Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-29 / 254. szám

A nsegye mezőgazdaságának fejlesztéséért,.. tervez, lebonyolít, szervez az ÄGROBEB Megyénk mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari beruházá­sának több mint a háromnegyed részét kilenc éve a Békés me­gyei AGROBER szervezi, intézi. A IV. ötéves tervben is alapvető feladatának tekintette, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari üzemek fejlesztésében ha­tékonyan közreműködjön, a je­lentkező beruházási igényeket jól kielégítse. A kormány hús­termelési programjának szerve­zésében jelentős szerep hárult és hárul a vállalatra. A nagyüzemi sertéságazat gyors ütemű fejlesztéséhez, a termelési rendszerekhez kap­csolódó szárítók és tárolók épí­tésében, a szarvasmarha-ágazat intenzív fejlesztésének megvaló­sításában közreműködnek. Mun­kájuk nyomán évente 350—400 millió forint értékű létesítmény n, valósul meg. A kormány beruházási intéz­kedéseinek megfelelően a meg­valósuló létesítmények száma csökkent, ugyanakkor növeked­tek a mélyépítési feladatok, s bővült az egyéb tevékenységek köre'. A hatékonyság — és az új feladatok minél jobb megoldása — érdekében fejlesztették a mélyépítő, tervező és lebonyo­lító részleget. Üj tevékenység­ként a vállalat rátért az üzena- és ' ágazatfejlesztési feladatok megoldására. Szoros együttmű­ködést építettek ki a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel, a Számítástechnikai Intézettel és a Szegedi József Attila Tudományegyetemmel. Most már együttesen segítik a mezőgazdasági üzemek techno­lógiai, munka- és üzemszervezé­si feladatait is. Négy évvel ez­előtt készítették el a kötegyáni Petőfi Tsz jizemfejlesztési ter­vét. Azóta a közös gazdaság en- v nek megfelelően dolgozik. Leg­újabban a vésztői Körösmenti Tsz komplett munka- és üzem- szervezési, valamint az üzem­fejlesztési tervén dolgoznak. Az AGROBER felis­merte: csak akkor tud a közös gazdaságoknak megfelelő szol­gáltatást nyújtani, ha nagy gya­korlati tapasztalattal rendelke­ző, jól képzett agrár szakembere­ket is foglalkoztat. Az üzemfej­lesztési feladatoknak úgy tudnak maradéktalanul megfelelni, ha részleteiben ismerik és elemzik a gazdaságpolitikát. A helyzet- felmérés, a következtetések le­vonása, a fejlesztési cél meg­határozása, a rendelkezésre ál­ló lehetőségek és eszközök fel­mérése után több alternatívát dolgoznak ki,: a mezőgazdasági üzemek termelésének korszerű­sítésére, s ebből a legkorsze­rűbbet választja a megrendelő. Az elmúlt esztendőkben igen nagy jelentőségűek Békésben a meliorációs munkák. A föld ter­mőképességének növelése éS megóvása jelentős feladat. Az üzemi vízrendezés, a táblásítás és a jó vízgazdálkodás megter­vezése és kivitelezése a több termés elérését szolgálja. Az el­múlt években megyénkben 5Ó ezer hektár termőterület melio­rációját tervezték.. jelenleg Bat- tonya, Körösladány és Méhkerék térségében a gyenge minőségű termőterületeket javítják. A IV. ötéves terv időszaká­ban az AGROBER közreműkö­désével több új mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítmény­nyel gazdagodott megyénk. A sértésprógram megvalósítására 13 szakosított sertéstelep épült. Ez összességében évente 90 ezer hízott sertés kibocsátására al­kalmas. S2emestermény-száritót 37 termelőszövetkezet épített, p ma már a megyében termesztett termény 65 százaléka a közös gazdaságokban szárítható. Az Sikeres ősi a kőrösűffahti Rákóczi Tsz-foen A héten befejezik a vetést elmúlt években láttak