Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-29 / 254. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai 1973. OKTÓBER 29., SZERDA Ars: 80 fillér xxx, évfolyam, 354. szám MA; TÖBB MUNKÁSFIATALT A KISZ-SZERVEZETEKBE (3. old.) SAJTÓKONFERENCIA HATVAN PERCBEN (4. old.) REJTETT ELŐÍTÉLETEK (5. old.) Az új munkahely ára Az általános és egyre súlyosabb gondokat okozó munkaerő- hiánnyal kapcsolatban többnyire — s napjainkban szinte kizárólag — a vállalatok felelősségéről, nagyvonalú, csak a pillanatnyi érdekekhez igazodó, a mindenkori termelési helyzet szerint kapkodó munkaerő-gazdálkodásról szokás beszélni. Közhelyszámba menő kifejezéseink is ezt tükrözik, például: „kapun belüli munkanélküliség”, „munkakönyves munkanélküliek” vagy — s itt a jelzőn a hangsúly — „belső munkaerőtartalék” stb. Való igaz: az ésszerűbb, a takarékosabb és átgondoltabb munkaerő-gazdálkodás érdekében sokat tehetnének a vállalatok. De pusztán ennek az óhajnak a megfogalmazásától — és szüntelen ismételgetésétől — aligha javul, változik a vállalati munkaerő-gazdálkodás. A vállalatok — évek óta és még mindig — azt látják, hogy olcsóbb és egyszerűbb a létszám bővítése (mert a munkaerő-állomány jó része állandóan mozgásban van, így aztán „jut is marad is ...”), mint a beruházás és a felújítás, a műszaki fejlesztés gyorsítása, a technológia, a munkaszervezés korszerűsítése, a modem, nagy termelékenységű termelőeszközök beszerzése. De azt is tudjak — tudniuk kell! —, hogy az anyagi termelés világában szétosztani vagy újra elosztani csak azt és annyit lehet, amivel és amennyivel rendelkezünk (s ez' természetesen a munkaerőállományra is érvényes). Nem' árt itt újra — s ki tudja hányadszor — elismételni az általános — s meglehetősen szomorú vagy inkább elgondolkoztató képét nyújtó — munkaerőhelyzet jelzőszámait. A munkaképes korú férfiak foglalkoztatása már ma is a demográfiailag lehetséges maximumon van. A számítások szerint a gazdaságilag aktív munkaképes korú férfiak száma, 1990-ig mindössze 6-7 százalékkal (150—200 ezer fővel) növelhető. Ez még arra is kevés, hogy a nyugállományba vonulókat pótolja. A munkaképes korú nők 64 százaléka állt munkaviszonyban 1970-ben, az arány azóta is stagnál, s gyakorlatilag nem növelhető számottevően. (Érdemes megjegyezni, hogy ez a 64 százalék nemzetközi viszonylatban is magas arány.) A következő 15 évben maximálisan 100 ezer nő munkába állításával lehet számolni, ami a szükségletekhez képest nagyon kevés. Mindent egybevetve: a foglalkoztatottak száma, 1990-ig, jó esetben is csak 300 ezerrel növelhető, viszont — számítások szerint — a népgazdaság teljes munkaerő-utánpótlási szükséglete ugyanebben az időszakban körülbelül 2,5 millió fő. A két adat közötti roppant különbség valamelyest enyhíthető a már nyugállományban levő, dé még mindig munkaképes korúak nagyobb arányú, szervezett foglal- j koztatásával, ám — kell-e mon- ! dani? — a gondok ezzel sem | oldhatók meg. Az is nyilvánva- j ló, hogy ezeket a gondokat a vállalatok egyedül nem képesek I megoldani, legyen bármilyen körültekintő és korszerű is a munkaerős-gazdálkodásuk. Fel kell tenni a kérdést: mi az ára egy-egy új munkahely létesítésének, milyen áron lehet a sorra épülő új gyárakban, a gyorsan szaporodó intézményekben munkásokat, különböző képzettségű alkalmazottakat kapni? Illene most rövid fejtegetés- Le bocsátkozni arról, hogy mit kellene megjavítani gazdaságunk struktúráján, vállalataink termékszerkezetén, illene