dur- ■ ván ölelte magához az asszonyt, ■ féktelen, kamaszos szenvedély- : lyel szorította a törékeny testet, : és mohón visszacsókclta. Anna eltaszította magitól a ■ legényt, csillogó szemmel né- ■ zett fel rá és azt mondta: — : Te! — Majd újra meg újra ■ megismételte ezt a szót, be- ! cézve, szenvedélyesen suttogva, ! mint aki ebben a kicsiny szó- i ban , varázslatos gyönyörűséget J fedez*ett fel. Aztán hagyta, hogy j Györk újra csókolja, majd te- ! nyerébe fogta a legény arcát, : gyengéden megtörte Györk szi- ; lajságát, óvatos, lágy érintéssel ; simogatta ajkával a fiú száját. 5 így csókolta vissza, édesen, hosz- : szán. Szenvedélyesen, de nem J erősen, s nem fájón. Sokáig álltak összesimulva a * félhomályos raktárban. Aztán ! Anna hirtelen megriadt. — Jaj! — suttogta, és csoda- | szép szemei rémülten kereked- l tek a fiúra. — Most mi lesz? • Mi lesz velünk? Györk ettől kijozanodott. A 5 vágy és a mámor kábulata úgy • foszlott el tudatáról, miként az ; álom enyészik el ébredéskor. 5 Hirtelen mindent kietlennek és | kegyetlennek érzett maga kö- f Vül. I (J ttoro reset ők megyei konferenciája Tegnap, kedden rendezték meg az úttörővezetők második megyei konferenciáját Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. A szeptember első heté- bfen megtartott járási-városi tanácskozások küldöttei gyűltek itt össze, hogy értékeljék az elmúlt két esztendő munkáját, és meghatározzák a 30 éves szövetség további feladatait. A megjelent küldötteket, az elnökséget — amelyben többek között helyet foglalt Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Nemes Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének titkára, Szabó Miklós, a KISZ KB tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára — Pataki József, a MÜSZ Békés megyei elnöke köszöntötte, majd megtartotta vitaindítóját. Beszédében kiemelte: az úttörőszövetség a párt gyermekszervezete, tehát a pedagógusoknak, az úttörővezetőknek, s társadalmunk minden tagjának a jövő nemzedék feletti gondoskodás szellemében Korábban már hírt adtunk arról, hogy 1975. szeptember 26- án Szarvason a Szarvasi Óvónőképző Intézet Diákotthona felvette a Brunszvik Teréz nevet és elnyerte'a „kollégium” címet. Az avatóünnepségen Miklós- vári Sándor, az Oktatási Minisztérium miniszteri főtanácsosa, a pedagógusképző osztály vezetője beszédében a Szarvasi Óvónőképző diákotthoni közösségének a kollégiumi cím viselésére való érettségéről beszélt, hangsúlyozva a mozgalmi, társadalmi tevékenység jelentőségét, a KISZ- és a kollégiumi élet összeforrott- ságában rejlő világnézeti nevelőmunka érvényesülésének fontosságát. Megelégedettséggel nyilatkozott a hallgatók eddig elért eredményeiről, az intézet Oktató-nevelő munkájáról, amelynek jó segítője volt a diákotthon és lehet a jövőben a kollégium. Kiemelte a hallgatók intézeten kívüli közéletisé- gét, a vállalati és üzemi óvodákkal, KISZ-szervezetekkel való termékeny kapcsolatát. A Brunszvik Teréz Kollégium cím viselésére jogosító oklevelet azzal a kívánsággal nyújtotta át Kéri Ágnes KISZ-titkárnak, hogy a kollégiumi közösségi élet legyen további erjesztője a kiváló szakemberré és peda5 ^ 1973, OKTÓBER L kell a kisdobosokkal és az úttörőkkel foglalkozniuk. Nem mindegy tehát, hogy a kisdobosokat és az úttörőket hogyan készítjük fel a közéletre, felnőttkorukra. A vitaindítóhoz öten szóltak hozzá- Nemes Péter azt hangsúlyozta: a felnőttek ne csak a gondtalan tanulás, játszás feltételeit biztosítsák, hanem játsz- szanak, szórakozzanak, tanuljanak együtt a gyerekekkel, dolgozzanak együtt az őrssel, az úttörőcsapattal. A tanácskozás hat szekcióban folytatta munkáját, majd délután plenáris ülésén foglalták dssze a szekciók vezetői azokat a