Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-05 / 234. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975, OKTÓBER 5, VASÄRNAF Ara: 1,20 forint XXX. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM MAS ESZTERGALYOSVEHSENY BÉKÉSCSABÁN <4. old.) MIÉRT ITATHATÓ HALÁLRA EGY EMBER? <4. oldal) MUNKACSY- EMLÉKKIÁ LLÍTAS (7. oldal) Fejlődőit megyénk, nőit a mozgalmi munka sziavunala Tanácskozott a szakszervezetek VIII. megyei küldöttértekezlete Négy és fél év telt el a szakszervezetek VII. megyei küldöttér-, tekezlete óta. Azóta jelentősen fejlődött megyénk, s ezzel együtt erősödött a szakszervezeti mozgalom is, hiszen az 1971. évi csak­nem százezerről mostanra 114 ezerre növekedett a szervezett dol­gozók száma. Ezt az eredményekben gazdag, ugyanakkor gondoktól sem mentes időszakot értékelte október 4-én, szombaton a szak- szervezetek VIII. megyei küldöttértekezlete, amelyet Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőházban tartottak meg. Erdős Károly korelnök köszöntötte a küldötteket és a meghí­vottakat, majd a tanácskozás résztvevői dr. Takács Lőrinc elnök­letével megkezdték munkájukat. A küldöttértekezlet elnökségében helyet foglalt Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezető­helyettese. Kovács István, a SZOT elnökségének tagja, a MEDOSZ főtitkára, Gyulavári Pál, a párt megyei bizottságának titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Írházi Lajosné, a KISZ megyei bizottságának titkára, továbbá a megye és Békéscsaba politikai, társadalmi és gazdasági életének több kép­viselője. A napirendnek megfelelően az előzetesen írásban közreadott jelentésekhez és előterjesztésekhez Nagy István, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. A következőkben részleteket közlünk az írásos jelentésből és s szóbeli beszámolóból. II Szakszervezetek Megyei Tanácsának beszámolója á VDP és a VDK kormánya küldöttségének látogatása a balatonszabadi tsz-ben Az MSZMP Központi Bizottságának székházában kezdődtek a magyar—vietnami tárgyalások. Hazánk delegációját Kádár Já­nos, a vietnami küldöttséget Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára vezeti (Telefotó MTI—Vigovszki Ferenc felv. — KS) A beszámolás időszakában to­vább erősödött a szakszerveze­tek befolyása, társadalmi szere­pe és nőtt a mozgalmi munka színvonala. A párt eszmei, po­litikai irányításával tovább erő­södött a szakszervezetek szerve­zeti önállósága, mélyült a bel­ső szervezeti élet demokratiz­musa — állapítja meg beveze­tőben az írásos jelentés. A szakszervezetekre háruló kettős feladat egyre eredménye­sebb teljesítésével is jól kép­viseltük a párt politikáját, hoz­zájárultunk a párt és tömegek kapcsolatának erősítéséhez. A megyei szakszervezeti szer­vek gazdaságpolitikai feladatai az MSZMP X. kongresszusának határozatából, az eredménye­sebb végrehajtásra hozott köz­ponti bizottsági állásfoglalások­ból, a SZOT e határozatokon alapuló döntéseiből, a IV. öt­éves terv megyei célkitűzései­ből és az MSZMP megyei bi­zottságának e tervek megvaló­sítását szolgáló intézkedéseiből adódtak. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa rendszeresen figyelemmel kísérte a népgazdasági terv me­gyei célkitűzéseinek megvalósí­tását segítő szakszervezeti te­vékenységet. Az elnökséget ez- irányú munkájáról, az elért eredményekről évenként beszá­moltatta és megjelölte a fonto­sabb, termelést segítő feladato­kat. Megállapítható, hogy a szakszervezeti szervek a megyé­ben is egyre hozzáértőbben fog­lalkoztak a gazdálkodással, a termeléssel és a dolgozók ter­melési aktivitásának fejlesztésé­vel, a szocialista munkaverseny- nyel. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a szocialista munka­verseny és szocialista brigád­mozgalom fejlesztésére vonatko­zó párt- és állami határozatok megismertetésére, egységes ér­telmezésére és végrehajtására. A SZOT, az iparági szakszerve­zetek és a megyei pártbizottság irányelvei jól segítették a me­gye szakszervezeti szerveit a te­kintetben, hogy konkrét feladat­terveket és jó vállalati szocialis­ta munkaverseny szabályzato­kat tudtak készíteni. A szocialista brigádmozgalom­mal , való törődést a szakszerve­zetek fontos politikai feladat­ként kezelték, melynek ered­ménye lemérhető abban is, hogy a szocialista címet nyert brigá­dok száma négy év alatt csak­nem ezerrel, a brigádtagok szá­ma pedig több mint tízezerrel nőtt. ' Űj lendületet adott a szocia­lista munkaverseny-mozgalom- nak a kongresszusi és felszaba­dulási munkaversehy-felhíváshoz való csatlakozás, a vállalások megtétele és teljesítése. A szo­cialista munkaverseny elismeré­sét igazolja, hogy több mint 40 vállalat kapott az országos szer­vek által adományozott kitün­tető címet, vagy elismerést, 6 szocialista brigád kapta meg az MSZMP KB kongresszusi okle­velét. 