Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-30 / 255. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. OKTOBER 30., CSÜTÖRTÖK Ara: 8«) fillér XXX. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Világ prolotdijai ... M A: az Összefogás EREDMÉNYE ÜJKÍGYÖSON (3. old.) LÉLEKTAN A PULT MÖGÖTT (4. old.) AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ EGY NAPJA (5. old.) PártmiiDkások művelődései Aki párttisztséget tölt be, aüát megválasztottak a párt valamely irányító testületébe, annak aligha okoz gondot, hogy mire is fordítsa szabad óráit. Mégis azt látjuk, hogy közülük igen sokan amúgyis kevesebb szabad idejükben iskolába, tanfolyamokra járnak, vagy a rendszeres önművelés útján gyarapítják műveltségüket. Bizonyos, hogy ez elsősorban személyi tulajdonságaikból, a világ iránti érdeklődésükből következik, de minden bizonnyal része van benne egy nagyon lényeges felismerésnek is. Nevezetesen annak, hogy ma megfelelő művelt, ség és állandó művelődésre való készség nélkül nem lehet valaki jó pártmunkás, nem töltheti be igazán jól tisztségét, funkcióját. Milyen tapasztalatok alakították ki ezt a felismerést a pártaktivisták mind növekvő hányadában? Bizonyára nagy szerepe volt annak, hogy a Központi Bizottság 1974. márciusi közművelődési ' határozata óta mind gyakrabban kerülnek kulturális, művelődési témák a pártbizottságok és pártvezetőségek elé. Márpedig ezekben csak az tud érdemben állást foglalni, a közös döntés valóságos részesévé válni, aki legalábbis valamelyest „otthon van” ezekben a témákban. Jó úton haladunk affelé, hogy a közművelődés az ideológiai és politikai munka, általában véve a pártmunka szerves és egyenrangú részévé váljék S ha ez így van, akkor a pártmunkásoknak is értően kell vele foglalkoznia, s nem lehet csupán egy-egy vezetőségi tag „magánterülete”, „hitbizománya”. Ám van ennél átfogóbb oka is annak, hogy ma már a művelődést elengedhetetlen következményként fogalmazza meg az élet a pártmunkások számára. A fejlett szociálisa társadalom építésének jelenlegi szakaszában ugyanis nem csupán a szó szűkebb értelmében vett kulturális kérdések eldöntése igényel bizonyos meghatározott műveltséget. A gazdasági, társadalmi, politikai témák is olyan jellegűvé váltak, hogy eldöntésükhöz nem nélkülözhető a tények és összefüggések átfogóbb ismerete. A gazdasági építés és a tudatformálás mindennapi feladatai, amelyekkel a pártszervezeteknek, a pártmunkásoknak nao mint nap meg kell birkózniuk, nem oldhatók meg egy-egy csupasz „igen” vagy „nem” kimondásával. Tájékozottság, áttekintőkészség. a távolabbi összefüggések. az okok és következmények felmérése és felismerése szükséges a helyes állá'fog1 a- láshoz — vagyis olyan dolgok, amiket csak a rendszenes és folyamatos művelődés adhat meg, alakíthat ki. Helyesen látták meg korunknak ezt a következményét azok a pártbizottsági és pártvezetőségi tagok, pártbizalmiak és más aktivisták, akik tisztségükből is eredő kötelességüknek tekintik műveltségük gyarapítását. S helyesen érezték meg azok a párttagok és pártonkí- vüliek, akik igénylik a művelődést a mozgalmi vezetőktől, s elvárják, hogy ebben a tekintetben is mutassanak példát. Amikor azonban előtérbe állítjuk ezt a követelményt, gondolni kell rá, hogy a sablonosság, a megítélésbeli sémák és a tennivalók „egy kaptafára hú-, zása” ezen a területen rendkívül nagy károkat képesek okozni, lejárathatnak ésszerű és szükséges törekvéseket is. Ezért feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szükséges és elvárható műveltség az eUérő helyeken, a különböző jellegű pártszervezetekben más és más. Nyilvánvalóan nem ugyanolyan igényekkel kell fellépni mond iuk egy termelőszövetkezet és egy tanácsi intézmény pártszervezetében. A vezetőségi tagok végzettségéről vagy tanulásuk formáiról készített járási. városi összegezés ezért önmagában aligha nyújt megbízható eligazítást: mindig az adott helyzethez, a pártmunka konkrét területéhez szükséges mérni az igényt és a feladatot. Másrészt az is szem előtt tartandó, hogy ma a műveltséget nem úgy értelmezzük, mint régebben, a „humán” műveltségeszmény uralma idején. A történelmi, irodalmi, művészeti dolgokban való jártasság mellé felsorakozott a közgazdasági, társadalmi, s nem kevésbé a természettudományos — műszaki kérdésekben való eligazodás képessége is. A korszerű műveltség fogalma sokoldalúbb, de épp emiatt még kevésbé várható el reálisan egyfajta mindenoldalú tudás, a „mindenhez való hozzászólás” képessége. A szelektálás, a legszükségesebbek kiválogatása emiatt különösen fontos, s épp ezért nem árt. ha a pártaktivisták megtervezik tanulásukat. Az ilyen irányú tervszerűség egyáltalán nem összeegyeztethetetlen a tervekbe nem foglalható állandó érdeklődéssel, az új ismeretek iránti „nyitottsággal”. Mert végső fokon ez az utóbbi a legfontosabb — ez adja a belső késztetést az ismeretek felhalmozódásával, állandó lépéstartásra való, ami ma a pártmunkás egyik legjellemzőbb vonása ke1!, hogy legyen Gyenes László igazságügyi iíj Az Igazságügyi Minisztérium íjúsági bizottsága országos konferenciát hívott össze az igazságügy