Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-29 / 254. szám
Nemzetközi néprajzi konferencia A ir«"rprencla résztvevőinek egy csoportja a városi tanács dísztermében rendezett megnyitón Több munkásfiatalt a KISZ-szervezetekbe Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának • tapasztalatai Szarvason (Folytatás az 1. oldalról) Tudományos Akadémiának, hogy a nemzetiségi néprajzi, tevékenység kutatóközpontjává Békéscsabát jelölje ki. Ha ez megtörténik, akkor Békés megyének és Békéscsabának is vállalnia kell a gondot, mely a konferenciák megrendezésével jár. Javasoljuk, hogy itt erősödjön meg egy olyan kutatóközpont, mély a nemzetiségek néprajzi kutatásának európai modellje lehetne, bizonyítva többek között azt is, hogy a sovinizmus ellen minden, népnek együtt és egyszerre kell harcolnia. Dr. Ortutay Gyula akadémikus ezután átvette a konferencia elnöki tisztét, és felkérte Balassa Istvánt, a Magyar Néprajzi Társaság ügyvezető alel- nökét előadása megtartására. Balassa István A nemzetiségek néprajzi kutatásának elvi és módszertani kérdései címmel elemezte a nemzetiségi néprajzkutatás tennivalóit, feladatait, majd Kővágó László A népi kultúra szerepe a magyarországi nemzetiségek közművelődésében, Kása László pedig A magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatásának újabb eredményei címmel tartotta meg előadását. Délután az ifjúsági és úttörőházban két szekcióban folytatta munkáját a nemzetközi konferencia. Ma délelőtt újból a szekciók tanácskoznak, délután városnéző sétára indulnak a résztvevők Békéscsabán, este pedig az ifjúsági és úttörőházban rendezett folklórműsoron vesznek részt. Délelőtt, még a konferencia megnyitása előtt a résztvevők a Munkácsy Mihály Múzeumban gyülekeztek. A Komárom, a Baranya és a Békés megyei múzeumi szervezetek közös rendezésében itt nyitotta meg dr. TáNagy érdeklődés kíséri a genfi Petit Palaisban megrendezett gyűjteményes Czóbel-kiállítást. Századunk egyik legjelentősebb magyar festője életművének nagy részét külföldön alkotta, festményei közül igen sok külföldiek. tulajdonában van. A mostani rendezvény érdekessége, hogy a nagyközönség most először láthatja együtt Czóbel Béla legjelentősebb műveit, amebori György, a békési Jantyik Mátyás Múzeum igazgatója A magyarországi nemzetiségek lakáskultúrája című kiállítást. A megjelenteket Vass István, a megyei múzeumi szervezet igazgatóhelyettese üdvözölte, majd méltatta megyénk párt- és állami vezetőinek, társadalmi szervezeteinek következetességét, amellyel államunk nemzetiségi politikáját megvalósítják a magyar lakosság mellett élő nemzetiségiek körében. Ennek egyik eredménye a most nyíló kiállítás, és a közeljövőben a békéscsabai múzeum mellett felépülő nemzetiségi múzeum lesz. Dr. Tábori György az etnikailyek Oscar Ghea svájci műgyűjtő tulajdonában vannak. Párizsi, velencei, genfi, chicagói, tokiói kiállítások után a magyar közönség 1971-ben a Műcsarnokban láthatta az eddigi legteljesebb magyarországi Czóbel- kiállítást. A 92 éves mestert munkásságáért a magyar állam Kossuth-díjjal, az MNK Kiváló Művésze címmel,. a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki és Szentendre város díszpolgárává választotta. lag igen változatos Békés megye nemzetiségi történetét vázolta fel. A török hódoltság és az azt követő belső politikai-gazdasági helyzet következtében elnéptelenedő megyét a XVIII. században telepítették újjá. Az ide költözők szlovákok, délszlávok, románok és németek voltak. Szellemi elzártságban éltek, nehéz körülmények között, így őrződtek meg tisztán szokásaik, kultúrájuk. A két évszázadnyi