hozzá a szarvasmarhaprogram megva­lósításához. Már elkészült a fü- zesgyármati Vörös Csillag Tsz, a dombegyházi Petőfi Tsz, a bi- harugrai Felszabadult Föld Tsz és a gyomai Dózsa Tsz szakosí­tott szarvasmarhatelepe. Kiala­kítás és tervezés alatt van a Hidasbáti Állami Gazdaság, a Mezőhegyest Állami Gazdaság, a kondoros! Egyesült Tsz és a szarvasi Dózsa Tsz szakosított szgrvasmarhatelepe. Ezenkívül a megye közös gazdaságaiban összesen 120 kilométer hosszú bekötőút készült AGROBER- tervek alapján. A vállalat követ­kező feladatai között szerepel a szarvasmarha-tenyésztési prog­ram létesítményeinek tervezése, a rohamosan fejlődő bkromfi- ágazat igényeinek kielégítése. Bővül a kemizálással ösz- szefüggő beruházások száma. Növekednek a zöldségtermesz­tést szolgáló tervezési felada­tok is. Ezenkívül jelentősek a munka- és üzemszervezési, a fejlesztési rész- és teljes tervek készítése. Az energiagazdálko­dásra kiterjedő feladatok is szá­mottevőek. Az AGROBER a bel­ső tartalékok feltárásával a jobb munka- és üzemszervezés­sel, a beruházások tervszerűbb és színvonalasabb előkészítésé­vel igyekszik megfelelni a kö­vetelményeknek. Szekeres András »ee»ee«tt*je •■•»»&** B»eB«sea@zsBsese>esaa#eeftseajie A kirakat- rendező Divatos szakma, sokan irigy- ük, ha. valaki kirakatrendező. A békéscsabai Kaplony Éva azonban amikor nyár van, a tűző napsütésben. üveg mö­gött olykor 40 fok hőségben is dolgozik, s aztán jön a tél... Nem feledhetjük, hói homlokát törölgetve, hol dideregve csi­nálja a kirakatokat. Csinálja? Rössz szó, mert tevékenysége Valóban alkotás. Hatvanötben érettségizett a békéscsabai Sebe® György Köz- gazdásági Technikumban. Azt mondja, Mokos Józsi bácsinál szerette meg a rajzot, s máso­dikos korában döntötte el, hogy kirakatrendező lesz: jelentke­zett Budapestre — s bár na­gyon sok „riválisa” volt — őt vették fel. — Mikor jó egy kirakat? — Ha -túlzsúfolt, az már baj. — Az én célom, hogy mindig kitaláljak olyan dolgot, ami „megragadja”, vonzza, megkap­ja a járókelőt. Voltam Svájc­ban, s ott ez a blikfang az is lehet, hogy csupán „kukucská­lón” lehet bepillantani a kira­katban levő árukra. Azóta szak­lapokban is láttam ezt a megol­dást. — Mit tanultak a kirakat­rendező-iskolán ? — Két éven át számos tan­tárgyunk volt, így rajz kirakat­terv, címrendezés, betűírás, mű­vészettörténet, ábrázoló geo­metria. Az országban ez az egyetlen ilyen iskola. Jó, hogy nem szakosított, mért élelmi­szertől a méteráruig mindenre szakképzettséget ad. A Szivár­vány Áruházban voltam tanuló, hívtak is oda. még máshóvá is, de visszajöttem Csabára. Itt ugyanis univerzálisnak kell len­ni, a oésti cégeknél pedig csak egyfajta áruval foglalkozhat-. nék.-- Mi a jelenlegi feladata? —• Az Üniverzál Kiskereske­delmi Vállalat boltiaiban segí­tőtársaimmal 16 „saját” kira­katról kell gondoskodnom. Hoz­Körősú jfalun nem > szívesen í emlékeznek az elmúlt ősz szfe- j szélyes időjárására, amikor a rengeteg csapadék, a nagy te­rületeket elárasztó belvíz még a leghalványabb reményeket is szerte oszlatta, a ‘ termésátlagok alakulásában. A napraforgó ak­kor alig hét, a kukorica leg­feljebb 20, a cukorrépa 290 má­zsát, ha termett hektáronként Annál sikeresebbnek mondha­tó a körösújfaluiak idei beta­karítási idénye. A csaknem 300 hektáron termesztett naprafor­gó — a megfelelő vegyszerezés és műtrágyázás, a gyors beta­karítás eredményeként 17 má­zsát adott hektáronként. A 280 hektár kukoricából már csak alig 40 hektár maradt