javaslatokat, ötleteket, amelyeket az úttörővezetők elfogadásra ajánlottak a konferenciának. Végezetül megválasztották a VI. országos üttörővezető konferenciára — melyet október 23 és 25 között Dunaújvárosban rendeznek meg — a küldötteket, a megyei úttörőtanács tagjait, vezetőségét. gógussá válásnak az óvónőkép zésben, a felsőfokú oktatási szint követelményeinek teljesítésében. Az ünnepség keretében dr. Zitáién Endre egyetemi tanár is méltatta Brunszvik Teréz munkásságát. Felhívta a figyelmet annak az örökségnek az ápolására, amelyet a névadó a magyar óvodák megalapozásával a mai óvónőjelöltekre hagyott. Az ünnepségen az intézet hallgatói az ifjúgárdistáktól átvették a KISZ KB által adomád nyozott kollégiumi zászlót. Záróaktusként megkoszorúzták Brunszvik Teréz szobrát, majd az intézet énekkara Törzsök Béla vezetőtanár erre az alkalomra írt művét adta elő. A résztvevők ezután megtekintették az intézet könyvtárában berendezett — Brunszvik életművét be mutató — óvodapedagógiai kiállítást. Politikus divat? Lapozgatok felgyűlt régebbi képeslapokban. Megakad a szemem egy divattudósításon. „Mit jelent önnek a divat?” — kérdezi az újságíró P. A. ménéként. „örökös kiadást. Ruhákból ítélik meg az ember mosolyát is!’ — volt a bölcs válasz! „Fél évben egyszer öltözöm ki — folytatja ü mansken — amikor meg akarok tisztelni valakit vagy valamit, például egy elegáns helyet.” Pár sorral lentebb: „Egy szezonban körülbelül tízezer forintot költők ruhákra.” Véleményem szerint egy szezon (a divatban is) három hónapból áll. Ha az interjúalany fél évben egyszer öltözik ki, hogyan és hol tudja kihasználni a húszezer forintot érő ruháit? A tudósítás a maxira tér rá. „A maxi egyértelműen reakciós viselet!?!), de ez engem nem akadályoz az életben”. Másutt így folytatja: „akit pedig a maxi nem akadályoz, nem éppen kemény munkával keresi kenyerét ...” (Puff neki! A tudósítás mellett ott van P. A. fényképe maxiruhában!) Kérdésem: A mi társadalmunkban csak az viselhet maxit, aki nem kemény munkával keresi kenyerét? Hanem mivel? Nem kaptunk rá egyél telmű választ! / „Miért divat á farmer?” — kérdezi aztán a szerző a szociológustól. „Mert először a világtörténelemben!? !) ez a viselet nem a hovatartozást, hanem a munkát jelzi!" Ez aztán meglepő megállapítás. Persze, más szempontból tényleg kell, hogy a munkát jelezze, mert egy „originál”, vagy' ha úgy tetszik „igazi” farmernadrág esetleg 7—800 forintba is belekerül. Ezért valóban meg kell dolgozni. Csak azt nem tudom, hogy egy szerényebb keresetű segédmunkás, aki eltartja a családját, hogyan veheti, meg a farmert — „munkája fémjelzöjét”?? Divatos politikáról már sokszor hallottunk, olvastunk. Politikus divatról most először!' Elgond olkodtató! Béla Vali Javuló betegellátás Az elmúlt évben még arro. írtunk lapunkban, hogy Mezőkovácsházán üres a központi orvosi rendelő, nem kapnak szakorvost a helybeliek. Most a nagyközségi tanács vb elé készült beszámoló arról szól, hogy a központi rendelő benépesült, jelenleg sebészet, gégészet, szájsebészet, ideggyógyászat, nőgyógyászat, röntgen, laboratórium és fizikoterápia ' működik. Ennek nyomán az utóbbi időben lényegesen javult a nagyközség egészségügyi ellátása. Megszervezték az anya- és csecsemővé- delem keretén belül a terhes tanácsadást, amely egy hónapja a rendelőintézetben kapott helyet. Tervezik av gyermekszakrendelés megszervezését. ,10 Állapotban levő, használt WEIMÁR rakodógépet KERES MEGVÉTELRE A del-magyarorszagi MÉH vállalat Értesítéseket: a vállalat központjába kérjük. Szeged, Táhor u. 7fb. (Műszak). iBiiBMBuiamiiaiiimaca» Brunszvik Teréz Kollégium Szarvason Kollégisták a KISZ KB által adományozott kollégiumi zászló* val (Fotó: Tisza vári) (Folytatjuk)