különböző területein dolgozó állami ifjúsági felelősök részvételével, akik hivatali munkájuk részeként — tehát nem társadalmi munkában — foglalkoznak az ifjúságpolitika gyakorlati végrehajtásával. A mostani értekezleten vették át az új ifjúsági felelősök megbíusági felelősök o zólevelüket dr. Markója Imre igazságügyi minisztériumi államtitkártól. Az ifjúsági felelősöknek nemcsak az a feladatuk, hogy az Ifjúsági Törvény végrehajtását segítsék és ellenőrizzék a saját területükön, hanem az is, hogy a tárca jellegéből adódóan mozgósítsák a fiatal jogászokat a más ifjúsági rétegek körében kifejtendő jogpropaganda munkára, fi Tegnap két szekcióra válva folytatta munkáját a nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Délelőtt az „A” szekcióban a Magyarországra, illetve a Magyar- országból áttelepült szlovákok körében végzett kutatásokról, valamint a vojvodinai múzeumok és a helyi etnográfiai kutatások kapcsolatáról; a „B” szekcióban a nemzetiségek egy- egy országban elfoglalt helyéről, valamint az NDK-ban éló szerb nemzetiség hagyományairól hangzottak el előadások. A szervezők az ülések színhelyén, az ifjúsági házban néprajzi kiadványokból kis könyvvásárt is rendeztek. Ebéd után három csoportban a Békés (megyei Múzeumi Szervezet munkatársainak * kíséretében a vendégek békéscsabai városnéző sétára indultak. Tegnap, szerdán este az ifjúsági házban megtartott folklór- műsorral zárult a konferencia második munkanapja. Megyénk nemzetiségi öntevékeny művészeti csoportjai közül a szarvasi Tegnap, szerdán tartották meg Gyulán a tanácsrendszer létrejöttének negyedszázados ünnepi tanácsülését. Az ünnepi munkaülésen ott volt dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Az ünnepi megemlékezés után Banadics Márton, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke köszöntötte a testületet és kívánt a következő tervciklusban is eredményes várospolitikai munkát. A tanácsok megalakulásának évfordulója alkalmából 13-an kapták meg a „Tanácsi Munszlovák citerazenekar, a méhkeréki román asszonykórus, az eleki román öregtáncosok és a német Röpülj páva-kör, a bat- tonyai szerb tambura zenekar mutatta be hagyományőrző művészetét. A műsor második részében a békéscsabai Balassi Táncegyüttes adott nagv elismeréssel fogadott műsort. Ma, csütörtökön zárják tanácskozásukat a szekciók; a délutáni együttes ülés után a J»TIT békéscsabai értelmiségi klubjában színes néprajzi film- bemutató lesz. A fagyaartél érdekvédelem mindinkább fontos szempont a kereskedelmi forgalom lebonyolításánál. Szerdán a Belkereskedelmi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón arról számolt be dr. Dobos Gábor igazgatási káért” kitüntető jelvényt, ketten a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. Miniszteri, illetve Megyei Tanácselnöki dicséretben négyen részesültek. Az ünnepség után Dér Lajos tanácselnök-helyettes terjesztett1 be írásos anyagot — amelyhez szóbeli kiegészítést adott — „Gyula város vonzáskörzeti szerepkörének ellátásával kapcsolatos tapasztalatok és a további tennivalók” címmel. Ezt követően az ügyrendi bizottság, majd a testnevelési és sportbizottság beszámolóját terjesztették a testület elé. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. Kádár János fogadta Nanmeikét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában bemutató látogatáson fogadta Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredest, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának magyarországi képviselőjét A szívélyes, elvtársi találkozón jelen volt Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter. (MTI) főosztályvezető, hogy milyen intézkedéseket hoztak a vásárló- közönség érdekeinek fokozott védelmére. Korábban a gyártó és a kereskedelmi vállalatok között kötött szerződéseknél elegendő volt az áru nevét és vételárát megjelölni, a minőség kikötésére nem fordítottak különösebb figyelmet- Ezért a minisztérium irányelvekben írja elő kereskedelmi vállalatainak, hogy szerződésükben a szállítandó termék minőségét, választékát szakszerűen és pontosan határozzák meg, ezzel jórészt kiszűrhetik a hibás termékek forgalomba kerülését. Más termékek — főként amelyek veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét — csak előzetes hatósági minőségvizsgálat után hozhatók forgalomba, hogy méginkább kiküszöbölhessék a hibákat. Ezeknek a termékeknek a körébe tartoznak többek között a fi- nomkerámia-ipari és üvegipari cikkek, a gépkocsik biztonsági övei, a háztartási mérlegek, a csónakmotorok és borotvapengék. A minisztérium irányelvekben írta elő vállalatainak, hogy korszerű minőségátvételi rendszert építsenek ki és alkalmazzák azokat. (MTI) Folytatta munkáját a nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia Üsmepi megemlékezés Gfalán, a tanácsok jubileuma alkalmából A fogyasztók érdekének védelme A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a* ütemtervnek megfelelően szedik és szállítják a cukorrépát a tárolóhelyre. Ezzel egyidőben összegyűjtik a hulladékként ott maradt cukorrépa-koronát, amit silóinak és takarmányként hasznosítanak Hulladékból takarmány