betaka- rítatlan, s az eddigi számítások alapján a termésátlag a terve­zett 45 mázsával szemben az 53-at is eléri területegységen­ként. a három betakarítógép egyébként még ezen a héten befejezi a kukoricatörést. Befejezik a Rákóczi Tsz-ben a Vetést is a hét végéig. Eddig már elvetettek 90 hektár repcét, 90 hektár őszi árpát és a búza­termesztésre kijelölt 210 hektár jó felét is bevetették már, A tavasziak tértijeiét jelenleg 3 lánctalpa« és egy DUTRA-trak- tor szántja. A vártnál jobb termést ad a cukorrépa is a körösújfalui kö­zösben. Az ötven hektárnyi ve­tésterületből eddig 10 hektá­ron szedte fel, a répát a cseh­szlovák gyártmányú betakarító­gépsor és az eddigi mérések szerint a cukorrépa termésátlag ga megközelíti a 380 mázsát hektáronként. Bábcsoportvezető-képzés kezdődik novemberben A Megyei Művelődési Köz­pont ez év novemberében két­éves alapképzést indít azoknak az érdeklődőknek, akik kedvet éreznek a bábozáshoz, és szeret­nék megszerezni a „C” kategó­riájú bábcsoportvezetői műkö­dési engedélyt. A hallgatók év közben havonta egyszer talál­koznak majd, illetve nyáron egyhetes bennlakásos képzést szerveznek számukra. A Lenkefi Konrád bábmű­vész szakmai vezetésével folyó oktatás ideje alatt, a hallgatók többek között művelődéspoliti­kai, pedagógiai, pszichológiai kérdésekkel , ismerkednek és természetesen bábtörténetet, bábtechnikát és bábkészítést is tanulnak majd. BBBBBBBI zám tartozik a békéscsabai gyermekbolt, üvegbolt, a módi butik, a jáíműbolt, a faárubolt, Békésen pedig egy három kára- katos cipőbolt. Ezeket 3*4 he. tenként rendezzük át, amihez persze sok előzetes munka, tá­péi ődés, tervezés, grafikai kivi­telezés szükséges. — Nemrégiben országos első díjat nyert a Márka kirakatver­senyben, a békéscsabai üvefe- boltbán berendezett kirakatá­val... — Az Amfora üveg, porce­lán, kerámia, műanyag keres­kedelmi vállalat hirdette ezt á versenyt. Üveg és porcélán esz­tétikus elhelyezése volt a cél. Nagyon jó gárdánk van, s úgy érzem, az élső díj nemcsak az én érdeméin,. A magam részéről törekszem a rossz hagyományok elkerülésére, hlert ugye, most ősz van, s ilyenkor szokásosan megjelennék a kirakatokban & szőlőfürtök, azután télen a hó­emberek...! Véleményem sze­rint az árucikkeknek logikái összhangban kell lenniük pél­dául a papírmassévál a háttér­rel, a díszítéssel. De újabb és újabb dekorációs kifejezési fór­mákat igyekszem kitalálni. Ré­gebben pl. az volt a szokás, hogy csak bábukon mutatták bé a különböző ruhákat. Pedig sok­kal jobb az, ha mondjuk, da~ millal mozgást viszünk egy-égy férfiöltönybe, női fehérneműbe. Grafikailag és más szempont­ból is ne csak arra helyezzük a hangsúlyt, hogy van ilyen és van őlyan áru, hanem égy va­lamire különösen felhívjuk a figyelmet, ami aztán csalogatja a szemet a többire is. És ez a bizonyos blikfang sokkal többet ér, mintha „elárasztanánk”, du­gig tömnénk a kirakatokat. Kaplony Éva két évvel ez­előtt a debreceni reklámkonfé- rencia alkalmából ruházati ka­tegóriában nyert első díjat, 1971-bén pedig a Hanglemez- gyártó Vállalat ismerte él ér­demeit --- különdíjjal. — Mi á további célja? •—• Békéscsabán maradok, itt dolgozóm továbbra is. Miért, marad? A válasza: Most 16 „birodalma” vám Pes­ten csaknem sablonmunka vár­na rá, ő pedig alkotni akar, mindig újabbat, minél jobbat. És e* áz alkotás azt is jelenti: szebbé akarja tenni városát, Bé­késcsabát V- 5E. Rejtett előítéletek Mostanában sokszor ballont, hogy lassan már a férfiak egyen­jogúságával