küzdelmes élet után számukra is a felszabadulás hozta meg életük megváltozását, boldogulásukat. E folyamat egy részét hivatott ez a kiállítás bemutatni. A múzeumba belépőt a nyári ifjúsági néprajzi tábor egyik gyűjtésének eredménye fogadja: a XIX. század második feléből származó zsadányi, úgynevezett „fekete szoba”. A nagyteremben hazánk négy nagy nemzetiségének — a szlovák, a dél-szláv, a német és a román nemzetiségeknek — egy-egy szobabelsőjét állították ki. A szlovák szoba Tótkomlósról való, a zöld alapszínű fedeles ágy oldalán a tulajdonos neve és az évszám: Karasz Márton Anno 1879. A Pécs környéki sokác szobabelső sarkát a Dráva menti hör- vát és sokác nemzetiségek mesz- sze földről ismert hímzései vezetik be. A páratlan szépségű, de Ugyanakkor puritán, sárgára festett bútorokat fekete-piros szőttesek díszítették. A Bács-Kiskun megyei Harta községből való az 1927-ben készített, vörös virágmintákkal telifestett szobaberendezés. A német nemzetiségiek szobájából nem hiányozhattak a kékfestő textíliák sem, A román szoba bútorai Kétegyházáról valók. A barna alapszínt az érdekes szövésű és színezésű szőnyegek, textíliák teszik változatossá. A terem közepén a négy nemzetiség ruhaviseletét mutatják be. Gazdag anyagú, nagy hozzáértéssel megrendezett ez a kiállítás, melyet a nagyközönség november 30-ig tekinthet meg. A párt ifjúságpolitikai határozata, az ezt követően született Ifjúsági Törvény, majd a KISZ Központi Bizottsága 1974 áprilisi határozata felpezsdítette az ifjúságot, s elindított egy folyamatot, amelyben társadalmi üggyé vált a fiatalokkal való foglalkozás. A gyakorlati feladatok zöme természetesen az ifjúsági szervezetekre hárul, a végrehajtás, a tapasztalatok értékelése azonban a pártszervek feladata is. Ezekben a hetekben sorra tűzik napirendre a témát, hogy a határozat megjelenése óta eltelt másfél év eredményeit összegezzék, s felhívják a figyelmet a további tennivalókra. Amiben már 1976-ot írnak Ezt tette a közelmúltban az MSZMP szarvasi Városi Végrehajtó Bizottsága is. Eredmények és tennivalók, így fogalmaztunk az előbb, s kövessük is ezt. Ami az előbbit illeti, idézzük Vrbovszki Györgynek, a városi pártbizottság első titkárának véleményét: „A végrehajtás kezdetén vagyunk, s máiis megállapítható, hogy a KlSZ-alap- szervezetekben kedvezően változott a munkastílus, nőtt a kollektív és egyéni felelősség. A tanulásban, a termelő- és társadalmi munkában fokozódott a fiatalok kezdeményező szerepe, amelynek eredményei jól mérhetők.” Bizonyságul néhány adatot : a diákköri alapszervezetek negyvenhárom dolgozata közül kettő országos díjat kapott, a társadalmi munkában pedig — épp ezen a végrehajtó bizottsági ülésen jelentette be Szabo- vik János KISZ-titkár — már a jövő évet írják, október első felében ugyanis teljesítették a tízezer órás vállalást. Ennyit az eredményekről, s nem azért csak ennyit, mintha csökkenteni akarnánk jelentőségüket, hanem mert a mérleg serpenyőjében ma még a tennivalók vannak túlsúlyban. , Miért kevés a munkás KISZ-tag ? Kezdjük mindjárt a szervezettséggel, A városban csaknem kétezer a KISZ-tagok száma, ami lehet hogy szép nagy szám, ám ha azt nézzük, hogy a kétezerből mennyi a termelő üzemekben dolgozó, már nem ilyen pozitív a kép. A város egyik legnagyobb ipari üzemében, a Vas- és Fémipari Szövetkezetben például négyszáz fiatal dolgozik, tavaly 120 KISZ-tag volt, az idén pedig már csak 70. Hasonlóan gyenge a szervezettség a talajjavítónál és a termelőszövetkezetekben. Így érthetően kevés a KlSZ-terme- lésakció, s épp ott nem hatékonyak az akcióprogramok, az