újabb adatokat és tényeket felsorakoztatni annak illusztrálására, hogy sok százezren dolgoznak olyan munkahelyeken, amelyeket már rég meg kellett volna szüntetni, s amelyek léte egy elavult gazdasági szerkezet konzerválását jelzik. Mindez azonban csak újabb ismételgetése lenne a már amúgyis jól ismert tényeknek, ezért kerüljük meg a bizonyítás si eljárást, s mondjuk ki kereken: ma és a következő években egy új munkahelyet csak egy régi megszüntetésének árán lehet és szabad létesíteni. Ez persze így túl egyszerűen hangzik, s úgy tűnik, mintha valamiféle megegyezéstől függne: hol és mit létesítünk, hol és mit szüntetünk meg Nem erről van szó, hanem a rendelkezésre álló munkaerő állomány tervszerű, központi átcsoportosításáról. Arról az ugyancsak sokat hangoztatott követelmény gyakorlati — és következetes végrehajtásáról, hogy a különböző szakképzettségű emberek olyan munkahelyeken dolgozzanak, ahol valóban szükség lenne rájuk, s ne a gazdaságtalannak — vagy éppen értelmetlennek — minősíthető munkakörökben „húzzák” ki a napi j munkaidőt. Még kerekebben fogalmazva: a következő években: fel kell számolni a gazdaságtalan, vagy éppen bizonyos tradíciókat csak kegyeletből őrző munkahelyeket, ilymódon szabadítva fel a népgazdaság — a j korszerű gazdaság — számára megfelelő munkaerőforrásokat I Az efféle átcsoportosítással jottányit sem csorbulnának a foglalkozáspolitika alapelvei, vi- . szont, ha némi kényelmetlenség árán is — mert hiszen sokaknak új szakmát kellene tanulniuk, tovább kellene magukat , képezniük, új munkahelyet és j munkakört kellene választaniuk — lényegesen enyhíthetek len nének a mai munkaerőgondok, s elvégezhetők a társadalom számára elsőrendű fontosságú feladatok. Cs. SZOT-kitűnt e'ések munkavédelmi felügyeletért A szakszervezetek 25 éve látják el a munkavédelmi ellenőrzést, irányítják, koordinálják a munkavédelmi agitációs és propagandamunkát. A jubileum alkalmából kedd délután a SZOT Elnöksége ünnepséget rendezett a SZOT «zékházában. A társadalmi ellenőrzés a hatékony ne velő-fel világosi * ^ „ «aimka eredménye, hogy 23 alatt az üzemi balesetek gyakorisága körülbelül felére, ezen belül a halálos balesetek száma egyharmadára csökkent, s erősen visszavonulóban vannak a foglalkozási megbetegedések is. A SZOT Elnöksége 94 aktivistának a Szakszervezeti Munkáért kitüntetést, illetve oklevelet ariernánvnrctes. Dr. Ortutay Gyula akadémikus megnyitó beszédével megkezdte munkáját a nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia Néprajzi kiállítás nyílt a békéscsabai múzeumban Dr. Ortutay Gyula akadémikus megnyitó beszédét mondja Békéscsaba kulturális és tudományos életének nemzetközi jelentőségű eseménye kezdődött tegnap délelőtt fél 12 órakor a városi tanács dísztermében, ahol elsőnek Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia mintegy másfél száz résztvevőjét. Beszédében hangoztatta, hogy Békés megye Tanácsa is mindent megtesz azért, hogy nemzetiségi politikánk megvalósuljon. Szólt óvodáinkról, általános iskoláinkról és gimnáziumainkról, ahol a nemzetiségek anyanyelvükön tanulhatnak, ápolhatják kulturális hagyományaikat Külön kiemelte nemzetiségi együtteseink országos hírű tevékenységét, mellyel jól szolgálják a hagyományok fejlesztését és ápolását. Araczki János, Békéscsaba tanácselnöke meleg szavakkal üdvözölte a konferencia résztvevőit, és kívánt számukra hasznos munkát, kellemes itttartó zkodást. Ezután dr Ortutay Gyula akadémikus emelkedett szólásra. A