kell törődni, mert hovatovább ők szorulnak véde­lemre a dolgozó nőt támogató, megannyi törvény, rendelet, irányelv megszületése következ­tében. igaz, sosem a nők pa­naszkodnak, hanem a férfiak, ők is többnyire évődve, de mél­tatlankod ásukban gyakran buj­kál neheztelés, tanácstalanság, a humoron áttetsző komolyság. Kivált egészen fiataloknál van így, akik — otthonról is támo­gatott előítéleteikkel a tudatuk mélyén — olyan magatartást kí­vánnának el feleségüktől, ami­lyet édesanyjuknál tapasztaltak az apjukkal szemben. Üjságírói, közéleti sikerélmé­nyeim közé tartoznak azok az esetek, amikor a társadalmi élet különböző területein dolgozó fér­fiak egyetértésükről biztosítanak «gy-egy ilyen témájú riportom­mal kapcsolatban. Ezeknek csu­pán az a szépséghibájuk, hogy sohasem az érdekelteket győzik meg az előítéletek elleni küzde­lem fontosságáról, hanem azo­kat, akik kívül állnak az ügyön, sem a szóban forgó személyt, sem környezetét nem ismerik, nem nekik kell a dologban dön­teniük. Konkrét esetben általában mindig jóindulatukat hangoztat­ják, amit nem is lehet kétség, bevonni. Az előítéletek termé­szete azonban különös. Elrejtőz­nek a tudatban, álruhában nyi­latkoznak meg, és csak azók is­merik fel, akiket közvetlenül érint, szenvednek tőlük, vagy azok, akik hivatásszerűen küz­denek a beidegződött, rossz né­zetek ellen. A minap történt, hogy egy nagyon jószándékú tanácstitkár­ral beszélgettem erről. A nagy­község fiatal kultúrotthon- vezetőjéről volt szó, akitől nem­rég vált külön a férje, s egy tá­voli faluba, szüleihez magával vitte négyévé« kisfiúkat. A férj a bíróság előtt azzal érvelt, hogy a felesége este mindig el volt foglalva, s neki kellett a kicsi­vel törődnie. Ezen az alapon kérte, hogy nála helyezzék el a gyereket. Az asszony köröm- szakadtáig ragaszkodik gyerme­kéhez, és miután a művelődési házban van a szolgálati lakása, el tudja látni a felügyeletét is, hiszen akár félóránként átmehet hozzá. Ugyanúgy, ahogy akkor tette, amikor még együttéltek, A tanácstitkár is a férj párt­jára állt, véleménye szerint az esti elfoglaltság miatt áz anya nem alkalmas a gyermek nevei lésére. Jóindulattal igyekezett meggyőzni erről az asszonyt, sőt, még gzt is érvül hozta fel, hogy ha nincs itt a gyerek, könnyeb­ben, jobban el tudja látni a munkáját. Az asszony, aki rajongott a hivatásáért, kétségbeesésében in­kább ezer forinttal kevesebb ja­vadalmazással járó állás után nézett egy ki® faluban, ahol csak nappali elfoglaltsága lesz. Így látja biztosítva a kellő érvet a bú-ét döntéshez. És így lett az előítélet áldozata. A különélő férj szava — hogy az anya helyett nek! kellett a gverek felügyeletét ellátni —. hitelesnek hatott a tudatuk mé- Jvén rejtett előítéleteket viselő illetékesek előtt. Az természete­sén egyikük fejében sem fordult nie«, hóg^s Jlyén alapon a több műszakos szövőnők gyermeke! Is őrizetlenül maradnak, amíg az anyák dolgoznak. Amikor a ta­nácstitkárt megkérdeztem, mi­ért fogadja el a férj vádját, hi­szen a népnevelői munka köz­ismerten esti tevékenység, őszin­tén csodálkozott. Mert számára áz egyértelműen negatív tulaj­donság volt attól a pillanattól kezdve, hogy a bíróság ál1 ás. pontja Kialakításához az ő dőli- tésére is, szükség volt. Csak hosszas és türelmes ba­ráti és elvi érvelés után kezd­te seíteni. hogy az egyen jogúság elfogadásának, érvéovesi*é'-é«ck i*azi próHakKve az. ha saját be­idegződésünkön tudunk győze­delmeskedni. ’ S*. P, >

Next

/
Thumbnails
Contents