A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya október 31-én, pénteken délután Békéscsabán, a Megyei Művelődési egyéni vállalások, ahol a leginkább fontos lenne. Vannak ugyan a KISZ által szervezett kommunista műszakok, de ezek csak egy alkalomra szólnak, d az éves egyéni vállalások nem igazodnak az adott üzem feladataihoz. Nem azért kevés tehát a KISZ-tag a termelőüzemekben, mert magasak a követelmények (bizalommegvonás miatt városi szinten mindössze negyvenhetén nem újították meg tagsági könyvüket), hanem azért, mert nem elég hatékony a politikai nevelő munka. Erről mondta Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság titkára: „A gazda sági vezetők segítsége nem merülhet ki abban, hogy esetenként támogatja a KJSZ-alapszervezetet, a politikai nevelés legalább ilyen fontos. Ebben pedig a pártalapszervezeteknek is van feladata, mert ahhoz, hogy a munkásfiatalokat párttaggá neveljük, előbb jó KISZ-taggá kell nevetni őket.” Ez pedig ösz- szefügg a KISZ kommunista jellegének erősítésével, ami a határozat legfőbb célkitűzései közé tartozik. A klub nem csodaszer A másik terület, amelyben még ugyancsak vannak tennivalók, a szervezeti élet javítása. Ügy tűnik, ma még többen hajlanak arra, hogy a szervezeti életet klubokra szűkítik: ha van jó klub, van szervezeti élet, ha nincs klub, nincs mozgalmi munka sem. Néhol még ennél is helytelenebből közelítik ezt meg: legyen-e szeszes ital a klubban vagy sem, s ha az üzem — helyesen! — nem engedi meg a szeszes italt, akkor feloszlik a klub is, mint például a ruházati szövetkezetben. Ennek az üzemnek a párttitkára, Babák Mihály mondta erről: „A csak szórakozást szolgáló klubok helyett célszerűbb lenne a termelő munkához, a szakmához, a művelődéshez jobban kapcsolódókat létrehozni, így lenne igazán az alkotó munka, az élénk szervezeti élet helye a klub.” Még egy vonatkozásban erről: a hasznos, tartalmas programok biztosítását nemcsak a közművelődési intézményektől kell várni, hanem magától a KISZ-alapszervezettől, a klubtagságtól. Végül még egy, ami szintén a mérleg feladatrészéhez tartozik. Ez pedig az élő, mindennapos munkakapcsolat kialakítása a párt-, gazdasági vezetők és a KISZ-szervezet között. Bevezetőben azt mondtuk, hogy társadalmi üggyé vált a fiatalokkal való foglalkozás, ami azt is jelenti, hogy a határozat megvalósítása együttes munkával történhet, amelyben a párt- és gazdasági, a társadalmi és tömegszervezeteknek, röviden: a felnőtteknek éppúgy feladata van, mint a fiataloknak. S. F. Központban megyei értekezletet rendez. A tanácskozásra a bázisfeladatok ellátásával megbízott művelődési házak igazgatóit és az illetékes tanácsi vezetőket hívják meg. Az értekezlet témája a művelődési házak bázis tevékenységének értékelése, valamint a továbblépés kérdéseinek megvitatása lesz. A tanácskozást Csende Béla, a megyei művelődésügyi osztály közművelődési csoport- vezetője vezeti. 3 ** 1975. OKTÓBER tv. A KŐBÁNYAI SÖRGYÁR budapesti telepeire AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ — asztalos, — lakatos, — ács, — villanyszerelő és — kőműves, — jivegéző szakmunkásokat, — férfi és női betanított és segédmunkásokat. Bérezés: kollektív szerződés szerint. Munkásszállást a vállalat biztosít. Jelentkezni lehet: Kőbányai Sörgyár munkaerő-gazdálkodási csoportnál, Budapest X., Maglódi u. 17., valamint a vállalat békéscsabai kirendeltségén, Békéscsaba, Lipták A. u. 7. Dr. Tábori György beszélt a békéscsabai múzeumban bemutatott néprajzi kiállításon (Fotó: Demény Gyula) Czőbel-kiállitás nyílt Genfben Megyei értekezlet a művelődési házak bázistevékenységéről