15 szocialista brigád a megyei pártbizottság által ala­pított kongresszusi oklevelet. Tapasztalataink szferint a ver­seny lendülete ez évben sem csökkent. A Központi Bizottság 1974. december 5-i határozata alapján sok új vállalás született, vagy a szocialista brigádok mó­dosították felajánlásaikat. 1969-től visszaesés, 1972-től bi­zonyos fellendülés — 30—35 szá­zalékos növekedés — tapasztal­ható az újítómozgalomban. E területen a szakszervezeti szer­vek rendszeresebben, céltudato­sabban dolgoztak, mint egyes gazdaságvezetők. Megyénkben az újítási munka szervezése a Szak- szervezeti munka részévé vált, az eredmények az országos át­lagot meghaíadóak, amit a SZOT és az OTH által adományozott 6 emlékérem is tanúsít. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a szakszervezetek me­gyei szervei rendszeresen fog­lalkoztak a Központi Bizottság 1971. december 1-én hozott hatá­rozatának végrehajtásával. Az üzem- és munkaszervezés, az állami és vállalati szervek ez- irányú tevékenységének politi­kai segítése és támogatása a szakszervezeti munka részévé vált. Előrelépést hozott e területen is a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának végrehajtása, mivel a hatéko­nyabb, takarékosabb gazdálko­dás a munka- és üzemszerve­zésben is konkrét intézkedése­ket igényelt. A KB-határozat végrehajtására kidolgozott fel- adatterv alapján a határozat lé­nyegét a szakszervezeti tisztség- viselők megértették és általá­ban kedvezően fogadták. Intéz­kedéseik jól kapcsolódnak a ha­tározat végrehajtásához. Az elért eredmények fokozá­sát jól szolgálná a „Dolgozz hi­bátlanul” munkarendszer széle­sebb körű bevezetése.' Ilyen vál­lalást több szocialista brigád tett. Ez azonban egy-egy bri­gád garanciális vállalása, a DH- munkarendszer ennél több, ezért a szocialista brigádok helyzetük­nél fogva sem tudják önállóan megszervezni. A fentiekből kö­vetkezik, hogy a DH-munka- rendszer szervezése vállalati fel­(Folytatás a 3. oldalon) A Vietnami Dolgozók Pártjá­nak és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának kül­döttsége — élén Le Duannal, a VDP Központi Bizottságának el­ső titkárával — szombaton a ba­latonszabadi November 7. Ter­melőszövetkezetbe látogatott. A delegációt a látogatásra elkísér­te Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Rdcz Pál külügyminiszter-he­lyettes. A küldöttséget megérke­zésekor dr. Romány Pál mező­gazdasági- és élelmezésügyi mi­niszter, valamint a megyei, já­rási és községi vezetők fogadták. Valter Imre, a termelőszövetke­zet Kossuth-díjas elnöke a közös gazdaság életéről, munkájáról tájékoztatta a vendégeket, akik ezt követően üzemlátogatásra in­dultak. Le Duan emléksorokat írt az Aurora Szocialista Brigád nap- lójába^ s a látogatás végén an­nak a véleményének adott ki­fejezést, hogy jól dolgozó, ered­ményesen gazdálkodó, anyagilag biztos megélhetést nyújtó közös gazdaságot volt alkalma megis­a napirendi pontokat merni. Közölte, hogy a termelő­szövetkezet kukoricájával — be­lőle bizonyos mennyiséget vető­magként felhasználva — otthoni környezetben, közelebbről is szeretnének megismerkedni. A Vietnami Dolgozók Pártjá­nak és a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányának küldöttsége a hét végét a Bala­tonnál tölti. (MTI) Hazaérkezett belkereskedelmi küldöttségünk Szombaton hazaérkezett Moszkvából a Szurdi István bel. kereskedelmi miniszter vezette delegáció, amely a KGST-orszá- gok belkereskedelmi miniszterei­nek tanácskozásán vett részt. Az utóbbi négy év alatt 500 millió rubel értékű áruforgal­mat bonyolítottak le egymással a tagországok belkereskedelmi szervei, vállalatai a lakosság áruellátásának bővítésére. A magyar vásárlóközönség is érez­hette ennek kedvező hatását, hi­szen az üzletekben nagy meny- nyiségben jelentek meg többek között az NDK-beli kötöttáruk. A lengyel cipők és a különböző bolgár élelmiszerek. A mostani, hetedik ülésszakon kötött megállapodás alapján a következő években különös gon­dot fordítanak a tagországok a fogyasztási cikkek gyártásának szakosítására és a közvetlen áru­csere nagyobb arányú növelésé­re. Közös munkaprogramot dol­goznak ki egymás kereskedelmi tapasztalatainak átvételére, hogy az ellátás színvonalát ezzel is javítsák. Közös munkával, tu­dományos módszerek alkalma­zásával már folyamatban van a főbb fogyasztási cikkek iránt várható igények felmérése és a fogyasztói cikklista olyan mo­delljének kialakítása, amely elő­segíti a legkedvezőbb választék arányainak kialakítását. A küldöttértekezlet elnöksége. Hte„ Takács Lőrinc ismerteti i

Next

/
Thumbnails
Contents