Magyar Néprajzi Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nevében köszöntötte a konferenciát, külön kiemelve Békés megye, Békéscsaba és a demokratikus nemzetiségi szövetségek közreműködésének jelentőségét a konferencia előkészítésében es megszervezésében. Megnyitó szavaiban részletesen szólt arról, hogy a nemzetiségi kérdés politikai oldala, a nemzetiségek kulturális és tudományos kutatása különböző feladatokat teljesít. Az európai nemzetiségi problémák bonyolultak, sokrétűek. A nemzetiségi kérdés tudományos megközelítése segít a politikai problémák, feszültségek feloldásában, bár nem rövid távon és nem azonnali eredményekkel. A továbbiakban arról beszélt, hogy a magyar néprajzkutatás kezdettől megértéssel vizsgálta a velünk élő nemzetiségek kultúráját, életük alakulását. A néprajzkutatás nagyjai között említette többek között a szarvasi Tessedik Sámuelt is, aki sokat foglalkozott a nemzetiségi néprajz kérdéseivel, faluleírásai értékes dokumentumok. Beszelt Bartók Béláról, aki hatalmas munkát fejtett ki a nemzetiségek zenekultúrájának feltárásában és közkinccsé tételében. — A tavalyi, szolnoki tanácskozás a falvakkal, a mezővárosokkal foglalkozott — mondotA hazai rákkutatás állja a versenyt a világ különböző országaiban elért tudományos eredményekkel — ez tűnt ki a Magyar Onkológusok Társaságának kedden megnyílt XI. közgyűlésén. Az onkológia — ez a közérdeklődést kiváltó orvosi tudományág — legjobb hazai művelőinek és a tudományos eredményeikkel széleskörűen ismertté vált külföldi kutatóknak a tanácskozásán két fő kérdéscsoportot vizsgálnak meg. Az onkológiai kutatás világközpontjaiban mind nagyobb érdeklődés övezi a rosszindulatú daganatok vírus-eredetének vizsgálatát, legutóbb három orvost éppen e téren elért eredményeikért jutalmaztak Nobel-díjjal. Az e témakörben elhangzott magyar tudományos kutatási eredményeket közlő előadások jelzik a kongresszus egyik területét, a rákkutatók egy másik csoportja pedig a rosszindulatú daganatok megállapításának diagnosztizálásának és gyógyításának módjáról tanácskozik. ta. Mögöttünk van a finnugor népek kultúráját vizsgáló kongresszus és előttünk ez a mostani, igen értékes etnográfiai kezdeményezés, mely a néprajzi nemzetiségi vizsgálódás legkülönbözőbb kérdéseit hivatott ösz- szefoglalni. Szeretnénk, ha a konferencia néhány évenként rendszeresen ismétlődne, örülnénk, ha ennek a nemzetközi szintű tanácskozásnak Békéscsaba lenne állandó házigazdája: innen is javasoljuk a Magyar (Folytatás a 3. oldalon)' Kitűnt, hogy az orvosok körében a rosszindulatú daganatok gyógyítása terén továbbra is az úgynevezett kombinált (se- bészeti-sugaras-gyógyszeres) eljárás élvezi a legtöbb bizalmat. Hazánkban több évtizedes múltja és vitathatatlan eredményei vannak a rosszindulatú nyirokcsomó-daganatok kezelésének. Ezzel a témával több előadás foglalkozott, ezenkívül felhívták a figyelmet egy új gyógyszerre, a Lycurim injekcióra, amelynek használata * különösen az ilyen jellegű megbetegedések gyógyítását segíti elő. A már említett kombinált kezeléssel összefüggésben több gyógyszerről esett szó. így például a fehérvérűség fejlődését gátló Elobromol tablettáról, amely — a klinikai vizsgálatok tanúsága szerint — daganatgátlónak is bizonyult. Ugyancsak a fehérvérűség kezelésénél használatos a Myelob- romol tabletta — szintén a Chi- noin készítménye. A Magyar Onkológusok Társaságának XI. kongresszusa szerdán folytatja munkáját. A magyar rákkutatók kongresszusa
